Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-19 / 169. szám, csütörtök
c VILÁGGAZDASÁG M VILÁGGAZDASÁG ® világgazdaság" Olajár, dollárláz, kamatláb Az utóbbi napok világgazdasági híreiben gyakran szerepelnek a címben megnevezett fogalmak. Az olaj árát, a dollárárfolyamot és a kamatokat nem egymástól elszigetelten emlegetik, hanem kölcsönös összefüggéseikben, egymásra gyakorolt hatásukat vizsgálják. Alábbi írásunkból is kiderül: közlekedőedényekhez hasonló kapcsolat van köztük, mert ha az egyik változik, szinte órákon belül módosul a másik kettő is. A z elmúlt hetekben az olajárról főleg a Perzsa-öbölben fokozódó feszültség és a Kőolajexportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a múlt heti bécsi miniszteri ülése kapcsán esett a szokásosnál több szó. Tavaly óta viszonylag nyugalom uralkodott az olajpiacon, miután a túlkínálat miatt a szervezet 32 dollárról 29-re szállította le az olaj hordónkénti (159 liter) árát. Némi idegesség mindig akkor tapasztalható, amikor a 46. hónapja dúló iráni -iraki háborúban szemben álló felek érzékeny csapást mérnek egymás olajkútjaira, vagy ha bizonytalanná válik az olajszállító hajók áthaladása a rakétatámadásoktól hangos Perzsa-öbölben. Június elejétől főleg az utóbbi veszély áll zatosan csökkent a szervezet részesedése a világ olajkitermelésé- ból, a korábbi 45 százalék helyett jelenleg 32 százalékra esett visz- sza. Az OPEC rovására más olajtermelők növelték a felszínre hozott olaj mennyiségét, így például Nagy-Britannia és Norvégia az utóbbi öt hónapban tizenöt százalékkal felfuttatta a kitermelést. Pánik másrészt azért sem keletkezne, mert a fejlett tőkés országok jelentősen visszafogták az olajfogyasztást. Jelenleg tehát a Perzsa-öbölből érkező olaj elmaradása nem váltana ki a jelek szerint azonnal sokkot a felsorolt okokon kívül azért sem, mert az olajpiacra most az a jellemző, hogy a kínálat sokszorosan meghaladja a keresletet, s ez a körülmény mindenA KAMATOK ALAKULASA, 1979-1984 1979 1980 1981 1982 1983 1984 A nyugatnémet kamatok kénytelenek az amerikai kamatokhoz igazodni fenn, hiszen szinte naponta érkeznek hírek arról, hogy ilyen vagy olyan ország zászlaja alatt közlekedő tartályhajót ért találat. Az olajszállító hajók biztonságos kijutása az öbölből egyrészt egyáltalán nem szavatolt, másrészt pedig bármikor bekövetkezhet az öböl bejáratának a lezárása, amivel Irán már hónapok óta fenyegetőzik. Olajpiaci szakértők egyre gyakrabban játszogatnak azzal a gondolattal, mi is történne, ha Irán beváltaná fenyegetését. Ennek elég kicsi a valószínűsége, mivel a szoros blokádja technikailag elég nehezen oldható meg. A vélemények többnyire megegyeznek abban, hogy Irán csak végső esetben folyamodna ehhez a lépéshez, hiszen maga is napi 1,6 millió hordó olajat exportál a szoroson keresztül. Londoni közgazdászok szerint az elzárásra megtorlásként csak akkor kerülne sor, ha az öböl északi részén lévő Kharg szigetet nagyszabású iraki támadás érné. A szoroson naponta mintegy 8 millió hordó olaj halad keresztül, s még egy esetleges blokád következtében sem biztos, hogy túlzottan nagy pánik keletkezne a nemzetközi olajpiacon. A térség más államai - így a két legnagyobb olajtermelő, Szaúd-Arábia és Irak - ugyanis nem a Perzsaöblön keresztül tartályhajókkal, hanem olajvezetéken juttatják el az olajat a vevőkhöz. P ánik azért sem uralkodna el, mert a vezető tőkés országok átlagosan 90-100 napi fogyasztásnak megfelelő készleteket halmoztak fel. Az olajvásárló országokban különböző mértékben okozna aggodalmat a Hormu- zi-szoros elzárása. Legkevésbé az Egyesült Államoknak kellene kétségbe esnie, mivel olajfogyász- tásának csupán hat-hét százalékát fedezi az arab világból, érzékenyen érintené viszont Japánt, amely fogyasztásának csaknem háromnegyed részét a térségből fedezi. Az OPEC-olaj kiesése azért sem okozna túlzottan nagy riadalmat, mert az utóbbi években fokoképpen az árcsökkentés irányába hat. I lyen helyzetben ültek össze Bécsben az OPEC kőolajipari miniszterei, hogy újabb fél évre meghatározzák az érvényes olajárat és döntsenek a szervezet által kitermelt olaj mennyiségéről. A tanácskozást előre lefutottnak lehetett tekinteni, hiszen előre világos volt: szó sem lehet áremelésről és a kitermelés összmennyiségének az emeléséről. A tizenhárom tagállam szakminiszterei úgy döntöttek, hogy az év végéig marad a tavaly óta érvényes 29 dolláros olajár és a tagállamok által kitermelt olaj mennyisége nem lépheti túl a napi 17,5 millió hordós plafont. A résztvevők csak Nigéria napi kitermelési adagján változtattak, tekintettel az ország súlyos gazdasági helyzetére. Megengedték neki, hogy augusztusban napi százezer, szeptemberben pedig újabb ötvenezer hordóval növelje termelését, viszont Szaúd-Arábia ugyanennyivel vissszafogja. Döntöttek arról is, hogy felveszik a kapcsolatot a szervezeten kívüli olajtermelőkkel. E kontaktusteremtés célja együttműködés kialakítása az olajpiac ellenőrzésére. Az OPEC-olajból származó bevételei tehát nem növekednek, sőt inkább tovább csökkennek, mivel az olajbőség miatt gyakran jóval a 29 dolláros hivatalos árszint alatt tudnak csak vevőt találni olajukra. Bevételeik tehát tovább zsugorodnak, s változatlanul nagy nehézségeik vannak nagy összegű köl- csöneik törlesztésével. Ha most valahol idegesség tapasztalható, akkor az a hitelek világa. Számos olajtermelő ország az utóbbi egykét évben épp olajbevételének elapadása miatt fizetésképtelenséget jelentett, és kérte hitelezőitől - a nyugati nagybankoktól - tartozásai törlesztésének az átütemezését. Az már biztos, hogy az idén sem lesz másként, hiszen változatlanul nincs miből visszafizetni még a kamatot sem. A z eladósodott fejlődő országokra, köztük az OPEC- országokra is még nagyobb terheket ró az, hogy magasabb kamatok mellett kell visszafizetniük tartozásaikat. A legnagyobb hiteleket nyújtó amerikai bankok az idén ugyanis már négy alkalommal emelték a kamatlábat. A legutóbb júniusban adtak hozzá ismét fél százalékot, s így a kamatszint már eléri a 12,5 százalékot. A Világbank jelentése szerint ez a félszázalékos emelés évi 1,25 milliárd dollárral növeli meg a fejlődő országok adósságát. Az már biztos, hogy az év végén ismét kérni fogják hitelezőiktől az esedékes törlesztések elhalasztását. Az OPEC-országok abban bíznak, hogy számításaik szerint a brit és a norvég olajmezők az évtized végére kimerülnek, s ekkor ismét olajszűke áll be, és az olaj ára megint felfelé kezd kúszni. A magas kamatláb erőteljes mozgást idézett elő a valutatőzsdéken. Az elmúlt héten ennek következtében újabb rekordokat döntött a dollár árfolyama. Tízéves rekordot döntött meg a nyugatnémet márkához viszonyított árfolyama, a frankfurti tőzsdén átlépte a lélektaninak tartott, 2,80 márkás határt. Hiába próbálkozott a Bundesbank hetvenmillió dollár gyors eladásával, nem sikerült megállítani a márka árfolyamzuhanását. A dollár gyors drágulását azok a híresztelések okozták, hogy az amerikai bankok újabb kamatemelésre készülnek. Washington számára előnyösek ezek a devizapiaci mozgások, hiszen mindent olcsóbban kap meg dollárjáért, és a magas kamatláb az Egyesült Államokba csalogatja a Nyugat- Európában forgalomba levő dollárokat. Nyugat-Európa a dollárok átáramlását a tengerentúlra rosz- szallással követi, hiszen elfolyik a gazdasági fellendüléshez oly szükséges pénztőke a Közös Piac országaiból. Felháborodást vált ki a dollár mesterségesen magas árfolyama és a megemelt kamatláb Nyugat-Európában azért is, mert emiatt csökken a beruházási kedv, hiszen a vállalkozók nagyobb kamatterhek mellett vehetnek fel hiteleket. A dollár drágulása más vonatkozásban is kellemetlenül érinti az USA európai partnereit. Ezek az országok dollárban fizetnek a vásárolt olajért, s most a dollár drágulása miatt milliókkal többet kell fizetniük. Ezért érthető, hogy ezek a kormányok tiltakoztak ' mind a magas kamatok, mind pedig az abnormálisán magas dollár- árfolyam miatt, és sürgős devizapiaci beavatkozásra szólították fel az USA-t. Az Egyesült Államoknak nagyon is előnyös ez a helyzet, s nincs tekintettel sem saját szövetségesei, sem pedig a fejlődő országok érdekeire. P. VONYIK ERZSÉBET INNEN-ONNAN Rekord teatermés Indiában Indiában 1983-ban rekord teatermést takarítottak be, közölte a PTI hírügynökség. Az 585 ezer tonnás termést - ami 20 ezer tonnával több mint az előző évi volt - úgy érték el, hogy bevezették a teaültetvények felújítására és a termőföldek növelésére vonatkozó rendeleteket, s a cserjéket új technológiával ápolták. A kiváló minőségű indiai tea jelentős részét exportálják. Az egyik legnagyobb vásárló a Szovjetunió. (Azija i Afrika) Csökkenő drágaköexport Srí Lanka a kapitalista világpiac egyik legnagyobb drágakőszállítója. Az utóbbi években azonban kénytelen helyét átadni Thaiföldnek és Hongkongnak. 1982-ben a drágakő az országnak már csak 393 millió Srí Lanka-i rúpiát jövedelmezett, míg 1980-ban még 663 millió rúpiával gazdagította a drágakőkivitel az ország kincstárát. (Vokrug szveta) Ha végre itt a nyár Bár a nyár elejei szeszélyes, szokatlan időjárás mintha tréfát akart volna úzni a szabadságra készülödókkel, a pihenésre vágyókkal, az utóbbi napokban végre a hőmérő higanyszála is csalhatatlanul igazolta: itt az igazi nyár. Aki csak teheti, a vízpartokon, fürdőhelyeinken keres felfrissülést a kánikulában. Az országúti fokozott forgalom alapján is megállapíthatjuk: javában folyik napjaink népvándorlása. Egyértelműen jogosnak mondható az az igény, hogy valamennyien kellemes környezetben, felesleges bosszúság nélkül, nyugodtan szeretnénk szabaságunkat eltölteni, hogy új erőt gyűjtve láthassunk hozzá mindennapi kötelességeink teljesítéséhez. Utazási irodáink a külföldi üdülések egész sorát kínálták az érdeklődőknek, de érdemes a házunk táján is körülnézni, milyenek a lehetőségeink, mit talál és mit keres hiába az üdülni itthon kívánó vagy hazánkba látogató külföldi. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy országunk igen gazdag természeti szépségekben, s ezek ésszerű kihasználása az idegenforgalom fellendítéséhez évek óta foglalkoztatja az illetékeseket. Persze, nemcsak olyan értelemben, hogy a szép tájakon elkészítsük a megfelelő utakat. Ez önmagában még nem lenne elégséges. Mert például miért ne hozhatnánk közelebb a gyönyörű liptói tájat úgy is ä turistákhoz, hogy megmutatjuk nekik a vidék jellemző, kihalófélben levő néphagyományait, vagy épp a sajtféleségek készítését, természetesen kóstolóval egybekötve. Mellesleg, ezzel az elképzeléssel az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma is foglalkozik a turistaforgalom új formáinak bevezetésével kapcsolatban. Mondanunk sem kell, hogy az említett tárca illetékesei az idegenforgalomra vonatkozó, évente visszatérő kérdéseket már jóval az idény megkezdése előtt napirendre tűzték. A zavartalan, folyamatos élelmiszerellátással ugyanúgy foglalkoztak, mit a szolgáltatások milyenségével vagy a turistaközpontok sokszor kifogásolt higiéniájával. Az értékelés, a mérlegvonás ugyan még igen korai, hiszen az idény napjainkban csúcsosodik, annyi azonban bizonyos, hogy az előző évekhez viszonyítva, ha nem is mérföldes, de pozitív irányú lépéseket tettünk. A CSKP KB 6. ülése határozatai megvalósítása során a szolgáltatások színvonala nagyobb hangsúlyt kapott a korábbinál. Túlzás lenne azt állítani, hogy most már például az autószervizekben, amelyek a hétvégeken is az utazók rendelkezésére állnak, minden útközben meghibásodott gépkocsit kijavítanak. Sajnos, az alkatrészhiány a turistaidényben sem oldódik meg. Bizonyára nem lesz kapható valamennyi forgalmas helyen a kívánt időpontban képeslap, de egyre több kirándulóhelyen várják kulturáltabb, felújított környezetben a turistákat. A fent említett higiéniával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt év kedvező tapasztalataira alapozva, a széles körű ellenőrzések hatására sikerült a gondok egy részét megoldani. Ahol a vezető dolgozók a figyelmeztetések ellenére sem szenteltek kellő gondot erre, és az ellenőrző szervek fogyatékosságokat észlelnek, be is zárják az egységeket anélkül, hogy a forgalmi tervüket módosítanák. Szigorú intézkedések egész sora, körültekintő felkészülés jellemezte a turistaidényt megelőző időszakot. Mindezt annak érdekében tették az illetékesek, hogy örömteli, gondatlanok legyenek az üdülés napjai, s nem utolsósorban, hogy vendégeink elégedetten távozzanak tőlünk. DEÁK TERÉZ Az opavai Ostroj vállalat 1951 óta gyárt bányagépeket, elsősorban szállítószalagokat, motorokat, acélszerkezeteket. A hatodik ötéves tervidőszak végén és a hetedik elején meggyorsították az innovációt, s megkezdték a hidraulikus dúcolások gyártását is. A képen Oto Kubín esztergályos látható (Petr Berger felvétele - ČTK) ÚJ ST.u 4 1984. VII. 19. — KOMMENTÁLJUK
