Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-23 / 147. szám, szombat
ÚJ szó 5 1984. VI. 23. Az alapszervezeti munka eredményességének néhány tartaléka Önmagunkat meggyőzni kevés Egy-egy gondozó 400 helyett már 1200 hízóbárány ellátását is győzi a korszerű feltételek között. Anna Kolenič- ková, Anna Pa- lovičová és Zu- zanna Ondrej- ková egymást váltva törődik az állatokkal (A szerző felvétele) Gyarapodó nyájakból milliós jövedelem Egyre több hasznot hoz a korszerű juhtenyésztés Az „Arccal a tömegek felé“ gottwaldi jelszó időszerűségére figyelmeztet az az elemzés, melyet a bratislavai városi pártbizottság készített az alapszervezeti munka eredményességében rejlő tartalékok feltárása, illetve kiaknázása érdekében. Ennek kapcsán előtérbe került a pártalapszervezetek- nek a munkakollektívában betöltött szerepe, a pártonkívüliek körében végzett politikai munka jelentősége. Mivel nemcsak bratislavai sajátosságokról van szó, az elemzés néhány tanulságához érdemes visszatérni. A formalizmus veszélye Érdekes jelenség, hogy az elemzés a formalizmus veszélyére nem a tömegpolitikai munka kapcsán figyelmeztet elsősorban, hanem a pártellenőrzési jog gyakorlatának néhány mozzanatára hívja fel a figyelmet. Ez azért meglepő, mert e téren számadatokkal, megalapozott kimutatásokkal, cáfolhatatlan tényekkel dolgozik a párt- szervezet és e sok konkrétum látszólag lehetetlenné teszi a formális elemek beszivárgását e tevékenységbe. A sok szám azonban gondolatot öl, mondhatnánk, s ezt bizonyítja az elemzés néhány megállapítása is. Amikor a gazdasági vezetés azzal kezdi beszámolóját, hogy „a fő feladatokat teljesítettük“, s felsorolja az adatokat, oda kell figyelni, mert máris elhangzott az első kísérlet a csatlakozó, illetve mellékesnek ítélt problémák és feladatok elkendőzésére. A minőség, a hatékonyság, a műszaki fejlesztés sokrétű feladatait egyszerűen nem lehet csak a fő mutatókban teljesíteni. A műí.zaki fejlesztésben például éppen a leglényegtelenebbnek tűnő problémák okoznak a leggyakrabban hetekig, néha hónapokig húzódó nehézségeket, melyek közvetlenül befolyásolják a minőséget. Persze, a prémium gyakran a fő mutatók teljesítésétől függ, de a pártellenőrzés feladata nem a prémium biztosítása bármi áron, hanem elsősorban a párt által kitűzött célok elérése, a társadalmi érdek védelme és érvényesítése. Ez a problémák leegyszerűsítésével nem biztosítható. A fogyatékosságok okainak feltárása és felszámolása a pártellenőrzési jog gyakorlatának fő tartalma. A kitérő, magyarázkodó gazdasági jelenségek kritikátlan tudomásul vétele eč/y helyben topogást eredményez, passzivitásra ítéli az aktív embereket is, állapítja meg az elemzés. Ugyanakkor elismeri az olyan munkát, amilyet a Dimitrov Vegyi Művekben, a Figaróban, x a Poligráfiai Üzemben tapasztalhatunk, ahol a pártszervezetek a műszaki fejlesztésre, a káderprogramok teljesítésére, a termék- váltásra, a vezetés hatékonyságára, a normák objektivizálására, az érdem szerinti jutalmazás érvényesülésére összpontosítják a pártellenőrzési jog gyakorlatát A vita hatékonysága A taggyűléseken gyakran vagyunk tanúi olyan jelenségnek, hogy a felszólalók mintha önmagukat, illetve a pártkollektívát igyekeznének meggyőzni véleményük helyességéről. A pártalapszervezet taggyűlésének legfontosabb feladata azonban nem önmagunk meggyőzése, hanem elsősorban a párttagság felvértezése a pártonkívüliek körében végzendő munkára., Érveket, meggyőző tényeket kell a taggyűlésen adni a kommunisták kezébe, hogy eredményesen mozgósíthassák és megnyerjék a határozatok teljesítésére munkatársaikat. Ezért nyugtalanító, hogy vannak párttagok, akik egész évben nem szólalnak feí a taggyűlésen. Ennél csak az nyugtalanítóbb, hogy ugyanők rendszerint a termelési értekezleteken, a munkahelyi vitákban, a brigádgyűléseken is némák maradnak. Több alapszervezetben olyan a hangulat, mintha kiforratlan véleménnyel, kétellyel fellépni valamiféle vétek lenne, mintha ezzel az ember „lejáratná“ magát a többiek előtt. Kétségtelen, hogy a taggyűlésen felkészülten kell beszélni, ám nem bűn, ha valaki kíváncsi rá, véleménye helyes-e, vagy korrigálásra szorul. Csak a felvetett problémát lehet megválaszolni, csak a kimondott kételyt lehet eloszlatni. Helytelen viszont az olyan vezetők magatartása is, akik azonnal és helyben mindent meg akarnak magyarázni, mert ezzel gyakorlatilag leveszik a kérdést napirendről, mint olyanvalamit, amire kár időt vesztegetni. A dubovái Petroche- ma egykori igazgatója vallotta ezt a módszert magáénak, s ez oda vezetett, hogy megcsappant a viták lendülete, eluralkodott a „minek szólaljak fel, úgyis mindent kimagyaráz“ vélemény - s az eredmény az lett, hogy fontos műszaki fejlesztési munkákat folyton elodáztak, nem is oldottak meg, ami jelentős veszteségeket okozott. A vita eredményességéhez- tehát ahhoz, szereznek-e a taggyűlésen a kommunisták megfelelő érveket és egységes álláspontot a pártonkívüliek megnyerésére - az is hozzátartozik, hogy a pártcsoportokban már előzőleg beszéljenek a napirendről, annak konkrét vonatkozásairól és a gyűlésen azután ne kelljen, úgymond, első hallásra reagálni a beszámoló megállapításaira. A káder munka jelentősége Az alapszervezet eredményes munkájának igen fontos előfeltétele, hogy évente legalább egyszer a taggyűlés napirendjére tűzze a káderekkel végzett munka kérdéseit. E téren létezik egy téves magatartási forma a pártalapszer- vezetben. Sok helyütt úgy vélik: a kádertartalékok felkészítése csupán a nyugdíjba vonulók után megüresedett posztok betöltését szolgálja. Ez korántsem ilyen egyszerű kérdés. A fő szempont a vezető tisztségek rátermett emberekkel történő betöltése. Ez pedig nemcsak akkor érvényesül, amikor az emberek nyugdíjba mennek. A bratislavai pártszervezetben három év alatt 2679 bejegyzett káder távozott tisztségéből, de csak 46-an azért, mert nem voltak képesek eleget tenni feladataiknak és kilencen jellembeli fogyatékosságaik miatt. Mind a kiválasztás, mind a cserék eredményesebbek lennének, ha a pártalapszervezet behatóbban foglalkozna e kérdésekkel. Kitűnt, számos felsőbb pártszerv - üzemi pártbizottságok, járási bizottságok- előszeretettel von ki kádereket az alapszervezet hatásköréből, mert úgymond, így közvetlenebb a vezetésük és megbízatásuk gyakorlata. Az ilyen gyakorlat gyengíti az Alapszabályzat 70. szakaszának hatását, miszerint a pártszervezetek mondanak véleményt a hatáskörükben kinevezett vezetőkről. Bratislavai vonatkozásban egyre csökken az alapszervezeti hatáskörben levő tisztségviselők és gazdasági vezetők száma. Ez hiba, mert a kinevezésre kerülő elvtársat az alapszervezetben ismerni kell, hogy véleményt nyilváníthassanak tevékenységéről és rátermettségéről. A jó kádermunka elengedhetetlen része a káderek és kádertartalékok politikai képzésére. A politikai képzés az önálló döntési képesség elérésének fő eszköze. Ezt nem mindenütt tudatosítják kellőképpen. A feladatok lebontásának módja Az alapszervezeti munka fontos része a felsőbb pártszervek által meghatározott feladatok lebontása és teljesítése. A bratislavai III. körzetben arra lettek figyelmesek, hogy tartalékok vannak az alapszervezeti elnökökkel és az aktivistákkal végzett munkában. A tanácskozások rendszeresek ugyan, de kevés, ha csupán a részvételt és a felszólalások számát kísérik figyelemmel. Kitűnt, a munka eredményesebb, ha differenciált munkacsoportokban foglalkoznak az elnökökkel és aktivistákkal, így mélyebben elemezhetők egy-egy alapszervezet problémái és pontosabbak, célravezetőbbek a megoldásuk érdekében adott feladatok is. Kitűnt az is, hogy az elnökök nem minden esetben tájékoztatják pontosan a bizottságokat a körzeti tanácskozáson kapott feladatokról. Megtörténik, hogy a városkerületi párt- bizottságon a tanácskozásra meghívott elnök valamely feladat teljesítéséről ad számot, de sem párt- bizottsága, sem alapszervezete nem is tudott róla, hogy ilyen feladat létezett. A körzeti bizottságnak tehát nemcsak az alapszervezetekből érkező jelentéseket kell ismernie, hanem az alapszervezetben uralkodó munkastílust is, a bizottságokban alkalmazott munkaformákat, bevett szokásokat, eljárásokat. S ami a fő: nemcsak ismernie kell mindezt, hanem a helyes irányban befolyásolnia, segítenie a formalizmustól mentes, valóban eredményes munkát. Az alapszervezeti munka e néhány mozzanata és problémája arra int, hogy a pártalapszervezetek belső életében vannak még olyan tartalékok, amelyek feltárásával és kiaknázásával lényegesen javítható a munkastílus és ennek révén a munka eredményessége. De bármennyire is gondosan törődnek az alapszervezetekben az említettekkel, nem hagyható figyelmen kívül a lényeg: az a pillanat, amikor a pártszervezet a pártonkívüliek elé áll, hogy megnyerje őket a párthatározatok teljesítésének. Ennek alapvető fóruma a nyilvános pártgyűlés. A nyilvános pártgyűlés nem jelenti csupán a pártonkívüliek tájékoztatását. Fő rendeltetése a mozgósítás, a meggyőzés, megnyerés. Az év eleji taggyűlések után megrendezett nyilvános pártgyűlések számos fogyatékosságot tártak' fel. A legfontosabb megállapítás, hogy e gyűlések nem voltak eléggé mozgósítóak. Ennek oka, hogy több pártalapszervezet nem volt képes elég érthetően és vonzóan megfogalmazni, mit is vár tulajdonképpen a pártszervezet a pár- tonkívüliektől. A szakszervezetek, a szocialista munkabrigádok, a társadalmi szervezetek, a fiatalok feladatainak felvázolása, e feladatok jelentőségének hangsúlyozása nélkül a gyűlés hatása tájékoztató, s nem mozgósító. A nyilvános pártgyűlésen, s azután a brigádokban, munkahelyeken, társadalmi szervezetekben végzett munka eredményessége a mércéje annak, mennyire jó a pártszervezet munkastílusa, vitái, politikai nevelömunkája, párttagfelvétele, kádermunkája. ÁDÁM PÉTER A Prágai Állami Gazdaság Rado- tínban, az V. városkerületben üvegházakat létesít korai zöldség termesztésére. Mintegy 290 millió korona ráfordítással 18 hektár területen létesül itt üvegházkomple- xum, amelynek építését 1985-ben fejezik be. Az idén márciusban másfél hektár összalapterületű üvegházat adtak át. Azóta már javában folyik a termelés bennük. Egy négyzetméter területen 19 kilogramm uborka termett. A képen: Václav Žižala az öntözőberendezésen dolgozik. (Petr Josek felvétele- Cno Banská Bystrica környékén minden községben nagy hagyománya van van a juhtenyésztésnek. A nehéz terepviszonyok miatt gépekkel egyáltalán nem vagy csak kis részben megművelhető hegyi legelők, domboldalak füvét ugyanis a nyájak hasznosítják a legjobb hatásfokkal. Mivel sok ezer hektárnyi területről van szó, a pártszervek, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei, valamint az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói megkülönböztetett figyelmet fordítanak mind a juhállomány fokozatos gyarapítására, mind a korszerű tenyésztési módszerek széles körű alkalmazására. A legnagyobb állományt jelenleg a járás egyik kiváló mezőgazdasági vállalatánál, a po- nikyi Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezetben tartják.- Feltételeink között pótolhatatlan a juhok gazdasági szerepe, és évről évre többet jövedelmez a tenyésztésük - hangsúlyozza dr. Norbert Benuška kandidátus, az efsz állattenyésztési ágazatvezetője, aki néhány évvel ezelőtt a doktori mellé mérnöki diplomát is szerzett a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán. - Határunkban ugyanis rendkívül sok az olyan hegyi legelő; amelynek termése nem lakatna jól egyéb jószágot. Éppen ezért hoztunk döntést annak idején a juhtenyésztés nagyarányú fejlesztésére. Jelenleg évente átlagosan már 10-11 ezer juhot legeltetünk. Az állomány legnagyobb része az efsz tulajdona. Egy nyájat viszont a helyi dolgozóktól, lakosoktól vesznek át tavaszonként szerződéses legeltetésre a szövetkezeti juhászok. A juhtenyésztés a szarvasmarha- és sertéshizlalással, valamint a tejtermeléssel nemcsak hogy egyenrangú ágazat, de jövedelmezősége valamivel még nagyobb is azokénál. Tavaly például az állattenyésztési bevételek több mint 25 százaléka ebből származott. Csupán juhsajtból 50 000 kilót adott el a szövetkezet, ami 550 ezer liter tehéntejjel egyenértékű termékmennyiség.- Húsz esztendeje bárányhizlalással is foglalkozunk - folytatja az ágazatvezetö. - Kicsiben kezdtük, majd fokozatosan előbb évi kétezerre, aztán ennek több mint a duplájára növeltük a hizlalásra szánt bárányok számát. így tavalyelőtt már 4900, az elmúlt évben 5550, az idén pedig 6000 pecsenyebárányt értékesítünk. Nagy részük exportra kerül Olaszországba és Ausztriába, ahol a 35-40 kilósra hizlalt állatok húsa igen kedvelt ínyenccsemegének számit. Természetesen jó árat is fizetnek érte a kereskedők, különösen decembertől június vegéig, amikor kisebb a termelői kínálat.'Szövet- kezetünknek például 1982-ben négy és fél millió, tavaly pedig kereken hatmillió koronát jövedelmezett a bárányhizlalás. Az idén jóval többre számítunk ennél. Az efsz vezetői a juhállomány gyarapítása közben nem feledkeztek meg a tenyésztési és hizla- lási feltételek korszerűsítéséről sem. A juhásztanyákon a hagyományos kalyibákat már kimondottan csak a juhtej feldolgozására, sajtkészitésre, valamint az ehhez szükséges eszközök tárolására használják a juhászok. A nyájak őrzőinek és gondozóinak munka .utáni kényelmét jól felszerelt komfortos lakókocsik szolgálják. Egyikből sem hiányzik a rádió és a televízió. Az ágazat szép jövedelméből viszont sok egyéb, fontos beruházásokra is futotta. Két évvel ezelőtt például egy emeletes hizlaldát is építettek, amelyben gombnyomással vezérelt gépi berendezések végzik a másutt legnehezebb gondozói teendőket.- A Trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézet és a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola szakembereivel együttműködve lényegében kísérleti célból határoztuk el a kétszintes bárányhizlalda létesítését - kalauzol az ötletes megoldású épületben Milan Suchý zoo- technikus. - Szövetkezetünk mintegy kilencmillió koronát fordított a 2200 férőhely kialakítására és a félautomata takarmányadagoló, itató, szellőztető és trágyaeltakarító berendezések megvásárlására. Az előzetes számítások szerint legkésőbb hat-hét év alatt megtérül a pénzünk, hiszen az is előny, hogy most már megszűnt a hizlalás idényjellege, és a korábbi 400 helyett 1200 bárány ellátását győzi egy-egy gondozó. így nem kevés bérköltséget is megtakarítunk, a hizlaldából felszabadult munkaerőt pedig az állattenyésztés más ágazataiban foglalkoztatjuk, ahol mindig igen nagy szükség van a dolgos kézre. A kisbárányok tizennyolc kilós élősúllyal kerülnek a hizlaldába, ahol naponta 80 deka koncentrált takarmányt, fél kiló szénát és 30 deka egyéb szálas terményt adagol mindegyiknek pontos időben a kifogástalanul működő hazai gyártmányú etetőberendezés. A súlygyarapodásokkal sincsenek problémák. Kortól függően napi 190-350 grammot híznak a bárányok, és az ellésüktől számított százötvenedik napon átlagosan harminckét kilót nyomnak a mérlegen.- Az utóbbi években áttértünk a hosszú gyapjas cigája bárányok hizlalására - mutatja a korszerű körülmények között tartott állatokat Milan Suchý. - Ez a fajta ugyanis húsz nappal korábban éri el az ideális vágósúlyt, mint a többi, és az évi húsmennyiség mintegy 90 százalékát elsőosztályú áruként jelentős felárral veszik át a felvásárlók.- Honnan szerzik be a hizlaldák évi kétszeri feltöltéséhez szükséges utánpótlást?- Szövetkezetünk 1800 anyajuhot tart, amelyektől évente átlagosan 600 ikerbárányt (s elválasztanak. Amióta viszont minden anyaállattól új módszerrel kétévenként három kisbárányt nyerünk, az éves szaporulat már jócskán meghaladja az addigi 2100-at. Persze, ez még nem lenne elég a hizlaldai lehetőségek kihasználására. Ezért a környékbeli kistenyésztóktől és a Banská Bystrica-i járás több egységes földmúvesszövetkeze- téből előzetes szerződések alapján rendszeresen felvásároljuk a kis- bárányokat. A hizlalás mellett továbbra is nagy gondot fordítunk a legelőkön tartott nyájak gyarapítására, mert ezek a takarmányozásra igénytelen haszonállatok az egyébként kihasználatlan földterületek füvéből termelnek, rendkívül olcsón évről évre több tejet, húst és gyapjat. LALO KÁROLY
