Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-19 / 143. szám, kedd

iMszó 3 1984. VI. 19. Tovább erősödött a KGST egysége, összeforrottsága A moszkvai gazdasági csúcsértekezlet sajtóvisszhangja Érdemi tárgyalásokat A fegyverzetkorlátozási tár­gyalások lehetőségei a jelenlegi rendkívüli feszült és bonyolult helyzetben érthetően a világközvélemény érdeklődésé­nek középpontjában állanak. Szá­mos nyilatkozat, állásfoglalás hangzott el ezzel kapcsolatban az utóbbi napokban. A londoni tőkés csúcstalálkozón is szép szavak hangzottak el a párbeszédről, s Washingtonból is ilyen szólamok hallhatók időnként. ,,A párbeszéd­re, a tárgyalásokra a Szovjetunió szerint természetesen szükség van - hangsúlyozta ismét Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelső Tanács elnö­ke a moszkvai Pravdának adott legutóbbi nyilatkozatában de ezeknek becsületes, komoly tár­gyalásoknak kell lenniük.“ Ezek a szavak igen időszerűek, hisz most van öt éve annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok legmagasabb szintű képvise­lői Bécsben aláírták a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló, SALT-II néven ismert szovjet­amerikai szerződést, amely az 1972-ben létrejött ideiglenes meg­állapodáson, a SALT-l-en alapult. A SALT-II hivatalosan nem lépett érvénybe, mivel az USA nem volt hajlandó ratifikálni a megállapo­dást. Az Egyesült Államok most, az általa rendkívül kiélezett nem­zetközi helyzetben a SALT-egyez- mények megszegésének lehető­ségét készíti elő a maga számára. Semmibe véve az eddig megtar­tott fegyverkorlátozási „plafono­kat“, a jövő évben Trident típusú rakétákkal felszerelt újabb atom­tengeralattjárót kívánnak vízre bo­csátani, ami az érvényben levő SALT-I, valamint az amerikaiak által ugyan nem ratifikált, de mind­eddig mindkét oldalon megtartott SALT-II szerződés előírásaiba is ütközik. Az amerikai hadügyminisztéri­um 1982-ben úgy nyilatkozott, hogy Washington fpntolóra veszi azoknak a nemzetközi megállapo­dásoknak a felülvizsgálatát, ame­lyek „zavarni“ fogják az MX-prog- ram vagy a Trident hadászati ra­kétákat szállító atomtengeralattjá- ró-programot. Mára világossá vált, hogy e nyílt kijelentés a mérvadó, s nem pedig Reagan elnök 1982. évi nyilatkozata, amely szerint az Egyesült Államok tartani fogja ma­gát a hadászati fegyverzetről szü­letett megállapodások előíráséi­hoz, ha a Szovjetunió is úgy tesz. A z amerikai külügyminisztéri­um ez év márciusi nyilatko­zatával első ízben úgy foglalt ál­lást, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem tartja szükségesnek előre meghatározni, hogy az újabb, hetedik Trident hadászati rakétákat szállító atom-tenger­alattjáró vízre bocsátása után ré­gebbi rakétái leszerelésével bizto­sítja-e majd a szerződésben előírt „plafonok“, illetve keretszámok betartását. Mielőtt az Egyesült Ál­lamok ez ügyben döntene, „gon­dosan mérlegelni fogja a nemzet­közi helyzetet és saját biztonsági követelményeit is“ - hangoztatta a nyilatkozat. Jellemző Shultz amerikai külügyminiszter kijelen­tése: „Nem kívánom előre meg­határozni, mit fogunk tenni a jövő­ben. .. A SALT egyik fél számára sem örök érvényű.“ Ezzel kapcsolatban emlékeztet­ni kell arra, hogy az amerikai kor­mányzat hatalomra kerülése óta, azaz több rriint három éve egyet­len megállapodást sem írt alá a fegyverkezési verseny korláto­zásáról, ezzel szemben nem volt hajlandó megtartani egy sor olyan megállapodást, amely a fegyver­zet csökkentését írja elő. A kor­mányzat mostani állásfoglalása nyomán a fegyverzetkorlátozást sürgető amerikai törvényhozók sora aggodalommal nyilatkozott, megállapítva: a SALT-I és a SALT-II előírásainak be nem tartása a lehető legsúlyosabb fej­lemény lenne, amely a mértéktar­tás korának végét jelentené. A felelősség kit terhel a dolgok kedvezőtlen fordulásáért mind a genfi leszerelési tárgyalásokon, mind a SALT-szerződések ügyé­ben? Minden józanul gondolkodó ember előtt világos - s ezt Moszk­vában ismételten hangsúlyozzák hogy a tárgyalások megszaka­dását, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszony lehűlését, mindenekelőtt a szovjet-amerikai kapcsolatok mélypontra süllyedését az Egye­sült Államok jelenlegi kormányza­ta okozta, W ashington mind újabb ter­veket dolgoz ki a nukleáris fegyverek létrehozására és had­rendbe állítására, folytatja a nyu­gat-európai rakétatelepítést. Bár a Szovjetuniót vádolja merevség­gel, valójában ő maga nem kíván megegyezni. Legújabban a pél­dátlan űrfegyverkezés keretében végrehajtott amerikai kozmikus ra- kétamegsemmisítö kísérlet tanús­kodik erről. Konsztantyin Cser­nyenko éppen e kísérlet megvaló­sításának a napján - egy amerikai újságíró kérdéseire válaszolva - újólag határozottan szorgalmaz­ta a világűr békéjének megőrzé­sét. Reagan elnök az űrfegyverke­zés megtiltására tett szovjet javas­latról szólva lényegében már kije­lentette: nem akarja megkötni a kezét s nem hajlandó erre vonat­kozó szerződést aláírni. Az Egyesült Államok gyakorlati lépéseinek homlokegyenest el­lentmondó szólamok hangzanak el az utóbbi időben Washingtonban arról, hogy az amerikai kormány­zat a nukleáris fegyverzetek mara­déktalan felszámolására törek­szik. Ugyanakkor mindmáig nem lépett életbe két szovjet-amerikai megálfapodás a föld alatti atomkí­sérletek korlátozásáról sem, pedig csaknem tíz évvel ezelőtt írták alá e dokumentumokat, s a Szovjet­unió azóta is hiába javasolja a rati­fikálást, tehát a parlamenti jóváha­gyást. Az amerikai kormányzat nem hajlandó felújítani az általa megszakított háromoldalú tárgya­lásokat sem, amelyek a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével foly­tak a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról. M indezeknek a tényeknek a fényében képmutatóan hatnak a nukleáris fegyverek meg­semmisítésére irányuló szándék­ról hangoztatott washingtoni szó­lamok. A Szovjetunió ismételten kinyilvánította: szükségesnek tart­ja az olyan becsületes, érdemi párbeszédet az Egyesült Államok­kal, amely az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezések kia­lakítását segíti. Az ilyen párbe­szédhez azonban megfelelő ame­rikai készségre, a már létrejött megállapodások megtartására lenne szükség. PROTICS JOLÁN (ČSTK) - Az elmúlt napok­ban világszerte számos elemzés, értékelés látott napvilágot, illetve állásfogla­lások hangzottak el a KGST- tagállamok múlt héten meg­tartott felső szintű moszkvai értekezletének eredményeiről. A moszkvai Pravda tegnapi számában a moszkvai gazdasági csúcstalálkozó kapcsán megálla­pította, hogy napjaink fő forradalmi ereje, a szocialista világrend egyre inkább befolyásolja a nemzetközi események alakulását. A lap rá­mutat, hogy a közösség ereje egy­ségében és összeforrottságában rejlik. A kommunista és munkás­pártok állandóan szilárdítják Khaddam Libanonban (ČSTK) - A libanoni vezetés meghívására tegnap Bejrútba ér­kezett Abdái Halim Khaddam szíriai alelnök. Megkezdte tárgya­lásait Amin Gemajel államfővel és Rasid Karami miniszterelnök­kel a fővárosban és környékén a tartós tűzszünet létrehozását gátló akadályok eltávolításáról, valamint a muzulmán és keresz­tény erők közötti megállapodás eléréséről a libanoni hadsereg re­formját illetően. Szíria támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek az egyes libanoni politikai és vallási csopor­tok közti nemzeti megbékélésre irányulnak, s mint a cionista ter­jeszkedéssel következetesen szembenálló erő, támogatja azo­kat a libanoni erőket, amelyek nyomatékosan követelik az izraeli megszállás felszámolását és az ország teljes szuverenitásának felújítását. SPD-siker Saar-vidéken (ČSTK) - A nyugatnémet Saar- vidéken vasárnap megtartott helyi választásokban jelentős sikert ér­tek el a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek. A szavazatok 45,6, illetve 5,3 százalékát szerezték meg. A kereszténydemokrata -szabaddemokrata koalíció pártjai 42,2, illetve 4,3 százaléknyi sza­vazatot szereztek. A választások eredménye elsősorban Oskar La- fontaine-nek az SPD tartományi elnökének a sikere, aki pártja bal­oldalához tartozik. Az első kom­mentárok szerint ezek az eredmé­nyek befolyással lehetnek az SPD jövőbeni országos politikájára is. (ČSTK) - Az uruguayi főváros­ban, Montevideóban vasárnap több mint 5 ezer ember tüntetett az ellenzék vezetőjének, Wilson Ferreira Aldunaténak és fiának, Juan Raulnak letartóztatása ellen. A tüntetést a rendőrség szétza­varta. Ferreirát szombaton tartóztat­ták le, amikor 11 évi száműzetés után hazatért, hogy a katonai re­zsim által novemberre beígért el­nökválasztáson induljon a Nemze­ti Párt (Blanco) színeiben. Az uruguayi katonai kormány együttműködésüket, és sokoldalú­an bővítik kölcsönös kapcsolatai­kat. Ezt támasztják alá a moszkvai csúcoszintű gazdasági értekezlet eredményei is, hiszen a szocialis­ta országok ismét bizonyították a szocialista közösség megbont­hatatlan egységét. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a szocialista országokra a következő években új, bonyolult és felelősségteljes feladatok vár­nak. Az igényes célok teljesítésé­hez jó alap jött létre, és a rendel­kezésre álló anyagi-műszaki po­tenciál, a kölcsönös együttműkö­désből leszűrt tapasztalatok, vala­mint a gazdasági integráció elmé­lyítésének közös szándéka lehe­tővé teszi, hogy a tagállamok új módszerekkel sikeresen leküzdjék a növekedési nehézségeket. A Neues Deutschland a moszkvai csúcsszintű találkozó­(ČSTK) - A Kim Ir Szén vezette KNDK párt- és állami küldöttség bulgáriai látogatásának befejezté­vel tegnap hivatalos baráti látoga­tásra Bukarestbe érkezett. A láto­gatásra Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, román állam­főnek a meghívására kerül sor. A Szófiában vasárnap megtartott zárómegbeszéléseken Todor (ČSTK) - A tekintélyes brit ka­tonai szaklap, a Defence Attaché legutóbbi számában azt írta, hogy a dél-koreai repülőgép tavaly szeptemberben végrehajtott szov­jetellenes provokációjában szere­pet játszott a Challanger amerikai űrrepülőgép is. A szaklap ezzel csak megerősítette a már koráb­ban beigazolódott tényt, hogy a szovjet légiteret megsértő dél­koreai gép a szovjet terület felett a Távol-Keleten kémfeladatokat teljesített. A lap részletesen elemezte az űrrepülőgép és az RC135-ös, korszerű elektronikus felderítő be­rendezéssel ellátott amerikai kato­nai repülőgép helyzetét, amely szintén a dél-koreai gép repülési útjának közelében tartózkodott. Alapos elemzés után arra a követ­keztetésre jut, hogy az űrrepülő­gép és a másik két repülőgép olyan ideális helyzetben volt, hogy alkalma nyílt hírszerzésre. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a bonyolult manővernek maga nem közölte, hol tartják fogva Fer­reirát és fiát. Az ellenzéki politikai erők azonban már kampányt ké­szítenek elő kiszabadításukért. A foglyok biztonsága miatti nyug­talanságának adott hangot több kiemelkedő latin-amerikai szemé­lyiség, így például Jaime Lusin- chi venezuelai államfő és Jaime Paz Zamora bolíviai alelnök. Wilson Ferreira Aldunate az 1973-ban bekövetkezett katonai puccs után hagyta el Uruguayt, majd Argentínában, Nagy-Britan- niában és Spanyolországban élt. ról megállapította, hogy az új sza­kasz kezdetét jelentette a tagálla­mok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésében. Le­szögezte, hogy az elfogadott hatá­rozatok következetes teljesítése hozzájárul nemcsak a tagállamok gazdasági és szociális előrelépé­séhez, hanem a közösség egysé­gének a megszilárdításához'is. A nyugat-berlini Die Wahrheit a KGST-tagországok moszkvai nyilatkozatát összehasonlította a Londonban megtartott tőkés csúcsértekezlet nyilatkozatával. Leszögezte: a két dokumentumból kiviláglik a két különböző politikai irányvonal. A szocialista irányvo­nal hangsúlyozza a lázas fegyver­kezés leállításának a fontosságát, s gazdasági téren ellenzi a csere­arányok világpiacokon tapasztal­ható romlását, amely főleg a fejlő­dő országokat érinti. Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke és Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke első­sorban a kétoldalú kapcsolatok bővítésének a lehetőségeiről tár­gyalt. A látogatás legfontosabb eseménye, hogy aláírták a két or­szág 20 évre szóló barátsági és együttműködési szerződését. után kellett vonnia a szovjet légel­hárítás közbelépését, hogy aztán az űrrepülőgép magnetofonsza­lagra rögzíthesse szovjet terület felett az utasításokat, és lokalizál­hassa a védelmi berendezéseket, amikor az R-135-ös gép a na­gyobb dél-koreai gép valamiféle „radarárnyékába“ került. A brit katonai szaklap tehát ugyanazt igazolta, amit a tavaly ősszel lezajlott incidens kivizsgá­lására alakult szovjet bizottság közzétett. Luxemburgi tanácskozás (ČSTK) - Luxemburgban a Kö­zös Piac külügyminiszterei újabb tanácskozást kezdtek a közössé­gen belül hónapok óta folyó viták megoldása érdekében. A külügy­miniszteri ülés az egyik utolsó kí­sérlet arra, hogy közös nevezőre jussanak több kérdésben a jövő héten esedékes csúcstalálkozó előtt. A márciusi brüsszeli legfelsőbb szintű értekezlet óta - amely teljes kudarccal végződött - semmit sem enyhültek a közösségen be­lüli viták. Sót, ellenkezőleg, a pénzügyi problémák tovább mé­lyültek és mivel Nagy-Britannia visszatartja esedékes tagilletéké­nek a befizetését, az a veszély fenyeget, hogy az év második fe­lében kiürül a Közös Piac kasszá­ja. Változatlanul nincs megállapo­dás az agrárszektor eddigi támo­gatási rendszerében javasolt mó­dosítások ügyében. A tíz külügyminiszter Luxem­burgban foglalkozik ezen kívül Spanyolország és Portugália ter­vezett közöspiaci belépésének kérdésével is. hogy képviselőt küldhetne a strassbourgi székhelyű nyugat­európai parlamentbe. Legjobban a CDU/CSU, a kormánykoalíció másik két pártja szerepelt, míg a legutóbbi 1979-es választások­hoz viszonyítva a szociáldemokra­ták kissé visszaestek. A kormányon levő brit konzer­vatívok 9 képviselői helyet vesz­tettek, azonban a brit pártok közül változatlanul a legtöbb képviselőt küldhetik Strassbourgba. Olaszország vonatkozásában a kommunisták valamivel több szavazatot szereztek, mint a ke­reszténydemokraták. Görögor­szágban a Papandreu kormányfő vezette PASOK a szavazatok 43 százalékát szerezte meg. Francia- országban az egyesült jobboldali ellenzék összesen 41 mandátu­mot szerzett, míg előzetes adatok szerint a szocialisták és a kommu­nisták 33 parlamenti helyet bizto­sítottak maguknak. A belga választási eredmények azt tükrözik, hogy a közvélemény elégedetlen Wilfried Martens kor­mányfő „takarékossági politikájá­val.“ mivel a kormányon levő párt négy képviselői hellyel keveseb­bet szerzett, s csak 6 törvényhozót küldhet az Európa-parlamentbe. Dániában, Írországban és Luxem­burgban a vezető politikai pártok hozzávetőleg a korábbinak meg­felelő számú képviselőt küldhet­nek az Európa-parlamentbe. Ferreira Aldunate - Az ellenzéki politikust hatalmas tömeg várta szombaton a montevideói kikötőben (Telefoto - ČSTK) Kampány Uruguayban Ferreira Aldunate kiszabadításáért Kim Ir Szén bukaresti látogatása A Challenger szerepe a dél-koreai gép szovjetellenes provokációjában A közöspiaci parlamenti választások eredményei (CSTK) - A Közös Piac tíz tag­államában csütörtökön, illetve va­sárnap tartották meg a választá­sokat az ún. Európa-parlamentbe. Az Európa-parlament a tíz tagál­lam tulajdonképpeni tanácsadó, de végrehajtó jogkörrel nem bíró csúcsszerve. A választások nem befolyásolják az egyes tagállamok parlamentjeinek összetételét, és az illető közöspiaci államok pártjai arra használták ki a választásokat, hogy felmérjék, milyen népszerű­ségnek „örvendenek“ a hazai vá­lasztók körében. Az NSZK vonatkozásában meglepő eredmény, hogy a bonni kormánykoalíció egyik pártja, a Szabaddemokrata Párt (FDP) nem szerzett annyi szavazatot,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents