Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-07 / 107. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1984. V. 7. Az első fordulat megtörtént Aki eredményt mutat, továbbra is vezető lehet Évtizedek óta hangoztatjuk, hogy a kelet-szlovákiai kerület déli járásainak az ország éléskamráivá kellene válniuk. Sajnos, a kezdeti nagy forradalmi lendület után az utóbbi években lelassult itt a mezőgaz­dasági termelés üteme. Sót, egyes mezőgazdasági vállalatoknál jelentő­sen visszaesett a termelés, ezért az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága többször elemezte a vállalatok gazdálkodásában mutatkozó fogyatékosságok okait. Kiváló eredményeket érnek el az idén a tušimicei Nástup Banyaváiialat dolgozói. Az év eleje óta 7 millió tonna szenet termeltek, ebből 450 000 tonnát terven felül. Még kedvezőbb a földmozgatás helyzete, mivel a terve­zett 15 354 000 köbméternél kétmillió köbméterrel többet mozgattak meg. A képen: az SRs 1500/1 bányagép kereke üzemelés közben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) Barátság és kooperáció EGY KÖZÖS KIÁLLÍTÁS KEZDETI TAPASZTALATAI LEVONVA A KÖVETKEZTE­TÉSEKET megállapította, hogy a legnagyobb fogyatékosság a ká­derpolitikában és általában a ve­zető tisztségben dolgozók nevelé­sének elhanyagolásában van. Egyesek munkájában felütötte fe­jét az önteltség, a felelőtlenség és több esetben a korrupció is. Egyes párt- és gazdasági vezetők nem fordítottak megfelelő figyelmet a kerületi pártbizottság határoza­tainak teljesítésére, s nem mozgó­sították eléggé a dolgozókat az egyre igényesebb feladatok meg­valósítására. Vajmi keveset törőd­tek a termelésfejlesztési progra­mok megvalósításával. A növény- termesztésben elhanyagolták a föld tápértékének pótlását, nem használták ki a meglevő öntöző- berendezéseket és nem töreked­tek nagy termőképességű fajták meghonosítására. A szemes- és a tömegtakarmány-termelés nem volt arányban az állatállomány nagyságával, ezért számos me­zőgazdasági vállalatnál nem tud­tak elegendő takarmányt adni az állatoknak. Súlyosbította a helyze­tet, hogy az állattenyésztésben az irányítási és szervezési hibák miatt meglazult a munkafegyelem, és akadtak olyan mezőgazdasági vállalatok, mint a Velatyi Állami Gazdaság, ahol a termelési költ­ségek sokkal nagyobbak voltak, mint az értékesítési ár. Tehát ráfi­zetéssel termeltek. Mivel a helyzet egyre rosszab­bodott, a kerületi pártbizottság ja­vaslatára az említett okok miatt számos párt- és gazdasági veze­tőt visszahívtunk tisztségéből, pél­dául a tőketerebesi (Trebišov) já­rási pártbizottság vezető- és me­zőgazdasági pártmunkát irányító titkárát, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatóját és még más döntő fontosságú munkahe­lyeken feladataikat nem teljesítő vezetőt. Káderváltozásokra került sor a michalovcei járásban is. Ter­mészetesen nem volt könnyű ezekkel az emberekkel megértet­ni, hogy nem valók felsőbb tiszt­ségbe, mégis eltávolítottuk őket. Hangoztattuk, vezető tisztségben csak az maradhat, aki dolgozni akar és tud, aki pedig nem mutat fel jó'eredményeket, az keressen más beosztást. Ilyen elv alapján váltotta le a szövetkezeti tagság a Kassa (Košice)-vidéki, bardejovi és más járásokban a munkájukat nem jól végző elnököket, vagy más vezetőket. Az érvágás sok­szor eléggé fájdalmas volt, de a cél érdekében nem tehettünk mást, mert elhatároztuk, döntő for­dulatot érünk el a mezőgazdasági termelésben, és ennek érdekében a legmegfelelőbb kádereket állít­juk a legfontosabb tisztségekbe. A visszahúzó és fékező erőktől tehát fokozatosan megszabadul­tunk, illetve megszabadulunk. A párt- és gazdasági szervek nap­ról napra aktívabban dolgoznak, s az első eredmények máris meg­mutatkoznak. A válságos évekhez viszonyítva a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben nö­vekedett a termelés és javult a vál­lalatok pénzügyi gazdálkodása is. A múlt évben például 16,5 millió liter tejet adtunk el terven felül. Az egy tehénre jutó tejtermelés 170 literrel emelkedett. Idén újabb 100 literrel több tejet akarunk fejni te­henenként. Az állattenyésztési termékek eladásában az idén sincs lemaradás. Az első hóna­pokban túlteljesítettük a tej- és a húseladás, illetve a malacelvá­lasztás tervét. Ezek az eredmé­nyek lényegesen fokozzák a me­zőgazdasági vállalatok önbi­zalmát. A KERÜLETI PÁRTBIZOTT­SÁG a járási pártbizottságokkal együttműködve mindent megtesz a vezetők továbbképzéséért is. A kiválasztott vállalatok pártszer­vezeteinek elnökei számára politi­kai-gazdasági értekezleteket szervezünk, amelyeken alaposan megvitatjuk, hogyan kellene job­ban gazdálkodni. Beszélünk a múlt hibáiról is. Például arról, hogy a helytelen gazdaságpolitika miatt a tömegtakarmányok terüle­te az összterülethez képest miért csökkent 17-18 százalékról 11 százalékra. Megtesszük a javasla­tokat a hiba helyrehozására is. Az idén már 14 százalékra növeljük a tömegtakarmányok vetésterüle­tének arányát a többihez képest. Talán más kerületek szakemberei felteszik a kérdést, miért nem volt elegendő föld tömegtakarmányok termelésére. Egyszerűen azért, mert alacsony volt a gabona hek­tárhozama, ezért nagyobb terüle­ten kellett termelnünk. Okulva ezeken a hibákon, fokozatosan meghonosítjuk a nagy termőké­pességű és a helyi viszonyokat jól bíró gabonaféléket. Évről évre na­gyobb területen termelünk intenzív füveket, hogy minél több szénát tárolhassunk az állatállomány számára. Mégpedig olyan szénát, amely első osztályú, és pótolni lehet vele az abraktakarmány egy részét. Javítjuk a rétek és legelők minőségét is. Minden járásban megalakulnak a talajjavító és táp­anyagpótló központok. Dolgozói rendbe teszik a réteket és legelő­ket, s a szükség szerint meszezik és trágyázzák. A régi jó tapaszta­latok felhasználásával mezei trá­gyatelepeket létesítünk. Határozat született a zöldtrágyázás nagyobb méretű alkalmazására is. TERVSZERŰBBEN határozzuk meg a növénytermesztés fejlesz­tését. Figyelembe vesszük a tár­sadalmi szükségleteket és azt is, hogy az állatállománynak milyen takarmányra van szüksége. A ta­karmányrépa területe például 500 hektárról 5000 hektárra emelke­dik. Lényegesen nagyobb hoza­mokat akarunk elérni cukorrépá­ból, amelyből nagyon sok takar­mány marad vissza a mezőgazda­sági vállalatoknál. Felhasználjuk a bevált termelési tapasztalatokat is. A Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban pél­dául évekkel ezelőtt 65 tonna cu­korrépát termeltek hektáronként, de voltak olyan gazdaságok is, amelyekben még ennél is többet. Ezért reálisnak tartjuk az átlagos 40 tonnás hektárhozam elérését. Más növények hozamát is lénye­gesen növelni akarjuk. Az állattenyésztésben továbbra is a szarvasmarha-tenyésztésre, ezen belül a tejtermelésre helyez­zük a fő súlyt. A hetedik ötéves tervidőszak végéig el akarjuk érni a tehenenkénti 3000 literes átlagos tejhozamot. Persze, számos me­zőgazdasági üzemben ennél töb­bet is. A Smižanyi, a Sol’i és a Ca- ňai Efsz-ben elérték, vagy túllép­ték az évi 4000 literes tej hozamot. Ezeken a sikereken felbuzdulva igyékszünk kialakítani a nagy ter­melékenységű tehénállományt. A Valalikyi Állami Gazdaságban és más mezőgazdasági .vállala­toknál már 11 korszerű borjúne- velde üzemel, és még további 31 - et építünk. Új lehetőségek, takarmányozá­si módszerek keresésével tovább akarjuk csökkenteni a termelési költségeket. A sertések takar­mánykeverékében borsóval és más fehérjedús növénnyel pótol­juk a dollárért vásárolt szóját. A borsó területe ezer hektárról háromezer hektárra növekedik. A különböző kutatóintézetek áltai is jóváhagyott és ajánlott takar­mánykeverék etetésekor gyorsan gyarapodnak a hízósertések. Da­rabonkénti napi átlagos súlygyara­podásuk eléri a 60 dekagrammot is. A szakemberek javaslatára a michalovcei járásban kezdetben száz, később ezer, a jövőben pe­dig ötezer hízósertést hizlalunk ezzel a keverékkel. AZ SZLKP Kelet-szlovákiai Bi­zottságának Elnöksége úgy érté­keli az eredményeket, hogy a me­zőgazdasági termelés fellendülő­ben van, és adottak a feltételek a hetedik ötéves tervidőszak fel­adatainak teljesítésére. Egyre job­ban fokozódik a vállalati és egyéni kezdeményezés. A 19 efsz és 3 állami gazdaság felhívásához kerületünkben már 5 mezőgazda- sági vállalat csatlakozott, és to­vábbiak formálják vállalásaikát a tervidőszak igényes feladatainak megvalósítására. A kezdeménye­zés erejében bízva reméljük, hogy sikerrel valósítjuk meg felada­tainkat. VOJTECH MAJKÚT, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára Akik megtekintették a fogyasz­tási cikkek 15. brnói nemzetközi vásárát, talán még emlékeznek arra, hogy az A 3 pavilon negyedik emeletén hazánk Szövetségi Álta­lános Gépipari Minisztériuma állí­totta ki termékeit. A vállalatok köd­lámpákat, porszívókat, gőzölős vasalókat, kávédarálókat és főző- ket, kertész- és kézművesipari ol­lókat, különböző típusú fénycsö­ves világítótesteket, szerszám- készleteket és még sok más érde­kességet mutattak be. A C pavilon második karzatán Midipress típu­sú 2, 4 és 6 személyes kávéfőző­ket, csillárokat, fali világítóteste­ket, bútorvasalásokat, hajszárító­kat, kukta gyorsfőzöket, keverő­tárcsás mosógépeket, csaptele­peket láthattunk Magyarország ipari minisztériumához tartozó vál­lalatok kínálatából. Az olvasóban bizonyára felmerül a kérdés, hogy a vásár több mint hétszáz résztve­vője közül miért éppen ezt a kettőt emeltem ki. A választ adják meg az említett két minisztérium képvi­selői.- Bár a két ország gépipari fo­gyasztási cikkeket gyártó vállalatai térben egymástól elválasztva mu­tatták be termékeiket, mégis kö­zös kiállításról van szó - mondja František Procházka, a CSSZSZK Szövetségi Általános Gépipari minisztériumának dolgozója - A rendezvénynek tulajdonkép­pen már négyéves múltja van. A gépipari cikkek kínálatát a gyár­tásszakosítás, a kooperáció és a tudományos-műszaki együttmű­ködés segítségével szerettük vol­na bővíteni, ezért az illetékes mi­nisztériumok megegyezése alap­ján 1980-ban Budapesten meg­rendeztük az első közös kiállítás*. A bemutatón kívül a szakemberek eszmecseréjére is sor került, sőt közös munkacsoportot is létrehoz­tunk. Az eltelt négy év alatt az együttműködés jó eredményeket hozott, ezért ugyancsak miniszté­riumi döntés alapján újra megren­deztük a közös gépipari fogyasz­tási cikk kiállítást. Most Csehszlo­vákiában, a brnói vásár keretén belül. Ebből az alkalomból tárgyal­tunk a gyártásszakosítás és koo­peráció elmélyítésének lehetősé­geiről is. Hűtőszekrény- és mély­hűtőkompresszorok, kerékpárok, egészségügyi csaptelepek, re- moszkák, gépipari fogyasztási cik­kek szabályozó elemeinek, vala­mint hűtőszekrények és mélyhű­tők gyártásában tartjuk a legmeg­felelőbbnek az együttműködést. A gyakorlati eredmények termé­szetesen egy ideig még váratnak magukra.- Minek alapján állították össze a bemutatott termékek jegyzékét?- Már szó volt arról, hogy az első kiállítás alkalmából létrehoz­tunk egy közös munkacsoportot, amely többek között azt is felada­tul kapta, hogy a termékek jegyzé­két összeállítsa - válaszolja dr. Szlavkovszky Imre, az ELZETT Művek kereskedelmi igazgatója. - Ez persze nem olyan egyszerű, mert figyelembe kell venni a két ország gépipari fogyasztási cikkek iránti szükségleteit, az árucsere lehetőségeit, sőt a gyártásszako­sításra és a kooperációra is gon­dolni kell.- Mi a véleményük a közös kiállításról a magyarországi part­nereknek?- Nagy reményeket fűztünk a rendezvényhez - válaszolja dr. Medgyessy Ildikó, Magyarország ipari minisztériumának kereske­delmi főosztályvezetője. - Első­sorban a vállalataink közti gazda­sági együttműködés és gyártás- szakosítás elmélyítésére számí­tottunk, és mondhatom nem csa­lódtunk. Mindenekelőtt azonban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a kiállítás sikerét semmi esetre sem mechanikusan, számokban kifejezve kell mérni. Hiszen a ren­dezvény egy folyamat elindítója, amely akkor mondható majd sike­resnek, ha a vállalatok jobban megismerik egymást, ha konzul­tálnak elképzeléseikről, ha koope­rációs egyezményt kötnek. Véle­ményem szerint a kiállítás ered­ményeit ma még nem tudjuk fel­mérni, hiszen azok csak évek múl­va jelentkeznek igazán. Annyi bi­zonyos, hogy részeredmények már vannak. Itt elsősorban a szak­mai és főleg a baráti kapcsolatok­ra gondolok, amelyek legalább olyan súlyúak, mint egy előnyös gazdasági egyezmény. Ez a kiállí­tás tehát csupán egy mozgató ru­gó ahhoz, hogy a két ország gép­ipari fogyasztási cikkekkel való el­látását javítsuk, miközben megta­láljuk az együttműködés mindkét ország számára lehető legelőnyö­sebb formáit. Megkezdődött egy folyamat. Igaz, egyelőre gyerekcipőben jár, hiszen egész sor kérdés megvála­szolatlan még. De a lehetőségek adottak, csak ki kell őket használ­ni. Persze, jó tapasztalatból so­sincs elég, hát aknázzuk ki, ahol csak lehet. A fentiek talán jó pél­dául szolgálhatnának nemcsak a gépiparban, hanem a többi ága­zatban is. KOVÁCS EDIT A POLGÁRI VÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN A honvédelmi nevelés fontos része A CSKP Központi Bizottságának Elnöksé­ge tizenhárom évvel ezelőtt fontos határoza­tot fogadott el a lakosság honvédelmi neve­lésének egységes rendszeréről. Fő célja volt elérni azt, hogy hazánk minden lakosa tuda­tosítsa magas fokú felelősségét szocialista hazánk sorsáért és képességeinek, lehető­ségeinek megfelelően részt vegyen védel­mének szilárdításában. E feladat teljesítésében helyettesíthetet- len szerepe van a polgári védelemnek, amely ma már a legátfogóbb és a legtöme­gesebb formája a lakossági rétegek honvé­delmi nevelésének. Nálunk, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás­ban is szüntelenül figyelmet szentelünk fej­lesztésének. Eredményeink igazolják a pol­gári védelem járási stábjának, a járási nem­zeti bizottság tanácsa illetékes bizottságá­nak és járásunk honvédelmi szervezeteinek helyes irányvételét. Ezen a területen a legsikeresebb évek egyike az elmúlt esztendő volt. Lakosaink csaknem egyharmada meghallgatta a polgá­ri védelem tökéletesítéséről és a hazánk védelmi képessége növeléséről szóló elő­adást,, Harminckét százalékuk különféle olyan gyakorlati foglalkozáson vett részt, amelynek keretében elsajátíthatta a tömeg- pusztító fegyverek elleni védekezésnek, az elsősegélynyújtásnak stb. alapvető tudniva­lóit. Ezzel kapcsolatban jelentős eredmény­ként könyvelhetjük el azt is, hogy a különféle társadalmi szervezetek, elsősorban a Cseh­szlovák Vöröskereszt, a Tűzvédelmi Szövet­ség, a Honvédelmi Szövetség és a Szocialis­ta Akadémia által rendezett járási szeminá­riumokon 130 lektor és kiképző szerezte meg a munkájához szükséges ismereteket. Említést érdemlő körülmény, hogy az ez­zel összefüggő szervező tevékenységből nagy részt vállaltak a nemzeti bizottságok, a vállalatok, az üzemek és az intézmények is. Felméréseink igazolják, hogy járásunkban tavaly általában eleget tettünk a polgári vé­delem feladatainak. Tapasztalataink alapján dolgoztuk ki idei politikai-szervezési intézke­déseinket, valamint a tennivalók ütemtervét is. Megvalósításukat nyilván segíteni fogja a szükséges szervezési, személyzeti és egyéb feltételek megteremtése. így joggal reméljük, hogy ez idén is lépést tartunk ezen a nagy fontosságú szakaszon. Persze, az eredmények ellenére sem va­gyunk mindennel elégedettek. Látjuk a he­lyenként előforduló hiányosságokat és en­nek tudatában idejében figyelmeztetjük azo­kat a szervezeteket, amelyek ezt vagy azt a feladatukat elhanyagolják. A polgári véde­lem színvonala emelését attól várjuk, hogy biztosítjuk a szakmai-műszaki foglalkozás jobb előkészítését és tökéletesítjük a lekto­rok és a kiképzők felkészültségét. Ez annál fontosabb, mivel tisztában va­gyunk a jelenlegi nemzetközi helyzet ko­molyságával, amelyet az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek agresszív politikája idéz elő. Nem vitás tehát, hogy a lakosság egységes honvédelmi rendszere keretében a polgári védelem feladatainak teljesítése a továbbiakban is szüntelen fi­gyelmet követel. Ennek a törekvésnek áram­latába kell bevonnunk lakosságunk minél nagyobb hányadát, hogy a magas fokú politi­kai öntudatosság és az erkölcsi társfelelős­ség szellemében mindenkor készen álljon életének és egészségének, valamint a pol­gártársak életének, egészségének, és nép­gazdaságunk javainak védelmére, megóvá­sára. VLADIMÍR PlJÁK őrnagy, a nagykürtösi járás polgári védelme törzskarának főnöke

Next

/
Thumbnails
Contents