Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-05 / 106. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban április 28-tól május 4-ig Szombat: Harilaosz Florakisz, a Görög KP főtitkára Moszkvában szovjet vezetőkkel tárgyalt • Panamavárosban megkezdődött a Contadora-csoport külügyminisztereinek ülése Vasárnap: Konsztantyin Csernyenko meglátogatta a moszkvai Sarló és Kalapács Vasmű dolgozóit • Nimeri elnök rendkívüli állapotot rendelt el Szudánban Hétfő: Világszerte nagygyűlésekkel, felvonulásokkal ünnepelték meg a nemzetközi munkásszolidaritás napját • Négy együttműködési megállapodás aláírásával fejeződött be az amerikai elnök hatnapos kínai látogatása • Karami kormányalakítással megbízott libanoni politikus ismertette kabinetjének összetételét Kedd: Vietnam nyilatkozatban tiltakozott az űjabb kínai határprovokációk ellen • Bogotában kábítószer- csempészek merényletének áldozata lett az igaz- ságügyminiszter Szerda: Londonban brit-nyugatnémet csűcstalálkozóra került sor • A holland külügyminiszter Rómában tárgyalt • Ciprusi kérésre összeült a Biztonsági Tanács Csütörtök: a dán parlament állást foglalt a nukleáris rakéták ellen • Nicaraguai szolidaritási konferencia kezdődött Lisszabonban Péntek: Wojciech Jaruzelski munkalátogatásra Moszkvába érkezett • Margaret Thatchert Párizsban fogadta Mitterrand elnök Konsztantyin Csernyenko az üzem munkásaival beszélget A politikában csak a tetteknek hiszünk Május elseje előestéjén Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a szovjet főváros egyik legnagyobb üzemébe, a Sarló és Kalapács Vasműbe látogatott, ahol nagygyűlésen foglalkozott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel. Beszédének nagyobbik részét belpolitikai kérdéseknek szentelte. A munka ünnepe előtt leszögezte, hogy az SZKP őrzi a dolgozókkal való közvetlen kapcsolattartás lenini hagyományát. Úgy vélte, rendkívül hasznosak a legfelsőbb szintű vezetők gyárlátogatásai, mert ezek is jó alkalmat adnak a személyes kapcsolattartásra a tömegekkel. Ismét figyelmeztetett arra, hogy a Szovjetunió gazdaságában mennyire fontos az egyes ipar- ágazatok műszaki megújítása, a tudomány legújabb eredményeinek, a legkorszerűbb munkamódszereknek a széles körű elterjesztése. Hozzáfűzte, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben a korábbihoz hasonló nagy létszámú munkaerő belépésére számítani nem lehet, ezért világos, hogy a jövőben az intenzív gazdaságfejlesztés útját kell járni. Ezt gazdasági korparancsnak minősítette, akárcsak azt, hogy hatékonyabban kell felhasználni a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. Helytelenítette azokat az egyoldalú megállapításokat, miszerint a Szovjetunió határtalanul gazdag szénben, ércekben, kőolajban és földgázban. Lényegében ez ugyan igaz, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű, hiszen a készletek valóban hatalmasak, de ezek meg nem újíthatok és kitermelésük egyre drágább. Éppen ezért a jelenlegi nemzedék és a következő generációk érdekében a kitermelésben és a felhasználásban egyaránt ésszerűen kell eljárni. Leszögezte, hogy az SZKP változatlanul fő feladatának tekinti a nép életszínvonalának az emelését. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy e célokra ma már nemcsak központi alapok, hanem jelentős vállalati alapok is léteznek. Ezeket is ésszerűen kell felhasználni az érdekek alapos egyeztetésével, a megvalósításra váró feladatok fontossági sorrendjének a felállításával. Megengedhetetlennek mondta, hogy egyes helyi vezetők nagyzási mániában szenvednek, pompás művelődési házakat építenek, ugyanakkor a szolgáltatások fejlesztését, a bölcsődei és óvodai hálózat kiépítését elhanyagolják. Egyértemű- en leszögezte, hogy az ilyen értelmetlen pazarlást feltétlenül fel kell számolni. Külpolitikai kérdésekre áttérve megerősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul a békés egymás mellett élés, a kölcsönösen előnyös együttműködés híve. Ez azonban magától értetődően nem csak a Szovjetunió jóindulatától függ. Csernyenko kijelentette: ,,A politikában mi csak a tetteknek hiszünk, s nem a szavaknak.“ Tolmácsolta a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy ha egyesek a fegyverzetek csökkentéséről beszélnek, az legyen valóban kölcsönös fegyverzetcsökkentés. Ha az Egyesült Államok és a NATO hajlandónak mutatkozik erre, akkor a Szovjetunión nem fog ez múlni. Megerősítette a Szovjetunió változatlan párbeszédre való hajlandóságát, de határozottan leszögezte: ,,Amíg azonban létezik a katonai és politikai feszültség, amíg országunkra nukleáris rakéták veszélye leselkedik az USA és a NATO-országok részéről, addig szárazon kell tartani a puskaport, állandóan felkészültnek, ébernek kell lennünk. Ügyelnünk kell arra, hogy az erőviszonyok ne változzanak meg. az imperializmus javára és ne kerüljünk a gyengébb fél helyzetébe.“ - mondotta Konsztantyin Csernyenko. Beszédének végén megállapította, hogy a Szovjetunió gazdasági potenciálja, a védelem hatékonyságát növelő új technikai eszközök lehetővé teszik, hogy megbízhatóan szavatolja saját és szövetségeseinek biztonságát. Közöspiaci konzultációk Sűrűn követik egymást a közöspiaci vezetők találkozói az utóbbi hetekben. Az elmúlt héten a francia elnök tárgyalt Rómában, de e hétre is jutott két csúcstalálkozó, hiszen szerdán Londonban Tha- tcher-Kohl, tegnap pedig Párizsban Mitterrand-Thatcher megbeszélésekre került sor. Ez a nyugat-európai diplomáciai aktivitás érthető, ugyanis alig másfél hónap van hátra a félévenként esedékes újabb csúcs- találkozóig. Eddig úgy néz ki, hogy a közösségen belül tapasztalható alapvető nézeteltéréseket december óta szemernyit sem tudták mérsékelni, s egyetlen kérdésben sem közeledtek az állápontok. Márpedig ha a hátralevő hetekben nem sikerül közös nevezőre jutni, a franciaországi Fontaineblau-ban sem lehet másra számítani, mint az emlékezetes athéni kudarc megismétlődésére. A görög fővárosban megtartott legutóbbi csúcstalálkozó Nagy-Britannia makacssága miatt futott zátonyra, mivel a Tha- tcher-kormány a közöspiaci tagilletékének csökkentését követelte. Ezt az álláspontját azóta sem másította meg, akárcsak attól sem hajlandó elállni, hogy ezentúl a közösség költségvetésének túlnyomó részét ne a feleslegeket tér-, melő mezőgazdaság támogatására, hanem iparfejlesztésre for: dítsák. A jelek szerint nem járt sikerrel Londonban a hét elején Kohl kancellár sem, aki engedékenységre próbálta rávenni a brit kormányfőt. Aligha sikerül ez Mitterrand elnöknek, aki - lévén Franciaország fejlett agrárállam - semmi szín alatt sem akar hallani az agrár- szektornak nyújtott támogatás csökkentéséről. Összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Párizs legismertebb sétányain át vezetett a május elsejei felvonulás útvonala. A francia főváros vörös övezetének nevezett munkásnegyedben lévő üzemek dolgozói és azok az állami alkalmazottak, akiket az elbocsátás veszélye fenyeget, a kormány gazdaságpolitikájának a felülvizsgálását követelték. (Telefoto: ČSTK) KIS __________ NY ELVŐR A teljesítmény meghatározása A termelés r?iennyiségi és minőségi meghatározásának jelentősége egyre nő. A vállalatok a gazdasági év lezártával értékelik munkájuk eredményeit. Ez a tény gyakran témájuk az újságcikkeknek is. Az eredmények kifejezésére a sajtónkban a „bruttó mezőgazdasági termelés“, „bruttó nemzeti össztermék“, „bruttó termelés“, „össztermelés“ terminusokkal találkozunk, amelyek helyességét nem vonják kétségbe. A „teljes jövedelem.“ „összjövedelem“ kifejezések ugyanezen fogalmak megjelölésére szintén megtalálhatók a szakirodalomban. A „nyerstermelés“ helyett a „bruttótermelés“ terminus használatát ajánljuk. A termelési eredmények kifejezésére a sajtónkban az „évi teljesítmény“, „teljesítmények“, összteljesítmény“, „teljesítmény“ terminusokkal is találkozunk. Ezeket helyteleneknek tartjuk, a „výkony“ szlovák terminus tükörfordításaként jöttek létre. A „teljesítmény“ köznyelvi fogalom igen széles körű jelentéssel. Alkalmazása indokolt a következő mondatokban: „Vegyük alapul a tervezett napi teljesítményeket“; „Ma is 10 ezer köbméternyi anyag kitermelését várják el tőlünk“; „Egy bagger napi átlagteljesítménye eléri a 4 ezer köbmétert“. Az értelmező szótár szerint a „teljesítmény“ valamely tevékenységnek lemérhető eredménye. A Közgazdasági ABC mezőgazdáknak című könyv szerint a teljesítmény technikai értelemben az időegység alatt végzett munka; gazdasági értelemben a munka hatékonyságát fejezi ki, vagyis mennyi használati értéket milyen minőségben állít elő a végzett munka. Az említett „výkony“ megfelelőjeként a „vállalati teljesítmény“ terminus használatát ajánljuk, amely jelentés szempontjából magába foglalja a fő- és melléküzemágak termelését, az üzleti tevékenységből, anyageladásból, kiselejtezett termelőeszközök eladásából és egyéb nem termelési jellegű tevékenységből származó bevételeket, valamint az állatállomány számának növekedését vagy csökkenését. A növénytermesztés hatékonyságát hozamokban, hektárhozamokban fejezzük ki. A növénytermesztés eredményeinek kifejezésére a sajtónkban űjabban leggyakrabban a „hozamátlag“ terminussal találkozunk, de megtalálható az „átlaghozam“, „terméshozam“, „termésátlag“, „szemhozam“ terminus is. A „hozamátlag“ szó sajtónkon kívül, illetve a szakirodalomban nem található meg, tehát nem elfogadható szakszó. Az „átlaghozam“ összetétel megfordításával jött létre. Az „átlaghozam“ nagyon köznyelviesedett terminus, ezért a szakszótárak ritkán említik. Helyességéről azonban a Surányi-Kunffy-féle magyar-német mezőgazdasági szótárból és a Gazdaságpolitikai kisszótárból meggyőződhetünk. A „szemhozam“ helyett inkább a „szemtermés-*^ ajánljuk. A többi terminust helyesnek tartjuk. A haszonállatok termelésének globális kifejezésére a sajtónkban leggyakrabban a helytelen „hasznosság“ terminust találjuk, amely a szakirodalomban sehol sem fordul elő. Egyesek úgy érvelnek, hogy a magyar szaknyelvben nincsen az „úžitkovosť“ szlovák terminusnak megfelelője. A magyar „hasznosság“ valaminek a hasznos voltát jelenti. A Közgazdasági ABC mezőgazdáknak című könyv szerint javaknak, szolgáltatásoknak a szükségletek kielégítésére alkalmas volta, amely dologi tulajdonságaikon alapul. Második ellenvetésünk az, hogy a „hasznosság“ szó nem az „úžitkovosť“ hanem az „užitočnosť“ szónak a megfelelője. Az ,,úžitkovosť“-nak a szakirodalom szerint a „termelőképesség“ felel meg; lásd pl. a Nyolcnyelvű mezőgazdasági szótárban, de a sajtónkban is elég gyakori, nem beszélve arról, hogy minden állattenyésztési könyvben megtalálható. A szlovák kifejezések mintájára alkotott „hasznossági mutató“ (ukazateľ úžitkovosti), „tejhasznosságnövekedés“ (zvyšovanie mliečnej úžitkovosti), „hasznossági szint“ (úroveň úžitkovosti), „hasznosságnövelés“ (zvýšenie úžitkovosti) nem elfogadott terminusok. A „termelékenység“ szó használatát ugyenebben az értelemben megengedhetőnek tartjuk. Az egyes fajok termelőképességének kifejezésére nem jó a „fejéshozam“ terminus. Helyette a „tejtermelóképesség“ a legmegfelelőbb, de a „tejhozam“, „átlagos tejelékenység“, „átlagtejelékenység“, „tejelékenység“, „fejési átlag“ szintén megfelelő; ezek gyakran előfordulnak sajtónkban. A hústermelő állatok termelőképességét a „napi súlygyarapodás“, „egyedenkénti felhízás“, „felhízási átlag“, „átlagos felhízás“, „tömeggyarapodás“ „malacszaporulat“, „gyapjútermelés“, „tojástermelés“ kifejezésekkel fejezheti és fejezi is ki a sajtónk, valamint a szakirodalom CSUKA GYULA A csapat, amely vagy aki...? Nincs az az írogató vagy nyilvánosság előtt gyakran beszélő ember, akinek ne kellett volna már többször is szembenéznie ezzel a kérdéssel: A csapat, a család, az egyesület stb., amely vagy aki... ? Az amely és az aki közit', akkor vagyunk kénytelenek választani, amikor ezek a vonatkozó névmások több személyből álló fogalmat |elöló szóra, gyakran úgynevezett gyűjtőnévre utalnak vissza. Ilyen elsősorban az indító példánkban szereplő család, csapat, egyesület, de folytathatjuk a következőkkel: nép, sereg, katonaság, rendőrség, tűzoltóság, együttes, társaság, szervezet, osztály, brigád stb. Tagadhatatlanul van itt némi logika az aki használatában, hiszen a felsorolt szavak mindegyike több emberből, több személyből álló csoportot jelöl, személyek összességét jelenti. Ez a jelentésük azonban mindenképpen másodlagos: az első jelentésük gyűjtőfogalom. A családra nem kérdezhetünk úgy, hogy ki, hanem helyesen csak úgy, hogy mi a család. Bármennyire terjednek, szaporodnak is, hibásnak kell tehát minősítenünk az ilyen nyelvi formákat: az a társaság segítette, akihez tartozott; az a vállalat fizesse, aki fölvette; az az együttes gondoskodjék róla, akinek tagja volt; az a szövetkezet győzött, akben megvolt a kezdeményezés bátorsága. Helyesen: a társaság, amelyhez: a vállalat, amely: stb. Ez a szabály vonatkozik a több személyt jelölő gyűjtőnevek többes számára is. Az együttesek, akik éppolyan hibás, mint egyes számú változata, az együttes, aki. Ezért akár a tévéből, akár a rádióból üti meg fülünket ilyen mondat: „így jártak azok a szövetkezetek, akik málnát telepítettek“ - ne tanuljuk el, ne kövessük a rossz példát! RÓNAI BÉLA ÚJ SZÚ 4* 1984. V. 5.
