Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-16 / 141. szám, szombat
Nyilatkozat a KGST-országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól (Folytatás az 1. oldalról) ban szereplő mennyiségeken felül is. Az értekezlet résztvevői kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a KGST-tagországok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy a kölcsönös együttműködést új szintre emeljék. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST- tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együttmüködés területén az alábbiak: a gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása, hatékonyságának növelése oly módon, hogy korszerűsítik a társadalmi termelés szerkezetét, ésszerűbben és takarékosabban használják fel a meglevő anyagi és munkaerő-forrásokat, jobban használják ki az állóalapokat és a tudományos-műszaki potenciájukat, a társadalmi termelés további növelése, ami a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisa megszilárdításának, a népjólét emelésének alapja, a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása, választékuk bővítésének meggyorsítása, az export-potenciál fejlesztése, elsősorban a feldolgozó ipari ágazatokban, a termelőerők ésszerűbb elhelyezése, a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST-tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekűek és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából. Továbbá közösen határozzák meg a közvetlen együttműködés útjait a tudomány, a technika, az anyagi termelés és a beruházások szfé-' rájában. Mindezen tevékenységnek elő kell segítenie az országok lehetőségeinek mozgósítását és kölcsönös együttműködésük erősítését abból a célból, hogy minden egyes ország gazdasága és a KGST- tagországok egész közössége dinamikusan és harmonikusan fejlődjék a termelés minden oldalú intenzifikálása, a világviszonylatban elért tudományos-múszaki eredmények bevezetése alapján, a szükséges erőforrásokkal, többek között fűtőanyaggal, energiával, nyersanyaggal, élelmiszerekkel, közszükségleti iparcikkekkel, korszerű gépekkel és berendezésekkel való ellátásukat, a KGST- tagországok aktív részvételét a nemzetközi szocialista és világméretű munkamegosztásban, az országok gazdasági fejlettségi szintjei kiegyenlítési folyamatainak meggyorsítását. Hasznosnak tartották a KGST- tagországok kommunista és munkáspártjai, kormányai kollektív munkájának erősítését az együttmüködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, a gazdasági építómunka tapasztalatainak cseréjében. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST-tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a nemzetközi szocialista munka- megosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordináció a kiemelt feladatok megoldására fog összpontosulni és a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken - az érdekelt országok részéről pedig más területeken is - a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz, alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttmüködés érintette kidolgozásához. A népgazdasági tervkoordináció során a tervező és külkereskedelmi szerveknek - az ágazati irányítószervek, és szükség esetén a gazdálkodó szervezetek részvételével - elsősorban az országok szocialista nemzetközi munkamegosztásban történő szakosodásának fő irányait, a fontosabb termékek kölcsönös szállításának növelését célzó intézkedéseket, a kölcsönös áruforgalom főbb irányait és struktúráját, a termelési együttmüködés tárgyát kell egyeztetniük. Intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a tervkoordináció az új tervidőszak kezdete előtt befejeződjön, eredményei pedig megfelelő egyezményekben kerüljenek rögzítésre és tükröződjenek a nemzeti tervekben. Az értekezlet résztvevői az együttmüködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesületek, a vállalatok és a szervezetek között. E célból a KGST-tagországok intézkedéseket tesznek, hogy megadják e szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudo- mányos-műszaki haladás minden- oldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15-20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki, amely alapul fog szolgálni az egyeztetett, egyes területeken pedig egységes tudományos-műszaki politika kimunkálásához. Ennek célja a tudományos és műszaki élet fő kérdéseinek közös erővel történő mielőbbi megoldása, és az elért eredményeknek az érdekelt országokban való gyors, kölcsönösen előnyös feltételekkel történő meghonosítása. Erősíteni kell az együttműködést a szabványosítás és az egységesítés területén, bővíteni kell a tudományos-műszaki eredményekről szóló kölcsönös információcserét. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés csúcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Az országokban előirányozzák mind a késztermékek, mind az alkatrészek és részegységek, mind pedig az általános gépipari rendeltetésű termékek gyártását, továbbá a kölcsönösen szállított technikai eszközök pótalkatrészekkel való teljes ellátását. Ennek során különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható valamennyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek - a korszerű technológiai eljárások, modern gépek és berendezések bevezetése, a termelési struktúra, a nyersanyag- és energiahordozó-felhasználás szerkezetének módosítása alapján - elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerűbb felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag- termelés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és export-szerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energia- termelés szerkezetének módost tását és az együttműködés bővítését az atomenergetika elsődleges fejlesztése, valamennyi energia- hordozó-fajta teljesebb felhasználása területén, beleértve az új, nem hagyományos energiaforrásokat is. A KGST-tagországok közösen ki fogják dolgozni az atomerőmüvek és az atomfutóművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére, a kibocsátott termékek minőségének javítására és választékának bővítésére, a termékek fémigényességének csökkentésére, a jó minőségű acélok és a feldolgozóipar számára egyéb jó minőségű anyagok gyártásának növelésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását és szállításait, biztosítják a vegyipar nyersanyag-forrásainak teljesebb kihasználását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST- tagországok - korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagiműszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján - erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamijit az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr-országok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A lakosság jó minőségű közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a KGST-tagor- szágok közös intézkedéseket tesznek gyártásuk nyersanyagbázisának erősítéséhez, elvégzik a megfelelő iparágak múszaki új- rafelszerelését és korszerűsítését, jelentősen növelik ezen áruk gyártását a kölcsönös szállítások céljára, bővítik a tartós fogyasztási cikkek gyártásában a kooperációt, növelik a jó minőségű fogyasztási cikkek cseréjét. A KGST-tagországok olyan egyeztetett intézkedéseket tesznek a kölcsönös szállítási kapcsolatok komplex fejlesztésére, amelyek többek között előirányozzák a közlekedésfejlesztési tervek szorosabb koordinálását, az országok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére fordított kölcsönös érdekű beruházások egyeztetését, a vasúti határállomások áteresztőképességének növelését, a külkereskedelmi áruk valamennyi közlekedési ágban történő fuvarozása tervezési rendszerének és feltételeinek tökéletesítését, különös figyelmet fordítva a Vietnamba és Kubába irányuló tengeri fuvarozás feltételei javításának szükségességére. Az együttmüködés és a gazdasági integráció kiszélesítése és elmélyítése alapján a jövőben is növekedni fog a kölcsönös árucsere. A KGST-tagországok internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy az eddigi méltányos alapon folytassák a segítségnyújtást a Vietnami Szocialista Köztársaságnak, a Kubai Köztársaságnak és a Mongol Népköztársaságnak népgazdaságuk fejlesztésének meggyorsításában és hatékonyságának növelésében, tekintettel a szocialista iparosítás ezen országok által kitűzött feladataira, és elősegítsék széles körű részvételüket a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hathatósabbá tegyék a mai körülmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-tagországok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttműködés valutáris-pénz- ügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát - a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és tökéletesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST-tagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon. A KGST-tagországok a jövőben i.s azt az elvi irányvonalat követik, hogy fejlesszék a világ valamennyi országával a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásán alapuló kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudo- • mányos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésük, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség enyhítését. Az értekezlet résztvevői szükségesnek tartják, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nagyobb szerepet kapjon a KGST-tagországok együttműködésének szervezésében és hogy tökéletesedjen a KGST szerveiben, valamint az országok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetekben folyó tevékenység. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvalósítása új, fontos impulzust ad további lendületes gazdasági fejlődésüknek és a kölcsönös együttmüködésnek, a szocializmus növekvő tekintélyének és vonzerejének a világban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a KGST- tagországok egységét, amelyeket az alapvető osztályérdekek azonossága és a marxizmus-leniniz- mus ideológiája kapcsol össze. A nyilatkozat aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről - TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről - GUSTÁV HUSÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője A Kubai Köztársaság részéről- CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes A Lengyel Népköztársaság részéröl - WOJCIECH JARUZELSKI, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke A Magyar Népköztársaság részéről - KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A Mongol Népköztársaság részéről - JUMZSAGIJN CEDEN- BAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke A Német Demokratikus Köztársaság részéről - ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság részéről - NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről- KONSZTANTYIN CSERNYENKO, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A Vietnami Szocialista Köztársaság részéről - LE DUAN, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ÚJ SZÚ 4 1984. VI. 16.
