Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-10 / 109. szám, csütörtök
I VILÁGGAZDASÁG (D VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG I A gazdasági önelszámolás a Szovjetunióban Beszélgetés I. Dugyenkowal, az OSZSZSZK szolgáltatási miniszterével Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa elfogadta az Orosz Föderáció minisztertanácsának azt a javaslatát, hogy a köz- társasági lakossági szolgáltatási minisztérium vállalatainál kísérlet induljon a gazdasági önállóság bővítése végett, annak érdekében, hogy a szolgáltató vállalatok érdekeltebbek legyenek a szolgáltatási szükségletek fokozott kielégítésében.- Ivan Grigorjevics. Mi tette Tehát a hasznos kezdeményezés szükségessé ezt a kísérletet egy visszájára fordult, s végül is negaolyan ágazatban, amelyet sokan tív hatással volt a kollektívára, másodlaaosnak tekintenek?- Az ágazatban uralkodó helyzet, továbbá az a törekvés, hogy ezt nagymértékben megjavítsuk, mivel a korszerű szolgáltatások iránti szükséglet állandóan fokozódik. Tegnap a háziasszonyok például még szívesen adták be fehérneműjüket a mosodába, ma pedig már automata mosógépekkel feszerelt, önkiszolgáló mosodákat kell létesíteni, mert a lakosok inkább ezekbe járnak. A háztartás felszereltsége is egyre magasabb műszaki színvonalú. A szolgáltatásnak lépést kell tartania mindezzel. Az itt dolgozóknak több mint a fele azonban alacsony * termelékenységű, kézi munkát végez. A kedvezőtlen munkakörülmények és a kis munkabér miatti elégedetlenség folytán e területen jelentős a fluktuáció. Ez az ágazat- sok máshoz hasonlóan - eddig főként extenzíven fejlődött, a jobb minőséghez azonban új gazdálkodási módszerek szükségesek. Az eddigi 13 központi tervmutató azonban korlátot szab a jobb munka ösztönzésének.- Ez a kísérlet hasonlít ahhoz, amely öt más iparágban már megkezdődött, de bizonyos különbségek is vannak. Mit mondhat erről?- A szolgáltatások területén elkezdett kísérlet célja messzebbre nyúlik, mint a más iparágakban folyó kísérleté. Hiszen a szolgáltatás más területeknél szorosabb kapcsolatban van az emberrel, tehát a szolgáltató üzemeknek nagyobb rugalmasságra van szükségük a kereslettel kapcsolatos reagálásban. A szabad manőverezés nélkülözhetetlen számukra, a kísérlet új feltételei lehetővé teszik ezt. A 13 központi tervmutató helyett csak négy mutató és normatíva lesz. Ezek közül a legfontosabb azoknak a szolgáltatásoknak a volumene, amelyeknek az árát a lakosság megfizeti.- Az ön minisztériumának neve, Ivan Grigorjevics, lakossági szolgáltatási minisztérium, a szolgáltatások zömét mégis a vállalatoknak és a hivataloknak nyújtják. Ezek a nagy megrendelések ugyanis a szolgáltató üzemek számára többnyire előnyösebbek, mint a lakosság által megfizetett, egyéni megrendelések.- Való igaz, a munkás- és diákszállók részére teljesített ágyneműmosási megrendelések például előnyösebbek. A kísérlet feltételei azonban éppen affelé orientálják az üzemet, hogy több lakossági megrendelést teljesítsenek, a közületi rendelések hányadának csökkentése nélkül. Hogy érdekeltebbé tegyük őket ebben, egész nyereségük ezentúl náluk marad- az állami költségvetés számára befizetett, kis hányadot leszámítva. A szolgáltató vállalat anyagi eszközeit a kollektívák üzemi és szociális fejlesztésre használhatják fel, fix normatívák alapján alakíthatják ki a bér- és ösztönzési alapot. Ez módot nyújt majd arra, hogy összehangolják az ügyfelek, a szolgáltatási dolgozók és az üzemek érdekeit. A kísérlet feltételei előirányozzák továbbá a brigádmódszer bevezetését, valamint nyugdíjasok, egyetemi és főiskolai hallgatók, bedolgozók bevonását is. így kevesebb dolgozóval több szolgáltatást lehet nyújtani.- De nem ismétlődik meg a scsokinói kísérlet sorsa, amikor a dolgozók létszámának csökkenésével párhuzamosan a munkabéralap összege is kisebb lett?- Ez nem ismétlődhet meg. Amit a kollektívák keresnek, azt teljes összegben megkaphatják. Az a perspektíva is reális, hogy például a fodrászok szerződés alapján a takarítói vagy a pénztárosi teendőket is elláthatják, s a bevételt - az államnak befizetett hányadot leszámítva - feloszthatják maguk között. Ez nem azonos a magánszolgáltatás-végzésére vonatkozó engedéllyel, amikor az ügyfélnek el kell fogadnia a szolgáltatások nyújtójának feltételeit. A mi kísérletünknél az állam szabja meg a feltételeket és adja a garanciákat. A szolgáltatásokért szigorúan az állami árjegyzékben megállapított díjakat fizetik. Az állam pedig az e területen dolgozóknak fizetett szabadságot, táppénzt ad, nyugdíjt folyósít. A szolgáltatások területén így rendkívül tág lehetőség nyílik az újítómozgalomba bekapcsolódók részére. A kísérlet Szibériára, a Volga- vidékre, a nemfeketeföld övezetre, egyes nemzetiségi köztársaságokra terjed ki. Itt a viszonyok igen különbözőek. A Komi ASZSZK- ban például a lakosság ugyanany- nyit fizet a szolgáltatásokért, mint a krasznodari határterületen. Mivel azonban az északi területeken a szolgáltatási dolgozók munkabérében ún. északi pótlék is van, s itt a szállítási költségek is magasabbak - ebben a köztársaságban a szolgáltatás önköltsége nagyobb. Ezért itt a lakossági szolgáltatás nem lehet nyereséges, az állami költségvetés anyagi segítségére van szükség. A kísérlet erre is módot nyújt.- De az önköltség „ földrajzi“ jellegű különbsége mellett másféle visszásságok is vannak. Méretes szalonban ruhát varratni például sokszor előnyösebb, mint készen vásárolni, a sürgős javítás is előnyös az ügyfél részére - mivel a pótdíj jelentéktelen. A nagyvárosokban működő szolgáltató üzemek általában rentábilisabbak, mint a falusiak. Egyes közgazdászok szerint az ilyen eltéréseket oly módon kellene megszüntetni, hogy a szolgáltatások árát felemelik. Mennyire indokolt ez?- E javaslatok nem újak. Más országokban sokkal drágábbak a szolgáltatások. Nálunk azonban a kalkulálható nyereség legfeljebb 15 százalék lehet. A gyakorlat szerint ez áremelés nélkül, az önköltség csökkentése, a választék bővítése révén is elérhető. A kísérlet feltételei alapján végzett munka a szolgáltatások értékesítése volumenének további 25 millió rubel összegű bővítését eredményezi majd. Ezt a munka minőségének javításával, a kezdeményezés elősegítésével kell szavatolni.-A külföldi cégek reklámjaival díszített papírtáskák készítése is sajátos kezdeményezés. Mi a véleménye erről?- Úgy gondolom, a megrendelt áruk csomagolásához műanyag- és papírtáskákat is kell gyártani. És ezeket árusítani is kell, de nem mindenütt, válogatás nélkül, mint ez néha előfordul, hanem például a mosodában, a kimosott fehérneművel együtt kell kínálni az ügyfélnek. így ez kísérő szolgáltatássá válik. Ilyen szolgáltatás lehet a cipészműhelyekben a cipóápolási cikkek, a méretes ^ihaszalonok- ban pedig a ruhához illő, kiegészítő cikkek értékesítése. A reklámmal kapcsolatban azonban a kulturális szervek, és a helyi tanácsok véleményét is ki kell kérni.-A szolgáltató üzem irányításában a helyi tanácsok fontos szerepet játszanak. De miként képzeli el ezeknek a segítségét a kísérlet végrehajtásánál?- Már ennek kidolgozása során tárgyaltunk erről a minisztériumok és a lakossági szolgáltatással foglalkozó osztályok vezetőivel. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságaival összehangolt e tevékenység most is teljes ütemben folyik. Célja elsősorban az, hogy a kísérlet feltételeit megismertessük valamennyi résztvevőjével és a lakossággal is. A kísérlet feltételei szerint a helyi kereskedelmi és ipari üzemek lehetőséget kapnak arra, hogy a szolgáltató üzemeknek eladják a szükséges anyagokat, eszközöket és berendezéseket. Ennek következtében a rendszerünkhöz tartozó üzemek anyagi-műszaki ellátottságának javulnia kell. Ez a helyi tanácsok koordináló tevékenysége nélkül nemigen valósítható meg. A szolgáltatás terén nemrég kezdődött kísérlet nem csupán az itt dolgozókat érinti, hanem sok más embert is. Ez igen fontos körülmény, mivel az új köz- gazdasági gondolkodás nem szorítkozhat csak egy bizonyos cső-, portra. Véleményem szerint ennek egész társadalmi tudatunk szerves részévé kell válnia. (Izvesztyija) INNEN - ONNAN Ivóvízhez jutnak Etiópiában már több mint 500 ezer lakos naponta jó minőségű ivóvizet fogyaszthat. A forradalom óta eltelt kilenc év alatt az országban kb. 500 kutat fúrtak, száz különböző nagyságú víztárolót építettek. A gátak és egyéb műszaki berendezések százai készültek el, hogy vizet tárolhassanak szárazság idején. Az év folyamán 185 újabb artézi kutat fúrnak és több mint 200 vízelosztó állomást szerelnek föl. így a mező- gazdasági körzetekben további 115 ezer ember jut egészséges ivóvízhez. (Afrika i Azija) Rekord-munkanélküliség A holland gazdaságra vonatkozó legutóbbi éves jelentésében az OECD megállapítja, hogy elsősorban a magánberuházások rendkívül alacsony szintje, s az ezzel összefüggésben visszaesett belső kereslet miatt Hollandia változatlanul rosszabb helyzetben van, mint az OECD-országok többsége. A bruttó nemzeti termelés tavaly mindössze 1,3 százalékkal nőtt, s az idén sem lehet számítani nagyobb növekedésre. Bár az inflációt sikerült a tagországok között a legalacsonyabb szintre, 2-2,5 százalékra leszorítani, a munkanélküliség tavaly 14,2 százalékos rekordot ért el, szemben az 1981. évi 9 százalékkal, sőt az idén elérheti a 16,5 százalékot. Ezzel párhuzamosan 1983-ban tovább nőtt az állami szektor deficitje, amelynek finanszírozására tavaly a bruttó nemzeti termelés 9,25 százalékát kellett fordítani, egy százalékkal többet, mint a megelőző évben. (F) Ki iszik indiai teát? Indiában a teafogyasztók száma évente hat százalékkal emelkedik, s ez egyre jobban nyugtalanítja a közgazdászokat. - Ha ez így folytatódik a lakosság mind megissza a megtermelt teát (ami, sajnos egyre kevesebb), s nem marad exportra - mondogatják. Jelenleg a világ teaszükségletének 30 százalékát India adja, de a nyugateurópai és amerikai piacokról a sokkal rosszabb minőségű, de jelentősen olcsóbb tea már lassan kiszorítja az indiait. India most arra törekszik, hogy legyőzze legalább a két legjelentősebb ellenfelét: Sri Lankát és Kenyát, s olyan nemzetközi megállapodások megkötését sürgeti, amelyek szabályoznák a tea árát, s meghatároznák az exportáló országok kvótáit. Ehhez hasonló megállapodást utoljára 1934-ben írtak alá. (Afrika i Azija) Az elméleti tudást állította az emberiség szolgálatába A mérnöki tudományok halhatatlan személyisége Százhuszonöt éve, 1859. 5.10- én született Liptovský Mikulášban a gőz- és gázturbinák elméletének megalkotója, Aurel Stodola. Kiemelkedő elméleti munkáival, melyek a modern hőerőgépek fejlődését teljes egészében meghatározták, a szlovák műszaki tudományoknak nagy elismerést vívott ki az egész világon. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a kassai (Košice) magyar gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki diplomát 1877-ben, a zürichi műszaki egyetemen szerzett. Nem apadó tudásszomját először Charlottenburgban, majd később a párizsi Sorbonne egyetemen oltotta. Később a prágai Ruston cégnél folytatott mérnöki praxist, majd a zürichi műegyetem állást kínált fel neki. E kitüntetést elfogadva feleségével, a szintén szlovák származású Darina Pálková- val és két lányával Svájcba költözött. Stodola a zürichi fél évszázados aktív tudományos munkásságával olyat alkotott, ami a mérnöki tudományok halhatatlan személyiségei közé emeli. Legnagyobb sikereit a gőzturbinák konstrukciós kialakításával és azok méretezésével érte el. Ezek a munkák a svájci gépipart nem sokkal később világszínvonalra emelték. 1903-ban adta ki fő müvét (A gőzturbinák és a hőerőművek kilátásai), amelyet több világnyelvre lefordítottak. Ebben a műben alkotta meg Stodola a gőz- és gázturbinák modern elméletét. A tudománytörténészek szerint több mint 80 szakdolgozatában foglalkozik a problémakörrel. Stodola professzor munkásságát méltatva, meg kell említeni még a műszaki mechanika, valamint a forgógépek szabályozása elméletével foglalkozó munkáit is. A gőzturbinák fordulatszámának és a hasznosított nyomásesésnek (és így a teljesítménynek is) a természetszerű növelésével olyan új dinamikai problémák bukkantak fel, melyek megoldásra vártak. Ilyenek például: a tengelyek önlengésszámával és a kritikus fordulatszámmal összefüggő problémák, a forgó korongok és a gőzturbinák lapátjainak rezgése, a gép alapozásával történő lengéscsillapítás, a járókerekek és a tengelyek méretezése, tekintettel azok dinamikai terhelésére stb. Fő művének e széles problémaköre szemlélteti, hogy Stodola az egész alkalmazott mechanikában otthonosan mozgott. Több műszaki feladatra sajátos egyéni és eredeti megoldást talált. Más feladatokat viszont csak megfogalmazott, ezek nagy részére máig sem találtak kielégítő megoldást. Nagy elismerést érdemelnek dinamikai munkái. A Sto- dola-féle grafikus módszert a tengelyek önlengésszámának megállapítására a mai napig alkalmazzák a műszaki gyakorlatban. Igaz, a módszer különböző modifikációja ismert, de a Stodola-féle alap- gondolat változatlan. A tengelyek önlengésszámának meghatározása a gyakorlatban főleg akkor okoz nehézséget, ha a tengely átmérője nem állandó, tehát a tömegelosztásban és a másodrendű nyomatékokban ugrásszerű változások vannak. Az integrálok, amelyekre a különböző numerikus módszerek vezetnek, gyakran csak nehezen oldhatók meg. Emiatt a gyakorlatban a dinamikai analízistől gyakran eltekintenek. Ha a feladat jellegénél fogva a dinamikai megoldás elengedhetetlen, a Stodola-féle grafikus megoldást alkalmazzák. Változó keresztmetszetű tengelyekre ékelt tárcsák önlengésszámának megállapításánál a Stodola-féle mód-‘ szer alapgondolata, miszerint az önlegéseknél az egyes pontokban a lehejlás teljesen önkényes, csak a peremfeltételek függvénye, viszont a lehajlási görbe alakja adva van. A zseniális tudóst, kiváló konstruktőrt, matematikust, fizikust és oktatót nagyra becsülik a különböző európai tudományos körök és világhírű tudósok egyaránt. Közéjük tartozott századunk legnagyobb fizikusa, Albert Einstein is, aki 70. születésnapján így méltatta Stodolát: „Most, hogy kezemben a toll, hogy pár sort papírra vessek Stodoláról, a műszaki tudományok mesteréről, erről a finom, de energikus férfiről, úgy érzem, bennem reked a szó, nem tudom kifejezni, amit érdemelne... E sorok írója, aki újdonsült docensként a zürichi egyetemen elméleti fizika előadását tartotta, ugyancsak meglepődött - de örömmel látta hogy a hallgatók között Stpdola fürge alakja jelenik meg. A professzor e tudományág fejlődését is figyelemmel kísérte és munkájában aktívan kamatoztatta. Igaz, fő hajtóereje a virágzó aktív tevékenység volt, nagy erényei közé tartozott tudásszomja és gondolatainak ragyogó tisztasága.“ Annak ellenére, hogy Stodola szülőföldjétől távol, egy idegen világban ólt, soha sem tagadta meg származását. Egyik levelében ekképpen ír egyik barátjának, Dušan Makovický orvosnak (aki Lev Tolsztoj orvosa volt): „Kedves Dušan! Bizony nehezemre esik más nyelven írni, mint németül, amit talán megértesz. Kellemesen meglepett, hogy régi gondolataid mit sem változtak, hogy ma is a nép szegénységét igyekszel mérsékelni, példának állítván mások elé önmagad. Ezért minden elismerésem a tiéd, és szívélyesen kívánok sok sikert. Most magamról szólva: én a tudományt választottam, pontosabban talán a tudomány botlott belém. Megjegyzem viszont, hogy ez távolról sem teszi annyira boldoggá az embert, mint a te ideáljaid.." Stodola mély filozófiai gondolatokat hagyott hátra a világnézetről, a tudomány és a tudás szerepéről a társadalomban. A gőz és gázturbinák című művében az elméleti, gyakorlati, valamint az experimentális módszerek kölcsönös viszonyát is taglalja. Egy Ügyes gyakorlati ember alkotása néha hasznosabb lehet, mint a gyakorlattól elszakadt elméleti egyéné - írja. Ne feledjük viszont, hogy a tisztán gyakorlati módszer néha túl nagy árat követel. Az elméleti módszert sem szabad azonban vakon elfogadni. A valóság annyira összetett, hogy a legjobb elmélet sem tudja tökéletesen leírni. Következésképpen a feladat jó elméleti analízise mellett is szükség van az empirikus kísérletre, „amely a jelenség fizikai lényegét mindig feltárja, azonkívül megerősíti avagy elveti az elmélet felállításakor alkotott feltevéseket.“ Aurél Stodola egész életét szülőföldjétől, Szlovákiától távol élte le. Annál jobban szerette viszont a szülőföldjét. Kendőzetlen, spontán örömmel fogadta a Szlovák Műszaki Főiskola megalakulását, amely jelenleg fennállásának 50. évfordulójára készül. A szlovák nép nagy fiának életműve, amelyben oly sikeresen tudta egyesíteni, továbbvinni a matematika, a fizika, a műszaki tudományok és a filozófia legkorszerűbb vívmányait, példaképként állítható az ifjúság elé. Példaképként azért, mert a legtöbbet tette, amit az ember megtehet: az elméleti tudást kényszerítette térdre, hogy szolgálja az emberiséget. ÉLESZTŐS PÁL mérnök, kandidátus ÚJ SZÓ 4 1984. V. 10. Aurel Stodola
