Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-18 / 142. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1984. VI. 18. AZ ÉV EGYIK NAGY BRAVÚRJA UTÁN Popova, a „címhalmozó“ Amikor ez idén Moszkvában gyülekeztek a kon­tinens legjobb asztaliteniszezői, és hiányzott kö­zülük Stellán Bengston, valamint Magos Judit is, így az lett a szakemberek véleménye - tekintettel a mezőny kiegyensúlyozottságára hogy aligha forog veszélyben az EB örök sikerranglistája, amelynek tetején Zoja Rúd nova „trónol“, tíz Euró­pa-bajnoki címével. Nos, nem lett egészen igazuk, mert Zoja Rudnova Moszkváig behozhatatlanul vezetett ugyan, de egy másik szovjet lány, Valen­Akárhogy is nézzük, VALEN- TYINA POPOVA a szovjet női asztaliteniszsport első virágkora - a hatvanas évek vége és a het­venes évek eleje - sikereinek foly­tatója. Ugyanis, míg az első virág­kort Rudnova, Grinberg, Anyi- szimova, Pogoszova, Fedorova és E. Antonyan képviselték, ad­dig Prágában a tize­dik Európa-bajnok- ságon 1976-ban E. Antonyan, Ferdman és Rudnova mellett már a tizenhat éves Popova is bekerült a csapatba, és ekkor szerezte első EB aranyérmét a női csapatversenyben. Ezután következett be a nagy nemze­dékváltás a szovjet női asztalitenisz­sportban - nem min­den zökkenő nélkül. Ugyanis Duisburg­ban magyar sikerek jegyében zajlott a 11. Európa-baj­nokság. Popova azonban két szám­ban is ott állhatott a dobogón. N. Anto- nyannal bronzérmes a női párosban, Sztrokatowal pedig a vegyes párosban. Ezután következett négy évvel ezelőtt a nagy „frontáttö­rés“, hiszen Bern­ben három aranyér­met is szerzett az alig 20 éves sportolónő. A női egyesben a ko­rábbi nagy bajnokok közül mind­össze Ilona Uhlíková tudott do­bogóra állni, de ő sem tudta meg­akadályozni a villámgyors tenye­reseivel feltűnt szovjet bajnoknőt. A csapatversenyben ismét a szov­jet női együttes hódította el az aranyérmet, és leggyakrabban a Popova - Antonyan duó állt asztalhoz. A kisebbik Antonyan, Narine még Popovánál is két évvel fiatalabb, és a két szinte még tinédzserkorú kislány alaposan „belőtte“ magát a csapatverseny során, mert amikor egymás mellett kellett újra asztalhoz állniuk a női oárosban, nem találtak legyőzőre, így Popovának olyan bravúr sike­rült, amilyen az Európa-bajnoksá- gok negyedszázados történeté­ben csak keveseknek: húszéve­sen, három EB-vel a háta mö­gött már négyszeres aranyér­mes volt! Budapest Európa-bajnoksága 1982-ben, a hullámvölgyet jelen­tette Popova számára, bár a két évvel korábbi Európa-bajnok nem a legjobb előjelekkel érkezett a magyar fővárosba, hiszen az akkori legfrisebb ranglista szerint ketten is megelőzték: Vriesekoop tyina Popova - miután végrehajtotta Rudnovának tizennégy évvel ezelőtti moszkvai bravúrját - ala­posan megközelítette a ranglistavezetőt. Ráadá­sul Popova még csak novemberben lesz huszon­négy éves, így már most sokan biztosra veszik, hogy a bakui Dinamó sportolónője lép Rudnova örökébe. Nem kevés azoknak a száma, akik állít­ják, hogy már két év múlva, a prágai jubileumi - a tizenötödik - Eurőpa-bajnokságon. és Hammersley. A csapatverseny , is sejttette, hogy elmarad a koráb­bi sikerek folytatása, mert az Eu- rópa-bajnoknő sorozatban szen­vedte el a vereségeket, úgy, hogy a helyosztón az EB-címet védő együttesben Bulatova és Kova­lenko szerepeltek. A két bronz­érem, a rossz előjeleket tekintve, Popova és a mikrofon. A moszkvai asztalite­nisz EB eredményhirdetéseinek leggyako­ribb kísérőjelensége... tulajdonképpen nem is olyan rossz mérleg a magyar főváros asztal i- tenisz-csúcstalálkozójáról. Ott ugyanis Popova az egyéniben azért fölállhatott a dobogóra a bronzéremért, és megtette ugyanezt a vegyespárosban is Podnoszowal. Az a bravúr, amelyet a szovjet bajnoknő Moszkvában végrehaj­tott, mind ez idáig csak Rudnová­nak sikerült. Ugyanis Valentyina Popova, a szovjet főváros idei Eu- rópa-bajnokságán minden olyan számban, ahol elindult, aranyér­met szerzett. Popova pedig a csa­patversenyben végig magabizto­san játszott, és ötszörös Európa- baj nőkként léphetett le a dobogó­ról. De ez csak a kezdet volt. Következett a vegyes páros, amelyben Jacques Secretin, a franciák mindmáig legnagyobb játékosa lett Popova partnere, aki­ről azonban azt tartották, hogy túl van már a virágkorán. Nos, kettő­jük játéka végig olyan harmonikus volt, mintha évek óta együtt ját­szottak volna. így aztán a buda­pesti EB döntőjében szerepelt Surbek, Batinics duó is csak kér­désessé tudta tenni a francia -szovjet kettős sikerét, a döntő­ben az első helyen kiemelt Panský, Hrachová kettős még azt sem. A női párosban aztán megszokott párjával, Narine Anto- nyannal még soha ilyen jól nem játszottak, így nem csoda, hogy az eredményhirdetésnél ismét csak a szovjet himnuszt hallgatta a moszkvai Kis Aréna mintegy tízezer főnyi nézőközönsége. Talán csak a női egyes elődön­tőjének első játszmájában tűnt úgy, hogy veszélyben forog Popo­va nagy sorozata, hiszen Szabó Gabriella, a legjobb formában le­vő magyar női versenyző, aki ko­rábban az Európa-bajnok Vriese- koopot is leiskolázta, óriási formá­ban kezdte kettőjük mérkőzését. Mindenki, aki ezt az elődöntőt lát­ta, csak ámult, hiszen pillanatokon belül már 19:2 (!) volt az ered­ményjelzőn. Meglepetésre ekkor következett be a fordulópont. Po­pova egyvégtében csinált tíz po­ént, Szabó elbizonytalanodott, és a következő három játszma egyér­telműen a szovjet bajnoknőé volt. A döntőben aztán már „csak“ Bu- latovát kellett legyőznie, aki vi­szont az első játszmát megnyerte, de a végére ismét feljövő - akkor immár hétszeres - Európa-baj- noknő magabiztosan nyerte újabb aranyérmét. Amikor befejeződött Moszkvá­ban az EB, a szakemberek nem győzték Popovát dicsérni, és azt a kijelentést is megkockáztatták, hogyha a közeljövőben az európai női játékosok is felnőnek az ázsia­iak, különösen a kínaiak mellé, az elsősorban Popova révén válhat valóra. Hogy ezek a remények mennyire megalapozottak, annak az elkövetkező egy-két évben kel­lene bebizonyosodniuk. És ennek az időszaknak nagy versenyeibe beletartozik a jövő évi göteborgi VB éppúgy, mint két év múlva a prágai Európa-bajnokság, de szocialista országok legjobb asz­tal iteniszezőinek nagy viadala is, amelyet a jövő hónap elején ren­deznek a KNDK fővárosában, Phenjanban, ahová Popova az európai asztalitenisz legnagyobb csillagaként utazik. MÉSZÁROS JÁNOS Mit mutatott Szlovákia Nagydíja? Válságban a hazai úszósport Alaptalannak bizonyult a hazai úszósport rajongóinak aggodal­ma, akik attól tartottak, hogy a Szlovákia Nagydíjáért immár 22.-szer sorra kerülő hagyomá­nyos bratislavai versenyen gyen­ge lesz a külföldi részvétel. Igaz, már az előzetes nevezésből is kitűnt, hogy a 12 résztvevő ország csapatában akad egy-egy jól is­mert versenyző, de többségében a nevek nem sokat mondtak, De amint a kétnapos versenyen kide­rült, az Európa második, sőt har­madik vonalába tartozó úszók is túlságosan kemény diónak bizo­nyultak a csehszlovákok számára. A 26 olimpiai számból a hazaiak mindössze 6-ot nyertek, ebből a prágai Romana Frýdlová egy­maga 4-et. Ez is bizonyítja a cseh­szlovák úszósport leszakadását a legjobbaktól, hisz ma már nem­csak az ún. „úszónagyhatalmak" képviselői kerülnek úszóink elé, hanem szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy a mieinknél előbb­re tartanak pl. a román, svájci, lengyel, osztrák stb. úszók is, akik bizony a múltban nem sok vizet zavartak a nagydíjon. Csúcssorozat - közepes időkkel A csehszlovákok közül teljes di­cséretet a 16 esztendős (1967. december 6-án született) Frýdlová érdemel, akinek idei fejlődése na­gyon biztató, hisz az év eleje óta eddig 9-szer javított országos csú­csot, és ebből négyszer Bratisla­vában iratkozott fel a rekordlistára. Nemzetközi összehasonlításban azonban az idők még nem sokat jelentenek. Pl. a 200 m-es vegyesúszásban Frýdlová „friss“ rekordja 2:21,51 perc, míg a tava­lyi európa ranglista 10. helyezettje 2:18,71-et tudott. Hasonló a hely­zet a többi csúccsal is, melyeknél jelenleg kontinensünkön 20-25- en tudnak jobb időt úszni. Biztató viszont, hogy a szakemberek sze­rint Frýdlová csupán pályafutása kezdetén áll, és ha így fejlődik, akkor hamarosan felzárkózhat a legjobbakhoz. Fizikai adottságait tekintve nem marad el az élme­zőnytől és alkatilag is megfelel az edzők által ideálisnak tartott köve­telményeknek. De ha már a test adottságoknál tartunk... Feltűnő volt a mostani Nagydíjon is, milyen nagy a különbség - már a meden­ce partján is - a csehszlovák és a külföldi úszók között. Pl. a 100 m-es női hátúszás eredményhir­detésénél a harmadik helyezett Reménységek tornája Figyelőállásban. Popova (balról) fogadja Vriesekoop adogatását. Az elsőszámú szovjet játékos Antonyannal (jobbról) párosban második, a csapatversenyekkel együtt pedig negyedik EB-aranyér- mét szerezte (A szerző felvételei) A hét végén, pénteken és szombaton Duanszerdahelyen (Dunajská Streda) rendezik meg a serdülők kerületi válogatottjai­nak szlovákiai labdarúgó tornáját. Erről beszélgettünk Dr. Dezider Cimrával, a DAC labdarúgó szak­osztályának titkárával. • Miért esett a választás ép­pen Dunaszerdahelyre?- Nyilván azért, mert a DAC berkeiben egy idő óta új szelek fújnak, és nagy körültekintéssel foglalkozunk az ifjúságiak nevelé­sével. Bizonyítja ezt az ifjúsági csapat szereplése a II. ligában. Már tavaly is mi rendeztük e kor­osztály szlovákiai seregszemléjét, és a legfelsőbb testnevelési szer­vek végtelenül elégedettek voltak a lebonyolítással, s ezért is bízták ismét ránk. Természetesen igyek­szünk most is ideális feltételeket teremteni a részvevő csapa­toknak. • Mi a célja e korosztály ilyen jellegű tornájának és milyen erőt képviselnek az együttesek?-A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bi­zottsága Labdarúgó Szövetségé­nek vezetősége a különböző kor­osztályú csapatok tornájának megszervezésével azt a célt köve­ti, hogy több lehetőséget biztosít­son a reménységeknek a verseny- szerű szereplésre. Felmérje, mi a helyzet az utánpótlásban, mert az egyes korosztályokban már ko­moly nemzetközi erőfelmérést, Európa- és világbajnokságokat is rendeznek, amelyeken az előző években a csehszlovák csapatok is meglehetősen jól szerepeltek. Nálunk a tizenöt éves és annál fiatalabb reménységek tornájára kerül sor. Ezek a fiúk tavaly már egészen szép dolgokat műveltek, néhányan meglehetősen magas osztályban futballoznak, és csak idő kérdése, hogy mikor találko­zunk velük a felnőttek között a leg­felsőbb osztályban. Tavaly való­ban szép mérkőzéseket láthat­tunk, ezek a fiúk még felszabadul­tan és szívvel-lélekkel küzdenek, de már technikailag és taktikailag is sokat tudnak. Aki tehát eljön a stadionba, nem bánja meg. • Hol és mikor lesznek ezek a mérkőzések?- A mérkőzéseket a DAC pá­lyáján játsszák, pénteken és szombaton, délelőtt és délután is mindig két-két találkozóra kerül sor. Végtelenül hálásak lennénk, ha az iskolák megszerveznék a ta­nulóifjúságot, hogy nézze meg a torna mérkőzéseit. Nagy szolgá­latot tennének ezzel a labdarúgás népszerűsítésének. A fiatalok so­kat tanulhatnának ezektől a fiúktól, akik már egészen magas fokon úzik a labdarúgást, és esetleg kedvet kapnának hozzá, hogy ma­guk is rendszeresen és verseny­szerűen foglalkozzanak vele. Re­mélem továbbá, hogy az edzők is eljönnek szemügyre venni azokat a reménységeket, akik alig pár év múlva a csehszlovák labdarúgás színe-javát képviselik majd. PALÁGYI LAJOS apró termetű bratislavai Lohnická a győzelmi emelvényen szinte el­törpült a két román világnagyság, Patrascoiu és Bunacio mellett. De hasonló példákat láttunk a férfiak­nál is... Mi van Géryvel és Hladkýval? Köztudott, hogy ez a két név jelenti nemzetközi viszonylatban a csehszlovák úszósportot. Érthe­tő tehát, az a megkülönböztetett figyelem amely mindkét kalsszis úszónk szereplését kíséri. A brati­Frýdlová a legjobb csehszlovák úszónő. Ezt a tényt a fiatal ver­senyző legutóbb Szlovákia főváro­sában is bizonyította, ahol négy új országos rekordot állított fel. Ez önmagában azonban csak a hazai medencékben adhat okot a biza­kodásra, a világversenyeken jóval több kellene egy-egy rangosabb helyezéshez (Vojtíšek felvétele) slavai versenyen - a kívülállók számára - csalódásnak tűnhet helytállásuk, főleg az elért idő­eredményeket tekintve. A téli ver­senyeken, de a májusi külföldi erőpróbákon is mindketten biztató formában úsztak, és mindenki jog­gal várta, hogy az év legrango­sabb hazai rendezvényén csúcs­formában mutatkoznak be. Bal- szerencsés véletlen, hogy szinte egyidőben Géry és Hladký is meg­sérült, és így eredményeik érthe­tően elmaradtak a várakozástól. Géry azonban még így is remek fegyvertényt mondhat magáénak, hisz a 100 m-es pillangóúszásban legyőzte - igaz közepes idővel - az NDK bajnokságának bronzér­mesét, aki 1 másodperccel tud jobbat, mint a jelenlegi csehszlo­vák csúcs. Kérdés, mennyi időt vesz igénybe a sérülések kiheve- rése, de egy biztos, nehéz lesz az edzéskiesést behozni. És ez bi­zony nem éppen biztató a nyári nemzetközi erőpróbák előtt, hisz Géryn és Hladkýn kívül nincs je­lenleg olyan úszónk, aki fel tudná venni a versenyt kontinensünk legjobbjaival. Kérdőjelek a szlovákiai úszósport körül Feltűnő volt a bratislavai verse­nyen a szlovákiai úszók gyenge szereplése. Azt már évek óta megszoktuk, hogy hazánkban a csehországi úszók vették át a szlovák egyesületek egykori egyeduralmát, de a mostani kiáb­rándító eredmények még a pesz- szimistákat is lehangolták. Egy ké­zen meglehetett számolni a döntő­be jutott szlovákiai úszókat. Szombaton például a 13 számban mindössze 7 hazai döntős volt. Még azok is, akiket ígéretes tehet­ségekként jegyeztek a hazai úszó­berkekben, mintha túl korán, 15-16 éves korukban megtorpan­tak volna a fejlődésben. Pedig a feltételekre igazán nem lehet panasz, gondoljunk csak az él­sportközpontok működésére, ahol megkülönböztetett gondoskodást biztosítanak a tehetségeknek. Kérdés viszont, arányban van-e társadalmunk gondoskodása, a nem kis anyagi befektetés az elért eredményekkel... A szlová­kiai úszósport helyzetéről bizo­nyára hű képet ad majd a hétvé­gén Štúrovóban sorra kerülő ifjú­sági és felnőtt nemzeti bajnok­ság. (-tics)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents