Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-10 / 109. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1984. V. 10. Növekvő színvonalon Beszélgetés Beke József elvtárssal, a komáromi (Komárno) járási pártbizottság Politikai Nevelés Háza igazgatójával A kommunisták politikai nevelésének eredményeiről, időszerű kérdéseiről, valamint a propagandamunka és a pártoktatás minőségének javításáról beszélgettünk Beke József elvtárssal, a járási pártbizottság politikai nevelés háza igazgatójával. • Legutóbb a járási pártbizottság elnökségének ülésén foglalkoztak az eszmei-politikai nevelés kérdéseivel. Az elnökség pozitívan értékelte a pártoktatást. Hallhatnánk erről bővebben is valamit?- Járásunkban a korábbi évekhez viszonyítva valóban lényegesen javult a pártoktatás színvonala. Ezzel párhuzamosan hatékonyabb lett a propagandamunka is. Ez meghatározó a XVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában is. A jövőben is változatlanul az egyik fő célja az eszmeipolitikai nevelésnek és a propagandamunkának, hogy felkészítse a párttagot, a párton kívüli dolgozókat a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására. Meg kell jegyeznem, a kedvező változáshoz kétségkívül hozzájárult az a tény is, hogy alapszervezeteink az eszmei-nevelő munka javítására hozott határozatot alko- tóan és szükségleteinek megfelelően alkalmazza. Szabadon dönthettek a téma megválasztásában, s ennek megfelelően - az egyéni érdeklődést is figyelembe véve - osztották be az egyes alakulatokba a hallgatókat.-Tapasztalataink azt igazolják, hogy csakis az ilyen jellegű oktatás ösztönöz jobb, eredményesebb munkára, késztet a nagyobb tudás megszerzésére, sokoldalú aktivitás kibontakoztatására. Ezzel összefüggésben továbbra is arra törekszünk, hogy az elméletet mindig összekössük a gyakorlattal. 0A politikai nevelés háza milyen módon segíti e fontos követelmény gyakorlati megvalósítását?- Bár a pártoktatás előre meghatározott terv szerint folyik, olykor-olykor - a népgazdasági feladatokhoz mérten - kiegészítő témákat iktatunk az előadások közé. A tudomány és a technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsítása című előadást ugyan a központilag jóváhagyott tervnek megfelelően adják elő az alakulatokban, de a Szocialista 4 életmód, az - Erkölcs, az - öntudatos munkafegyelem és a Szocialista törvényesség betartása előadássorozatot a párt levelének alapján a mi kezdeményezésünkre sorolták be az előadások közé.- A fejlett szocialista társadalom építésének időszerű kérdéseit tanulmányozó körök a párt belső életének néhány fontos kérdésével foglalkoznak. A járásban, mondhatnám ezek a legnépesebb alakulatok. Részben ezzel is ma- gyarázhaztó, hogy javult, korszerűbb lett a kommunisták agitációs munkája, a taggyűléseken a megalapozott tudás birtokában színvonalasan és meggyőzően fejtik ki véleményüket.- Vonatkozik ez az előadók, a propagandisták munkájára is. A politikai nevelés háza által szervezett előadásokat és az azt követő vitákat is összekapcsolják a hallgatók gyakorlati tapasztalataikkal és példákkal. Ez még jobban életközeibe hozza az átadott új ismereteket. Ezt a módszert az üzemi- és az alapszervezeti párt- bizottságok is nagyon hasznosnak ítélik. Sokéves gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező propagandisták is ezt vallják.- Aligha szükséges hangsúlyoznom, hogy végeredményben az eszmei-politikai nevelésnek felbecsülhetetlen a szerepe az alapszervezetek munkastílusának fejlesztésében. Hiszen eredményességet, hatékonyságot ott mutathatnak fel igazán, ahol a pártélet szabályait, normáit betartva dolgoznak, ahol elméletileg is felkészítik az embereket a határozatok tudatos teljesítésére. így végzi munkáját a komáromi (Komárno) hajógyár 6., 12., és a 17. számú, a Naszvadi (Nesvady), a Csicsói (Cičov) Efsz és több más pártszervezet is. 0 Hallhatnánk valamit a fiatal párttagok és tagjelöltek neveléséről is?- A pártbizottság illetékes osztályai sokat segítenek ebben a munkában. A neheze azonban ránk és az alapszen/ezetekre hárul. A tagjelöltek fejlődését hosszú távon nagyban meghatározza az, hogy milyen az alapszervezetben a pártélet, hogyan érvényesül a pártmunkában a szavak és tettek egysége. Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze az 1983-1984-es év nevelési tervét. Eddig 315 tagjelölt félbentlakásos oktatását fejeztük be. A részükre szervezett alakulatokban gazdag politikai és gyakorlati ismeretekkel rendelkező előadók, köztük a járási pártszerv tisztségviselői, tartották meg az előadásokat. A tagjelöltek és a fiatal párttagok tanfolyama több szempontból is elérte célját. A párttagok és tagjelöltek cselekvően részt vesznek az alapszervezeti pártmunkában. A gyűléseken gyakran felszólalnak, bátran felvetik a hibákat és a problémákat. Határozottan fellépnek az olyan nézetekkel szemben, amelyek ellentétesek szocialista elveinkkel és ideológiánkkal.- Az ijfú kommunisták kétéves tanfolyamát a tagjelöltek 76,2 százaléka látogatja. Közülük csak azokat nem soroltuk be az oktatásba, akiket az utóbbi hetekben vettek fel a taggyűléseken, illetve főiskolai szinten folytatják tanulmányaikat.- Járásunkban a pártoktatás színvonala biztosított. E téren külön dicséret illeti a járási egészségügyi intézet, az Agrozet, a nagyszigeti üzemrészleg, a komáromi hajógyár, a Bajcsi Állami Gazdaság és még egy sor párt- szervezetet. Ezekben a szervezetekben a pártbizottságok rendszeresen ellenőrzik a pártoktatás menetét, értékelik az eredményeket, az előadók és a propagandisták tevékenységét. SZOMBATH AMBRUS EGY PÁRTELNÖK TAPASZTALATAI Több mint egy éve választották meg Molnár Zoltánt a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) városi pártbizottság elnökévé. Hivatása pedagógus, ő a helyi magyar tanítási nyelvű * alapiskola igazgatója, ezenkívül a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság képviselője. Molnár elvtárs egy esztendővel ezelőtt, amikor elnökké választották elmondta: tudatában van, mint a városi pártbizottság elnöke, ebben a Csonka-vár alatti városkában gazdag örökséget, egyben igen felelősségteljes tisztséget vett át. Jól megjegyeztem akkori találkozásunk alkalmából elhangzott szavait. Most arról beszélgettünk, hogy elképzeléseiből mit sikerült elnökké választása óta megvalósítania és milyen tapasztalatokat gyűjtött?- Az év eleji pártgyülések és az azokat követő nyilvános gyűlések jó alkalmat nyújtottak munkánk sikereinek és fogyatékosságainak elemzéséhez. Fel is használtuk ezeket ésszerűen és céltudatosan úgy, hogy közös ügyünket szolgálják. A városi pártbizottság az észrevételekből, eszmecserékből, ellenőrzésből, a dolgozókkal és a vezetőkkel folytatott beszélgetésből számos következtetést vont le. A sok közül néhányat megemlítenék. Többek között még jobban el kell mélyíteni a párt vezető szerepét, minden szinten megteremteni a bírálat és önbírálat maximális feltételeit. Ez egyben alapja az egészséges eszmecsere kibontakozásának. Továbbá el kell érnünk a dolgozók minél nagyobb arányú bekapcsolását a problémák megoldását kereső vitába, intézkedésekbe.- E néhány példa is bizonyítja, hogy az év eleji pártgyűlések és nyilvános gyűlések valóban pártos légkörben zajlottak le. Ilyenek voltak a válaszok, illetve állásfoglalások is?- Úgy gondoljuk, sikerült tisztáznunk sok olyan kérdést és problémát, amelyeknek a megoldása közös érdekünk. Egyetértés volt többek között abban is, hogy a gazdasági vezetők ne csak a gazdasági problémák megoldásában lássák feladatukat. Viszont a pártbizottságok sem vehetik át a gazdasági vezetők felelősségét. Pártszervezeteinkben sikerült tudatosítanunk, hogy adott esetben itt nincs mindenáron alárendelt és fölérendelt viszony. A változást én e téren abban látom, hogy a párt és a gazdasági vezetés a közös gazdasági, politikai és szociális célok megvalósításáért egyenrangú partnerként lépnek fel feladataiknak és hatáskörüknek megfelelően, s lassan elfogynak a „bólogató Jánosok“ sorai. A párt vezető szerepének elmélyítését látom abban a kibontakozóban lévő folyamatban, hogy a párttagság elsőként véleményez, javasol és szá- monkér. De saját feladatainak teljesítésében is példát mutat.- Hogyan viszonyulnak e kérdéskörhöz a városban élő fiatal párttagok és tagjelöltek?- Általában nagyon pozitívan, ami nem jelenti azt, hogy fiataljaink eszmei-politikai nevelése terén nálunk minden rendben van. E tekintetben még sok tennivalónk van. Egyes fiatal párttagnak, vagy tagjelöltnek még nem a legjobb a hozzáállása a politikai képzés kérdéséhez, máskor viszont a pártszervezetek nem gondoskodnak kellően a fiatalok neveléséről. Sajnos, olyan eset is előfordult, hogy a fiatalt nem engedik tanfolyamra, mert dolgoznia kell. S az a jó, hogy e problémákat és további hasonló kérdéseket maguk a fiatalok vetették fel az értékelő taggyűléseken, és igényelik a becsületes, jó minőségű munkát. Ennek érdekében nem vonakodtak a tisztségvállalástól sem. A taggyűlések általában alkotó légkörben folytak, bírálóan értékelték a pártszervezetek és a vezetőség munkáját, hat esetben: a Járási Ipari Vállalatnál, a Csehszlovák Autóbuszforgalmi Vállalatnál, a Pékségben, a Közszolgáltató Vállalatnál, a Gépállomáson és a Kórházban új elnököket választottak a pártbizottság élére. Ez a fiatalosítás és az idősebbek tapasztalatának átadása új lendületet ad a pártmunkához. Molnár elvtárs, összegezve tapasztalatait, elmondta még, hogy a város kommunistái által jóváhagyott intézkedések kellő feltételeket biztosítanak mindenki számára a CSKP XVI. kongresszusa által meghatározott feladatok teljesítéséhez. Javul a tömegekkel való kapcsolat is, s ami talán a legfontosabb, a segíteni akarás az élet minden területén megmutatkozik. A lakosság például az idei jelentős jubileumok tiszteletére 4620 egyéni és huszonegy kollektív vállalást tett, több mint 2,7 millió korona értékben. Javult a fegyelem s ezzel párhuzamosan a politikai munka, és jobbak a gazdasági eredmények is.- Az eddiginél jobban odafigyelünk az ifjúság munkájára, bővül azoknak a sora, akik tudatosítják, hogy az ifjúság ügyes-bajos kérdéseit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Biztatóak a tervteljesítés mérlegei, a mezőgazdasági problémákat is rugalmasabban oldjuk meg. Javuló tendenciát mutatnak a szolgáltatások, bár vannak bőven tartalékaink, megoldandó problémáink. Nem akarok mindegyikről külön beszélni, ezeket nekünk kell, itt a városban saját magunk erejéből, felsőbb szerveink segítségével megoldani. A városi pártbizottságunk tudatában van annak: az akarat az érem egyik oldala, a tett a másik s emellett nem lehet előttünk közömbös, mennyiben sikerül a közös ügynek megnyernünk a néptömegeket - mondta összegezésül Molnár elvtárs. KULIK GELLERT A fahozam növelésének távlati lehetőségei hazánkban Közismert tény, hogy a fával és a belőle készült termékekkel az életnek csaknem valamennyi területén találkozunk. Ez elsősorban abból adódik, hogy a fa felhasználásának lehetőségei egyre bővülnek, amit meggyőzően bizonyítanak az esztétikai, szerkezeti, vegyi, valamint újabban az energetikai felhasználás terén elért eredmények is. Jelentőségét csak fokozza az a körülmény, hogy mint újratermelhető nyersanyag ésszerű gazdálkodással az elkövetkező nemzedékek számára is biztosítható. így a fa távlatilag a legfontosabb ipari nyersanyagok egyikévé válik. Ugyanakkor nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy a fa termelése energiaráfordítás szempontjából rendkívül igénytelen. Ezt egyebek között meggyőzően bizonyítja az a tény is, hogy az acéllal összehasonlítva mintegy huszonnégyszer kevesebb energiaráfordítást igényel. Ugyancsak alacsony a fa megtermeléséhez szükséges munkaerőfelhasználás is, mintegy ötször kevesebb mint a mezőgazdaságban. A vázoltak alapján érthető, hogy a világ, s ezen belül az egyes földrészek fanyersanyag-szük- séglete állandóan növekszik. Különösen aggasztó a helyzet ebből a szempontból Európában, ahol a FAO előrejelzése szerint a fa- nyersanyag-szükséglet 1990-ben eléri az évi 600-700 millió köbmétert. A hiány bizonyos esetekben kritikus helyzetet teremthet, aminek rendkívül kedvezőtlen gazdasági és társadalmi kihatásai lehetnek. Számunkra kedvező, hogy Szlovákia aránylag magas erdősültségé s egyben erdeink termő- képessége is állandóan javul. Erről tanúskodnak egyebek között a fahozam egyes meghatározó mutatói is, figyelembe véve az 1950-től 1980-ig elért változásokat. Hazánk erdősültsége ugyanis az említett időszak alatt 36,2 százalékról 37,8 százalékra, tehát nem kevesebb, mint 1,6 százalékkal növekedett. Ugyancsak növekedett ebben az időszakban erdeink élőfakészlete is, mégpedig olyan mértékben, hogy az 1950- es 233 millió köbméter helyett 1980-ra elérte a 308 millió köbmétert. Ennek következtében vált lehetővé, hogy a fakitermelés évi mennyisége, ami 1950-ben 4 millió köbmétert tett ki, 1980-ra 5,3 millió köbméterre emelkedett. Bár a vázolt fejlődés lényegében pozitív tényként könyvelhető el, távlatilag nem képes maradéktalanul kielégíteni társadalmunk ez irányú igényeit. Éppen ezért szükséges, hogy erdőgazdaságunk a fahozam növelésének járható útjait kihasználva hozzájáruljon társadalmunk e téren mutatkozó szükségleteinek kielégítéséhez. Hazánk erdeiben a tíz évre szóló erdőgazdasági üzemtervek szerint folyik a gazdálkodás, melyek minden egyes erdőrészletre nézve pontos és részletes előírást tartalmaznak a gazdasági teendőket illetően. Ezeknek az előírásoknak a szakszerű és lelkiismeretes betartásával erdeink növedékét az ezredfordulóig nem kevesebb mint 15-20 százalékkal lehet növelni. Ennek egyik legfontosabb s egyben alapvető feltétele, hogy az erdősítéseket minden esetben az előírt, a termőhelynek leginkább megfelelő s a legmagasabb fahozamot biztosító fafajokkal végezzék el. Ugyancsak fontos követelmény, hogy a felújítási időt, ami egyébként a vágásérett erdő kitermelésétől az új erdő telepítéséig telik el, a lehető legrövidebb időn belül elvégezzék s így maradéktalanul kihasználják a termőtalaj potenciális termőképességét. Ismert tény, hogy erdeink növedékét nagy mértékben csökkenthetik az utóbbi időben egyre inkább elszaporodott különböző növényi és állati eredetű károsítok, valamint egyéb biotikus tényezők. Az ellenük való védekezés erdőgazdaságunknak napjainkban egyik legfontosabb feladatát képezik. E téren talán legnagyobb és egyben legcélszerűbben megvalósítható lehetőségeink az erdőnevelés adta növedékfokozó eljárásokban rejlenek. Az erdőnevelés keretében végzendő tisztítások és gyérítések megvalósításával ugyanis eltávolítjuk erdeinkböl a rossz növekedésű, s egyben rendszerint értéktelen egyedeket, melyek a legtöbb esetben éppen a legértékesebb fákat gátolják fejlődésükben. A növedékfokozó gyérítéseknek pedig külön előnye, hogy lehetővé teszik a vastag, ipari célokra rendkívül keresett választékok megtermelését. Az elmúlt évtizedekben tett erőfeszítéseink ellenére is erdeinknek bizonyos részét az úgynevezett kis hozamú erdők képezik. Ezeknek összterülete az 1980-ban végzett feltárások szerint eléri a 197 800 hektárt. Az erdőknek ebbe a csoportjába tartoznak elsősorban a túltartott, idős erdők, melyeket bizonyos okok miatt idejében nem sikerült kitermelni. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolhatók a rendkívül rossz minőségű, valamint a túlságosan ritka erdők is, melyek sem minőségi, sem pedig mennyiségi szempontból nem képesek kihasználni a talaj termőképességét. Hazai viszonylatban talán legnagyobb jelentőségük a sarjerdőknek van, melyek tuskó, illetve gyökérsarjak felhasználásával keletkeznek. A magról, illetve csemetékkel létesített szálerdőkkel szemben nagy hátrányuk, hogy csak gyönge minőségű, kevésbé értékes választékok termelésére alkalmasak, s ugyanakkor a talaj termőerejét nagyon hamar kimerítik. A sarjer- dők átalakítása szálerdőkké ma erdőgazdaságunknak fontos feladata. Végül ebbe a kategóriába tartoznak azok az erdők is, melyeknek fafajösszetétele kedvezőtlen, vagyis nem felel meg a termőhelyi kívánalmaknak, s így hozamuk is rendkívül alacsony. Az említett erdők képezik a legnagyobb tartalékot, melyeket nagy hozamú, jó minőségű erdőkkel kell felváltani. így az 1 hektárra eső évi átlagnövedékük a mai 3,2 köbméterről 6,9 köbméterre növelhető, ami 135 százalékos növekedésnek felel meg. Meggyőződésünk, hogy a különböző eljárások segítségével erdeink fahozamát jelentősen sikerül növelnünk mind mennyiségi, mind pedig minőségi téren. KOHÁN ISTVÁN \ Az előírások szakszerű és lelkiismeretes betartásával erdeink növedékét az ezredfordulóig nem kevesebb mint 15—20 százalékkal lehet növelni... (Gyökeres György felvétele)
