Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-04 / 130. szám, hétfő
Színpompás seregszemle A csehszlovákiai magyar dolgozók XXIX. országos népművészeti fesztiválja A NATO változatlanul az agresszió eszköze (Folytatás az 1. oldalról) (Tudósítónktól) - Az elmúlt hét végén rendezték meg Zselizen (Želiezovce) a csehszlovákiai magyar dolgozók XXIX. országos népművészeti fesztiválját, amelyen részt vett dr. Jozef «lAravík, az SZSZK kulturális miniszter- helyettese, Imrich Strapec, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságának titkára, Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke, valamint politikai és kulturális életünk számos más képviselője. Pénteken este rendezték meg a szlovákiai magyar táncegyüttesek központi versenyét Az első helyet a kassai (Košice) Új Nemzedék szerezte meg, a második helyen az ekeli (Okoličná) Summások végeztek, a harmadik díjat a somorjai (šamorín) Csalié kapta. A legjobb női táncos diját a zsűri nem adta ki. A legjobb férfi táncos az ekeli Szilágyi Zoltán lett. Több éves kimagasló szólótáncosi teljesítményéért a bíráló bizottság külön- díját kapta a sládkovičovói Jánosik Zoltán. Szombaton nyitották meg a losonci (Lučenec) járás tárgyi hagyományai című néprajzi kiállítást, valamint Bartusz Júlia naív festő tárlatát. Délután a Schubert parkban került sor a Nóg- rád folklórja című műsor bemutatójára. Este rekord számú nézősereg - több mint tízezer érdeklődő - tapsolt a Zseliz köszöntése elnevezésű színvonalas, tartalmas műsornak, amelyen élenjáró népművészeti együtteseink és vendégcsoportok léptek fel. Tegnap a fesztiválon részt vevő vendégek és népművészeti együttesek megkoszorúzták a Hősök emlékművét. Délután a Schubert parkban békenagygyűlést rendeztek, amelyen Imrich Strapec és dr. Lukács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára mondott ünnepi beszédet. -y-f védelmi versenyek révén. Egyszóval teljes szívvel végezzétek pionírmunkátokat, adjátok bele mindazt, amit tudtok és amire képesek vagytok. Mi, felnőttek, kommunisták, SZISZ-tagok, szülők biztosan segítünk nektek, hogy becsülettel megbirkózzatok valamennyi feladattal - mondotta Kapek elvtárs. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői valamennyi csehszlovák pionírhoz és szikrához intézett felhívást fogadtak el az 1984-85-ös tanévben végzendő pionírmunkával kapcsolatban. A felhívás rámutat, hogy úttörőink főként „A fesztivál virágja“ vetélkedőben való részvétellel és a Szolidaritási Alap gyarapításával járulnak hozzá a Moszkvában megrendezésre kerülő XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítéséhez. kölcsönös alkalmazásáról és kötelezzék el magukat békés kapcsolatok fenntartása mellett. Felmerül a kérdés, hogy ilyen helyzetben milyen értékkel bírnak a NATO állítólagos védelmi jellegét hangsúlyozó nyilatkozatok. Az említett dokumentumok szerzői nyugodt lelkiismerettel kijelentették, hogy állítólag a NATO-orszá- gok nem törekednek egyoldalú előnyökre és katonai fölényre. Ezek üres, a naív emberek megtévesztését szolgáló szavak. Mintha nem lenne ismert, hogy több nyugat-európai országban már új amerikai rakétákat telepítettek azzal a céllal, hogy megbontsák egyrészt a regionális, másrészt pedig a globális erő- egyensúlyt. Mintha nem lennének ismertek a nukleáris stratégiai fegyverkezés, illetve a hagyományos fegyverkezés új programjai, amelyeket Washington kifejezetten megszállottan gyorsított ütemben valósít meg, miközben abban a tévhitben és veszélyes elképzelésben ringatja magát, hogy katonai fölényre tesz szert. Az ülés résztvevői néhány ország képviselőinek kivételével megerősítették, hogy tovább folytatják ezt a Fehér Ház diktálta militarista irányvonalat. Ismét egyértelműen elutasították az európai nukeláris konfrontáció szintjének a csökkentését. Teljesen világosan kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a NATO vezérkara által kidolgozott menetrenddel összhangban folytatják az amerikai nukleáris rakéták telepítését Nyugat-Európában. És ezt az elhatározást semmiképp sem leplezhetik a Szovjetunióhoz intézett ismételt álszent felhívásokkal, hogy újítsa fel a nukleáris fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Ez a magatartás egyértelműen arra utal, hogy Washingtonban és néhány további NATO-ország fővárosában a nukleáris fegyverek kérdését nem az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján akarják megoldani. Jellemző, hogy a NATO figyelmen kívül hagyta több földrész hat államfőjének közelmúltban elhangzott felhívását, akik a lázas fegyverkezés leállítását és a nukleáris arzenálok befagyasztását sürgették. Ezzel a NATO politikáját meghatározó körök közömbösséget tanúsítottak nemcsak a népek, hanem tulajdonképpen saját országuk népének létérdekei iránt is. A NATO obstrukciós magatartása nemcsak a nukleáris fegyverek kérdéséhez való hozzáállásában tükröződik. A washingtoni ülés dokumentumainak más kérdésekben tett állásfoglalásaiból is hasonló magatartás olvasható ki egyértelműen, mint például a világűr militarizálásának, kiterjedt légvédelmi rendszerek telepítésének, a vegyi fegyverek betiltásának, valamint a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésnek a kérdésében. Az Egyesült Államok és más NATO-országok ugyan azt hangoztatják, hogy a tárgyalások mellett foglalnak állást, de gyakorlatilag kizárják kölcsönösen elfogadható megállapodások elérését. Mindez mögött a világűr katonai hasznosításának tanulmányozásával kapcsolatos homályos kijelentések állnak akkor, amikor a legsürgetőbb feladat, hogy határozott intézkedések elfogadásával akadályozzuk meg a kozmosz mi- litarizálását. Ehhez egyedül a tárgyalások haladéktalan megkezdésén keresztül vezet az út, hogy az emberiség megmeneküljön attól a veszélytől, amelyet számára az Egyesült Államok készít elő a világűrben. Világos, hogy azt, aki a világűr militarizálásának irányvonalát követi, az emberiség sorsa iránti rendkívül nagy felelősség terheli. Az a kollektív dicséret, amelyet a NATO-országok nyilvánítottak ki az ún. amerikai kezdeményezések kapcsán, sem arról az óhajról tanúskodik, hogy a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását, a közép-európai fegyverzet és had- erócsökkentést szorgalmazzák. E kezdeményezések lényege már elég világosan kirajzolódott: e rendkívül égető problémák megT oldásának útjába akadályokat próbálnak gördíteni. A washingtoni ülés résztvevői a konstruktivitás hiányát arra vonatkozó hazug állítások ismétlésével próbálják bőségesen pótolni, hogy egyes térségekben vegyi fegyvereket alkalmaznak és a Szovjetunió ebben részt vesz. Ilyen tehát a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseinek megoldására való készséget hangoztató NATO-nyilatkozatok tényleges értéke. A béke és a stabilitás biztosítására irányuló törekvések hangoztatása semmiképpen sem egyezik azokkal a lépésekkel, amelyeket a NATO-országok vezetői tesznek a tömb földrajzi tevékenységi körének bővítése, valamint a tömbnek az erő- és a diktátumpolitika eszközeként való alkalmazásának érdekében a világ különböző térségeiben. Amint a washingtoni ülés dokumentumaiból kiderül, gyakorlatilag arról van szó, hogy ne csak Washington kapjon szabad kezet expanzionista és agresszív politikájának megvalósításához, hanem hogy ezt minden eszközzel támogassák. Az ülés résztvevői -azt is kinyilvánították, hogy a „tömb mindenütt tiszteletben tartja az államok szuverenitását és függetlenségét“. Ez valóban a politikai farizeizmus csúcsa. Az ilyen „tiszteletben tartásról“ saját bőrükön győződhettek és győződhetnek meg Grenada, Libanon, Közép-Amerika - főleg Nicaragua, Namíbia és más országok népei. Más szavakkal, mindenütt megkérdőjelezik az ENSZ Alapokmányát, lábbal tiporják a nemzetközi jog normáit és az állami politika szintjén művelt terrorizmust folytatnak. A NATO-ülés dokumentumaiban rendkívüli figyelmet kell szentelni a valamiféle „európai szakadásra“ vonatkozó törekvéseknek és az NDK elnyelésére irányuló egyre erőteljesebb NSZK-beli szándékok támogatásának is. Tulajdonképpen az európai földrész békés és stabil íejlő- désének biztosítását célzó szerződés - és megállapodás - komplexumok megkérdőjelezésére irányuló kísérletekről van szó. Valójában ez az NSZK-ban ismét aktivizálódó revansista erők bátorítását jelenti. A nyilatkozat további szakaszaiban gyakran hivatkozik a helsinki Záróokmányra. A nyilatkozat szerzői azt a benyomást keltik, mintha megfeledkeznének arról, hogy a helsinki Záróokmányt aláíró országok, köztük a NATO valamennyi tagállama, kötelezték magukat arra, hogy az európai kölcsönös határokat és minden állam határait kontinensünkön megváltoztathatatlannak tekintik most és a jövőben is, és tartózkodnak az említett határok elleni bárminemű támadásoktól. A Szovjetunió, a szocialista országok, mindazok, akik számára drága a béke, határozottan elítélik az Európa háború utáni elrendeződését alkotó pillérek aláásására irányuló mindennemű politikai törekvéseket. Nem engedjük, hogy a tragikus múlt megismétlődjön. Ehhez a múlthoz nincs és nem is lehet visszatérés. Ezt tudatosítaniuk kell mindazoknak, akik most felelőtlen magatartást tanúsítanak ebben a sorsdöntő kérdésben. Washingtonnak és szövetségeseinek az európai biztonság elvi kérdéseivel kapcsolatban megnyilvánuló említett irányvonala kétségtelenül azt igazolja, hogy a NATO a valóságban nem kívánja az országok és a népek közötti bizalom erősítését. Ezt támasztja alá a NATO-or- szágoknak a stockholmi konferencián tapasztalható magatartása is. Ott mindenekelőtt a nyugati javaslatok elfogadásának szükségességét hangsúlyozzák, amelyek kizárólag a Szovjetunió és más szocialista országok katonai tevékenységének a „megvilágítását“ célozzák, de ugyanakkor kitérnek a bizalom megszilárdítását célzó széles körű intézkedések tárgyszerű megvitatása elől, amit a Szovjetunió szorgalmaz. A NATO-dokumentumok hemzsegnek a Szovjetunióval való párbeszéd állítólagos folytatására való készséget hangoztató kifejezésektől. E szavak mögött azonban nincs semmi konkrétum. Olyan időszakban, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország a biztonság és az együttműködés kérdésében kölcsönösen elfogadható megállapodások elérését célzó gyakorlati javaslatokat terjeszt elő, az USA és a NATO elutasító választ ad ezekre a kezdeményezésekre, miközben békeszólamokat hangoztatnak. És minél inkább akadályokat gördítenek az atomháborús veszély elhárítását és a béke megszilárdítását célzó megállapodások elérésének útjába, annál hangzatosabb álszent frázisokat hangoztatnak a Nyugat és a Kelet közötti párbeszéd hasznosságáról. A kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatokhoz való hozzáállás is példa arra, hogy a NATO politikusainak szavai és tettei mennyire eltérőek. A washingtoni ülés dokumentumai sok utalást tartalmaznak a szocialista országokkal való kereskedelemből és a gazdasági együttműködésből származó kölcsönös előnyökre. A gyakorlatban azonban Washington ösztönzésére új lépéseket tesznek a Kelet és a Nyugat közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felszámolására és a kereskedelmet a politikai nyomás eszközeként használják. A nyugat-európai országokban meg kellene érteniük, hogy saját maguknak ártanak ezek az államok, ha továbbra is ilyen irányban haladnak. Nem felesleges grra figyelmeztetni, hogy a múltban a szocialista országokkal szemben alkalmazott kereskedelmi szankciók és diszkriminációk hogyan végződtek. Ugyanez vonatkozik a szocialista országok belügyeibe való beavatkozási kísérletekre és más országok népeinek a kioktatását célzó törekvésekre, hogy miként éljenek. Az a körülmény, hogy ezek a tendenciák ismét feltűntek, hogy a washingtoni ülésen úgy vélték: ismét elő lehet jönni ezzel a témával, egyáltalán nem teszi meggyőzőbbé a NATO részéről a szocialista országokhoz való hozzáállásban hangoztatott „konstrukti vitást“. A szovjet kormány a TASZSZ hírügynökséget felhatalmazta annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió a NATO washingtoni ülésének eredményeit úgy tekinti, mint a tömb militarista irányvonala folytatásának a bizonyítékát. Jelenleg, amikor rendkívül sürgető feladat a béke megvédése és megszilárdítása, amikor a népek egyre erőteljesebben hatékony intézkedéseket követelnek a háborús veszély csökkentése és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében, épp az USA és a NATO gördít akadályokat ennek útjába, és a népek akaratával, kívánságával szembehelyezkedve saját rendjét próbálja mindenütt a népekre kényszeríteni. A Szovjetunió határozottan visszautasítja ezt a politikát. Azokat, akik nem adták fel veszélyes illúzióikat, hogy megkárosítsák a Szovjetunió, valamint barátainak és szövetségeseinek a törvényes érdekeit, ismét figyelmeztetni kell arra,hogy erre nem kerül sor. Mindennemű ezirányú kísérletek kudarcra vannak ítélve, ahogy ez már nemegyszer a múltban megtörtént. Mindazok, akik meghatározzák a NATO politikáját, vissza kell, hogy térjenek a realitások talajára, el kell, hogy gondolkodjanak politikájuk következményeiről és kell, hogy tudatosítsák azt a nagyfokú felelősséget, amely saját országuk népének és az egész világ sorsának alakulásáért őket terheli. Itt az ideje, hogy Washingtonban, Bonnban és további NATO-országok fővárosaiban felhagyjanak a béke alapjainak alá- ásásához vezető politikával és az enyhülést, a békét szolgáló gyakorlati lépésekre térjenek át. A Szovjetunió kész együttműködni mindazokkal, akik hajlandók arra, hogy hasonló módon tényleges ilyen irányú lépéseket tegyenek. Építsd a hazát - erősíted a békét (Folytatás az 1. oldalról) a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában. A pionír - úttörő. Nem fél az akadályoktól, mindig az élen jár, nem vonja ki magát, ha „rá kell hajtani“, segít, ahol arra szükség van. A volt pionírokból nőttek ki a szocializmus mai építői: ti is csapataitokban és őrseitekben készültök fel a stafétabot átvételére és a jelszavatok: - „A szocialista haza építésére és védelmére mindig kész“ - szerinti életre. Ma kétszeresen érvényes az ismert gottwaldi jelszó: „Építsd a hazát, erősíted a békét“. Ti ezt akkor töltitek meg tartalommal, ha derekasan fogtok tanulni, új ismereteket, tudást sajátítotok el. Legyetek kitartók és bátrak - tanuljatok a játékok és vetélkedők, honHasznos munkát végeztek (Folytatás az 1. oldalról) munkát végzett. Hozzájárult az emberek egészségének védelméhez, s munkája nyomán tovább növekedett a véradók száma. Rendkívüli megbecsülést érdemel a szervezet gondoskodása az idős, beteg, magányos és rokkant emberekről. Ugyancsak figyelmet érdemel az ifjúsággal végzett munkája is. A kongresszus küldöttei ugyancsak állást foglalnak az itthon és a világban Iájátszódó fontos eseményekkel kapcsolatban. A szervezet tagjai egyértelműen állást foglalnak a kommunista párt és a Nemzeti Front politikája mellett. A vita során tolmácsolták üdvözletüket a külföldi testvérszervezetek képviselői. Vasárnap a kongresszus a vitával folytatta a munkát, majd a mandátumvizsgáló bizottság jelentése után jóváhagyta az 1974- ben elfogadott alapszabályzat módosítását. A szövetségi bizottság elnökéül ismét Imrich Hatiart, ügyvezető alelnökévé František Novotnýt, Ma érkezik hazánkba Kim Ir Szén (Folytatás az 1. oldalról) Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása után a Minisztertanács elnöke lett. 1950-ben átvette a Koreai Néphadsereg legfelsőbb parancsnokságának a vezetését. Az 1950-53. koreai háborúban mint a KNDK Katonai Bizottságának elnöke és a Koreai Néphadsereg főparancsnoka irányította a koreai nép harcát az imperialista agresszió ellen. 1953 óta a Koreai Népi Demokratikus Köztásaság marsallja. A felszabadító háború után szervezte és irányította a termelési viszonyok szocialista átalakításáért folytatott küzdelmet. A KNDK az ö vezetése alatt vált szocialista ipari állammá. 1972 decemberében a KNDK Legfelsőbb Népgyúlése új szocialista alkotmányt fogadott el, s Kim Ir Szent a köztársaság elnökévé választották. A Koreai Munkapárt alelnökeivé Vlastimil Víšeket és Jozef Lukáčit válaszotta meg. A küldöttek egyhangúlag megszavazták A Csehszlovák Vörös- kereszt tevékenységének fő irányai a IX. kongresszus után című határozatot, majd elfogadták a kongresszusnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához intézett levelét. Ebben örömmel tudatják, hogy a szervezet sikeresen teljesítette a VIII. kongresszusán kitűzött feladatokat. A kongresszuson elfogadott békefelhívás egyebek között megállapítja: „A jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultsága ellenére bizalommal és derűlátással tekintünk a jövőbe. A Földünk békés jövőjébe vetett hitünket a szocialista közösség növekvő erejéből, a szocializmus történelmi küldetéséből, végső győzelmének törvényszerűségéből, a lenini békepolitikából és a békés egymás mellett élés politikájából merítjük, amelyért oly következetesen sík- raszáll a Szovjetunió, Csehszlovákia és az egész szocialista közösség. A kongresszus az Internacionálé hangjaival ért véget. -erf 1980 oktouereoen megtartott VI. kongresszusa kitűzte a gyorsított ütemü szocialista építés és az ország békés egyesítésének irányvonalát. Kim Ir Szén a KNDK kormány- küldöttségének élén - 1956 júniusában - már tett látogatást Csehszlovákiában. 1973-ban Gustáv Husák vezetésével csehszlovák párt- és állami küldöttség tett látogatást a KNDK-ban. Gustáv Husák ebből az alkalomból átadta Kim Ir Szennek az Aranylánccal Ékesített Fehér Oroszlán Érdemrend I. fokozatát, amellyel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti barátság és testvéri együttműködés terén szerzett érdemeiért tüntették ki. Kim Ir Szén a KNDK háromszoros hőse és a KNDK Munka Hőse cím viselője. A szovjet Lenin-rend s több más külföldi érdemrend és kitüntetés tulajdonosa. ÚJ SZÚ 2 1984. VI. 4.
