Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-10 / 109. szám, csütörtök

I VILÁGGAZDASÁG (D VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG I A gazdasági önelszámolás a Szovjetunióban Beszélgetés I. Dugyenkowal, az OSZSZSZK szolgáltatási miniszterével Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa elfogadta az Orosz Föderáció minisztertanácsának azt a javaslatát, hogy a köz- társasági lakossági szolgáltatási minisztérium vállalatainál kísérlet induljon a gazdasági önállóság bővítése végett, annak érdekében, hogy a szolgáltató vállalatok érdekeltebbek legyenek a szolgálta­tási szükségletek fokozott kielégítésében.- Ivan Grigorjevics. Mi tette Tehát a hasznos kezdeményezés szükségessé ezt a kísérletet egy visszájára fordult, s végül is nega­olyan ágazatban, amelyet sokan tív hatással volt a kollektívára, másodlaaosnak tekintenek?- Az ágazatban uralkodó hely­zet, továbbá az a törekvés, hogy ezt nagymértékben megjavítsuk, mivel a korszerű szolgáltatások iránti szükséglet állandóan foko­zódik. Tegnap a háziasszonyok például még szívesen adták be fehérneműjüket a mosodába, ma pedig már automata mosógépek­kel feszerelt, önkiszolgáló moso­dákat kell létesíteni, mert a lako­sok inkább ezekbe járnak. A ház­tartás felszereltsége is egyre maga­sabb műszaki színvonalú. A szol­gáltatásnak lépést kell tartania mindezzel. Az itt dolgozóknak több mint a fele azonban alacsony * termelékenységű, kézi munkát vé­gez. A kedvezőtlen munkakörül­mények és a kis munkabér miatti elégedetlenség folytán e területen jelentős a fluktuáció. Ez az ágazat- sok máshoz hasonlóan - eddig főként extenzíven fejlődött, a jobb minőséghez azonban új gazdálko­dási módszerek szükségesek. Az eddigi 13 központi tervmutató azonban korlátot szab a jobb mun­ka ösztönzésének.- Ez a kísérlet hasonlít ahhoz, amely öt más iparágban már meg­kezdődött, de bizonyos különbsé­gek is vannak. Mit mondhat erről?- A szolgáltatások területén el­kezdett kísérlet célja messzebb­re nyúlik, mint a más iparágakban folyó kísérleté. Hiszen a szolgálta­tás más területeknél szorosabb kapcsolatban van az emberrel, te­hát a szolgáltató üzemeknek na­gyobb rugalmasságra van szüksé­gük a kereslettel kapcsolatos rea­gálásban. A szabad manőverezés nélkülözhetetlen számukra, a kí­sérlet új feltételei lehetővé teszik ezt. A 13 központi tervmutató he­lyett csak négy mutató és normatí­va lesz. Ezek közül a legfontosabb azoknak a szolgáltatásoknak a vo­lumene, amelyeknek az árát a la­kosság megfizeti.- Az ön minisztériumának neve, Ivan Grigorjevics, lakossági szol­gáltatási minisztérium, a szolgál­tatások zömét mégis a vállalatok­nak és a hivataloknak nyújtják. Ezek a nagy megrendelések ugyanis a szolgáltató üzemek szá­mára többnyire előnyösebbek, mint a lakosság által megfizetett, egyéni megrendelések.- Való igaz, a munkás- és diák­szállók részére teljesített ágyne­műmosási megrendelések például előnyösebbek. A kísérlet feltételei azonban éppen affelé orientálják az üzemet, hogy több lakossági megrendelést teljesítsenek, a kö­zületi rendelések hányadának csökkentése nélkül. Hogy érdekel­tebbé tegyük őket ebben, egész nyereségük ezentúl náluk marad- az állami költségvetés számára befizetett, kis hányadot leszámít­va. A szolgáltató vállalat anyagi eszközeit a kollektívák üzemi és szociális fejlesztésre használhat­ják fel, fix normatívák alapján ala­kíthatják ki a bér- és ösztönzési alapot. Ez módot nyújt majd arra, hogy összehangolják az ügyfelek, a szolgáltatási dolgozók és az üzemek érdekeit. A kísérlet felté­telei előirányozzák továbbá a bri­gádmódszer bevezetését, vala­mint nyugdíjasok, egyetemi és fő­iskolai hallgatók, bedolgozók be­vonását is. így kevesebb dolgozó­val több szolgáltatást lehet nyúj­tani.- De nem ismétlődik meg a scsokinói kísérlet sorsa, amikor a dolgozók létszámának csökke­nésével párhuzamosan a munka­béralap összege is kisebb lett?- Ez nem ismétlődhet meg. Amit a kollektívák keresnek, azt teljes összegben megkaphatják. Az a perspektíva is reális, hogy például a fodrászok szerződés alapján a takarítói vagy a pénztá­rosi teendőket is elláthatják, s a bevételt - az államnak befize­tett hányadot leszámítva - feloszt­hatják maguk között. Ez nem azo­nos a magánszolgáltatás-végzé­sére vonatkozó engedéllyel, ami­kor az ügyfélnek el kell fogadnia a szolgáltatások nyújtójának felté­teleit. A mi kísérletünknél az állam szabja meg a feltételeket és adja a garanciákat. A szolgáltatásokért szigorúan az állami árjegyzékben megállapított díjakat fizetik. Az ál­lam pedig az e területen dolgozók­nak fizetett szabadságot, táppénzt ad, nyugdíjt folyósít. A szolgáltatá­sok területén így rendkívül tág le­hetőség nyílik az újítómozgalom­ba bekapcsolódók részére. A kísérlet Szibériára, a Volga- vidékre, a nemfeketeföld övezetre, egyes nemzetiségi köztársasá­gokra terjed ki. Itt a viszonyok igen különbözőek. A Komi ASZSZK- ban például a lakosság ugyanany- nyit fizet a szolgáltatásokért, mint a krasznodari határterületen. Mi­vel azonban az északi területeken a szolgáltatási dolgozók munka­bérében ún. északi pótlék is van, s itt a szállítási költségek is maga­sabbak - ebben a köztársaságban a szolgáltatás önköltsége na­gyobb. Ezért itt a lakossági szol­gáltatás nem lehet nyereséges, az állami költségvetés anyagi segít­ségére van szükség. A kísérlet erre is módot nyújt.- De az önköltség „ földrajzi“ jellegű különbsége mellett másféle visszásságok is vannak. Méretes szalonban ruhát varratni például sokszor előnyösebb, mint készen vásárolni, a sürgős javítás is elő­nyös az ügyfél részére - mivel a pótdíj jelentéktelen. A nagyváro­sokban működő szolgáltató üze­mek általában rentábilisabbak, mint a falusiak. Egyes közgazdá­szok szerint az ilyen eltéréseket oly módon kellene megszüntetni, hogy a szolgáltatások árát feleme­lik. Mennyire indokolt ez?- E javaslatok nem újak. Más országokban sokkal drágábbak a szolgáltatások. Nálunk azonban a kalkulálható nyereség legfeljebb 15 százalék lehet. A gyakorlat szerint ez áremelés nélkül, az ön­költség csökkentése, a választék bővítése révén is elérhető. A kí­sérlet feltételei alapján végzett munka a szolgáltatások értékesí­tése volumenének további 25 mil­lió rubel összegű bővítését ered­ményezi majd. Ezt a munka minő­ségének javításával, a kezdemé­nyezés elősegítésével kell szava­tolni.-A külföldi cégek reklámjaival díszített papírtáskák készítése is sajátos kezdeményezés. Mi a vé­leménye erről?- Úgy gondolom, a megrendelt áruk csomagolásához műanyag- és papírtáskákat is kell gyártani. És ezeket árusítani is kell, de nem mindenütt, válogatás nélkül, mint ez néha előfordul, hanem például a mosodában, a kimosott fehérne­művel együtt kell kínálni az ügyfél­nek. így ez kísérő szolgáltatássá válik. Ilyen szolgáltatás lehet a ci­pészműhelyekben a cipóápolási cikkek, a méretes ^ihaszalonok- ban pedig a ruhához illő, kiegészí­tő cikkek értékesítése. A reklám­mal kapcsolatban azonban a kul­turális szervek, és a helyi taná­csok véleményét is ki kell kérni.-A szolgáltató üzem irányítá­sában a helyi tanácsok fontos sze­repet játszanak. De miként képzeli el ezeknek a segítségét a kísérlet végrehajtásánál?- Már ennek kidolgozása során tárgyaltunk erről a minisztériumok és a lakossági szolgáltatással fog­lalkozó osztályok vezetőivel. A he­lyi tanácsok végrehajtó bizottsá­gaival összehangolt e tevékeny­ség most is teljes ütemben folyik. Célja elsősorban az, hogy a kísér­let feltételeit megismertessük va­lamennyi résztvevőjével és a la­kossággal is. A kísérlet feltételei szerint a he­lyi kereskedelmi és ipari üzemek lehetőséget kapnak arra, hogy a szolgáltató üzemeknek eladják a szükséges anyagokat, eszközö­ket és berendezéseket. Ennek kö­vetkeztében a rendszerünkhöz tartozó üzemek anyagi-műszaki ellátottságának javulnia kell. Ez a helyi tanácsok koordináló tevé­kenysége nélkül nemigen valósít­ható meg. A szolgáltatás terén nemrég kezdődött kísérlet nem csupán az itt dolgozókat érinti, hanem sok más embert is. Ez igen fontos körülmény, mivel az új köz- gazdasági gondolkodás nem szo­rítkozhat csak egy bizonyos cső-, portra. Véleményem szerint ennek egész társadalmi tudatunk szer­ves részévé kell válnia. (Izvesztyija) INNEN - ONNAN Ivóvízhez jutnak Etiópiában már több mint 500 ezer lakos naponta jó minőségű ivóvizet fogyaszthat. A forradalom óta eltelt kilenc év alatt az országban kb. 500 kutat fúrtak, száz különböző nagyságú víztárolót építettek. A gátak és egyéb műszaki berendezések százai készül­tek el, hogy vizet tárolhassanak szá­razság idején. Az év folyamán 185 újabb artézi kutat fúrnak és több mint 200 vízelosz­tó állomást szerelnek föl. így a mező- gazdasági körzetekben további 115 ezer ember jut egészséges ivóvíz­hez. (Afrika i Azija) Rekord-munkanélküliség A holland gazdaságra vonatkozó legutóbbi éves jelentésében az OECD megállapítja, hogy elsősorban a ma­gánberuházások rendkívül alacsony szintje, s az ezzel összefüggésben visszaesett belső kereslet miatt Hollan­dia változatlanul rosszabb helyzetben van, mint az OECD-országok többsé­ge. A bruttó nemzeti termelés tavaly mindössze 1,3 százalékkal nőtt, s az idén sem lehet számítani nagyobb nö­vekedésre. Bár az inflációt sikerült a tagorszá­gok között a legalacsonyabb szintre, 2-2,5 százalékra leszorítani, a munka­nélküliség tavaly 14,2 százalékos re­kordot ért el, szemben az 1981. évi 9 százalékkal, sőt az idén elérheti a 16,5 százalékot. Ezzel párhuzamo­san 1983-ban tovább nőtt az állami szektor deficitje, amelynek finanszíro­zására tavaly a bruttó nemzeti terme­lés 9,25 százalékát kellett fordítani, egy százalékkal többet, mint a megelőző évben. (F) Ki iszik indiai teát? Indiában a teafogyasztók száma évente hat százalékkal emelkedik, s ez egyre jobban nyugtalanítja a közgaz­dászokat. - Ha ez így folytatódik a la­kosság mind megissza a megtermelt teát (ami, sajnos egyre kevesebb), s nem marad exportra - mondogatják. Jelenleg a világ teaszükségletének 30 százalékát India adja, de a nyugat­európai és amerikai piacokról a sokkal rosszabb minőségű, de jelentősen ol­csóbb tea már lassan kiszorítja az indiait. India most arra törekszik, hogy legyőzze legalább a két legjelentősebb ellenfelét: Sri Lankát és Kenyát, s olyan nemzetközi megállapodások megkötését sürgeti, amelyek szabá­lyoznák a tea árát, s meghatároznák az exportáló országok kvótáit. Ehhez ha­sonló megállapodást utoljára 1934-ben írtak alá. (Afrika i Azija) Az elméleti tudást állította az emberiség szolgálatába A mérnöki tudományok halhatatlan személyisége Százhuszonöt éve, 1859. 5.10- én született Liptovský Mikulášban a gőz- és gázturbinák elméletének megalkotója, Aurel Stodola. Kiemelkedő elméleti munkáival, melyek a modern hőerőgépek fej­lődését teljes egészében megha­tározták, a szlovák műszaki tudo­mányoknak nagy elismerést vívott ki az egész világon. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a kassai (Košice) magyar gimnázi­umban érettségizett. Gépészmér­nöki diplomát 1877-ben, a zürichi műszaki egyetemen szerzett. Nem apadó tudásszomját először Charlottenburgban, majd később a párizsi Sorbonne egyetemen ol­totta. Később a prágai Ruston cégnél folytatott mérnöki praxist, majd a zürichi műegyetem állást kínált fel neki. E kitüntetést elfo­gadva feleségével, a szintén szlo­vák származású Darina Pálková- val és két lányával Svájcba költö­zött. Stodola a zürichi fél évszáza­dos aktív tudományos munkássá­gával olyat alkotott, ami a mérnöki tudományok halhatatlan személyi­ségei közé emeli. Legnagyobb si­kereit a gőzturbinák konstrukciós kialakításával és azok méretezé­sével érte el. Ezek a munkák a svájci gépipart nem sokkal ké­sőbb világszínvonalra emelték. 1903-ban adta ki fő müvét (A gőz­turbinák és a hőerőművek kilátá­sai), amelyet több világnyelvre le­fordítottak. Ebben a műben alkotta meg Stodola a gőz- és gázturbi­nák modern elméletét. A tudo­mánytörténészek szerint több mint 80 szakdolgozatában foglalkozik a problémakörrel. Stodola pro­fesszor munkásságát méltatva, meg kell említeni még a műszaki mechanika, valamint a forgógépek szabályozása elméletével foglal­kozó munkáit is. A gőzturbinák fordulatszámának és a hasznosí­tott nyomásesésnek (és így a tel­jesítménynek is) a természetszerű növelésével olyan új dinamikai problémák bukkantak fel, melyek megoldásra vártak. Ilyenek példá­ul: a tengelyek önlengésszámával és a kritikus fordulatszámmal összefüggő problémák, a forgó korongok és a gőzturbinák lapátja­inak rezgése, a gép alapozásával történő lengéscsillapítás, a járóke­rekek és a tengelyek méretezése, tekintettel azok dinamikai terhelé­sére stb. Fő művének e széles problémaköre szemlélteti, hogy Stodola az egész alkalmazott me­chanikában otthonosan mozgott. Több műszaki feladatra sajátos egyéni és eredeti megoldást talált. Más feladatokat viszont csak megfogalmazott, ezek nagy ré­szére máig sem találtak kielégítő megoldást. Nagy elismerést érde­melnek dinamikai munkái. A Sto- dola-féle grafikus módszert a ten­gelyek önlengésszámának megál­lapítására a mai napig alkalmaz­zák a műszaki gyakorlatban. Igaz, a módszer különböző modifikáció­ja ismert, de a Stodola-féle alap- gondolat változatlan. A tengelyek önlengésszámának meghatározá­sa a gyakorlatban főleg akkor okoz nehézséget, ha a tengely átmérője nem állandó, tehát a tö­megelosztásban és a másodrendű nyomatékokban ugrásszerű válto­zások vannak. Az integrálok, ame­lyekre a különböző numerikus módszerek vezetnek, gyakran csak nehezen oldhatók meg. Emi­att a gyakorlatban a dinamikai analízistől gyakran eltekintenek. Ha a feladat jellegénél fogva a di­namikai megoldás elengedhetet­len, a Stodola-féle grafikus megol­dást alkalmazzák. Változó ke­resztmetszetű tengelyekre ékelt tárcsák önlengésszámának meg­állapításánál a Stodola-féle mód-‘ szer alapgondolata, miszerint az önlegéseknél az egyes pontokban a lehejlás teljesen önkényes, csak a peremfeltételek függvénye, vi­szont a lehajlási görbe alakja adva van. A zseniális tudóst, kiváló konst­ruktőrt, matematikust, fizikust és oktatót nagyra becsülik a különbö­ző európai tudományos körök és világhírű tudósok egyaránt. Közé­jük tartozott századunk legna­gyobb fizikusa, Albert Einstein is, aki 70. születésnapján így méltatta Stodolát: „Most, hogy kezemben a toll, hogy pár sort papírra vessek Stodoláról, a műszaki tudományok mesteréről, erről a finom, de ener­gikus férfiről, úgy érzem, bennem reked a szó, nem tudom kifejezni, amit érdemelne... E sorok írója, aki újdonsült docensként a zürichi egyetemen elméleti fizika előadá­sát tartotta, ugyancsak meglepő­dött - de örömmel látta hogy a hallgatók között Stpdola fürge alakja jelenik meg. A professzor e tudományág fejlődését is figye­lemmel kísérte és munkájában ak­tívan kamatoztatta. Igaz, fő hajtó­ereje a virágzó aktív tevékenység volt, nagy erényei közé tartozott tudásszomja és gondolatainak ra­gyogó tisztasága.“ Annak ellenére, hogy Stodola szülőföldjétől távol, egy idegen vi­lágban ólt, soha sem tagadta meg származását. Egyik levelében ek­képpen ír egyik barátjának, Dušan Makovický orvosnak (aki Lev Tolsztoj orvosa volt): „Kedves Dušan! Bizony nehezemre esik más nyelven írni, mint németül, amit talán megértesz. Kellemesen meglepett, hogy régi gondolataid mit sem változtak, hogy ma is a nép szegénységét igyekszel mérsékelni, példának állítván má­sok elé önmagad. Ezért minden elismerésem a tiéd, és szívélyesen kívánok sok sikert. Most magamról szólva: én a tu­dományt választottam, pontosab­ban talán a tudomány botlott be­lém. Megjegyzem viszont, hogy ez távolról sem teszi annyira boldog­gá az embert, mint a te ideál­jaid.." Stodola mély filozófiai gondola­tokat hagyott hátra a világnézet­ről, a tudomány és a tudás szere­péről a társadalomban. A gőz és gázturbinák című művében az el­méleti, gyakorlati, valamint az ex­perimentális módszerek kölcsö­nös viszonyát is taglalja. Egy Ügyes gyakorlati ember alkotása néha hasznosabb lehet, mint a gyakorlattól elszakadt elméleti egyéné - írja. Ne feledjük viszont, hogy a tisztán gyakorlati módszer néha túl nagy árat követel. Az elméleti módszert sem szabad azonban vakon elfogadni. A való­ság annyira összetett, hogy a leg­jobb elmélet sem tudja tökélete­sen leírni. Következésképpen a feladat jó elméleti analízise mel­lett is szükség van az empirikus kísérletre, „amely a jelenség fizi­kai lényegét mindig feltárja, azon­kívül megerősíti avagy elveti az elmélet felállításakor alkotott fel­tevéseket.“ Aurél Stodola egész életét szü­lőföldjétől, Szlovákiától távol élte le. Annál jobban szerette viszont a szülőföldjét. Kendőzetlen, spon­tán örömmel fogadta a Szlovák Műszaki Főiskola megalakulását, amely jelenleg fennállásának 50. évfordulójára készül. A szlovák nép nagy fiának élet­műve, amelyben oly sikeresen tudta egyesíteni, továbbvinni a matematika, a fizika, a műszaki tudományok és a filozófia legkor­szerűbb vívmányait, példaképként állítható az ifjúság elé. Példakép­ként azért, mert a legtöbbet tette, amit az ember megtehet: az elmé­leti tudást kényszerítette térdre, hogy szolgálja az emberiséget. ÉLESZTŐS PÁL mérnök, kandidátus ÚJ SZÓ 4 1984. V. 10. Aurel Stodola

Next

/
Thumbnails
Contents