Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-25 / 174. szám, szerda
v ÚJ szú 5 1984. VII. 25. % összhangban az állami tervvel és a CSKP Központi Bizottságának határozataival (Folytatás az 1. oldalról) korlatban csaknem 81 ezer javaslatot alkalmaztak. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához és a termelési folyamatok intenzifikálásához jelentősen hozzájárult a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal folytatott tudományos-műszaki együttműködés. Ez az együttműködés mindenekelőtt a tüzelőanyag és energetikai források, valamint a természeti források hatékony kihasználására, a környezetvédelemre, az elektrotechnikára, a vegyipari gépgyártásra, az ipari robotok fejlesztésére és gyártására irányul. Beruházások Az első félévben a beruházások értéke 58,5 milliárd korona volt, ebből az építési beruházásokra 35 milliárd koronát, a gépi beruházásokra, 23,5 milliárd koronát fordítottunk. A beruházások évi tervét 41,2 százalékra teljesítettük. A tudományos-műszaki fejlesztést szem előtt tartó beruházáspolitika nyilvánult meg abban, hogy több volt a beruházás a termelés területén, főleg a nukleáris energetikában, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Az első félévben átadásra tervezett kiemelt 26 építkezés közül 23-at helyeztek üzembe. így többek között a tranzit gázvezeték két kompresszorállomását, a Prosté- jovi Vasmű új részlegét, a rožnovi Teslában a színes televíziók képernyőjét gyártó részleget stb. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű 425,2 megawatt teljesítményű új blokkját, a Kelet-szlovákiai Vasmű kokszolóját és a levicei húskombinát egyik részlegét nem adták át a tervezett időpontban. Az építkezések egy részén nem sikerül megtartani az ütemtervet, ennek oka a nem megfelelő területi és tervelókészítés, az irányítás, a tervezés és a szervezés fogyatékosságai. A gépek szállításának késése miatt nem volt meg mindig az összhang az építkezési munkák és a gépek szerelése között. Az ipar Az ipari termelés a központilag irányított ipari vállalatoknál az első félévben 4,1 százalékkal nőtt. Az első félévben azonban egy munkanappal több volt, mint tavaly, így az átlagos napi termelés 3,4 százalékkal növekedett, ami több a tervezettnél. Az állami terv évi feladatainak 50,8 százalékát teljesítettük az első félévben, összességében a vállalatok 3,7 milliárd koronával túlteljesítették az évi tervet. Ennek ellenére nem teljesítette az összes vállalat folyamatosan a tervet. A saját termelési érték tervét 2,9 milliárd koronával, vagyis 2,1 százalékkal teljesítették túl. A vállalatok 16,1 százaléka azonban nem teljesítette a saját termelési- érték-tervét, lemaradásuk értéke 1,1 milliárd korona. Az egyes ágazatokban a tervnek megfelelően differenciáltan alakult a termelés. A leggyorsabban a tudományos-műszaki haladás érvényesítésével kapcsolatos ágazatokban, valamint a hazai nyersanyagokat felhasználó ágazatokban fejlődött a termelés. Az átlagosnál nagyobb növekedést ért el az elektrotechnikai ipar, az általános gépipar, a cellulóz- és papíripar, valamint az egészség- ügyi termelés. A központilag tervezett ipar az első félévben nagykereskedelmi árakban számítva 5,4 százalékkal több terméket értékesített, mint tavaly az első félévben. A legnagyobb ütemben a szocialista országokba irányuló kivitel növekedett - 8,3 százalékkal. A tőkés export 8,1 százalékkal volt nagyobb. 8 százalékkal több gépet és berendezést szállítottak a beruházásokra, és 3,1 százalékkal több áru jutott a hazai piacra. A szállítói-megrendelői kapcsolatok folyamatosságát befolyásolta az, hogy egyes vállalatok nem teljesítették egyenletesen termelési tervüket. A termelési költségek 0,7 százalékkal csökkentek, aŕni kedvezően befolyásolja a költségrentabilitást. A központilag irányított iparban a foglalkoztatottság 0,7 százalékkal nőtt, az első félévben a foglalkoztatottak száma elérte a 2 689 000-t. A saját termelési értékkel kifejezett munkatermelékenység a központilag irányított iparban 4,4 százalékkal nőtt, ami a tervezettnél 2,6 százalékkal több. A központilag irányított iparban a havi átlagbér elérte a 3002 koronát, ami 2,3 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt. A munkások munkaidejének kihasználtsága 91,3 százalékos volt. A túlórák aránya enyhén csökkent, 5,1 százalékról 5 százalékra. Kevésbé kedvezően alakult a műszakszám. Az ipar egyes ágazataiban az első félévben ezeket az eredményeket értük el: A széniparban összesen 65 740 ezer tonna szenet és lignitet fejtettünk, ami 2,3 százalékkal több, mint az előző évben. Az évi állami terv 52,6 százalékát tejlesí- tettük. Az első félév feladatainak eredményes teljesítése megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a tervet a követelményeknek megfelelően túlteljesítsük. Az első félévben 39 389 millió kilowattóra villamos áramot termeltünk, ami 2,3 százalékkal több a tervezettnél. A hőerőművek 3,1 százalékkal, az atomerőművek 6,9 százalékkal teljesítették túl a tervet, míg a vízerőművek az alacsony vízállás miatt a tervet nem teljesítették. A villamosenergiaellátás az első félévben folyamatos volt annak ellenére, hogy a fogyasztásban túlléptük a tervet. A kohászatban az ércfejtést is beleszámítva a termelés 2,8 százalékkal nőtt, miközben az állami terv 1984-ben 1,1 százalékos csökkenést irányoz elő. Enyhén nőtt a nyersacélgyártás, miközben a nemes acélból készült hengerelt áru termelése 6,4 százalékkal volt nagyobb. A gépiparban a termelés 6,7 százalékkal növekedett, miközben az évi terv 5,8 százalékos növekedést irányoz elő. A gépipar egyes ágazatai közül előtérbe kerültek a progresszív termelési ágazatok. A leggyorsabb növekedést az elektrotechnikai iparban értük el, ahol a termelés 11,3 százalékkal volt nagyobb. Az elektrotechnikában és elektronikában felhasznált alkatrészek gyártása 19,8 százalékkal nőtt. Gyorsan fejlődött egyes fogyasztási cikkek gyártása is, így például 38 ezer 900 darabbal több színestelevízió-készülé- ket, 10,7 százalékkal több rádiógramofont, 4,2 százalékkal több lemezjátszót gyártottunk. Az általános gépiparban a termelés 7,1 százalékkal nőtt. Mindenekelőtt a tehergépkocsik (16,7 százalék), autóbuszok (7,8 százalék), mezőgazdasági gépek (8,7 százalék) a földmegmunkáló, építőipari és útépítő gépek (13,2 százalék) termelése növekedett. A fogyasztási cikkek közül gyorsabb növekedést értünk el például a kerékpárok gyártásában - 12,7 százalékot. A nehézgépiparban a termelés 2,8 százalékkal volt nagyobb, 10,2 százalékkal több vegyipari berendezést, 19,1 százalékkal több trolibuszt, 3 százalékkal több darut és 4,8 százalékkal több mozdonyt gyártottunk. A vegyipar termelése 3,5 százalékkal volt nagyobb, míg az évi terv 1,4 százalékos növekedést irányoz elő. A kőolajtermelés 3,4 százalékkal, a gumi- és azbesztipar termelése 4,2 százalékkal nőtt. Gyorsabb ütemben növekedett mindenekelőtt a foszfor tartalmú műtrágyák, a műszálak, a szintetikus kaucsuk és a padló- burkolatok gyártása. A gyógyszeripar termelése 7,5 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó iparban a termelés 4,4 százalékkal növekedett. Az évi terv 5,4 százalékos növekedést irányoz elő. A termelés növekedéséhez hozzájárul az új termelési kapacitások fokozatos üzembe helyezése. A könnyűiparban 2,5 százalékos növekedést értünk el, ami a tervezettnél 0,9 százalékkal több. Ebből az üveg- és porcelániparban 4,3 százalékkal, a nyomdaiparban 3,4 százalékkal, a konfekcióiparban 2,7 százalékkal nőtt a termelés. Az épitóe^vagok gyártása 1,7 százalékkal v ~>lt nagyobb az elmúlt év azor. s időszakához viszonyítva. A camentgyártás 3 százalékkal, a mész gyártása 3,3 százalékkal nőtt. Az égetett cserepek termelése 18,2 százalékkal, az azbeszt burkolóanyagé 14,1 százalékkal és a kerámiacsempéké 5 százalékkal volt nagyobb. Az építőipar Az építőipari vállalatok 45,2 milliárd korona értékű munkát végeztek, ami 2,1 százalékkal több, mint az előző évben. Az ebben az ágazatban elért dinamika 1,3 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Az első félévben az évi feladat 48.3 százalékát teljesítette az építőipar, ami hozzávetőlegesen ugyanannyi, mint 1983 első felében. A saját termelési érték tervét az építőipari vállalatok 191 millió koronával, vagyis 1,1 százalékkal teljesítették túl. A feladatok teljesítésében nagy eltérések mutatkoznak az egyes építőipari vállalatok között. A tervet elsősorban a CSSZK Építőipari Minisztériumának vállalatai teljesítették túl, az SZSZK Építőipari Minisztériumának vállalatai a tervet nem teljesítették. A járási építőipari vállalatok a CSSZK-ban és az SZSZK- ban sem teljesítették féléves tervüket. Az átlagosnál jobban teljesítették a tervet a kiemelt fejlesztési területeken, így Prágában, az észak-csehországi kerületben és Bratislavában. Az építőipari vállalatoknál az első félévben 551 ezer személy dolgozott, ami 0,3 százalékkal több, mint tavaly. A munkatermelékenység 1,7 százalékkal nőtt. A dolgozók átlagbére 2,1 százalékkal növekedett, és elérte a 3048 koronát. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar A mezőgazdaság az első félévben eredményesen teljesítette a 7. ötéves terv feladatait. A növény- termesztésben megteremtették a feltételeket az idei termés betakarításához, az állattenyésztés túlteljesítette a tervet. A vetésterület 52,9 százalékán gabonaféléket termesztünk, ószi repcét 113 ezer hektáron termesztünk, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint 1983- ban. A cukorrépa vetésterülete elérte a 210 ezer hektárt, ami az 1983. évi terület 99,2 százalékát jelenti. 1450 ezer hektár szántóterületen termesztünk takarmányokat. Az állattenyésztésben folytattuk a sertés- és baromfiállomány szabályozását. Az átlagos tejhozam 9,57 literre nőtt, a tojáshozam pedig 119,3 darabra. 1983 első félévéhez viszonyítva 4,3 százalékkal több tejet és 4,7 százalékkal több tojást termeltünk. A mezőgazdaság szocialista szektorában 11 ezer darabbal több borjút és 5,2 százalékkal több malacot neveltünk. Az egyes kerületek, járások és mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában továbbra is indokolatlan eltérések tapasztalhatók. Az élelmiszeripar termelése az első félévben 3,1 százalékkal nőtt, miközben az évi terv 1 százalékos növekedéssel számol. A feladatok eredményes teljesítését az tette lehetővé, hogy növekedett a mezőgazdasági termékek felvásárlása. A hústermelés 6,7 százalékkal, a húskonzervek gyártása pedig 3.3 százalékkal növekedett. Az első félévben a múlt évhez viszonyítva 5,6 százalékkal több tej, 73,8 ezer tonna vaj és 63 ezer tonna-sajt került a piacra. 1185 millió liter sört gyártottunk, ami 0,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, az alkoholmentes üdítőitalokból viszont 2,3 százalékkal több készült. Erdő- és vízgazdaság Az első félévben 10,1 millió köbméter fát termeltünk ki, ami az évi terv 54,2 százalékos teljesítését jelenti. 44,5 ezer hektárt erdősítettünk, ami 1,3 százalékkal több, mint az előző évben. Az erdőgazdaságban a munkák az ipar káros hatása következményeinek felszámolására összpontosulnak. A fogyasztók 640 millió köbméter ivóvízhez jutottak, ami 13 millió köbméterrel több, mint az előző évben. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakosság részaránya 72,9 százalékról 74,8 százalékra növekedett, a csatornahálózatra rákapcsolt lakóházakban élő lakosok részaránya pedig 59,4 százalékról 61 százalékra nőtt. Környezetvédelem Az életszínvonal javítása részeként folytattuk a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések megvalósítását. 198 megkezdett környezetvédelmi építkezést tartunk nyilván, több mint 10 milliárd korona ráfordítással. A tisztított kommunális szennyvíz részaránya elérte a 80 százalékot, a tisztított ipari szennyvízé pedig a 70 százalékot. A levegő fokozott tisztaságához hozzájárult a különféle szűrőberendezések felszerelése, valamint az automatikus jelzőrendszer bevezetése. Közlekedés és távközlés A közlekedés teljesítette tervfeladatait. Az első félévben 325,1 millió tonna árut fuvaroztak az illetékes vállalatok, ami 0,8 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A vasút 148,5 millió tonnát fuvarozott, ami 2,1 százalékkal több, mint 1983-ban. A szilárd tüzelőanyagokból és ércekből, a kohó- és gépipari termékekből a tervezettnél többet szállítottak. A tervnek megfelelően folytatódott a vasút villamosítása. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 170,3 millió tonna árut fuvarozott, ami 3,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év első félévében. Az autópálya hálózatának építése a terv szerint valósult meg. Négy százalékkal több árut fuvaroztak a hajók, összesen 6,2 millió tonnát. A személyszállítás keretében 1361,4 millió személyt szállítottak, az utasok száma az előző évhe2 viszonyítva 26,6 millióval nőtt A Csehszlovák Autóközlekedés Vállalat 1150,1 miliió, a vasút pedig 210,9 millió személyt szállított. A prágai metróval 138,3 millió személy közlekedett. A metró bővítése a terv szerint folytatódott. Június 30-án 3452 ezer telefon- állomást tartottak nyilván, ami 51 ezerrel több, mint 1983 végén 100 lakosra 22,3 telefonállomás jut. A telefonállomások 98,5 százaléka automata-kapcsolású központokra van kapcsolva. A városközi és a nemzetközi telefonösz- szeköttetések 81,4 százalékát automatikusan bonyolították le. Az első félévben 639 millió közönséges levélküldeményt kézbesítettek ki, 41 millió ajánlottat és 14 millió csomagot, illetve értékpapírt. A posta 1087 millió darab újságot és folyóiratot kézbesítetl ki. Külgazdasági kapcsolatok A csehszlovák gazdaság kedvező fejlődéséhez hozzájárul a KGST -országokkal folytatott nemzetközi együttműködésünk. Jelentős szakosítási és kooperációs megállapodásokat valósítunk meg főleg az atomerőművek berendezéseinek, a szerszámgépek és közlekedési eszközök gyártásában. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk szempontjából alapvető jelentősége van a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval való külkereskedelmünknek, amely az értékelt időszakban tovább növekedett. Kölcsönös árucserénk a KGST-országokkal 1984 első félévében 17 százalékkal nőtt. Külkereskedelmi forgalmunk az első félévben nagyobb volt a tervezettnél. A kivitel 15,3 százalékkal, a behozatal 14,6 százalékkal nőtt. A csehszlovák gazdaság behozatali szükségleteit a kialakított devizaforrásoknak megfelelően elégítettük ki. Az életszínvonal A népgazdaság kialakított forrásai lehetővé tették, hogy megtartsuk, néhány területen tovább javítsuk az életszínvonalat, és megszilárdítsuk a lakosság létbiztonságát. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a foglalkoztatottak ' száma 64 ezerrel nőtt, és elérte a 6781 ezret. A foglalkoztatottak száma a távközlésben, az egészségügyben és az oktatásban az átlagosnál gyorsabban növekedett. A lakosság pénzbevétele az előző év első félévéhez viszonyítva 2,7 százalékkal, bérbevétele pedig 2,8 százalékkal nőtt. A népgazdaság szocialista szektorában az átlagos havi bér 2 százalékkal, 2785 koronára nőtt. A lakosság pénzkészlete június 30-án 249,6 milliárd korona volt, ami 11,9 milli- árddal több, mint január 1 -én volt. Ebből a betétállomány 198,5 milliárd korona volt. Szociális biztosításra az első félévben 2,6 százalékkal többet fordítottunk. Az első félévben nyugdíj fejében 25,1 milliárd koronát, táppénzként 14,9 milliárd koronát, ebből családi pótlékként 7,7 milliárd koronát fizettünk ki. A kiskereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban növekedett, az első félévben elérte a 132,7 milliárd koronát, ami 3,7 százalékkal több, mint az előző év első félévében. A tervnek megfelelően gyorsabban növekedett az ipari cikkek eladása, mint az élelmiszeré. Az élelmiszer-ellátás az első félévben zökkenőmentes volt, több hús és hentesáru, sajt, tejtermék, gyümölcs és zöldség került a piacra. Egyes helyeken nem volt elegendő mennyiségben kapható néhány tejtermékfajta, hüvelyes, tésztanemű, kompót, sajt, mák és nagyobb szesztartalmú sör. Az ipari cikkeket illetően több hiánycikknek számító árufajta került az üzletekbe és általában javult az ellátás. Több személygépkocsit, színes televíziókészüléket, kerékpárt, automata mosógépet, hűtőszekrényt, mélyhűtőt, mosóport és tisztítószert, kozmetikai cikket adtak el. A helyzet általános javulása ellenére a fogyasztók igényeit nem sikerült mindig kielégíteni, egyes textilfajtákat, ruházati cikkeket és cipőket illetően. Az új gazdasági eszközök bevezetése a helyi gazdálkodási vállalatoknál, szolgáltatóvállalatoknál és ipari szövetkezetekben jobb feltételeket teremtett a lakossági szolgáltatások fejlesztéséhez. Gazdaságosabbá vált egyes javítómunkák végzése, a meghibásodott alkatrészek felújításával, megtakarításokat értünk el az alapanyagfogyasztásban. A szolgáltatások terén nőtt a lakosságtól eredő bevétel. Továbbra is problémák merülnek fel a szolgáltatások minőségével, hozzáférhetőségével és a vállalási határidőkkel kapcsolatban. Az első félévben 32,2 ezer lakás építését fejezték be, ebből 5,8 ezer volt az állami lakás, 15,8 ezer szövetkezeti, 3 ezer vállalati és 10,3 ezer a magánépítkezés keretében épült. A nemzeti bizottságok az évi lakásépítési tervet 35,8 százalékra teljesítették. Az 1983-84-es iskolai évben 713.1 ezer gyermeket helyzetek el az óvodákban, ami a 3-5 évesek 91.1 százalékát jelenti. 411,4 ezer fiatal látogatja a szakmunkásképző iskolákat. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban 372, 5 ezer tanuló tanul, a főiskolákon 145 ezer diák. A kórházi ágyak száma 192,9 ezer, ami 1,4 ezerrel több, mint az elmúlt évben volt. Június 30-án 1 orvosra 284 lakos jutott, míg egy évvel ezelőtt 290. A bölcsődei helyek száma 1,8 ezerrel nőtt, és elérte a 121,5 ezret. 1984 első felében 117 ezer gyermek született, 93 ezer személy halt meg, 55 ezer házasságot kötöttek, és 19 ezer házasságot bontottak fel. 1984. június 30- án a CSSZSZK-nak 15 millió 460 ezer lakosa volt.
