Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-05 / 106. szám, szombat
ÚJ szú 3 1984. V. 5. Választások három latin-amerikai országban (ČSTK) - Május 6-án, vasárnap három latin-amerikai országban tartanak választásokat. Salvadorban az elnökválasztási komédia második fordulójára kerül sor, Panamában az államfőt, a két alelnö- köt és a nemzeti törvényhozó tanács 67 tagját választják meg, végül Ecuadorban ugyancsak az elnökválasztás második fordulóját tartják meg. Salvador A március 25-én rendezett első fordulóban a jelöltek egyike sem szerezte meg az abszolút többséget. Vasárnap a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt - a kereszténydemokrata Jósé Napoleon Duarte (43 százalék) és Roberto ď Aubuisson, a fasiszta Nacionalista Köztársasági Szövetség vezetője (29 százalék) - csap össze. Helyi megfigyelők szerint is csupán választási színjátékról van szó, mindenekelőtt azért, mert a szavazást az Egyesült Államok kényszerítette Salvadorra, ő is pénzelte, szervezte és irányította. A Fehér Ház ugyanis rájött arra, hogy a hadsereg a jelentős amerikai támogatás ellenére sem képes leverni a partizánokat, s úgy véli, hogy a salvadori konfliktust csak katonai eszközökkel lehet megoldani. Az amerikai egységeket azonban olyan kormánynak kellene „behívnia“, amelyet „szabadon megválasztott“ elnök alakít meg. A két elnökjelölt közül Duarte a megfelelőbb Washington számára, mivel ď Aubuisson nyílt fasiszta elképzeléseivel már kompromittálta magát a nemzetközi közvélemény szemében. A hazafiak véleménye szerint bármelyikük is lesz az új államfő, alapvető változás nem várható a salvadori rezsim politikájában. A „választásokra“ való előkészületek keretében amerikai tanácsadók által vezetett hondurasi egységeket vezényeltek a salvadori határ közvetlen közelébe. A partizánok rádióadója Szerint több helyütt át is lépték a határt. A hazafiak emlékeztetnek rá, hogy A paraguayi ellenzék nyilatkozata (ČSTK) - A zürichi székhelyű paraguayi ellenzéki szervezet az APE (Paraguayi Emigrációs Megállapodás) a Stroessner-diktatúra fennállásának 30. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki, amely elítéli az Egyesült Államokat, amiért fegyverekkel és pénzzel támogatja a rezsimet. Az APE elutasítja egyes paraguayi politikai csoportok terveit, melyek szerint a Stroessner-diktatúrát az USA segítségével és beleegyezésével létrehozott rendszerrel váltanák fel. Most amikor a diktatúra meggyengült és elszigetelődött, az egyetlen remény az, ha valódi demokrácia születik Paraguayban. Nem szabad megengedni, hogy Stroessner nélkül bár, de folytatódjék a diktatúra. Az APE a demokrácia helyreállításáért folytatott harca során hangsúlyozza valamennyi ellenzéki erő egységének szükségességét. Hu Jao-pang a KNDK-ban (ČSTK) - Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára tegnap hivatalos baráti látogatásra a KNDK-ba érkezett. A látogatásra Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt KB főtitkárának a meghívására került sor. Mozambiki banditák támadása (ČSTK) - Az ún. Mozambiki Ellenállási Mozgalom (RNM) banditái, akik a Dél-afrikai Köztársaság területéről indítják akcióikat Mozambik ellen, Tete város közelében április 21-én megtámadtak egy gépkocsioszlopot. A támadás során 37 személyt megöltek és 19-et súlyosan megsebesítettek. A hírt csütörtökön közölte az AIM hivatalos mozambiki sajtóügynökség, hozzáfűzve, hogy az áldozatok közt nők és gyermekek is voltak. hasonló trükkről van szó, mint a március 25-én tartott első forduló előtt, amikor is a határtérségben széles körű amerikai-hondurasi hadgyakorlatot rendeztek. Panama Csaknem egymillió panamai választó járul az urnák elé vasárnap. A szavazás legnagyobb tétje, ki lesz az ország új elnöke. A legfelsőbb állami méltóságért hét politikus verseng, ám a megfigyelők és a hírügynökségek egybehangzó véleménye szerint csupán kettőnek van esélye: Nicolas Ardito Barlettónak és Arnulfo Arias Madridnak. A 83 esztendős Arias Madridot négy politikai párt támogatja, amelyek koalícióba tömörültek. Barletto elsősorban a kormányzó Demokratikus Forradalmi Párt támogatását tudhatja maga mögött, továbbá - s bizonyára ez lesz a döntő körülmény - a nemzeti gárda, s a fegyveres erők is őt tartják a legmegfelelőbb politikusnak az elnöki tisztre. Panamában Omar Torrijos vezetésével 1969 és 1978 között katonai kormányzat uralkodott, amely több haladó, demokratikus reformot hajtott végre. Torrijos 1981 júliusában bekövetkezett rejtélyes halála (repülőszerencsétlenség áldozata lett) után az USA erős nyomást igyekezett gyakorolni Panamára, hogy adja fel a nagyobb függetlenségre irányuló politikáját. Az ország elnöke jelenleg Jorge lllueca, aki a néhány hónapja lemondott (egyes hírek serint a nemzeti gárda nyomására távozott) Ricardo de la Espriella helyébe lépett. Ecuador Ecuadorban január 29-én rendezték meg az elnökválasztás első fordulóját, s ezen a legtöbb szavazatot Rodrigo Borja (28,41 százalék) és León Febres (27,48 százalék) szerezte meg. A 48 esztendős Borját, aki a Demokratikus Baloldal párt alapítója, a centrista erők támogatják. Febres mögött (53 éves) mindenekelőtt a vállalkozókörök állnak, s támogatja őt a jobboldali pártok koalíciója. Ő a szabadpiaci gazdálkodás, a magánszektor támogatásának, az agrárreform korlátozásának a híve. Az új ecuadori elnök augusztus 10-én lép hivatalba. A csehszlovák-líbiai kapcsolatok szilárdak, barátiak és sokoldalúan fejlődnek az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Rendszeresek a két ország közti magas szintű tárgyalások. Ezek sorában nagy jelentőségű Ľubomír Štrougal szövetségi kormányfő holnap kezdődő hivatalos baráti látogatása, amely minden bizonnyal hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. A felvételen Tripoli kikötője. (Telefoto: ČSTK) Be kell szüntetni az amerikai beavatkozást Nicaragua és Salvador belügyeibe Miguel d’Escoto tiltakozó jegyzéke Sok hűhó semmiért Weinberger a módosított katonai költségvetésről (ČSTK) - Lisszabonban tegnap folytatódott a nicaraguai nemzetközi szolidaritási konferencia, amelyen mintegy 70 ország képviselői vesznek részt. A tanácskozás témái között szerepel a közép-amerikai válság békés rendezése is. Adolfo Perez Esquivel, Nobel- békedíjas argentin szobrász és műépítész, aki a konferencia elnöki tisztségét tölti be, kijelentette, a nicaraguai nép igazságos ügye, a salvadori hazafiak hősi harca a szabadságért és a függetlenségért azt jelképezi, hogy egész La- tin-Amerikában erősödik az imperialista elnyomás, a kizsákmányolás és a nyomor elleni mozgalom. A Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front képviselője, Monica Baltodana asszony felszólalásában intervenciónak minősítette az amerikai imperializmus Nicaragua elleni agresszív akcióit és emlékeztetett rá, hogy az USA már több mint 200 millió dollárt fordított a sandinista rezsim ellen folytatott barbár háborúra. Követelte a salvadori belügyekbe való amerikai kommentárunk beavatkozás azonnali megszüntetését, s hangsúlyozta, véget kell vetni Kuba gazdasági blokádjának és a szigetország elleni más ellenséges akcióknak. * * * ívnyuei a tscoto nicaraguai külügyminiszter jegyzéket intézett Costa Rica-i kollégájához, Carlos Jósé Gutierrezhez, amelyben az ellen tiltakozik, hogy május 3-án a Costa Rica-i vidéki gárda Penas Blancas város közelében, a két ország határán nicaraguai területről kiinduló támadást színlelt. A dokumentum emlékeztet rá, hogy ezzel a provokációval egyi- dőben a San José-i hatóságok megszüntették a határon működő vámügyőr-állomásokat. A nicaraguai külügyminiszter ezeket az akciókat ama provokációs kampány részeként értékeli, amelyet Nicaragua ellen a CIA tervez abból a célból, hogy megzavarja Nicaragua és Costa Rica viszonyát, s igazolja az USA katonai jelenlétét Costa Ricában és más közép-amerikai országokban. (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a szenátus hadügyi bizottsága előtt nagy hangon közölte, hogy a Pentagon az 1985-ös katonai költség- vetést 305 milliárd dollárról 291,1 milliárdra csökkenti. Ennek ellenére a jövő évi katonai kiadások 8 százalékkal haladják meg az ideit. A katonai költségvetés 13,9 milliárd dollárra történő csökkentése lényegében elhanyagolható, mivel a konkrét katonai programokra, amelyekre 264,4 milliárdot határoztak meg, csupán 2 százalékkal kevesebbet fognak költeni. Ugyanakkor az olyan új fegyver- rendszerek fejlesztésére és gyártására, mint pl. az MX interkontinentális ballisztikus rakéták, a B 1 es bombázók vagy az űrfegyverek, az eredetileg meghatározott összeget fogják költeni. A tengerről kilőhető 7000 robotrepülőgép tervezett rendszerbe állítása komolyan veszélyezteti a békét és a nemzetközi kapcsolatok stabilitását - ezt hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet a republikánus párt négy szenátora, illetve képviselője adott ki egy új kongresszusi határozati javaslattal kapcsolatban. A kongresszusi tagok határozati javaslatukban követelik, hogy a kormány mondjon le arról a tervéről, miszerint az amerikai hadihajókon júniustól megkezdenék a Tomahawk típusú közepes hatótávolságú nukleáris rakéták elhelyezését. Az ENSZ fő feladata a világbéke megőrzése (ČSTK) - Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára New Yorkban, az ENSZ székhelyén úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának 40 éve alatt hatékony nemzetközi szervvé vált, amelynek fő feladata a világbéke megőrzésére való törekvés. Rámutatott továbbá, hogy az ENSZ-nek fontos szerepe van a regionális konfliktusok rendezésében, például a közel-keleti probléma megoldásában. Azoknak az országoknak, amelyeket akaratuk ellenére a térségben folyó vérontás részeseivé tettek, joguk van békében, barátságban élniük. Pérez de Cuellar hozzáfűzte, hogy a közel-keleti kérdés megoldásához a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának és az összes érdekelt félnek az igyekezete szükséges. Az ENSZ-főtítkár hivatalba lépése óta a közeljövőben először látogat a Közel-Keletre. M‘ |eglepően gyorsan jelentette be hétfőn Rasid Karami, a libanoni egységkormány megalakulását. Erre Amin Gemajel államfő ösztönzésére került sor, aki ilyen módon szerette volna elkerülni a polgárháborús ellenfelek hosszadalmas egyezkedését a kormányalakítás körül. Az okosnak szánt lépés balul ütött ki: a kormány megalakulásának bejelentése ellenére a kormányalakítási tárgyalások zavartalanul folytatódnak. Ennek több oka is van, a legfőbb az, hogy a kabinet tagjai is jószerivel csak Karami televíziós nyilatkozatából értesültek miniszteri kinevezésükről, pontosabban arról, milyen tárca is jutott nekik. A másik meglepetést az okozta, hogy míg korábban 26 sőt 27 tagú kabinet létrehozásáról volt szó, a tárcákat összevonták, és az egységkormánynak csak tíz tagja van: öt muzulmán és öt keresztény. A 62 éves szunnita Karami, aki 1955 óta 9 alkalommal töltött be miniszterelnöki tisztséget, az új kormányban megtartotta magának a külügyi tárcát is. A hadügyminiszter a volt parlamenti elnök, a síita vallású Ádel Oszeiran lett, a belügyminiszter a görögkeleti Abdallah Kaszi, a pénzügy-, lakásügy és szövetkezeti miniszter a maronita keresztény Camille Chamoun, a postaügyi, egészség- ügyi és népjóléti miniszter a szintén maronita Pierre Gemajel. A tájékoztatási miniszter a görögkatolikus Joseph Szkaff lett, a gazdasági, kereskedelmi, ipari és olajipari tárcát a technokrata görögkeleti Viktor Kaszir kapta meg, a munkaügyi és oktatási miniszter a volt kormányfő, a szunnita Sza- lim el-Hossz. A drúz Valid Dzsumblatt kapta meg a közmunkaügyi, szállítási és turisztikai tárcár, a síita Nabih Berri pedig az igazságügyi, vízügyi és energetikai tárca irányítását. N em volt viszont meglepő a kabinet több tagjának reagálása a kinevezésre. Nabih Berri, a síita Amal mozgalom vezetője egyenesen visszautasította kinevezését azzal, hogy az nem biztosít számára tényleges politikai bea maronita Chamoun, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, a szintén maronita Pierre Gemajel, az államfő apja, a Falangista (Kataeb) Párt elnöke, valamint Dzsumblatt és Berri egyaránt államminiszteri tisztséget kapott volna, s valamiféle szuperkormányt alkottak volna a kabineten belül. A négy politikus ezt az elképzelést el is fogadta, csakhogy végül semmi sem lett belőle. A Karami-kormányban ~mindegyikük 3-3 tárcát kapott, amivel a maronita vezetők meg is Korai konfliktusok a Karami-kormányban folyást. Valid Dzsumblatt, a drúzok vezetője, a Haladó Szocialista Párt elnöke több miniszterrel együtt tartózkodó álláspontra helyezkedett. Egyébként Dzsumblatt és Berri - aki szerint a kormány összetétele és kinevezése ellentétes a damaszkuszi előzetes megállapodásokkal - nem vettek részt a kormány szerdai első ülésén sem, mivel még az előző napon a szíriai fővárosba utaztak. Bejrútban azt várják, hogy - minekután Damaszkusz megelégedéssel fogadta az egységkormány megalakulását és teljes támogatásáról biztosította azt - a konzultációkat vezető Abdel Halim Khaddam alelnöknek sikerül meggyőznie a két politikust a Karami-kormány- ban való részvételük szükségességéről. Ez nem lesz könnyű feladat, mivel az előző tervek serint a bővebb kabinetben a négy ,,nagy“: elégedtek, nem úgy az ambiciózus ellenzékiek. Berri elsősorban azt kifogásolja, hogy a neki szánt tárcák nem teszik lehetővé számára, hogy alaposan foglalkozzék Dél- Libanon helyzetével, amelynek megszállása felszámolását az új kormány egyik fő feladatának tekinti. Érthető Berri ilyen irányú törekvése, hiszen éppen ezeken a területeken él a síiták nagy része. K araminak, aki azon a napon kapta meg és fogadta el a kormányalakítási megbízatást, amelyen befejeződött a szembenálló csapatok szétválasztása, most főhet a feje. Pedig jó ómennek tekintette ezt az egybeesést; de természetesen volt néhány más, sokkal kézzelfoghatóbb körülmény is, ami reményt keltett, hogy vállalkozása sikerrel járhat. Az elsőrendű tényező Szíria eltökélt szándéka a libanoni válság végleges megoldására. Azonkívül bízott abban, hogy Amin Gemajel államfő képes lesz garantálni a maronita jobboldal együttmúködését. Pozitív tényező volt az is, hogy Karami teljes mértékben egyetértett Dzsumblatt és Berri politikai reformköveteléseivel az államrendszer átépítését illetően. Pillanatnyilag úgy tűnik, éppen azok fordultak szembe Karamival, akikben legfőbb szövetségeseit látta. Pedig a kormányalakítási huzavona helyett minél előbb hozzá keiiene látni az egységkormány részletes programjának kidolgozásához, és az előzetesen már elfogadott legfontosabb célkitűzések megvalósításához. Ezek között vezető helyen szerepel az izraeli megszálló csapatok kivonásának elérése az ENSZ-határoza- tokkal összhangban, továbbá a hadsereg radikális átszervezése, a Legfelsőbb Védelmi Tanács újjáélesztése, az egykamarás parlament kiegészítése és kibővítése az egyenlő muzulmán-keresztény képviselet alapján stb. |ogy valóban mennyire sürgető feladat a vezető politikai csoportok mielőbbi megegyezése, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a rendkívül érzékeny bejrúti „zöldvonal“ máris reagált: a húsvét óta érvényben levő tűzszünet és a csapatszétválasztás ellenére kiújultak itt az összecsapások. Pedig a polgárháborús károk helyreállításához már így is kb. 30 milliárd dollárra lenne szükség. A tizedik éve tartó csatározások áldozatainak száma 150-200 ezerre teheGÖRFÖLZSUZSA H'
