Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-30 / 153. szám, szombat
ÚJ szú 3 1984. VI. 30. Salvadori partizánok kiemelkedő katonai sikere Sergio Ramirez managuai sajtóértekezlete • Jesse Jackson befejezte közép-amerikai körútját NÉHÁNYKmBI iSBg SORBAN I (ČSTK) - A salvadori partizánok az ország legnagyobb vizi erőmüve elleni csütörtöki támadásuk során 720 kormánykatonát öltek vagy sebesitettek meg. Miután a partizánok elhagyták a Cerron Grande vízi erőmüvet, Duarte elnök látogatást tett -a fővárostól mintegy 80 kilométerre északkeletre fekvő helyszínen, s közölte, hogy a kormánynak legkevesebb 120 millió dollárjába fog kerülni az erőműben okozott károk helyreállítása. A támadást az utóbbi négy év legjelentősebb partizánakciójának minősítik. A katonai műveletet a hazafiak rendkívül ügyesen, s minimális veszteségek mellett hajtották végre. A kormányerők csak arra voltak képesek, hogy fejetlenül bombázzák az erőmű környékét. Amikor azonban a partizánok közölték, hogy felrobbantják a létesítményt, a bombázást megszüntették. Sergio Ramirez, a nicaraguai kormányzó tanács tagja managuai sajtókonferenciáján többek között elmondta, hogy a november 4-re kitűzött választásokon valamennyi politikai párt azonos feltételek mellett indulhat. Azt is közölte, hogy a kormány kész megszüntetni a rendkívüli állapotról szóló törvényt, ez azonban attól függ, foly- - tatódik-e az USA által Nicaragua ellen vívott hadüzenet nélküli háború. Nicaragua ugyancsak támogatja Jesse Jackson, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó néger politikus javaslatát, hogy a térség kormányainak és fö politikai erőinek vezetői tartsanak konferenciát. Jackson egyébként tegnapra virradó éjszaka tért haza középamerikai körútjáról. Havannából az ő kíséretében utaztak az USA- ba azok az amerikai állampolgárok, akiket Kubában különböző bűncselekményekért ítéltek el, s akiket - 22 személyről van szó - Jackson kérésére Havanna hu- manitáris okokból bocsátott ^szabadon. Pakisztáni provokáció India ellen Folytatódik a szikh terroristák letartóztatása (ČSTK) - Az indiai rendőrség csütörtökön letartóztatta a szikhek politikai pártjának, az Akaii Dalnak két vezetőjét, s a pártvezetőség valamennyi tagjára háziőrizetet vetett ki. A párt ugyanis péntekre újabb kormányellenes akciókat akart szervezni. Delhiben azt is közölték, hogy ezzel egyidőben további 100 szikh szélsőséges elemet vettek őrizetbe, s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert koboztak el. Huszonhetedike... Uruguayban jelkép lett a 27- es szám, a katonai diktatúra elleni fellépés szimbóluma. Kezdődött minden tavaly november 27-én, amikor a chilei mintára rendezett országos tiltakozási napon milliók vonultak az utcákra fazekaikat csöröm- pöltetve, az autókürtöket megszólaltatva. .. Egy hónapja, május 27-én, újabb tiltakozó napon ismét hatalmas tömegek ellen kellett kivezényelni a karhatalmi erőket. Most szerdán pedig - június 27-én - a legális és betiltott pártok, a szakszervezetek, más társadalmi szervezetek megint együtt léptek fel, s az általános sztrájk megbénította az ország életét. Nem úgy a rendőrséget és a hadsereget, amely a fokozatosan össznépivé fejlődő tiltakozó mozgalomra egyre idegesebben reagált, s ezt úgy igyekszik levezetni, hogy fokozza a megtorlásokat, a letartóztatások hullámát. Csakhogy Uruguay börtönei a katonai hatalomátvétel óta eltelt 11 év alatt alighanem megteltek, igaz, a stadionok még szabadok. Igen, Chile rémképe egyre inkább kísért Uruguayban, bár a rezeimnek nincs olyan ,,erős embere“, mint Pinochet. A montevideóh tábornokok elbizonytalanodtak: választásokat ígértek az év végére és demokratizálást, a másik oldalon mindent megtesznek hatalmuk megmentésére; szabadon engedik Libér Seregnit, a baloldali Széles Front csaknem egy évtizedet börtönben töltött vezéralakját, de letartóztatják a száműzetésből hazatérő Wilson Ferreira Aldunatét, a polgári Colorado párt vezetőjét... Ebben a „tanácstalanságban“ talán az a legnagyobb veszély, hogy a mérleg nyelve az elnyomó intézkedések felé billen, s Gregorio Alvarez tá- bornok-elnök egy utolsó kétségbeesett mentési kísérlete során megtelítheti a stadionokat is. Ezért fontos a demokratikus, diktatúraellenes erők együttes fellépése, összefogása. S hogy ez reális lehetőség, azt a huszonhetedikék is bizonyítják ... (pap-) Az AP hírügynökség jelentése szerint a központi kormány a pandzsábi államigazgatás és rendőrség soraiban változtatásokra készül. Az ez irányban tett első lépésként értékelhető Pandzsáb kormányzójának tegnapi lemondása. Az indiai hatóságok közölték, hogy az elmúlt napokban pakisztáni egységek átlépték azt a tűzszüneti vonalat, amely Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi államot (pakisztáni egységek tartják megszállva) elválasztja India többi részétől. A támadók kísérletet tettek a stratégiai jelentőségű Nubra- völgy elfoglalására, azonban az indiai fegyveres erők visszavonulásra kény- szeritették őket. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke fogadta Dmitrij Usztyinov marsallt, az SZKP KB PB tagját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, aki a szovjet szárazföldi erők és hadi- tengerészet részvételével folyó parancsnoki gyakorlaton vesz részt az NDK-ban. AZ AMERIKAI KONGRESZ- SZUS képviselőháza csütörtökön 8,3 milliárd dollárt hagyott jóvá katonai létesítmények építésére az USA-ban és külföldön. Az összeg 98 millióval nagyobb, mint amennyit a most folyó, október elsején befejeződő költségvetési évre hagytak jóvá. A CREUSOT-LOIRE gépipari vállalat mind a 6 ezer alkalmazottja tegnap reggel sztrájkba lépett, miután a párizsi törvényszék tudomásul vette a társaság vezetőségének csődeljárási kérelmét. A TÖRÖK KORMÁNY júliussal kezdődően további 13 tartományban vonja vissza a rendkívüli állapotot. Az ország 67 tartománya közül 41-ben, így Ankarában, Isztambulban és Izmirben továbbra is érvényben marad a rendkívüli állapot. FRANCOIS MITTERRAND francia köztársasági elnök tegnap rövid munkalátogatást tett Madridban. Felipe González miniszterelnökkel elsősorban Spanyolország közöspiaci felvételi kérelméről tárgyalt. BELGRÁDBAN ülést tartott a jugoszláv törvényhozás, s megvitatta az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének eredményeiről, valamint a jövő évi kilátásokról szóló jelentést. A ROMÁN PARLAMENT - az ország legfelsőbb vezetőinek jelenlétében - tegnap megkezdte ülésszakát. A képviselők a lakosság ésszerű élelmezésének programjavaslatát, az államtanács dekrétumait és néhány más kérdést vitatnak meg. BELISARIO BETANCUR kolumbiai elnök átszervezte kormányát. Hét új minisztert nevezett ki, az eddigi kabinet hat tagját megerősítette tisztségében. A KÖZVÉLEMÉNY NYOMÁSÁRA (ČSTK) - A santiagói hatóságok a chilei és a nemzetközi közvélemény nyomására kénytelenek voltak szabadon bocsátani a Chilei Kommunista Párt két vezető képviselőjét, Jaime Insunzát és Leopoido Ortegát - közölte az AFP hírügynökség hivatalos chilei forrásokra hivatkozva. Jaime Insunza a Népi Demokratikus Mozgalom baloldali koalíció főtitkára, Leopoido Ortega az emberi jogok chilei bizottságának egyik vezetője. Mindkettőjüket az elmúlt szombaton tartóztatták le Santiago repülőterén, amikor hazatértek külföldi száműzetésükből, ahová Pinochet diktátor kényszerítette őket. Hazatérésük legalitását a chilei legfelsőbb bíróság erősítette meg, amely most szabadon bocsátásukról is döntött. A chilei katonai hatóságok azonban határozottan ellenzik jelenlétüket az országban, s ezért a két politikus kénytelen ismét elhagyni Chilét. I események | margójára?! A hét eleje óta ismét feljebb kúszott a kamatláb az Egyesült Államokban. A zöldhasú bankók világának szakértőit aligha érte váratlanul az amerikai kereskedelmi bankok döntése, hiszen március óta ez volt immár a negyedik kamatemelés. Négy hónappal ezelőtt még tizenegy százalékos ,,prime rate“ (azaz a legmegbízhatóbb ügyfeleknek felszámított irányadó kamat) mellett lehetett kölcsönt felvenni, ma pedig már kereken tizenhárom százalék a kölcsön „ára“. A bankárok félszázalékos ugrásokkal tornászták fel idáig a kamat szintjét, s egyáltalán nem biztos, hogy ennél a pontnál megállnak. Az utóbbi negyedév hitelpiaci fejleményeinek ismeretében tehát nem kelthetett volna meglepetést a lépés. Sokan éppen most mégsem számítottak ilyesmire. Nincs három hete annak, hogy Reagan elnök a hét legfejlettebb tőkés ország londoni gazdasági csúcsértekezletén olyan értelemben reagált a többi hat partnernek a magas amerikai kamatlábak miatti berzenkedésére, hogy a közeljövőben nem esedékes a kamatok emelése. Nem részletezte, hogy mit ért a közeljövő kifejezés alatt, mindenesetre június végén nem úgy alakultak a dolgok, ahogy azt a hónap elején ígérte. Nem kétséges, Londonban a washingtoni gazdaságpolitikát, ezen belül a partnerek érdekeit teljesen mellőző pénzügyi politikát élesen bíráló szövetségesek megnyugtatása végett hangzott el a fentebb idézett elnöki kijelentés. Mivel akkor hitelt érdemlőnek tűnt ez az ígéret, éppen azért most annál nagyobb rosszallást váltott ki a londoni csúcstalálkozón részt vett országok körében a döntés, de főleg francia, nyugatnémet és brit kormánykörökben, hiszen joggal érezték úgy, hogy Reagan elnök egyszerűen „átrázta“ őket. Eddig is az volt a helyzet, hogy a Nyugat-Európában forgó dollárokat a magas kamatok átcsalogatták a tengerentúli bankokba, s az átáramlást csak úgy lehetett megakadályozni, ha az európai tőkés országok késedelem nélkül igazodtak a magas amerikai kamatokhoz. Ez mindig szinte órákon belül megtörtént, de ennek a kényszerű rugalmasságnak meg is volt az ára. Alábbhagyott a kissé megélénkült beruházási kedv, hiszen a vállalkozó kétszer is meggondolta, vajon két százalékkal magasabb kamat mellett megéri-e neki vállalkozásba kezdenie. » Az amerikai bankokra sem fogható az, hogy nem hányták-vetet- ték meg alaposan döntésüket. Mint utólag k'derült, „nyomós“ okuk volt arra, hogy így cselekedjenek. A kamatemelésről szóló bejelentés időzítéséhez nem fér kétség, hiszen három nappal azután tették közzé, hogy a kolumbiai Cartagenában befejeződött a tizenegy legeladósodottabb latinamerikai ország külügy- és pénzügyminisztereinek értekezlete. Ezen a tanácskozáson a résztvevők rámutattak arra, hogy minden egyszázalékos kamatemelés 2,5 milliárd dollárral növeli meg az amerikai bankokkal szembeni, 350 milliárd dollárra tehető adós1 ságukat. A katasztrofális gazdasági helyzetben .és a fizetésképtelenség állapotában levő országok abban is megállapodtak, hogy szeptember derekán újabb hasonló témájú tanácskozást tartanak Buenos Airesben. Egyöntetűen úgy vélték: a csillagászati magasságot elérő amerikai kamat leszállítására lenne szükség ahhoz, hogy törleszteni tudják esedékes visszafizetéseiket. Washingtonban ezt a nagyon határozott állásfoglalást vérig sértett félként vették tudomásul, s nem késlekedtek az ugyancsak határozott válasszal: a már említett kamatemeléssel. Az északamerikai nagybankok önkényének kiszolgáltatott latin-amerikai klienseket Washingtonban ezzel meg akarták leckéztetni, hogy többet ne merészeljenek egyetlen bíráló szót se mondani az USA hitelpolitikájáról. Az újabb kamatemelés minden korábbinál hevesebb kritikákat váltott ki. A legélesebben Raul Alfonsín argentin államfő reagált, hiszen országának is egyik napról a másikra 220 millió dollárral felszökött a törlesztési összege. Jelezte: kormánya máris konzultációkat kezdett az adósok táborához tartozó néhány más térségbeli országgal, hogy egybehangolják fellépésüket az önkényes washingtoni hitelpolitikával szemben. Kérdés, hogy vajon az Egyesült Államok ezeket az ellene irányuló egységfrontba való tömörülési kísérleteket nem „torolja-e meg“ újabb kamatemeléssel. P. VONYIK ERZSÉBET N ehéz időket él Nicaragua. A gyakorlatilag háborús állapotok, az Egyesült Államok által felfegyverzett és újabb akciókra ösztönzött ellenforradalmi csoportokkal vívott súlyos harcok nagy károkat 'okoznak az országnak. A néhány hét múlva ötéves sandinista forradalomnak lélegzetvételnyi ideje sincs arra, hogy az országépítésre koncentráljon. A legfontosabb feladat - hangoztatják Ma- naguában - a védelem. Amíg ugyanis a forradalom puszta léte a tét, igazán nincs más választás, csak a fegyveres harc. Jelentős fegyverténye a sandinista vezetésnek, hogy az ország lakosságának széles rétegei kapcsolódnak be ebbe a harcba, bizonyítva, hogy támogatják a fiatal forradalmat, s remélve, hogy nemcsak kivívásában és védelmében vehetnek részt tevékenyen, hanem békében élvezhetik vívmányait is. Ez persze még távolinak tűnik, hiszen a harcoknak még csak az enyhüléséről sem lehet beszélni. Mit tehet ilyen helyzetben az ország vezetése - amellett, hogy növeli fegyveres erejét? Természetes, hogy nem dobhatja el a diplomácia fegyverét sem. Nicaragua mindig is tárgyalásokat szorgalmazott az Egyesült Államokkal, s többször tett tanúbizonyságot arról, hogy álláspontja rugalmas. Nem propagandacélok1 NICARAGUA ból yan szüksége a párbeszédre, hanem egyszerűen azért, mert a békés megoldást részesíti előnyben. Ezért igyekszik kihasználni minden alkalmat a tárgyalásokra, akár a szomszédos középamerikai országokkal, akár az USA-val. Három hete a managuai repülőtéren fogadták Shultz amerikai külügyminisztert, s a héten pedig élesen ellentmondanak az amerikai vezetők „békés“ nyilatkozatainak. Mert miféle békeszándék az, amikor az amerikai fél nemcsak hogy nem csökkenti, de még fokozza is a nicaraguai ellenforradalmárok támogatását, összefogásra buzdítja a belső ellenzéki erőket vagy hadgyakorlatokat tart Ellenségek és barátok pedig egy mexikói fürdővárosban ültek tárgyalóasztalhoz az amerikai képviselőkkel a nicaraguai politikusok. Ezek nem kétségbeesett kísérletek a fennmaradásra, hanem ellenkezőleg, Managua erejét hivatottak demonstrálni. Nicaragua nem az alárendelt szerepét kívánja játszani, hanem az olyan egyenjogú partnerét, amelynek jogait tiszteletben tartják, s nem akarnak ultimátumszerű követeléseket rákényszeríteni. A jószándék tehát nem hiányzik, viszont erősen megkérdőjelezhetők Washington szándékai az említett tárgyalásokkal. Managua ugyan szeretné remélni, hogy Washington a nyilatkozatok mellett hajlandó konkrét tettekkel is hozzájárulni a heiyzet normalizálásához, de nem hagyhatja figyelmen kívül az USA gyakprlatí lépéseit, amelyek Nicaragua határainak közelében? Managua világosan látja, hogy a Reagan-kormány sokkal inkább választási megfontolásokból tesz úgy, minthogyha tárgyalni akarna. Választásokra készül Nicaragua is, s alighanem ezzel függ össze az ellenforradalmi egységek aktivizálódása. Míg eddig Washingtonnak az volt az egyik legfőbb kifogása Nicaraguával szemben, hogy a managuai kormányzat nem legális, mivel nem választások útján került hatalomra, most minden erejéből a novemberre kitűzött szavazás megakadályozására törekszik. Rá kellett ugyanis jönnie, hogy a lakosság döntő része a sandinista frontot támogatja, aminek nyilván kifejezést ad a választásokon is. Washington tehát egyik legfőbb „érvét“ veszítené el a beavatkozáshoz. így azzal is megpróbálkozott, hogy egyesítse a Honduras felől és a délről, Costa Ricából támadó ellenforradalmi szervezeteket, hogy ezek esetleg döntő csapást mérjenek a sandinista erőkre, vagy legalább a gazdasági objektumok megsemmisítésével okozzanak káoszt, „belső válságot“ Nicaraguában. Ez azonban egyrészt az ellenforradalmárok vezetői közötti hatalmi vetélkedés miatt nem sikerült (jó példa erre az ARDE nevű, Costa Rica-i bázisú szervezet minapi döntése, hogy kizárja soraiból Eden Pastorát, a csoport eddigi vezetőjét). Főleg azonban azért nem sikerült, mert a sandinista egységek és a milíciák sorozatos megsemmisítő csapásokat mérnek a „kontrák“ bázisaira, megfosztva őket fő utánpótlási lehetőségeiktől. A sandinista forradalmi rendszer tehát - bizonyítják ezt a választási előkészületek - politikailag is, de katonailag is erős. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szüksége támogatásra. A szocialista országoktól pedig bízvást várhatja a segítséget politikai, gazdasági és katonai erőfeszítéseihez egyaránt. Daniel Ortega, a kormányzótanács koordinátora az európai szocialista országokban tett körútja során - amelyet csütörtökön épp Prágában fejezett be - erről meggyőződhetett PAPUCSEK GERGELY