Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-16 / 141. szám, szombat
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1984. június 16. XXXVII. évfolyam 141. szám ★ Ára 50 fillér Közelebb a családokhoz A prágai Kultúrpalotát ezen a hét végén hazánk lányainak, asszonyainak képviselői veszik birtokukba: a Csehszlovák Nőszövetség tagjai itt mérlegelik az elmúlt öt évben végzett tevékenységüket és meghatározzák azokat a célokat, melyek elérésével hozzájárulnak pártunk politikájának megvalósításához. örvendetes a számvetés hisz sokrétű, gazdag tevékenységet fejtettek ki a nők országszerte. Többek között olyan jelentős feladattal is megbirkóztak, mint a munkahelyi alapszervezetek felszámolása és a lakóhelyi szervezetek megszervezése. Ennek az átszervezésnek az volt az egyik célja, hogy a nőszövetség az anyákon keresztül közelebb kerüljön a családokhoz, hatékonyabb segítséget tudjon nyújtani, főképp a fiatal házasoknak, gondjaik megoldásában. Az utóbbi években ugyanis csökkent a házasságot kötök életkora, ezzel összefüggésben az első gyermek születésének időpontja is előbbre tolódott. A problémák, melyeket ezek a tények hoztak felszínre, többnyire abból adódnak, hogy a közös utat választó fiatalok nem mindig vannak kellőképpen felkészülve az önálló, a sok felelősséggel, lemondással és alkalmazkodással járó házaséletre. A szülők, elsősorban az anyák, gyakran megfeledkeznek arról, hogy az anyagi támogatás, a jólét mellett az érzelmi nevelés sem hanyagolható el. Mert elsősorban az otthoni példa a vonzó, a követésre méltó az új házasok számára, s ha ez nincs, vagy nem megfelelő, nehéz valamilyen ideális mintát, önálló es helyes utat találniuk. A nőszövetség eddig is részt vállaft h családi életre való felkészítésből: már több mint egy évtizede szervezik a Kis családi iskola előadássorozatokat, amelyek keretében a fiataloknak alkalmuk nyílik a szakemberek véleményét meghallgatni, tanácsokat kérni. Az egyes aEiapszervezetek együttműködnek a házassági tanácsadókkal, a Szocialista Akadémiával, az ifjúsági szövetséggel, hogy minél ‘jobban járuljanak hozzá a fiatalok felkészítéséhez a házasságra. Hisz nemcsak róluk van szó, amikor a komoly lépé?, alapos megfontolására figyelmeztetik őket a felnőttek, akár s szülök, akár a tömegszervezetek rendezvényeinek előadói. A. házasságok 95 százalékából gyermek is születik, s hqq*; milyen körülmények közt fejlődik, nő fel, nem lehet é®. nem is közömbös társadalmunknak. Sajnos, a válások S7.áma növekvő irányzatot mutat. (Szlovákiában 1979-ben 100 házasságkötésre 14 válás, az elmúlt évben pedig már 17 jutott, s az országos átlag még ennél is riasztóbb.) A felbontott házasságok kétharmadánál a gyermek további sorsáról is dönteni kell. A nöszövetség azért is tartja fontosnak ezeknek a kérdéseknek a mélyebb elemzését és a hatékonyabb segítség- nyújtást, mert az anya szerepe a család összetartásában kétségtelenül nagy, bár igaz, ugyanilyen fontos, hogy a férj, az apa is részt vállaljon a háztartási munkákból és a gyermeknevelésből. Csak a harmonikus családban felnövekvő apróságoktól várhatjuk el, hogy később az otthon látottakhoz hasonlóan akarjanak majd élni. A kongresszusi ünnepi hangulathoz talán méltóbb lett volna csak az eredmények felsorolása. A nőszövetséget azonban az is jellemzi, hogy tagjai konkrétan szólnak a gondokról és sürgetik az útkeresést, a megoldást. A családdal és a fiatal nemzedékkel összefüggő kérdések is ilyenek, ezért szerepelnek az országos ülés napirendjén is. DEÁK TERÉZ Haladó forradalmi hagyományát büszkén valljuk a magunkénak Hatvanöt évvel ezelőtt kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot • Prešovban ünnepi felvonulást rendeztek • A résztvevők üdvözlő levelet küldtek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának (ČSTK) - 1919. június 16-án kiáltották ki Prešovban a Szlovák Tanácsköztársaságot, amely hazánk területén az első proletárdiktatúra volt. Az esemény 65. évfordulója alkalmából Prešovban tegnap ünnepi felvonulást tartottak. Jelen volt az SZLKP KB küldöttsége Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának a vezetésével, továbbá a kelet-szlovákiai kerület és a prešovi járás küldöttsége. A delegációk tagjai megkoszorúzták a Szlovák Tanácsköztársaság emlékművét. Ezután Ľudovít Pezlár elvtárs mondott beszédet. A résztvevők üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának es az SZLKP Központi Bizottságának. Hangsúlyozzák, hogy tovább gyarapítják a XVI. pártkongresszus határozatainak szellemében azokat a sikereket, amelyeket társadalmunk a forradalmi harcban elért. Ezt becsületbeli feladatuknak tekintik, s egyúttal legjobb hozzájárulásuknak a világbéke megőrzéséért vívott harchoz. Bevezetőben Ľudovít Pezlár elvtárs hangsúlyozta: ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a történelmi összefüggéseket, főleg a Szlovák Tanácsköztársaság viszonyát mai életünkhöz s örökségét, feltétlenül vissza kell térnünk évszázadunk legfontosabb eseményéhez, amely alapjában megváltoztatta,és tovább változtatja az emberiség sorsát, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. E forradalom közvetlen hatására erősödni kezdett az osztrák-magyar monarchia elnyomott népeinek nemzeti felszabadító mozgalma. A népek önrendelkezési joga egészen a teljes különválásig, amely jogot a szovjet kormány hirdetett és következetesen alkalmazott, széles visszhangra talált a monarchia minden leigázott nemzeténél. Az első világháború (Folytatás a 3. oldalon) A KGST legfelsőbb szintű tanácskozásának dokumentumai (ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség tegnap közzétette a KGST legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén elfogadott dokumentumokat - Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés című deklarációját. A dokumentumokat az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük. A BÉKE MEGŐRZÉSE ÉS A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak deklarációja A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság,, a Román Szo- ťfeftstai Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legmagasabb szintű képviselői, akik Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak gazdasági értekezletére jöttek össze, kötelességüknek tartják, hogy felhívják a világ népei és a kormányok figyelmét a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok normális feltevésének biztosítását célzó halaszthatatlan lépések magtételének szükséges- ‘S.éa'tiíe, Földünk békéjének megszilárdítása és az emberiség haladása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamainak 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozata és Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia párt- és állami vez&tőins'K 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozata konstruktív és realista programot tartalmaz a legidőszerűbb világ- problémák megoldására. E dokumentumoknak megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa felső szintű gazdasági értekezletének résztvevői megerősítik eltökéltségüket, hogy a béke biztosításának és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezésének érdekében tevékenykednek. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, (Folytatás a 2. oldalon) Nl^rila*k:oza-K a KGST-országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól Az országok kommunista- és munkáspártjainak a KGST-tagor- szágok felső szintű gazdasági értekezleten részt vett vezetői és kormányfői megvitatták a testvéri országok gazdasági fejlődése és kölcsönös együttműködése jelenlegi szakaszának és távlatainak legfontosabb kérdéseit, és egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a szóban forgó együttműködés méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a hetvenes években a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1969-ben felső szinten megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszakát követően a népeknek a kommunista- és munkáspártok vezetésével végzett odaadó munkája eredményeként a szocialista közösség országai jelentős mértékben megerősítették gazdasági és tudományosműszaki potenciáljukat, nagy társadalmi programokat valósítottak meg, biztosították a népjólét stabil növekedését, a tudomány, a közoktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociális ellátás továbbfejlesztését. Mélyebbé és sokrétűbbé vált a testvéri pártok és államok együttműködése. Ez hozzájárult a szocializmus és a kommunizmus építésében elért jelentős eredményekhez. A KGST-tagországok tapasztalatai és gyakorlata meggyőzően szemlélteti a szocializmusra jellemző olyan létfontosságú előnyöket a kapitalizmussal szemben, mint a társadalmi és a nemzeti egyenjogúság, a gazdaság tervszerű fejlesztése, a társadalom eszmei egysége, a jövőbe vetett hit, az emberről való állandó gondoskodás és a személyiség minden irányú fejlődése. Ezen az alapon gazdagodik a szocialista életmód, fejlődik a szocializmus politikai rendszere, tökéletesedik a szocialista demokrácia, ami valóban a legszélesebb körű jogokat és szabadságot biztosítja az ember számára. A KGST-tagországok gazdasági és társadalmi fejlődése éles ellentétben van a tőkés országok válsághelyzetével. Újra beigazolódik, hogy a kapitalizmus képtelen megszabadulni a mély gazdasági válságoktól és heves társadalmipolitikai megrázkódtatásoktól. A KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség eny- . hítéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Jelentős mértékben megnőtt a szocializmusnak, mint az emberiség társadalmi fejlődését meghatározó tényezőnek a nemzetközi tekintélye, erősödött a világ fejlődési menetére gyakorolt hatása. Teljes mértékben beigazolódott, hogy helyes és időszerű az együttműködés elmélyítését és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó, közösen kidolgozott irányvonal, amely minden egyes testvéri ország sokirányú fejlődésének és gazdasági fejlettségi szintjeik közelítésének fontos tényezőjévé vált. Egymás közötti kapcsolataikban megerősödött, megvalósul és következetesen érvényesülni fog a szocialista internacionalizmus, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elve, amelyet a KGST Alapokmánya és az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program rögzít. A testvéri államok sokoldalú együttműködésének elmélyítéséhez, egységük és összeforrottságuk erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárul minden egyes KGST-tagország, különösen a Szovjeunió. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az imperialista körök agresszív irányvonalával az USA és néhány szövetségese azon kísérletével, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez, a gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítéséhez, a kölcsönös kereskedelem növeléséhez a testvéri országok termelési és tudományos-műszaki potenciáljának hatékonyabb kiaknázása, népeik jólétének emelése érdekében. A testvérpártok és kormányok vezetői az utóbbi években megváltozott belső és külső feltételekből adódó feladatok megoldására összpontosították figyelmüket. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralevő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsereforgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel a KGST- tagországokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodások(Folytatás a 4. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ľudovít Pezlár elvtárs beszéde
