Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-19 / 169. szám, csütörtök

J szó 3 1984. VII. 19. Új szakasz a francia politikai életben? Fabius kormányfő átvette hivatalát Nicaragua nemzeti ünnepén Kritikus esztendő (ČSTK) - Laurent Fabius, akit Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök kedden nevezett ki miniszterelnökké, tegnap hivatal­ba lépett. Hírügynökségi jelenté­sek szerint kormányának névsorát ma hozzák nyilvánosságra. Elte­kintve a spekulációktól, egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy Jacques Delors, az eddigi pénz­ügyminiszter nem kap helyet az új kormányban (Franciaország őt kí­vánja jelölni az Európai Közössé­gek Bizottságának elnöki tisztsé­gébe). Már hosszabb ideje várható volt, hogy a francia kormányban változtatásokra kerül sor. Egy hó­nappal ezelőtt a kormányzó Szo­cialista Párt és a Francia Kommu­nista Párt a nyugat-európai parla­menti választásokon súlyos vesz­teségeket szenvedett. A miniszter- elnök-cserével kapcsolatba hoz­zák azt is, hogy Mitterrand elnök a múlt héten visszavonta az okta­tási reformról szóló törvény javas­latát, amely jóváhagyásáért pedig Pierre Mauroy kormánya határo­zottan síkra szállt. Mauroy egyéb­ként a Mitterrand 1981 májusi vá­lasztási győzelme után alakult mindhárom kormány élén állt. Az államfőhöz intézett levelében le­mondását azzal idnokolta, hogy az elnökkel folytatott legutóbbi meg­beszélései során mindketten meg­állapították: most új szakasznak NATO-hadgyakorlatok 17 ezer amerikai katona részvételével (ČSTK) - Augusztusban és szep­temberben több mint 17 ezer amerikai katonát helyeznek át hadgyakorlatokra Európába. Az USA igy akarja de­monstrálni képességét, hogy „válság- helyzet" ésetében villámgyorsan tudja megerősíteni a NATO európai egysé­geit. A hadgyakorlatokhoz katonai szállítórepülógépekkel és hajókkal 51 ezer tonna hadianyagot hoznak át az Atlanti-óceánon. A Pentagon keddi jelentése a továb­biakban közli, hogy a Reforger fedő­nevű hadgyakorlaton részt vesz a nemzeti gárda és a tartalékosok 60 egysége is. Európába való megérke­zésük után az amerikai egységek részt vesznek a NATO Autumn Forge fedő­nevű további hadgyakorlatain is. (ČSTK) - Alekszej Leonov és Valerij Kubaszov szovjet űrhajó­sok, akik 1975-ben részt vettek a Szojuz-Apolló szovjet-amerikai űrrepülésben, levélben szólították fel amerikai kollégáikat és a közös űrrepülésben részt vevő szakértő­ket, hogy a jelenlegi felelősségtel­jes pillanatban emeljék fel szavu­kat a békés világűr védelmére és a világűrben való békés együttmű­ködés mellett. A Szovjetszkaja Rosszija napi­lapban tegnap közzétett nyílt leve­lükben rámutatnak arra, hogy az enyhülés és a békés egymás mel­lett élés ellenségei most katonai fölényre törekednek a világűrben is. A közös űrkísérlet során a szovjet és az amerikai űrhajósok Üzleti célokra is... (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök aláírta azt a tör­vényjavaslatot, amely tovább bővíti a magántársaságok le­hetőségeit a világűr üzleti cé­lokra való kihasználása során. A törvény értelmében mostan­tól kezdve a Landsat néven ismert múbolygórendszer gya­korlatilag teljes mértékben a magánvállalatok rendelkezé­sére áll. S ez csak egy része annak a széles körű program­nak, amelyet a Reagan-kor- mány valósít meg, igyekezve maximálisan megkönnyíteni a monopóliumok számára a nyereségek növelését a vi­lágűr kihasználásából. kell kezdődnie a francia politikai életben. Laurent Fabius a legfiatalabb kormányfő az V. köztársaság tör­ténetében, 1946-ban született Pá­rizsban, édesapja ismert régiség­kereskedő volt. Egyetemi tanul­mányai során két híres főiskola, az Ecole Normale Superieure és az ENA (Nemzeti Közigazgatási Fő­iskola) diplomáit is megszerezte és az államtanács munkatársa lett. 1974-ben lépett be a Szocia­lista Pártba, s hamarosan Franco­is Mitterrand közvetlen környeze­tébe került. 1978 óta pártja parla­menti képviselője s a következő évben lett a párt irányító bizottsá­gának tagja. 1981-ben az állami költségvetés miniszterévé, majd 1983-ban ipari és kutatási minisz­terré nevezték ki. Mitterrand elnök Fabius kineve­zésével egyik legközelebbi mun­katársát állította a miniszterelnöki posztra. Kinevezése azt jelenti, hogy az elnök különösen fontos­nak tartja az ipari átszervezés si­keres végrehajtását, s ugyanakkor kitart a szigorú gazdaságpolitika mellett. (ČSTK) - Damaszkuszban teg­nap befejeződött az Arab Parla­mentáris Unió (APU) ülésszaka. Az arab országok parlamentjeinek elnökei, az Arab Liga és több nemzetközi szervezet képviselői záródokumentumot hagytak jóvá, amelyben szolidaritásuk meg­erősítésére szólítják fel az arab országokat Izrael és az Egyesült Államok veszélyes terveivel szem­ben. Támogatásukról biztosították a palesztin nép harcát az izraeli megszállók ellen, s törvényes jo­gaikért, s ugyancsak támogatá­sukról biztosították a libanoni nemzeti egységkormány törekvé­seit az ország helyzetének norma­lizálására. Hangsúlyozták támo­gatásukat a szíriai vezetők politi­kája iránt, és állást foglaltak az iraki-iráni háború békés eszkö­zökkel való megoldása mellett. Abdallah Ahmar, A Baath-párt szíriai regionális vezetőségének főtitkár-helyettese az arab népi kongresszus küldöttségével talál­kozott Damaszkuszban. A találko­gyakran mondogatták, hogy a világűrben talán mindenki más­nál jobban tudatosították, milyen nagy veszélyt jelentene a lázas fegyverkezés kiterjesztése a koz­moszra. Éppen a Szojuz-Apolló közös űrrepülés volt a békés fejlő­dés szimbóluma. Magát az enyhü­lést jelképezte és a két ország felelősségét a béke megőrzéséért. (ČSTK) - Daniel Ortega, a ni­caraguai kormányzó tanács koor­dinátora lesz a november 4-i vá­lasztásokon a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) el­nökjelöltje. A front kedden arról is döntött, hogy az alelnöki tisztséget Sergio Ramirez, a kormányzóta­nács tagja pályázza meg. Ortega 38, Ramirez 45 éves. A háromhó­napos választási kampány au­gusztus 1 -én veszi kezdetét. A jelöltek hivatalos kinevezése alkalmából az FSLN országos ve­zetősége Managuában rendkívüli ülést tartott, amelyen felszólalt To­máš Borge belügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az amerikai agresszió megerősítette a nicara­guai nép egységét. A legfőbb fel­adatnak a sandinista forradalom fejlesztését nevezte, amihez je­lentős mértékben hozzájárulnak a szabad és demokratikus válasz­tások. Az ENSZ-főtitkár kezdeményezése a ciprusi kérdésben (ČSTK) - Javier Pérez de Cu­ellar ENSZ-főtitkár keddi brüsszeli sajtókonferenciáján új kezdemé­nyezést jelentett be a ciprusi kér­dés megoldására. A ciprusi görö­gök és törökök, valamint a görög és a török kormány képviselőit Bécsbe hívta meg tárgyalásokra a ciprusi helyzet rendezéséről. Mint azt később az ENSZ szóvivő­je New Yorkban pontosította, a megbeszélésekre augusztus 6- án és 7-én kerülhetne sor. Pérez de Cuellart az ENSZ Biz­tonsági Tanács hatalmazta fel, hogy igyekezzen találni egy olyan kompromisszumot, amely elfo­gadható lenne a Cipruson éló mindkét közösség számára. Az eddigi kontaktusok a ciprusi törö­kök képviselőivel azonban nem hoztak semmilyen eredményt. Az ún. Észak-ciprusi Török Köztársa­ság önkényes kikiáltásával akadá­lyozzák az ENSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Ciprus egysé­ges, független és szuverén állam­má változzon, amely az el nem kötelezettség elveihez tartaná ma­gát. A Biztonsági Tanács határo­zataiban már nemegyszer elítélte a Ciprus megosztására tett erőfe­szítéseket. zón hangsúlyozta Szíria folytatja azt a politkát, melynek célja az arab nép érdekeinek védelme, az Izrael által megszállt arab terüle­tek felszabadítása és a palesztin arabok törvényes jogainak biztosí­tása. Nagyra értékelte azt a válto­zatlan támogatást, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtanak az arab nép igazságos harcának. Folytatódik a brit dokkmunkás-sztrájk (ČSTK) - Az LO svéd szakszer­vezeti központ közölte, hogy anyagi segítséget nyújt a brit bá­nyászoknak, akik sztrájkolnak til­takozásul az ellen, hogy bejelen­tették 20 bánya bezárását és 20 ezer bányász elbocsátását. 20 ezer svéd koronát küldenek a sztrájkolók családjainak, amelyek a 18 hete tartó sztrájk következté- ! ben súlyos helyzetbe kerültek. A brit kikötők tanácsának hajt- hatatlansága következtében ked­den zátonyra futottak egy másik sztrájk - a dokkmunkások már második hete tartó sztrájkja - be­fejezéséről folyó tárgyalások. Ez azt jelenti, hogy a bányászok kö­vetelései támogatására kezdemé­nyezett munkabeszüntetés folyta­tódik. A dokkmunkásokat sem a burzsoá sajtó ellenséges kam­pánya, sem a konzervatív kor­mány arra vonatkozó fenyegető­zései nem félemlítették meg, hogy elrendeli a rendkívüli állapotot és beveti a hadsereget. Daniel Ortega az ülésen tartott beszédében többek között rámu­tatott, hogy az FSLN által a vá­lasztásokra kidolgozott 23 pontos kormányprogram a front 1960-as megalakulásakor elfogadott törté­nelmi programból indul ki. Aláhúz­ta, hogy a front a nicaraguai nép érdekeit védi, szabadságáért és a demokratikus fejlődéséért, az imperialista agresszió ellen küzd. Választási programjában az FSLN a többi között az állam demokrati­kus és népi jellegének a megszi­lárdítását, az ország védelmi ere­jének a növelését és gazdaságá­nak megerősítését tűzi ki céljául. A külpolitikát illetően a front to­vábbra is az aktív el nem kötele­zettség politikáját fogja érvényesí­teni. Ortega hangsúlyozta, Nicara­gua a jövőben is a közép-amerikai konfliktus békés rendezése mellett száll síkra. „Aiiaianos veiemenyunK szenni 1984 a nicaraguai forradalom egyik legkritikusabb esztendeje“ - így jellemezte országa jelenlegi helyzetét Daniel Ortega, a mana­guai kormányzó tanács koordiná­tora a szocialista országokban nemrég tett körútja során adott egyik interjújában. Nem túlzott, pedig a sandinista forradalom győzelme óta öt év telt el, s ez a fél évtized normális körülmények kö­zött elegendő lehetett volna az új rendszer stabilizálásához, a mély­reható társadalmi, gazdasági vál­tozások megszilárdításához. Csakhogy Nicaragua esetében egyáltalán nem beszélhetünk nor­mális körülményekről! 1979 július 19-e, a Somoza-diktatúra meg­döntése után ugyanis a sandinista vezetésnek alig maradt lélegzet­vételnyi ideje nagyszabású tervei­nek megvalósításához. Nyugod­tan beszélhetünk háborús állapo­tokról, hiszen az Egyesült Államok által felfegyverzett, s már-már re­guláris hadsereggé formálódott el­lenforradalmi egységekkel napon­ta kell megvívniuk a sandinista hadsereg katonáinak, a népi milí- ciáknak, az egész - fegyverben álló - lakosságnak. öt év távlatából nem túlzás kije­lenteni, hogy a forradalmat köny- nyebb volt győzelemre vinni, mint most megvédeni. A külső és belső körülmények akkor kedvezőek voltak: a Somoza-diktatúra ugyanis csaknem négy évtizedes uralma alatt eléggé kompromittál­ta magát ahhoz, hogy elveszítse (az USA-n kívül) a tőkés országok támogatását, s szembefordult vele a nicaraguai burzsoázia is. Mivel a fegyveres harcból a sandinista front vette ki a legnagyobb részt, az ország vezető szervében, a kormányzó tanácsban az ó kép­viselőinek járt a vezető szerep. Áz ideiglenes törvényhozó és végre­hajtó testületben azonban helyet kaptak a magántőke, a polgári rétegek, a papság képviselői is. Ezt azért fontos elmondani, mert az USA részéről gyakran érik olyan vádak Managuát, hogy totá­lis diktatúrát vezetett be, üldözi ellenzékét stb. (A sandinista veze­tés programjának szerves része a többpárti politikai rendszer beve­zetése és a vegyesgazdálkodás.) A Somoza-család szinte kira­bolta Nicaraguát, a harcok során az ipari üzemek 80 százaléka megsemmisült, a lakosság egy- harmada fedél nélkül maradt, a mezőgazdasági területek nagy része megművelhetetlen volt. Te­hát a romokból, csaknem a nullá­ról kellett kezdeni mindent, s eh­hez képest jelentős eredményeket könyvelhet el a forradalom. Külö­nösen az agrárreform, az írástu­datlanság elleni küzdelem, az egészségügy területén születtek elismerésre méltó sikerek. E folyamat elmélyítését azon­ban nem csak a már említett fegy­veres támadások akadályozzák. Az Egyesült Államok gazdasági és politikai nyomása ugyancsak ne­héz helyzetbe hozta Nicaraguát. Washington lehetetlenné tette, hogy Nicaragua hiteleket kapjon a nemzetközi pénzintézetektől, s más országokat is igyekszik rá­venni a Nicaraguával való keres­kedelem korlátozására. A gazda­sági blokád fokozását szolgálta a nicaraguai kikötők elaknásítása is. Washington célja nyilvánvaló: gazdaságilag tönkretenni Nicara­guát, s így tömeges elégedetlen­séget kelteni, belülről megosztani a lakosságot. A helyzet azonban az, hogy a nicaraguai nép túlnyo­mó része támogatja a sandinista vezetést, megérti, hogy a jelenlegi körülmények között első a véde­lem, a gazdasági, szociális prog­ramok megvalósítása csak ezután következhet. Kell-e erre a megér­tésre jobb bizonyíték, mint az, hogy aki csak fegyvert tud fogni, az ott van a harcok színhelyén?! Managua ebben a rendkívüli helyzetben sem mond le a forra­dalmi folyamat elmélyítéséről. En­nek részeként az ország általános választásokra készül, és a sandi­nista front nem titkolt célja: a belső erőviszonyok tisztázása, a forra­dalom intézményesítése, a de­mokratikus változások törvényesí- tése. Persze a november 4-re kiírt választások és az ellenforradalmi fegyveres akciók, az amerikai ka­tonai fenyegetés fokozódása kö­zött nem nehéz felfedezni az összefüggést. Az USA ugyanis mindenáron meg szeretné akadá­lyozni az öt év óta első (s vala­mennyi politikai pártnak azonos indulási feltételeket biztosító) vá­lasztásokat, mivel tudatában van annak, hogy azokból a sandinista front kerül ki győztesként. (Wa­shington legújabban arra ösztönzi a jobboldali pártokat, hogy bojkot- tálják a szavazást, amivel a vá­lasztások eredményét előre két­ségbe kívánja vonni.) Az Egyesült Államok katonai, gazdasági és politikai támadásait eddig sikerült visszavernie Ni­caraguának. Kétségtelen azonban, hogy az ország szo­rongatott hely­zetben van, ám újabb adu a ke­zében, hogy kez­dettől fogva a konfliktus tár­gyalásos rende­zését szorgal­mazza. Wa­shington azon­ban épp a konst­ruktív párbeszéd elutasításával bi­zonyítja: a „hát­só udvarának“ tekintett Közép- Amerikában nem tűri el, hogy neki nem tetsző politi­k át folytasson bármely ország. Ám a forradal­mi vívmányok megőrzésére, a haladó társa­dalmi-gazdasági változások foly­tatására irányuló erőfeszítéseiben Nicaragua nincs egyedül. Daniel Ortega a szocialista országokban tett körútját értékelve mutatott rá, hogy országa számára felbecsül­hetetlen értékű a nemzetközi szo­lidaritás, s hangsúlyozta: „Nicara­gua, szemtől szembe egy olyan erős ellenséggel, mint az USA, sokkal nehezebb helyzetben len­ne, ha nem támogatnának ben­nünket a világ forradalmi és de­mokratikus erői. A nemzetközi tá­mogatás és szolidaritás biztosítá­sában döntő szerepe van a szo­cialista országoknak, mindeneke­lőtt a Szovjetuniónak, amely fellé­pése visszatartó tényezője az amerikai kalandor politikának“. PAPUCSEK GERGELY Szovjet kozmonauták felhívása amerikai kollégáikhoz Az arab szolidaritás megerősítéséért Befejeződött a damaszkuszi APU-ülésszak Daniel Ortega a sandinista front elnökjelöltje AUGUSZTUS 1-ÉN KEZDŐDIK NICARAGUÁBAN A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Akár jelkép is lehetne ez a felvétel: a puskát és az ásót egyaránt erősen tartják kezükben Nica­raguában fiatalok, idősek, férfiak, nők...

Next

/
Thumbnails
Contents