Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-21 / 171. szám, szombat

ÚJ szú 3 1984. VII. 21. A sandinista forradalom évfordulós ünnepségei Managua kénytelen előnyben részesíteni a védelmet DANIEL ORTEGA BESZÉDE (ČSTK) - A Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front (FSLN) meg­alapítójáról, Carlos Fonsecáról el­nevezett managuai központi téren csütörtökön ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a sandinista népi forradalom győzelmének 5. évfor­dulójáról. Az ünnepségeken szá­mos külföldi küldöttség is részt vett, köztük a csehszlovák delegá­ció, élén Mikuláš Beňóval, a CSKP KB titkárával. A nagygyű­lésen Daniel Ortega, a kormány­zótanács koordinátora, az FSLN elnökjelöltje mondott beszédet. Ortega bevezetőül hangsúlyoz­ta, hogy öt évvel ezelőtt új Nicara­gua, új nicaraguai nép született, amely megkapta a munkához, a tisztességes élethez, a kulturális fejlődéshez, az egészségügyi ellá­táshoz, a művelődéshez való jo­gát. Ezt az új életet azonban mind­járt kezdetben megzavarta az Egyesült Államok, amely agresszi­ót indított Nicaragua ellen. Ortega rámutatott, hogy az ellenforradal­mi akciók fokozódása követelte meg a diákok és a dolgozók behí­vását a hadseregbe, a népi milíci- ák és más fegyveres alakulatok létrehozását. A sandinista kor­mányzat kénytelen volt előnyben részesíteni a védelmet, ami szük­ségszerűen kihatott a gazdasági és társadalmi feladatok megvaló­sítására. A szónok a továbbiakban az agresszió súlyos emberáldozatai­ról beszélt, majd kitért rá, hogy a rendkívüli állapotra éppen az országot ért fegyveres támadások miatt van szükség. Hangsúlyozta azt is, hogy a nehéz helyzet elle­nére a managuai vezetés az or­Megnyitották a doveri kikötőt A dokkmunkások elérték fő követeléseiket (ČSTK) - Több mint 15 órás tárgyalás után tegnap éjszaka a sztrájkoló brit dokkmunkásoknak sikerült elfogadtatniuk döntő köve­teléseiket. A kikötői munkások egy héttel ezelőtt léptek sztrájkba alapvető szakszervezeti jogaik vé­delmére és a bányászsztrájk tá­mogatására. Az elért megállapodás követ­keztében - amelyet azonban még jóvá kell hagynia a dokkmunkások szélesebb szakszervezeti szérvé- nek - megnyitották a doveri kikö­tőt. A doveri kikötői munkásoknak nemcsak a hatóságok és a hírköz­lő eszközök nyomásával kellett szembeszállniuk, hanem a kami­ontulajdonosok és a kisebb szállí­tási vállalkozók fenyegetésével is, hogy felgyújtják a doveri kikötőt. A konzervatív képviselőkhöz in­tézett csütörtöki beszédében Mar­garet Thatcher kormányfő a sztráj­koló munkásokat az ország fő bel­ső ellenségeinek nevezte és meg­erősítette, kész velük szemben határozottan fellépni. A munkások elleni propaganda­hadjárat azonban nem szilárdítja a kormány pozícióit. A most köz­zétett közvélemény-kutatási ada­tok szerint a sztrájkolókkal szem­beni brutális fellépései miatt a konzervatív kormány a munkás­pártiak mögé szorult. SAN FRANCISCO Befejeződött a demokraták jelölő gyűlése (ČSTK) - San Franciscóban tegnapra virradóan befejeződött a Demokrata Párt jelölő gyűlése, melyen Walter Mondalet válasz­tották a párt elnökjelöltjévé, és az amerikai történelemben első ízben nőt, Geraldine Ferrarót je­lölték az alelnöki tisztségre. Mondale jelölése a konzervatív tagok által támogatott jobboldali pártvezetők legkülönbözőbb mes­terkedéseinek eredménye, akik számára Mondale elfogadhatóbb, mint Hart, az „új generáció“ kép­viselője vagy a néger Jesse Jackson. A jobboldali pártvezetés befo­lyása nyilvánult meg a végleges választási program kétszínűségé­ben és következetlenségében is. Bár a program sok helyütt bírálja Reagan politikáját, és számos ígé­retet tesz e politika megváltoztatá­sára, a jobboldali vezetés - Mon­dale aktív hozzájárulásával - megakadályozta a párttagság józanabbul gondokodó része által előterjesztett jelentős javaslatok többségét. A kitartó törekvések ellenére sem sikerült elérni az egységet a párt soraiban, felszínre kerültek a nézetkülönbségek az egyes csoportok, de elsősorban a párt vezetése és a tagság nagy része között. Megtorlások Salvadorban (ČSTK) - Míg Jósé Napoleon Duarte, a salvadori rezsim veze­tője nyugat-európai útján azt a lát­szatot igyekszik kelteni, hogy Sal­vadorban tiszteletben tartják az emberi jogokat, a salvadori kor­mánycsapatok újabb terrorista „partizánellenes akciót“ indítot­tak. A megtorlások mindig legin­kább a polgári lakosságot sújtják, így van ez a mostani offenzíva során is, amelyben a salvadori rezsim mintegy 3 ezer katonája vesz részt és amelynek során a katonaság bombázza és ágyú- tüzzel támadja a „gyanús körze­teket“. A salvadori csapatok főként a Cinco de Noviendre és a Cerron Grande vizíerómúvek környékét akarják meghódítani. Ezek a vízi­erőművek szolgáltatják Salvador­ban a villamos energia felét és már több ízben a hazafias erők támadásainak célpontjává váltak. szág történetének első szabad vá­lasztására készül, s minden politi­kai erőnek azonos indulási feltéte­leket biztosít. Hozzáfűzte, hogy a tavaly decemberben elrendelt amnesztia érvényességét idén no­vember 4-ig, tehát a választások napjáig meghosszabbították. Reagan amerikai elnök nyíltan arra szólította fel a karibi térség országait, hogy támogassák a so­mozista ellenforradalmárokat. A térség 15 országa képviselőinek konferenciáján a dél-karolinai Co­lumbia városban Reagan ismét éles kirohanásokat intézett a Szovjetunió és Kuba ellen, s az­zal vádolta őket, hogy beavatkoz­nak Közép-Amerika ügyeibe. Walter Mondale, a demokraták elnökjelöltje arra szólította fel a törvényhozást, szüntessen meg a nicaraguai ellenforradalmárok­nak nyújtott minden támogatást. Egon Bahr moszkvai látogatása (ČSTK) - Négynapos látogatá­son tartózkodott Moszkvában a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselőinek kül­döttsége Egon Bahrnak, a párt biztonságpolitikai szakértőjének vezetésével - adta hírül csütörtö­kön a moszkvai Pravda. A vendégeket fogadta Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, Va- gyim Zaglagyim, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese, és V. Sz. Sapos- nyikov, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének helyettese. A küldött­ség megbeszéléseket folytatott a szovjet külügyminisztérium ille­tékeseivel is. A megbeszéléseken szovjet és nyugatnémet részről egyaránt hangsúlyozták: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy el lehessen érni a fegyverkezési ki­adások csökkentését. Nincs megállapodás (ČSTK) - Bernben tegnap eredménytelenül fejeződtek be a tárgyalások Nagy-Britannia és Argentína között, melyeknek meg kellett volna oldaniuk az 1982-ben a Malvin-szigetekért vívott háború óta a két ország között uralkodó ellentéteket. A megállapodás fő akadálya elsősorban a Malvin-szi- getek feletti fennhatóság kérdése volt. Nagy-Britannia képviselői elutasították a szigetek Argentíná­nak való visszaadása minden le­hetőségét. A tárgyalások anélkül szakadtak meg, hogy megállapod­tak volna az esetleges további találkozó időpontjában. Az új Lengyelország negyven éve öt éve folyt a háború Európá­ban 1944-ben, s már nem volt kétséges, hogy befejezéséhez kö­zeledik. A Vörös Hadsereg január 27-én felszabadította Leningrádot, március 26-án a 2. Ukrán Front átlépte a szovjet-román határt, felszabadult a Krím, július 3-án Minszk, s július 22-én Lengyel- ország egy része. De a főváros, Varsó csak hónapokkal később, 1945. január 17-én szabadult fel. A felszabadult lengyel területen megalakult Lengyel Nemzeti Fel­szabadító Bizottság még aznap- 1944. július 22-én - nyilvános­ságra hozta a híres lublini kiált­ványt, amely az új lengyel kor­mány első dokumentuma volt. A kiáltvány harcba szólította a nemzetet a németek elleni vég­ső győzelemig, kikiáltotta a de­mokratikus köztársaságot, mesz- szemenó társadalmi reformokat hirdetett meg, mindenekelőtt a földreformot. Az ország külpoliti­kájában ideológiai-politikai és ka­tonai szövetségre támaszkodott a Szovjetunióval. Hangsúlyozta továbbá, hogy az egyetlen törvé­nyes kormány az Országos Nem­zeti Tanács - amely a Lengyel Munkáspárt (a LEMP elődje) kez­deményezésére jött létre követ­kezésképp a londoni emigráns kormány illegális. Lengyelország óriási vesztesé­geket szenvedett a háborúban. Több mint 6 millió ember pusztult el, ebből katonai hadműveletek­ben 644 ezer, a többi koncentráci­ós táborokban, illetve kivégezték őket. A nemzeti vagyon 38 száza­léka megsemmisült, sok nagyvá­ros szinte teljesen romba dőlt- Kolobrzeg 80, Varsó 75 száza­lékban. Ilyen súlyos gazdasági helyzet­ben volt Lengyelország az új élet küszöbén. Megvalósult a földre­form - ez a gyakorlatban azt jelen­tette, hogy minden parasztember földet kapott -, és megkezdték az iparosítást. A negyvenes évek vé­gén, 1948-ban egyesült a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocia­lista Párt, s létrejött a marxista-le­ninista Lengyel Egyesült Munkás­párt. A negyven év alatt nem egy megpróbáltatás érte a szocializ­must építő lengyel társadalmat. A szocialista országok aggoda­lommal figyelték az ellenforradal­mi erők befolyását a tömegekre, a nyugati reakciós körök azonban segítették e csoportok tevékeny­ségét, uszítottak a párt, a kormány politikája ellen. Lengyelországban a helyzet ma megnyugtató, a gazdaság két éve lassú ütemben, de növekszik. Az év első negyedében az ipari ter­melés 4,3 %-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, s a mezőgazdaság az 1982-83-as években a súlyos gazdasági vál­ság ellenére jó eredményeket ért el, 1983-ban a mezőgazdaságban előállított nemzeti jövedelem elér­te az 1 978-as szintet, és 7 száza­lékkal több mezőgazdasági termé­ket állítottak elő, mint 1982-ben. Egyedül a hústermelés nem fedi még a szükségletet, ezért is nem lehet még megszüntetni teljesen a jegyrendszert. De a piac telítettsége f>étról hét­re jobb: zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből változatos, bőséges a kínálat, és iparcikkekből is egyre több kerül az üzletekbe. Lengyelország Európa területé­nek 3 százaléka, a világnak 0,2 százaléka. Az ország lakosságá­nak száma 1984-ben 36 millió 700 ezer; a háború óta 11 millióval nőtt. Lengyelország jelenleg - la­kossága átlagkorát illetően - Eu­rópa legfiatalabb országa. A Lengyel Népköztársaság a negyven év alatt jelentős ered­ményeket ért el. Az a harc is eredményes, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével folytatnak jelenleg az ellenforra­dalmi események s a válság kö­vetkezményei ellen, a hibák és fogyatékosságok felszámolásáért, amit az idei június 17-i tanácsi választások mérlege is bizonyít: az ország lakosságának 75 szá­zaléka a szocialista Lengyel- országra adta le voksát. KOPASZ CSILLA Varsó - Krakowskle przedmieácie (A szerző felvétele) Tiltakozás Athénban, ünnep Ankarában A CIPRUS ELLENI TÖRÖK INVÁZIÓ 10. ÉVFORDULÓJÁN Salvadori kormánykatona nyugatnémet gyártmányú fegyverrel. A kép Nueva Grenada faluban, a pánamerikai autópálya mentén készült (ČSTK felvétele) (ČSTK) - Csütörtök este több ezres menet indult az athéni ame­rikai és török nagykövetséghez, hogy emlékeztessen a Ciprus elle­ni török katonai invázió tegnapi 10. évfordulójára, s ezzel is elítélje azt a lépést, amely megosztotta a földközi-tengeri szigetországot. Az évforduló alkalmából Konsz- tantin Karamanlisz görög államfő és Andreasz Papandreu minisz­terelnök nyilatkozatot adott ki, amelyben ismét felszólították Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárt erőfeszítései folytatására a ciprusi görög és török közösség közti közeledés érdekében, aho­gyan azt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának határozata leszögezi. Az ENSZ arra törekszik, hogy a szigetet területileg egységes, szuverén és el nem kötelezett ál­lammá változtassa. Ez az egyet­len módja annak, hogy véget érje­nek a ciprusiak tízezreinek meg­próbáltatásai, akik a török inváziót követően menekültekké váltak sa­ját hazájukban. Athéntól eltérően Ankarában megünnepelték a Ciprus elleni tö­rök katonai beavatkozás évfordu­lóját. Bülent Ecevit, aki 1974-ben a török kormány élén állt, a Yanki hetilapnak adott nyilatkozatában forrón védelmébe vette az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaság tavalyi törvényellenes kikiáltását, melyet egyedül csak Törökország ismert el. Ecevit hihetetlenül erős szavakat használt: „Sem Görög­ország, sem a ciprusi görögök, az USA, a Szovjetunió, sem Nagy- Britannia vagy az Egyesült Nem­zetek Szervezete nem akadályoz­hatja meg a ciprusi törököket ab­ban, hogy ügyeiket irányítsák.“ Valójában Törökország fenntartja magának azt a jogot, hogy beavat­kozzék a ciprusi belügyekbe. Nem meglepő, hogy a ciprusi török nacionalisták hősként ün­nepük Ecevitet. Vezetőjük, Rauf Denktas, a nicósiai demarkációs vonaltól északra ünnepet rendelt el. Még az idei évben népszava­zást készített elő a „független al­kotmányról“, majd választásokat, de az ENSZ-fótitkárnak köszön­hetően - aki reméli, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ültetnie az érde­kelt feleket - mindkét akciót elha­lasztották. Szpirosz Kiprianu, a törvényes ciprusi államfő külföldi újságírók­nak nyilatkozva azzal vádolta Tö­rökországot, hogy végérvényesen ketté akarja szakítani Ciprust. A világ közvéleményéhez fordult, hogy kényszerítsék rá Ankarát, mondjon le erről a veszélyes ter­véről. Görögország élesen tiltakozott az ankarai kormánynál amiatt, hogy török repülőgépek ismételten megsértették Görögország légi te­rét. Az athéni hadügyminiszter­helyettes közlése szerint 13 török repülőgépraj csütörtökön a görög ellenőrzés alatt levő nemzetközi légi térbe hatolt be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents