Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-06 / 132. szám, szerda

A plzeňi Škoda Művek villany­mozdonyokat gyártó üzemében elkészítették a Škoda 70 E típu­sú tirisztoros ve­zérlésű, 25 kilo­voltos váltóáram­mal működő vil­lanymozdony kí­sérleti példányait. A négytengelyes, 120 kilométeres maximális órán­kénti sebességet elérő gépet gyors-, teher- és személyvonat- szerelvények vontatására egy­aránt használják majd. A képen: Ji- fí Krauz mozdony- vezető és Josef Procházka me­chanikus (hátul) az új mozdony ve­zetőfülkéjében. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) Fontos feladat KÖRNYEZETVÉDELEM A LAKOSSÁG SEGÍTSÉGÉVEL Társadalmunk sokat tesz a kör­nyezet védelméért és alakításáért, jelentős eszközöket fordít ezekre a célokra. Ezért a žilinai járási pártbizottság múlt évi augusztusi ülésének célja sem csupán az volt, hogy értékelje az e téren végrehajtott feladatokat, hanem az is, hogy bírálóan rámutassanak a fogyatékosságokra és olyan in­tézkedéseket foganatosítsanak, amelyek a környezetvédelem javí­tását hivatottak segíteni. A 7. ötéves tervidőszakra kitű­zött fő célok és meghatározott alapelvek főleg a következő fel­adatokra irányulnak: megőrizni és javítani a környezetet, mint a la­kosság életszínvonalának fontos részét, összhangban a népgazda­ság célprogramjaival: nem szabad megengedni a vizek és a talaj minőségének romlását; fokozato­san fel kell számolni a környezetet legerősebben szennyező forráso­kat; a környezet javításával követ­kezetesen védjük az üdülőkörze­tek térségét; szigorítsuk az ellen­őrzést, s következetesen szank­cionáljunk törvénymegszegés esetén stb. Az elmúlt időszakban számos területen több kedvező eredmény született, melyekben tükröződik a lakosság nagyobb fokú gondos­kodása városukról, falujukról, tük­röződik a környezet szépítésében kifejtett igyekezete. A járás váro­saiban és falvaiban többnyire új üzletek, óvodák, bölcsődék, alap­iskolák, kultúrközpontok és sport- létesítmények épültek. A Z-akció keretében 1983-ban 35 millió ko­rona értékű új kapacitást hoztak létre, mindenekelőtt a vízgazdál­kodási ágazat, de a közlekedés, a távközlés, a testnevelés és az egészségügy számára is. Jó eredményeket értünk el az ivóvíz-ellátásban, az utóbbi idő­ben sikerült felszámolni e téren a hiányt. Ehhez hozzájárult az is, hogy új vízforrásokból vezettük já­rásunk területére a vizet, illetve az, hogy végrehajtottuk a járási párt- bizottság által az ivóvíz-fogyasz­tás ésszerűsítésével kapcsolatban foganatosított intézkedéseket. A helyzet teljes javulása azonban csak a Nová Bystrica-Cadca-Žili- na vízvezeték IV. szakaszának befejezése után várható, illetve miután felépül a Nová Bystrica-i víztározó. Továbbá jelentős víz­gazdálkodási építkezések folynak, ezek között fontos szerepet tölt be a žilinai szennyvízderítő építése. Kedvező eredményeket értünk el a termőföld védelmében is, a szigorított intézkedések végre­hajtásának köszönhetően meggá­toltuk a termőföld-alap további csökkenését. A lakásépítés főleg a városok, illetve a falvak belterü­letén folyik. A mezőgazdasági földterületnek azon a részén, amelyet a mezőgazdasági vállala­tok nem tudnak hasznosítani, si­kerrel kertészkednek a kertbará­tok, 181 hektárt művelnek meg járási viszonylatban. Az erdőalap stabilizált és min­den feltétel adott kihasználásá­hoz, miközben figyelembe vettük, hogy az erdők milyen funkciót töl­tenek be. Az üdülőkörzetekkel kapcsolatban foganatosított intéz­kedésekkel összhangban az er­dők egy részét ligetként haszno­sítjuk. Jóváhagyott a žilinai park­erdő létesítésének terve, s jelen­leg az egyes zónák területi-terve- zési dokumentációját készítik. A nyilvánvaló pozitívumok elle­nére még számos nagy feladat áll előttünk. A járásban 84 környezet­szennyezőt tartunk nyilván, közü­lük 42 Žilinában van. Tehát higié­niai szempontból a helyzet éppen a járási székhelyen a legrosszabb. A Žilinai Járási Nemzeti Bizott­ság 1983-ban javaslatot dolgozott ki a légkört szennyező forrásokkal kapcsolatos problémák megoldá­sára. A jóváhagyott intézkedések végrehajtása azonban jelentős mértékben függ a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől, melyeket erre a célra a népgazdaság egyes ágazataiban teremtenek elő. A kí­vánt javulás így elhúzódik, noha a megoldás nagyon sürgető. Ez különösen a Vegyipari Müvekre és a žilinai Chemicelulózára vonatko­zik. Az ezekből az üzemekből ki­kerülő szennyező gázok elérik a város lakott területeit is. Kedvezőtlen a helyzet a felszíni vizek szennyezettségét illetően is. A Vág folyó már a felső folyásnál szennyezett, és járásunk területén tovább szennyeződik. A fő „bűnö­sök“ közé tartozik a Vegyipari Mü­vek, a žilinai Chemicelulóza, vala­mint a Rajőianka és a Kysuca szennyezett mellékfolyó is. Folyó­ink szennyezettségét állandóan ellenőrizzük, ezt az illetékes nem­zeti bizottságok az Állami Vízgaz­dálkodási Felügyelőséggel szoros együttműködésben végzik. A szennyvízderítók építésére ho­zott intézkedések a rajeci völgyön és a Terchová területén kívül Vrát- na völgyét is érintik. Ez utóbbi - mely idegenforgal­mi szempontból az I. kategóriába tartozik - még nem teljesítette kör­nyezetvédelmi szempontból az alapvető követelményt: nem tiltot­ta ki a gépkocsikat területéről, s hasonló a helyzet Rajecké Tepli- cében is. E probléma megoldása nehézségekbe ütközik, mivel nincs összhangban a termőföld­alap védelmével. A kérdéssel az illetékes szervek foglalkoznak. A žilinai járás környezetvédelmi helyzetének .értékelése számos fogyatékosságra mutat rá. Olya­nokra, melyeket a rohamos ipar- fejlesztés, a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés fejlesztése, a vá­rosok soha nem látott növekedése hozott magával. Néhányak okozó­ja az, hogy a technológiai beren­dezések nem megfelelőek környe­zetvédelmi szempontból. Vagyis ez azt jelenti, hogy a technológiai berendezések rekonstrukciója so­rán figyelembe kell venni az ökoló­giai követelményeket is. A 7. ötéves tervidőszakban ed­dig megvalósított és a 8. ötéves tervidőszakra előkészített beruhá­zások értéke több mint 2,5 milliárd korona. Ez bizonyítja, hogy társa­dalmunk másfél évtized alatt je­lentős eszközöket fordított járá­sunk viszonylatában is a környe­zet védelmére, fejlesztésére. A já­rási pártbizottság - a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak ér­telmében - a múlt évi augusztusi ülésén kötelezte az összes állami szervet, főleg a nemzeti bizottsá­gokat, hogy együttműködve a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteivel és szakegyesületeivel az eddiginél jobban járuljanak hozzá járásunk városainak és fal­vainak környezetvédelméhez, szépítéséhez. Olyan feladatokról van szó, amely politikai jelentősé­gű is. MILAN GORUŠA, a žilinai járási pártbizottság vezető titkára KOMMENTÁLJUK Önálló elszámolással A vállalatoknak ez a gazdálkodási módszere ismert már az ötvenes évek elejéről, hiszen akkoriban ez nagy szerepet játszott abban, hogy anyagilag érdekeltté tegyék a gazdál­kodó szervezeteket a termelés jövedelmezősége, a munka­termelékenység, a nyereség növelésében, végső soron a dolgozók fizetésének kedvező alakulásában. Később az idő más irányítási és gazdálkodási módszereket helyezett elő­térbe, az önálló elszámolás a háttérbe szorult. Az utóbbi években ismét „elővettük“, mint olyan gazdálkodási formát, amelynek nagy szerepet szánunk megnövekedett gazdasági feladataink teljesítésében. Persze, mások ma a feltételek, és az önálló elszámolás alapelveinek is ezekhez kell igazod­niuk... A módszer elmélyítése elsősorban a termelésben, s ahol csak lehet, a kutatási-fejlesztési bázisban is minden dolgozó ügye kell hogy legyen. Hiszen napjainkban egyre nehezeb­ben érvényesülhetnek vállalataink anélkül, hogy ne törődné­nek a termelési és egyéb költségek állandó csökkentésével. De ebben érdekeltté is kell tenni a dolgozókat, a munkástól kezdve a mesteren keresztül az igazgatóig. Vagyis az üze­mek, vállalatok viszonylatában mindenkit, dolgozzon a ter­melésben, vagy a vállalati irányítás bármelyik láncszemében. Sokan úgy vélik, hogy a vállalatok relatív önállósága ellentétben van a tervgazdálkodással. Ez nincs így, hiszen az állami terv, amennyiben azt a termelési-gazdasági egysége­ken belül megfelelően lebontották saját feltételeikre, ele­gendő mozgásteret nyújt a vállalatok kezdeményezésének kibontakozásához. Az olyan kezdeményezéshez, amely hoz­zájárul a termelési költségek szüntelen csökkentéséhez, a gazdaságosság növekedéséhez, a munkatermelékenység növeléséhez. Az önálló elszámolás fokozottabb érvényesíté­sére irányuló törekvések összhangban vannak az intenzív gazdaságfejlesztési törekvéseinkkel is. Ezek - mint köztudott - az erőforrások, a termelőeszközök nagyobb fokú, eredmé­nyesebb kihasználását követelik meg, s mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű gyakorlati érvényesítését. Ebben pedig a vállalatok önállóbb magatartására számítunk, hiszen elsősorban ezek a gazdálkodó egységek hivatottak arra, hogy kezdeménye- zően teremtsék meg a gazdaságosabb, színvonalasabb ter­melés feltételeit. Korszerűsítéssel, célszerű gépi beruházá­sokkal, mégpedig lehetőleg az önálló elszámolással „kigaz­dálkodott“ nyereségükből. A vállalatoknak június végéig kell elkészíteniük a jövő évi tervjavaslataikat. A tervkészítés folyamán nem téveszthetik szem elöl az önálló elszámolás elmélyítésének követelmé­nyét sem, noha ehhez sok szempontból még nem teremtették meg a pénzügyi, hitelgazdálkodási és egyéb feltételeket. A kezdeményezést azonban e téren sem fékezi senki. Sok jó példa található országszerte arra, hogy az egyes vállalatok az önálló elszámolás alapelveit érvényesítve hogyan igyekez­nek nagyobb nyereségre szert tenni, hogy azt ésszerű felhasználással fordítsák a vállalat és az egyén javára egy­aránt. PÁKOZDI GERTRUD Politikai és termelési fórum volt Májusban és júniusban az alap­szervezeti pártmunka kiemelkedő feladata a pártoktatási év lezárá­sa, valamint sokoldalú, komplex értékelése. így van ez a gabőíko- voi Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Állami Gazdaságban is. Tartal- mi és módszertani szempontból egyaránt elemzik az oktatást, fel­mérik annak gyakorlati jelentősé­gét, hogy a tapasztalatok haszno­sításával a következő év még ha­tékonyabb legyen. Bodó Pál, az üzemi pártbizott­ság elnöke már az idei felmérés néhány nagyon fontos tanulságát összegezte.- Komoly előkészület és jó foly­tatás után sikeres évet zártunk. Sok új szervezési és módszertani ismerettel gazdagodtunk, s ezek közül mindazt ami az eredmé­nyesség alapja s feltétele volt, a jövőben is alkalmazni fogjuk. Többek között kiemelte, hogy sikerült megtalálniuk az üzem és a munka jellegének megfelelő for­mát. ötezer hektáros gazdaságuk hatalmas terület, amelyen egy­mástól tízkilométerekre dolgoznak az emberek. Ez már önmagában is megnehezíti az összevonást egy-egy előadásra, nem szólva arról, hogy esetenként a munka sürgőssége még a két-három órás késést sem engedi meg.- Mindezt figyelembe véve négy alapszervezetünk mind­egyikében dolgozott pártoktatási alakulat. A nagyobb jelentőségű témákat üzemi pártnapokon vettük át, elsősorban a téli időszakban. A pártnapon mindenki részt vett, még azok is, akik éppen sza­badságon voltak.- Ez nem okozott problémát?- Nem. Egyrészt azért, mivel a szabadság megszakításáért A pártoktatási évről pótnapot adtunk, de szerintem azért sem, mert az előadások va­lóban értékesek voltak, a szó leg­szorosabb értelmében politikai és termelési fórummá váltak. Az érdem elsősorban a tizen- kéttagú előadó csoporté. Tagjai­nak munkáját Darnai Attila, a szakszervezet üzemi bizottsá­gának elnöke irányította, s amint a csoport munkáját értékelő rész­ből kitűnik, az oktatók valóban elismerően dolgoztak.- Az előadók csoportját úgy vá­logattuk össze, hogy a gazdaság minden ágazatából legyen tagja, így a témákat munkakör szerint oszthattuk el és az előadók a tan­anyagot jobban tudták kapcsolni a helyi viszonyukhoz. A jövőre nézve útmutató tanulság, hogy a termelési nehézségek és az igé­nyesség növekedésével az embe­rek érdeklődése is megnöveke­dett. Csakis nagyfokú felkészült­séggel és széles körű ismeretek­kel lehet kiállni a hallgatók elé. A tananyagot és a hallottakat ugyanis szorosan kapcsolják a mindennapok munkájával, s ugyanakkor minden korábbinál jobban érdeklik az embereket a bel- és külpolitikai események. A termeléssel kapcsolatosan leg­gyakrabban a minőség, a munka­idő kihasználása és a gépek ki­használtsága került szóba. Meg­történt, hogy a pártoktatás kereté­ben - a tananyag kapcsán - bizo­nyos problémát is megvitattak a hallgatók, olyat, amihez ők ma­guk javasoltak megoldást. így ke­rült szóba például az ebédkihor­dás kérdése, amit a dolgozók ja­vaslata alapján szerveztünk át.- Ennyi kérdés, felmerülő prob­léma között olyan is akadhat, amit az előadó nem tud azonnal meg­válaszolni.- Ilyen is előfordult, de a kérdés ebben az esetben sem maradt megválaszolatlan. Az üzemi párt- bizottság megvitatta, és a legkö­zelebbi előadáson, pártgyűlésen vagy pártcsoport ülésen visszatér­tünk a problémára.-A pátroktatási évet értékelő anyag kitér a hallgatók kiválasztá­sára, aktivitására és az egyes ala­kulatok vezetőinek munkájára is. A jövőre nézve bizonyára ezek a tapasztalatok is fontos útmu­tatók.- Természetesen valamennyi tényt figyelembe veszünk. A hall­gatók kiválasztásában továbbra is a hagyományhoz igazodunk. A párttagok mellett a pártonkívüli tisztségviselőket, a tagjelölteket és azokat a fiatalokat is bevonjuk a pártoktatásba, akikkel a jövőben számolunk mint tagjelöltekkel. A jövő oktatási évben az alapszer­vezeti alakulatokba még az eddi­gieknél is több fiatalt fogunk be­osztani. A fiatalok általában aktí­vak és kezdeményezőek, bátran vállalják az újszerű megoldásokat, s mindezt annál inkább teszik, mi­nél szélesebb körű és mélyebb politikai és eszmei ismeretük. Amint az értékelésből kitűnik, a hallgatók aktivitásával nem vol­tak problémák, igazolatlanul úgy­szólván senki sem hiányzott az előadásról. Mindezt az alakulat vezetője kísérte figyelemmel, és tapasztalatairól rendszeresen be­számolt a pártbizottság ülésein.- így -, szögezi le az értéke­lés - a pártoktatás 1983/84-es évfo­lyama teljesítette rendeltetését. A gazdaság dolgozói olyan esz­mei és politikai ismeretekkel gaz­dagodtak, melyeket mindennapi munkájukban is jól hasznosítot­tak. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 4 1984. VI. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents