Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-18 / 142. szám, hétfő

■■.VW LAPJAI TÜKRÖK Ötvenéves a jugoszláviai Híd ä\ A BNV évről évre számos érde­kességgel szolgál nemcsak a leg­különfélébb iparcikkekből, hanem az oktatásban is felhasználható számítástechnikai és elektronikai újdoságokból is. Az idei BNV-n a Magyar Művelődési Miniszté­rium 15 intézménye 65 témával szerepelt. A kutató-, fejlesztő és tervezőtevékenységet mutatta be egyebek között a Budapesti Mű­szaki Egyetem és az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem termé­szettudományi kara. A bemutató az elektronika, a számítástechnika és a biológia nagyarányú térhódí­tását jelezte. Akik az elektronika és a híradástechnika újdonságai­val és érdekességeivel akartak megismerkedni, azok az ,,A“ és a 23-as pavilont keresték fel. Ez utóbbi bejáratánál diákok ültek csoportokban mini számítástech­nikai berendezések előtt, videojá­tékokat nézve a képernyőkön. A Tudományszervezési és In­formatikai Intézet a kiállításon számítógépes kabinetet rendezett be. A felsorakoztatott számítógé­peken lejátszhatók voltak azok a programok, amelyeket a diákok és az egyetemi, főiskolai oktatók készítettek oktatási célokra, de az érdekesség kedvéért játékprogra­mokat is megtekinthettek az ér­deklődők. Nagy érdeklődésnek ör­vendtek a különféle biológiai, ma­tematikai és növénymeghatározó oktatóprogramok, amelyeket a gé­pek kezelői kívánságra lejátszot­tak. Ha arra gondolunk, hogy né­Ennek a nem mindennapi film­gyárnak a termése elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak szól, mindazoknak, akiket érde­kelnek az ezen a területen szer­zett, élenjáró tapasztalatok. A Né­met Demokratikus Köztársaság falusi művelődési házaiban immár 25 éve mutatják be rendszeresen azokat a filmeket, amelyeket az Agra-Film készít. Még az ötvenes évek végén történt, hogy a Lipcse melletti Markkleebergben rendezett ha­gyományos Ágra mezőgazdasági kiállításon dolgozó lelkes szakem­berek kis csoportja szabad idejé­ben amatőr keskenyfilmet készí­tett Gazdagságunk az erdő cím­mel. Ezt a filmet, mint becses ereklyét mindmáig őrzik a stúdió archívumaiban. Az első szárny- próbálgatás kedvére volt az alko­tóknak, és a nagyszámú nézőnek - a kiállítás vendégeinek - is tet­szett. Ezért elhatározták, hogy a jövőben is készítenek olyan fil­meket, amelyek a mezőgazdaság­ban szükséges tudományos-tech­nikai haladást propagálják. Az Agra-Filmnek, amely akkor­ra már bebizonyította művészi érettségét, csak néhány év múlva lett állandó munkatárs-gárdája és olyan felszerelése, amely lehetővé tette azt, hogy alkotásait a legszé­lesebb nézőközönség közkincsé­vé tegye az NDK falvaiban.- A filmstúdió kollektívája ma huszonkét tagú, és valamennyien, akárcsak azelőtt, ügyünk lelkes művelői - mondja Arno Kámpfe, az Agra-Film igazgatója. - Évente mintegy 12 filmet készítünk a me­hány éve hosszú órákat vett igénybe egy-egy bonyolult függ­vény pontjainak kiszámítása, vagy más matematikai feladatok megol­dása, nem csodálkozunk rajta, ha nem sokan lelték örömüket a ma­tematikában. A számítástechnika segítségével percek alatt megért­hető az egyébként csak sok gyöt­rődéssel kiszámítható összefüg­gés. Aki már így tanulja a mate­matikát, az egészen más viszonyt alakít ki vele szemben. A Tudo­mányszervezési és Informatikai Intézet ezidáig mintegy 120 - bírá­ló bizottság által jóváhagyott - ok­tatási programot ajánl (kötetbe fűzve) a középiskoláknak. Figye­lemre méltó, hogy szinte minden program BASIC nyelven íródott. A Budapesti Műszaki Egyetem automatizálási tanszéke a számí­tógépes oktatási módszerek be­mutatóján ún. szelektív hívórend­szert (korszerű telefonösszekötte­tési komplexumokat) ajánlott a kö­zönség figyelmébe. A szemnek is szép piros-fehér, formatervezett készülékekhez egy-egy különle­ges jelzőberendezés is tartozik. Amint a szakemberek magyaráz­ták az újságíróknak, és az érdek­lődőknek, ezekhez a jelzőberen­dezésekhez kell csatlakoztatni azt a ceruzaméretü kódot, amelyet szaknyelven kódceruzának ne­veznek, s amely megkönnyíti, hogy egy épületen belül bárkit megtaláljanak telefonon. Minden­képpen megtalálja a hívottat, s csak ott jelez, ahol a keresett személy tartózkodik. Persze a be­rendezés csak azt találja meg, aki a kódceruzáját elhelyezte abban a helyiségben, ahova ment. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem biokémiai tanszé­kének újdonsága, a bioreaktor, amely élő és életben tartott sejtek­kel melléktermék nélkül keményí­tőből etilalkoholt készít. Társadal­mi szempontból fontos, hogy az egyetemen már a reáktor nagy­üzemi hasznosításának technoló­giáját is kidolgozták. A kutatások a hatvanas évek elejétől folynak, a szakemberek szerint világszín­zőgazdasági termelés legkülönfé­lébb kérdéseiről. Időtartamuk rendszerint nem haladja meg a harminc percet. Jellemző, hogy szerkesztőink és rendezőink túl­nyomó többsége - olyan ember, aki maga is sokáig dolgozott köz­társaságunk mezőgazdaságában. Az Agra-Film minden olyan alko­tásának, amelyet nagy tömegek látnak, a szerzői kollektívája azon­ban sokkal szélesebb körű - ezek­nek a készítésében neves tudósok és az NDK Mezőgazdasági Aka­démiájának szakemberei, egyete­mi előadók vesznek részt. A köz­társaság élenjáró mezőgazdasági üzemeinek dolgozói is jelentős se­gítséget nyújtanak: gyakran ők su­gallják azt a témát, amely a jöven­dő film alapjául szolgál. Ez a filmstúdió, kevés kivételtől eltekintve, olyan filmeket készít, amelyeket a falusi dolgozók leg­szélesebb táborának, nem pedig csupán a szakemberek szűk köré­nek szánnak. Sok filmet szívesen vetítenek gyűléseiken a mezőgaz­dasági brigádok. Gyakran a film­nek már a témája is alapul szolgál ahhoz, hogy megtekintése után tovább folytassák a vitát. Az alkotó kollektívának az a tö­rekvése, hogy kielégítse a falusi lakosok legkülönbözőbb kategóri­áinak az érdeklődését - olyan fil­mek készítésében is kifejeződött, amelyeknek elsődleges célja az, hogy a háztáji gazdaságok tulaj­donosainak, a hobbykertészeknek a segítségére legyen. Azoknak például, akiknek kedvük támadt, hogy saját méhesre tegyenek szert, vagy - mondjuk - házinyu­vonalon. Bioreaktorra\ egyébiránt más folyamatokra is létezik már eljárás, s rendkívüli jelentősége abban áll, hogy az élő szervezet­ben termelődő energiát hasznosít­ja megszakítás nélkül. A kutatás nemcsak Szegeden folyik, szá­mos anyag- és energiatakarékos módszert a többi egyetemeken is kutatnak. Amint a BNV-n megtudtuk, Ma­gyarországon nagyon sok bioló­giai és kémiai témájú újdonság készült el az utóbbi egy-két évben. A Veszprémi Vegyipari Egyetem analitikai kémiai tanszékén olyan anyagot kísérleteztek ki, amelyet eröművi vizek, biológiai és környe­zetvédelmi szempontból hasznos oldatok vizsgálatához használhat­nak. A Budapesti Műszaki Egye­tem kalorikus gépek tanszékén készített hőcserélő a hőhasznosí­tás és a hulladékenergia-felhasz­nálás területén ígérkezik igen hasznosan alkalmazhatónak. Az ,,A“ pavilonban feltűnően nagy volt az érdeklődés a számí­tás- és a híradástechnikai gyárt­mányok iránt. A BHG Híradás- technikai Vállalat elektronikai cik­kei sorából a keverőpultok arattak nagy tetszést. Újdonságok a stan­don: kis hordozható keverőpult, 12 csatornás, szinkrontolmács-rend­szer, beszédjavító készülék (a KGST-ben csak e vállalat gyártja; ez is jó példája a nemzetközi sza­kosodásnak). Amint a vállalat kép­viselői elmondták, valószínűleg jö­vőre állítják üzembe a Magyar Rá­dióban az új automatizált, számí­tógéppel vezérelt adáslebonyolító rendszert. E rendszer érdekessé­ge, hogy szükség esetén kézzel is vezérelhető, de minden irányítást a számítógép végez. A gyártását a napokban kezdik el. A BNV-n bemutatott elektroni­kai és számítástechnikai újdonsá­gok közül még számosról szót ejthetnénk, itt csupán azokról a berendezéskről próbáltunk váz­latos képet adni, amelyek segítsé­gével jelentősen korszerűsíthető az oktatási folyamat. K. J. lat, illetve baromfit tenyésszenek. Az Agra-Filmnek a legutóbbi években a nagy tömegek számára készített alkotásai között olyanok is vannak, amelyek az NDK szo­cialista mezőgazdaságának idő­szerű feladatairól és eredményei­ről tájékoztatják a nézőket. Az NDK filmforgalmazó vállala­ta jelenleg az Agra-Filmnek több mint 60 alkotását mutatja be. .Az egyik 1983-ban a spanyolországi Zaragozában, a Mezőgazdasági Filmek Nemzetközi Fesztiválján megkapta a zsűri tiszteletdíját - ez a filmstúdió kollektívája érett alko- tóművészetének újabb bizonyíté­ka. JURIJ SPAKOV Szergej Szolovjev Kiválasztot­tak című filmjének bemutatója után lett népszerű színésznő a fia­tal Tatjana Drubics. Első ízben 13 esztendős gyermekként forga­tott, ugyancsak Szolovjev - Száz nap a gyermekkor után című - filmjében, ötesztendős korában tűnt fel a filmvásznon Anna Ka­menkova, a napjainkban ismert és népszerű színházi és filmszí­nésznő. Gyerekkora óta forgat Je­leňa Proklova és Nyikolaj Burl- jajev. Hogyan találják meg a ren­dezők a gyerekszereplőket? Először is: a Szovjetunióban egyelőre egyedülálló „gyermek­szobához“ fordulhatnak, a moszk­vai Gorkij Ifjúsági és Gyermekfilm Stúdióban. Itt dolgozik a „szoba“ Nem nagy szavakkal, hanem tiszteletet, elismerést érdemlő tet­tekkel, vagyis méltóan ünnepelték meg a Híd megjelenésének fél évszázados jubileumát. Az évfor­duló alkalmából bővített terjede­lemben jelent meg az ismert ju­goszláviai magyar irodalmi, művé­szeti és társadalomtudományi lap májusi száma, kiadták a méltán híres 1938. évi novemberi szám hasonmását, valamint Laták Ist­ván költeményeit, amely először negyvenöt évvel ezelőtt látott nap­világot a népszerű Híd Könyvtár sorozatban. A folyóirat májusi számából ki­emelkedik Bori Imre tanulmánya, amelyben áttekinti és értékeli a lap fél évszázadát. Részletesen szól a megalakulás társadalmi körül­ményeiről, a harmincas években megindult, tiszavirág-életű folyói­ratokról, majd a Híd megalakulá­sáról, amely Bori Imre véleménye szerint fokozatosan a jugoszláviai haladó szellemű fiatalok irodalmi és társadalomtudományi folyóira­tává vált. Számunkra különösen érdekes, hogy a folyóirat nevét Győri Dezső azonos című verse alapján választották, s a lap köré csoportosult szabadkai fiatalok sem vonhatták ki magukat az alól az erős hatás alól, amelyet a Sarló mozgalom gyakorolt a magyar fia­talokra. Ez a hatás egyrészt a kommunista eszmékhez való fo­kozatos közeledésben, másrészt viszont bizonyos romantikus né­zetekben nyilvánult meg, amely­nek egyik következménye az volt, hogy a Híd fiataljai is a faluval, a falu népével való közösségválla­lás eszméjét hirdették, s igyekez­tek mélyrehatóan megismerkedni azok gazdasági és kulturális prob­lémáival. A Híd a harmincas évek második felében - később a fa­siszták által kivégzett Simokovich Rókus fószerkesztősége alatt- Jugoszlávia Kommunista Pártja vezetése alatt álló kiadvánnyá vál­tozik, a haladó és forradalmi gon­dolkodás magyar nyelvű orgánu­mává. A lap e korszakának legiz­galmasabb írásai közé a szociog­ráfiák sorolhatók, amelyekben egyre erőteljesebben rajzolódik ki az osztályszempont. Népszerű volt a Híd Könyvtár, amelyben nyolc füzet jelent meg, többek között Ady Endre, József Attila válogatott verseinek gyűj­teménye, egy kiadvány pedig a Szovjetuniót mutatta De. A szer­kesztők szoros kapcsolatot tartot­tak fenn a haladó gondolkodású írókkal, többek között Jovan Po- povičcsal, Miroslav Krlezsával és másokkal. A folyóirat munkatársai- mint azt a híres 1938. évi no­vemberi szám is bizonyítja - a leg­nehezebb években is a Duna menti népek testvériségét, össze­fogását, s antifasiszta nézeteiket hirdették. Emiatt a lapot betiltják, a fasiszta terror éveiben a munka­társak közül többet kivégeztek, néhányan pedig partizánként hal­tak meg Jugoszláviában, illetve Magyarországon. A Hid felszabadulás utáni első száma 1945 őszén jelenik meg. Jelentős határkőnek számít az háziasszonyaként Irina Demen­tyeva, aki csaknem húsz eszten­deje gondoz egy kartotékrend­szert, amelyben minden gyerek szerepel, aki valaha is forgatott, vagy próbafelvételre a kamerák elé állt, vagy csak egyszerűen fel­keltette a rendezők érdeklődését: - Egy-egy gyerekszereplő kivá­lasztása óriási munka, hiszen több ezer gyereket kell megnézni, sok szempontból megvizsgálni alkal­masságát, mielőtt egyáltalán a rendezőknek bemutatnák. A ku­tatás első fázisa a kartotékrend­szer, azután az iskolák, a színját­szókörök, és nem árt gyakran láto­gatni gyermekünnepélyeket. De az is megeshet, hogy a megálmo­dott gyerek egyszerűen szembe­1950 áprilisi szám, amelyben tizen­öt iró mutatkozik be, közülük töb­ben ma már a jugoszláviai magyar irodalom legjelentősebb alkotói. Bori Imre tanulmányának to­vábbi részében az ötvenes évek közepén bekövetkezett szemlélet- váltást elemzi, amelyét a táguló szemhatárok korszakának nevez. Létrejöttek a jugoszláviai magyar kulturális intézmények, folyóiratok, s a Híd megszűnt az irodalom mindenese lenni. Fokozatosan alakult ki a lap mai 'arculata, amelyben a szerkesztőség a ju­goszláviai magyar, valamint a ju­goszláviai irodalmi és más művé­szeti alkotásoknak szentel megkü­lönböztetett figyelmet szövegköz­léssel, esszéisztikus tanulmányok közlésével. Állandó a lap érdeklő­dése a magyarországi és világiro­dalmi művek közlése iránt. Tartal­mas a Híd színház- és képzőmű­vészetkritikai rovata. A kritikák kö­zül Gerold László Harag György rendező munkásságát elemző Szivacstalaj, futóhomok című esz- széje volt az egyik legszínvonala­sabb, ebből a dolgozatból külön­nyomat is készült. Fontosak voltak a Híd pályázatai, s ma már kellő tekintélye van a Híd irodalmi díj­nak is. Bori Imre részletesen elemzi a folyóirat érdemeit, majd magvas - számunkra is tanulságokat, ötle­teket kínáló - tanulmányát így fe­jezi be: ,,A Híd ötven esztendeje a jugoszláviai magyar irodalom öt évtizedének az időszaka is. Lapjai tükrök, amelyben az adott időszak irodalmi történései és jelenségei, esztétikai győzelmei és vereségei egyaránt megmutatkoznak. De az irodalmi élet alakító tényezője is volt, s az ma is a Híd, amikor már nem mindenes és egyetlen folyói­rata a jugoszláviai magyar iroda­lomnak.“ A jubileumi számból kiemelke­dik Petkovics Kálmán tanulmánya Pap Árpád cikkéről, a harmincas évek végének társadalmi, politikai helyzetéről, s döbbenetes olvas­mány Gobby Fehér Gyula tévébal­ladája a Híd első kommunista szerkesztőjéről, Simokovich Ró- kusról. Ma is időszerű gondolatokat tartalmaz a már említett hason­más kiadás, amelyből Pap Árpád korszakos írása emelkedik ki. A szerző 1938 novemberében jó­zan éleslátással értékeli az ese­ményeket, pontosan látva a müncheni árulás összefüggéseit és tragikus következményeit: ,,A nép nem szentesítette ezt a békét (az ún. müncheni egyezményt Sz. J. megj ), mert ez még véreseb­ben szántott bele a Dunaparton élő népek sebeibe, mert ez a fél­béke nem más, mint újabb testvér­gyűlöletnek, háborúnak szülóany- ja (...) A Duna szomorú népein csak a testvéri összefogás segít, a népek erős kezének összefogása. Nem lesznek boldog, erős kacagó népek a Dunaparton míg ez az összefogás meg nem történik“. Ez az internacionalista meg­győződés ma is egyik Vezérlő elve az ötvenéves Hídnak. SZILVÁSSY JÓZSEF jön az emberrel az utcán vagy a metrón. A „felnőtt“ filmekben játszó gyerekszereplők csak epizodisták. Hivatásos színészekkel dolgoz­nak, akik természetesen lépten- nyomon segítik kis partnereiket a forgatáson. De van sok film, ahol a gyerekek a főszereplők és a hi­vatásos felnőtt színészek az epi­zodisták. Sok tehetséges, jóképességű gyerek van, akik sok szerepet el­játszanak. A „baj" az, hogy a gye­rekek hamar megnőnek, olykor egy év alatt is nagyot változnak, nem lehet sokáig forgatni velük. Épp ezért állandóan keressük az új gyerekszinészeket. TATJANA BANOVA Az elektronika és a számítástechnika az oktatásban A Budapesti Nemzetközi Vásár néhány érdekessége Az Agra-Film alkotásai Hogyan lesz valakiből gyermekszínész? ÚJ szó 4 1984. VI. 18

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents