Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-16 / 141. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. VI. 16. A Szlovák Tanácsköztársaság internacionalista hagyatéka H atvanöt év! Egy nemzedék élete. Az a kor, amikor az ember tetteit értékelve néz vissza a megtett életútra, értékeli mindazt, amit véghezvitt, lelkiismeretesen mérlegeli hűségét az eszme iránt, amelynek egész életét szentelte. Az emberiség történetében hatvanöt év elhanyagolható időszak. De ha ezt az időszakot forradalmi tettek, haladást szolgáló változások töltik ki, akkor ez a hat és fél évtized nem egyszerűen egy nemzedék életét jelenti, több annál, semmiképp sem elhanyagolható időszak. A proletariátus és Csehszlovákia nemzeti életében ez a hatvanöt év egész korszakot képvisel. Olyan korszakot, amelyet a világ proletariátusa elméleti és gyakorlati tevékenységével már a múlt század elejétől előkészített, létrejöttéhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adott ösztönzést; e forradalmi folyamatban állt a haladás oldalára - épp saját forra- dal miságától ösztönözve - proletariátusunk is már 1919. június 16- án. Ezt a korszakot a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet jellemzi. Ezen az úton indult el már hatvanöt évvel ezelőtt az első proletárhatalom Csehszlovákia területén, amely a Szlovák Tanácsköztársaság büszke nevet vette fel. Ez volt a proletárdiktatúra első állama Szlovákiában, amelynek hatalma 1919. június 16-tól június 7-ig tartott. A Szlovák Tanácsköztársaságot a fokozott forradalmi lendület hozta létre és tartotta fenn, ennek keletkezésére viszont még az első világháború éveiben a fokozódó gazdasági és politikai elnyomás hatott ösztönzően. Ezt a hatást később a NOSZF győzelme és a nemcsak földrajzilag, hanem elsősorban eszmeileg közeli Magyar Tanácsköztársaság léte megsokszorozta. Ezen az úton sem volt könnyű elindulni. A világimperializmus nem szándékozott saját jószántából lemondani sem jogáról, sem igényeiről, sem gazdagságáról, még az emberiség és az egész bolygó korlátlan urának érezte magát. A cseh és a szlovák burzsoázia, amely csak fél évvel azelőtt szerezte meg az újonnan alakult államban, Csehszlovákiában a valódi politikai hatalmat, ezt a korszakot úgy fogta föl, mint az uralom diadalmas kezdetét lét és nemlét fölött a köztársaságban, és nem volt hajlandó még gondolni sem a megszerzett hatalom esetleges - és oly korai - elvesztésére. Ezért állt be oly készségesen a világimperializmus felsorakozott csatarendjébe, amely az egymás ellen vívott háború befejeztével átcsoportosította erőit, és bevetette a haladás és a szocializmus elleni harcba, elsősorban ott, ahol a szocializmus eszméje konkrét formában nyilvánult meg, a forradalmi Szovjet-Oroszország proletariátusának diktatúrája ellen. A csehszlovákiai burzsoázia ezért követte félelemmel és iszonyattal az eseményeket, ezért készítette elő az ellentámadást Magyarország dolgozóinak forradalmi előnyomulása, s ezt követően a Szlovák Tanácsköztársaság ellen is. Hatalmi pozícióinak megóvása céljából a burzsoázia félretette az ellentéteket, bármily komolyak voltak, és nemzetközi méretekben egyesítette erőit, hogy megakadályozza a proletariátus forradalmai előnyomulását. Meghirdette a harcot a világ első szocialista állama, a szovjethatalom ellen, az európai, munkásság kísérlete ellen, amely a proletárdiktatúrát akarta uralomra juttatni Németországban, Magyarországon és Szlovákiában. A háborút követő forradalmi korszakban tehát, amikor az új szocialista világ született, és a kommunizmus eszméje konkrét tettekben nyilvánult meg, fontosabb volt, mint bármikor azelőtt a proletariátus és minden dolgozó törekvésének egyesítése a szebb holnapért. Meg kellett védeni mindazt, ami ezt a szebb jövőt már képviselte. Akkor jobban előtérbe került, mint bármikor azelőtt a marxizmus-le- ninizmus egyik alapelve, a proletár internacionalizmus. A nemzetközi munkásosztály ebből merített erőt, határozottságot és optimizmust, ez az elv kovácsolta össze a világ különböző nemzetiségű dolgozóinak osztályegységét. A Szlovák Tanácsköztársaságot éppen ez, a sürgető korparancs felismerése tette jellegzetes példává. Minden megnyilvánulása magán viselte a nemzetközi szolidaritás és proletár internacionalizmus jegyét, ez volt a Szlovák Tanácsköztársaság legjellegzetesebb vonása. Már megalakulásakor is szerepe van ennek az alapelvnek, mert a Szlovák Tanács- köztársaság a NOSZF hatására, a Magyar Tanácsköztársaság közvetlen segítségével jött létre Szlovákiában. A magyar Vörös Hadsereg még május elején felvonult Románia és Csehszlovákia intervenciós hadseregei ellen, Szlovákia területére érve jelentős részét elfoglalta. E terület dolgozói minden tőlük telhető módon segítették a magyar Vörös Hadsereg katonáit, a városokban és a falvakban szabad elhatározásukból alakították meg a munkás-paraszt tanácsokat, és ezek vették át a hatalmat. Június közepén már a magyar Vörös Hadsereg által megszállt egész területen a szlovák proletariátus forradalmi szerveinek kezében összpontosult a tényleges hatalom. Prešovban 1919. június 16-án megtartott ünnepélyes nagygyűlésen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, amely törvényszerű folytatása volt a világban végbement forradalmi eseményeknek. Ezt már az első Felhívásában is megerősítette, mert leszögezte, hogy „természetes szövetségeseihez“, az Orosz és a Magyar Tanácsköztársasághoz csatlakozott, és a nemzetközi proletariátus védelmébe ajánlotta magát. A bban az időben a munkás- mozgalomban tartotta magát az az elképzelés, hogy az egész világon hamarosan győz a proletárforradalom, akkor ez volt a proletár internacionalizmus célja és értelme. Rendszerint összekapcsolódott a leninizmus forradalmi taktikájának, a bolsevizmus- nak és Szovjet-Oroszországnak a védelmével. Amikor a proletárhatalom uralomra jutott Magyarországon és Németországban, a nemzetközi munkásmozgalom legforradalmibb erőiben megszilárdult az a meggyőződés, hogy a győzelmes proletárforradalom hulláma hamarosan elborítja az egész világot. Természetes tehát, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása pillanatától a proletár világforradalom részesének tartotta magát. A burzsoá társadalom sajátságos és jellegzetes vonása az a tény, hogy az olyan időszakokban, amikor a rendszert politikai és gazdasági problémák és válságjelenségek rázzák meg, a nacionalizmus különböző formái és megnyilvánulásai mögött keres menedéket, ezzel igyekszik leplezni a növekvő nehézségeket, elterelve a tömegek figyelmét a szociálpolitikai kulcsproblémákról, úgyszólván megnyitja a zsilipet, hogy nacionalista őrületben vezesse le a felgyülemlett - elsősorban forradalmi - energiákat. A proletariátus forradalmi harcának - különösen a legenergiku- sabb forradalmi megmozdulások idején - egyik jellemző vonása, sőt törvényszerűsége, hogy tudatában van a közös eljárás szükségességének és annak, hogy a proletár internacionalizmus pozícióin állva kell eljárniuk. B ár a csehszlovákiai dolgozók egyes csoportjai - abban az időben, mikor Szlovákia területén a proletárok kerültek hatalomra - hagyták magukat a burzsoá propaganda nacionalista-soviniszta felhívásaitól megtéveszteni, a munkásság jelentős része felismerte a Szlovák Tanácsköztársaság valódi jelentőségét, feladatát és céljait, s azzal is támogatta, hogy jelentkezett a Vörös Hadsereg kötelékébe. Szlovákia és Csehország munkásosztálya a Magyar Tanácsköztársaság segítségével magához ragadta a hatalmat, saját kezébe vette sorsának intézését, a Szlovák Tanács- köztársaság megalakulásával visszautasította a burzoázia törekvéseit, spekulatív, nacionalista álláspontját és ellenforradalmi törekvéseit, mikor ez - hatalmát megőrizendő - szembeállította egymással az egykori Magyarország munkásosztályának nemzetiségi csoportjait, elsősorban a magyar és a szlovák proletariátust. A burzsoázia saját céljai érdekében igyekezett szétverni a munkások forradalmi egységét, közben figyelmen kívül hagyta a szlovák dolgozó nép érdekeit, bár jelszavakkal sietett bizonyítani, hirdetve, hogy az új csehszlovák államban jólét vár a dolgozókra. Szlovákia forradalmi munkásosztálya a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásával bebizonyította, hogy nagyon jól tudja, ki az ellensége és ki a természetes szövetségese. Visszautasította a soviniszta magyarellenes jelszavakat, és egész tevékenységével tudtára adta a világnak, tehát a cseh és a szlovák burzsoáziának is, hogy a magyar proletariátus volt az, amely az elmúlt évtizedekben segítette a szlovák munkásosztály öntudatra ébredését, szervezkedését és a tudományos szocializmus elméletének elsajátítását. Hisz a szlovák munkásmozgalom központja hosszú éveken át Budapesten volt, ott edzették a várható forradalmi fordulat marxista kádereit. Ide látogattak el a cseh dolgozók képviselői és küldöttei is, akik az Osztrák-Magyar Monarchia proletariátusával igyekeztek felvenni a kapcsolatot, kidolgozni a közös forradalmi eljárást. Elsősorban természetesen a szlovák proletariátussal, mivel különböző okokból a legközelebb állt hozzá, de más nemzetek dolgozóival, a magyarokkal, a románokkal és más nemzetiségekkel is igyekezett együttműködni. Ez az internacionalista tartalom és a problémák osztályszempontból való megközelítése - amelyeket a Szlovák Tanácsköztársaság fennállása idején megoldott - már a végrehajtó szervek összetételében is megnyilvánult, mert e szervekben szlovákok, csehek, magyarok, ukránok vállvetve dolgoztak. Nem az volt a fontos, ki milyen nemzetiségű, hanem az, ki miképpen dolgozik, hogyan tevékenykedik a munkásosztály közös ügyének előmozdításáért. A munka volt a megértés eszköze, a forradalmi aktivitás minden tolmácsot helyettesített. \ /égeredményben a proletáréi hatalom létrejöttének, fennállásának és megszűnésének objektív feltételei voltak Szlovákia földjén, s ez a Magyar Tanácsköztársaság közvetlen hatása, a Vörös Hadseregnek a megszállt területeken végzett forradalmi tevékenysége nélkül nem lett volna lehetséges. A Szlovák Tanács- köztársaságnak - épp úgy, mint magyar testvérének - a burzsoá támadások hatására meg kellett hátrálnia. De veresége és egyes hiányosságai nem értékteleníthe- tik el azt a jelentős szerepet, melyet a Szlovák Tanácsköztársaság töltött be a nemzetközi proletariátus forradalmi harcában és mindenekelőtt a hazai proletariátus öntudatra ébresztésében, forradalmasításában, a marxizmus-leninizmus legfontosabb alapelveinek elsajátításában. Jelentősége később sem elhanyagolható; ösztönző erőként hatott kommunista pártunk megalakításában, Csehszlovákia munkásosztályának tanulságul szolgált és erőt adott a további forradalmi harchoz. Bár a burzsoá Csehszlovákia fennállásának kezdeti időszakában a burzsoáziának sikerült részben félrevezetni a munkásosztályunkat, egyes időszakokban opportunizmust és nacionalizmust becsempészni tevékenységébe, a döntő történelmi pillanatokban munkásosztályunk mindig tudatosította és a gyakorlatban a proletár internacionalizmus elve szerint járt el. így volt ez a fasizmus elleni harc, a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom idején, melynek kezdetét az SZNF jelentette 40 évvel ezelőtt, vagy a népi demokratikus forradalmak időszakában, de főleg a szocialista világ- rendszer kialakulását követően, mivel ennek jelentős tényezője lett a szocialista Csehszlovákia is. Olyan Csehszlovákia, amilyenért a Szlovák Tanácsköztársaság harcolt. A proletár internaional izmus alapelve a soknemzetiségű országban, melyet a munkásosztály kommunista pártja vezet, törvényszerűen objektív szükség- szerűséggé vált, és a belpolitikai események során elkerülhetetlen. Magasabb szintre emelve, sokkal gazdagabb tartalommal telítve, szocialista internacionalizmus formájában jut érvényre belpolitikai aktivitásunkban a többi testvéri szocialista országhoz fűződő viszonyban, melyeknek munkásai és forradalmárai egykor a szlovákokkal és csehekkel együtt harcoltak a közös ügyért, a proletárdiktatúráért a Szlovák Tanácsköztársaságban. FLORENTÍNA PRÔČKOVÁ A Csehszlovák Nőszövetség kongresszusának küldötte SZÍVVEL-LÉLEKKEL A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. június 16-án, a prešovi városháza előtt rendezett nagygyűlésen (Archív-felvétel) Munkahelyén, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottságon közölték velem: Vitek Katalint hiába keresem, beteg a gyermeke, őt ápolja. Nem maradt más hátra, lakására mentem. A lakótelepi furcsa számozás miatt több bejáratban néztem meg a lakók névsorát. Felfigyeltem arra, hogy valamennyi bejárati ajtón kétnyelvű röpcédula hirdette: A Szlovákiai Nőszövetség alapszervezete juniálist szervez, amelyre meghívja a gyermekeket és a szülőket.- Szerencsére már meggyógyult Veronika - fogadott mosolyogva. - Két nagyobb gyerekkel együtt izgult, hogy Prágába viszonylag gondtalanul utazhassam. Három napra még sosem hagytam itt őket. Mindent előkészítek, a férjemmel és a nagymamával bizonyára jól meglesznek távol létemben. Munkahelyi kötelességeinek igyekszik mindig pontosan és idejében eleget tenni. Családja figyelmének középpontjában áll. Úgy próbálja beosztani idejét, hogy a gyermekekre minél több jusson, örül, hogy férjének az a véleménye: a nőknek a „fakanál“ mellett más elfoglaltságra is lehet igényük, és megértően vállalja a többletmunkát.- Városunkban a nőszövetség munkájával foglalkozva helyzetemet mindig összehasonlítom a többi asszonytársaméval. Nagy részük szintén dolgozik, csupán az otthoni ,,műszak“ után következhet a szövetségi tevékenység. Mindezt figyelembe vette a városi bizottság (melynek Vitek Katalin az elnöke), amikor a munkahelyi alapszervezetek megszűnése után a lakóhely szerint tömörítették a nőket. Nehéz, időigényes feladat volt ez. A személyes agitá- ciót használták fel, hogy soraik kiegészüljenek olyan tagokkal, akik hajlandók a közért áldozatot hozni.- Rájöttünk, nemcsak az várhatjuk el a lányoktól, az asszonyoktól, hogy kivegyék a részüket a társadalmi munkából. Nem mintha ezt mellékesnek tartanánk, de úgy gondoljuk, emellett adnunk is kell nekik valamit. Elsősorban további ismereteket, kikapcsolódást, hasznos szórakozást. Megpróbáltuk igényeik, elképzeléseik szerint alakítani munkaterveinket. Úgy érzem, ez sikerült. Elmondhatom, szervezeteink jól dolgoznak. Az egyik alapszervezetnek sikerült megoldani a helyiséghiányt is: egy kihasználatlan szárítót alakítottak át, rendeztek be. Hasonló módon szeretnék a többiek is pótolni ezt a hiányt. Kérdeznem sem kellett, lelkesen beszélt eredményeikről, sikereikről. Arról, hogyan sportolnak a dunaszerdahelyi lányok, asszonyok, milyen élmény volt a röplabda- és az asztaliteniszverseny, hogy segítséget is kapnak Barczi András iskolaigazgatótól, a „szakmai“ részben pedig Gál Már/atornatanárnő áll készségesen a rendelkezésükre. Felsorolni is nehéz, mi mindent szerveztek a nőknek: kézimunka- és könyvkiállítást, olvasóköri összejöveteleket, sikeres varrótanfolyamokat. Akcióik nem formálisak. Mindig úgy szervezik őket, hogy vonzóak legyenek, adjanak valamit a résztvevőknek.- Azt tartom: ha mi adunk, akkor kérésünkre - ha összefogásra van szükség - könnyebben nyerjük meg a nőket, sót érdekes módon még a férfiakat is. Különösen a gyermekeknek szervezett akciók közvetítésével, amilyen például a juniális is. Ha látják, hogy az apróságok jól érzik magukat, szívesebben eljönnek a játszóteret rendbehozni vagy a parkot, a környéket csinosítani. Kilencszáz tagú a városi szervezet, amelynek élén áll. örömmel újságolta, hogy az elmúlt időszakban épp a lakóhelyi szervezetek útján sikerült előrelépniük az emberközi kapcsolatok javítása terén. Jobban, közelebbről megismerték egymást a szervezetekben tevékenykedők. Akik korábban csak köszöntek egymásnak, ma már szót is váltanak. A lakótelepeket jellemző elzártságban ez is valami.- Bízom benne, hogy a kongresszusról újabb hasznosítható ötletekkel, sok-sok élménnyel térek haza. A jövővel kapcsolatos elképzeléseink, terveink gazdagok, tevékenységünknek szinte minden területén. A politikai-nevelő munka mellett a tagságot fiatalokkal szeretnék bővíteni. A gyermekekről és a magányos idősekről sem akarunk megfeledkezni. Ez utóbbiakat, ha igénylik, rendszeresen látogatjuk majd. Természetesen a nőket szorosabban érdeklő kérdésekkel is foglalkozunk: az üzlethálózat milyenségével, a szolgáltatások színvonalával, és az ellenőrző tevékenységbe is jobban bekapcsolódunk. Szavaiból ítélve, alaposan ismeri lakóhelye nőszervezetének tagjait, tudja milyenek az igényeik és a lehetőségeik. Anyaként helyesen ítéli meg a családról való gondoskodáson kívül a szabad idő ésszerű kihasználásának módját. Tudja, csak a formalitástól mentes tartalmas rendezvények vonzzák a nőket. Az ilyen tevékenységet irányítja Dunaszerdaheíyen Vitek Katalin. DEÁK TERÉZ
