Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-05 / 106. szám, szombat

Szovjet reagálás a VSZK elleni provokációkra A kínai nép érdekeivel ellentétben A TASZSZ hírügynökség kommentárja Reagan kínai látogatásáról (ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség kommentárt tett közzé Ronald Reagan amerikai elnök kínai látogatásával kapcsolatban. Az alábbiakban közöljük a kommentár teljes szövegét. (ČSTK) - 1984. április 28-án a Viet­nami Szocialista Köztársaság határait több helyen megsértették a kínai egy­ségek, behatoltak az ország területére és elfoglaltak néhány pontot - állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozata. A jelenlegi kínai katonai provokációk a legnagyobb kiterjedésű- ek az 1979 februárjában a VSZK ellen végrehajtott agresszió óta. A kínai hatóságok azt állítják, hogy csak „visszaverik" a vietnami egysé­gek támadásait Kína határai ellen. De ki hiszi el azt, hogy egy 60 millió lakosú ország katonai összecsapást provokál egy olyan állammal, melynek lakosai száma meghaladja az 1 milliárdot? (Folytatás az 1. oldalról) tanács alelnöke és Stanislaw Ko- ciolek, Lengyelország szov­jetunióbeli nagykövete. Konsztantyin Csernyenko tájé­koztatta a lengyel elvtársakat az SZKP XXVI. kongresszusán, vala­mint a Központi Bizottság követ­kező ülésein elfogadott határoza­tok megvalósításáról és a Legfel­sőbb Tanácsnak a 11. megbízatá­si időszakban megtartott első ülésszakának eredményeiről. Rá­mutatott arra, hogy az SZKP nagy tekintélyt élvez a szovjet nép köré­ben, a közvélemény aktívan támo­gatja a társadalmi és gazdasági fejlesztés terveit, valamint az SZKP és a szovjet állam folyama­tosságot, céltudatosságot tükröző politikai irányvonalát bel- és kül­politikai téren egyaránt. A szovjet kommunisták és a dolgozó nép nagy megelégedéssel fogadták a Központi Bizottság tavalyi de­cemberi és idei februári, illetve áprilisi ülésének határozatait, és aktívan bekapcsolódnak teljesíté­sükbe. Wojciech Jaruzelski tájékozta­tott a LEMP IX. kongresszusa ha­tározatainak teljesítéséről, az or­szágos pártértekezletről és a LEMP KB üléséről, valamint a párt eszmei-politikai egysége és vezető szerepe megszilárdítására és a munkásosztállyal, a dolgo­zókkal való kapcsolata megszilár­dítására irányuló törekvésekről. Tolmácsolta a LEMP-nek azt a szilárd elhatározását, hogy foko­zottabb erőfeszítéseket tesz a len­gyelországi szocialista vívmányok megszilárdítása érdekében. Mél­tatta azt a segítséget, amelyet az SZKP és a szovjet állam, valamint a szocialista közösség testvér­pártjai nyújtanak a lengyel kom­munistáknak és dolgozóknak az ország helyzetének további stabi­lizálásáért folyó küzdelemben. Az eszmecserén részletesen áttekintették a szovjet-lengyel kapcsolatok távlatait. Mindkét fél megelégedéssel szögezte le, hogy kiegyensúlyozottan, dinami­kusan fejlődik az SZKP és a LEMP együttműködése különböző terü­leteken - az államközi, gazdasági, került a sarokban megbúvó, ám színével, friss illatával kitűnő, szá­munkra ismeretlen aprócska szir­mú thaiföldi virág. Mellette meg­csodálhattuk a hófehér gyöngyvi­rág fodros virágkelyhecskéit. Ámultunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor szegfű-kollekciója előtt, s alig vet­tük észre a táblát, hogy bronzér­mes virágokban gyönyörködünk. Az osztrák Mirko Vávra minden kiállításon muskátlikkal jelentke­zik, az idén a Diana-fajtáért arany­érmet kapott.- Nem csoda, hogy majdnem minden virág női nevet kap, hi­szen a nő és a virág együvé tartozik - súgta lelkesen az egyik gáláns férfilátogató szíve válasz­tottjának. Szép sikerrel büszkélkedhetnek a hazai kiállítók - a kiosztásra kerülő 48 érem közül 23 idehaza marad. A legtöbb arany-ezüst- bronz érmet (7-7-5) a Tufanyi Mír Ezzel szemben mindenki jól emlék­szik arra, hogy a kínai hatóságok nem­egyszer kijelentették, hogy „újabb lec­két“ adnak a VSZK-nak. Azt sem titkol­ják, hogy nem tetszik nekik a VSZK és a többi indokínai ország külpolitikája. A Szovjetunió elítéli a Vietnam elleni kínai katonai provokációkat. A VSZK kormánya nemegyszer javasolta Kíná­nak, hogy kezdjenek komoly tárgysze­rű tárgyalásokat a kétoldalú kapcsola­tokban felmerülő valamennyi probléma békés politikai rendezése érdekében. Nem a katonai konfrontáció, hanem az az út felelne meg leginkább a kínai és a vietnami nép, valamint Ázsia békéje és biztonsága érdekeinek. tudományos és kulturális kapcso­latok terén egyaránt. Konsztantyin Csernyenko és Wojciech Jaruzelski teljesen egy­behangzóan vélekedett a jelenlegi nemzetközi helyzet kiéleződésé­nek okairól. Rámutattak arra, hogy a mostani feszültség legfőbb for­rása a legagresszívabb imperialis­ta körök - elsősorban az Egyesült Államok - politikája, amelyek a ka­tonai fölény megszerzésére töre­kednek. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a szocialista kö­zösség országai egységének fon­tosságát és védelmi szövetsége, a Varsói Szerződés megszilárdítá­sának jelentőségét. A megbeszélések szívélyes elvtársi légkörben, a kölcsönös teljes megértés szellemében zaj­lottak le. A Kremlben ezt követően Konsztantyin Csernyenko és Woj­ciech Jaruzelski között újabb tár­gyalásokra került sor. A találkozón a két államférfi eszmecserét foly­tatott a két ország közötti barát­ság, testvériség és szoros együtt­működés elmélyítésével össze­függő kérdésekről. Konsztantyin Csernyenko és Wojciech Jaruzelski tegnap a Kremlben aláírta a szovjet-len­gyel gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés hosszú távú, 2000-ig szóló fejlesztési programját. Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornokot, a LEMP KB első titká­rát, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából a Szov­jetunió és Lengyelország népei közötti testvéri barátság és együtt­működés fejlesztése terén szer­zett érdemeiért Lenin-renddel tün­tették ki. A magas szovjet kitünte­tést Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke adta át tegnap a Kremlben. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány tegnap dísz­vacsorát adott Wojciech Jaruzels­ki tiszteletére. A vacsorán jelen volt Konsztantyin Csernyenko és más szovjet vezetők. Konsztantyin Csernyenko és Wojciech Jaruzelski a vacsorán pohárköszöntőt mondott. szövetkezet kertészei kapták. A második hely (5—4-2) á szom­bathelyi Kertész MGTSZ-é, s ez a kiállítás meglepetése volt. Az öklömnyi szegfűk, a tenyérnyi ger- berák méltán arattak sikert. Tovább haladva különös illat csapta meg orrunkat. Valahol já­cintok pompáznak, gondoltuk, s nem csalódtunk. A szovjet kiállí­tók ezekkel és kócos tulipánokkal jelentkeztek. Amikor a streliciák, a kéttenyérnyi, halvány rózsaszín­nél is halványabb antúriák, tarka krizantémok, virágbaborult dísz­bokrok, különféle exotikus pálmák, vörös begóniák, apró kaktuszok, fehér-rózsaszín-lila ibolyák hosz- szú sorai, majd a zsenge rózsa­bimbók és az ,,érett“ rózsák látvá­nyától megrészegülve azt hittük, hogy már szebbet nem láthatunk- újabb meglepetés várt. A trnavai Tatrasklo vállalat termékeinek- a különböző sima- és csiszolt­üveg vázák, poharak, tálak, hamu­tartók - hideg csillogása szinte álomvilágba vezette a látogatókat, Befejeződött Reagannek a Kínai Népköztársaságban tett látogatása, amelyet az Egyesült Államok kormá­nya igyekezett maximálisan felhasz­nálni választási céljaira s ázsiai és távol-keleti hegemonikus terveinek megvalósítására. A pekingi megbeszéléseknek a kí­nai-amerikai kapcsolatokra és az egész ázsiai földrész helyzetére gya­korolt befolyása csak később mutatko­zik meg. De már most elmondhatjuk, hogy Washington Reagan látogatását nagy politikai akcióként tünteti fel, s igyekszik felhasználni propaganda- és stratégiai céljaira. Tekintettel az amerikai választási kampányra, Rea­gan és kormánya maximális mérték­ben ki akarta használni a „kínai ténye­zőt“ terveihez, a „kínai kártyát" min­denekelőtt Ázsiában és a Csendes­óceán térségében folytatott szovjetel­lenes kampányával összefüggésben akarta kijátszani és - amint Reagan kijelentette - ki akarta terjeszteni „a Kínával való azonos és párhuzamos érdekek' ‘ szféráját, és számos kérdés­ben nemzetközi síkon folytatni az akci­ók egybehangolását Kínával. Az amerikai elnök minden erejével igyekszik provokatív, szovjetellenes irányvételt adni a megbeszéléseknek és főleg nyilvános szerepléseinek. Ez ismét alátámasztotta az amerikai kor­mány militarista politikáját, azt, hogy nem hajlandó megegyezésre törekedni a Szovjetunióval, leszerelési kérdések­ben sem. Emellett Reagan spekulatív célokat követve biztosította a kínai veze­tőket arról, hogy az „Egyesült Államok sohasem ír alá egyezményeket a Szovjetunióval az európai atomfegy­verek csökkentéséről vagy megsemmi­sítéséről, ha érintetlenek maradnak az Ázsiában telepített szovjet rakéták". De sem Reagan, sem kínai partnerei egyetlen szóval sem említették, hogy az Egyesült Államok Ázsiában tenger­alattjárókon és repülőgépeken több száz rakétát telepített, amelyek a Szovjetunió és más ázsiai országok ellen irányulnak, s nem törekszik szá­muk csökkentésére. Ezzel kapcsolatban az is figyelemre méltó, hogy a kínai vezetők a nemzet­közi helyzet értékelése során egyenlő­ségjelet tettek az Egyesült Államok imperialista, militarista politikája és a szocialista országok békeszerető, lé­nyegénél fogva háborúellenes politiká­ja közé. Ezenfelül Peking mintha nem vette volna észre Washington veszé­lyes nemzetközi politikáját és az ameri­kai háborús előkészületek fokozódását Ázsiában és a csendes-óceáni térség­ben, amelyek akciószférájába elkerül­hetetlenül maga Kína is beleesik. Teng Hsziao-ping ezzel kapcsolatban köz­vetlenül megállapította: „Kína nem el­lenzi azt, hogy az Egyesült Államok fokozza fegyverkezését. Hiszen az Egyesült Államoknak ezeket az intéz­kedéseit támogatta.“ Robert McFarla- ne, az amerikai elnök nemzetbiztonsá­gi tanácsadója alátámasztotta, hogy Peking „egyértelműen támogatja az amerikai erők felújítására irányuló lé­péseket", amelyek célja az ún. szovjet terjeszkedés visszaszorítása, amely terjeszkedés természetesen kohol­mány. A megbeszélések eredményei­ből ítélve a kínai félnek nem voltak ellenvetései Japán és az Egyesült Álla­mok más szövetségesei militarizálásá- nak erős szorgalmazása ellen s az ellen sem, hogy a Washington-Tokió -Szöul blokk megteremtésére törek­szenek. s emelte ki a virágok törékeny­ségét. A kiállításon látottakban nem­csak szemünk, lelkünk gyönyörkö­dött, hanem mint ezt már meg­szoktuk, tanulhattunk is. Újfajta vi­rágok, növények nevét, az ikeba- na-virágkötés alapjait, de azt is, mivel, hogyan tehetjük szebbé, meghittebbé lakásunkat, erké­lyünket, a házunk előtti térséget. S az idei sláger? A bonsai. A bon­sai lehet tálba helyezett növény, vagy kis fa. A bonsai művészeté­nek hazája a távoli Japán, de már szerte a világon növekszik azok száma, akik lakásukba varázsol­nak egy kis természetet. S lehet, hogy akik ezt látták a kiállításon... Virág és víz elválaszthatatlanok egymástól. A pavilonokban sok kis víztartály verte vissza a szikrázó fényeket. S az apró víztükrökben csillogott valami. A látogatók apró­pénze, jelezve, hogy két év múlva ismét eljönnek. PÉTERFI SZONYA A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor éleződik a szocia­lizmus és a kapitalizmus közötti konf­rontáció, főleg az ázsiai földrészen, és amikor Reagan „keresztes hadjáratot" hirdetett a kommunizmus ellen, na­gyon jellemző már az a tény is, hogy a kínai-amerikai megbeszéléseken hangsúlyozták a nézetazonosságot a nemzetközi politika számos alapvető kérdésében. Amint Reagan kijelentet­te: „Az a szféra, amelyben a két fél egyetért, sokkal szélesebb, mint az, amelyben eltér egymástól." Kína és az Egyesült Államok „a béke megőrzésé­nek közös elveiből indul ki", és „mind­két ország azonos álláspontot foglal el". Az Egyesült Államok elnöke hang­súlyozta: „Egyetértettünk a kínai veze­tőkkel abban, hogy nagy figyelmet kell fordítani azokra a szférákra, amelyek egybekapcsolnak bennünket, és szembe kell szállni más országok fe­nyegetéseivel." ÉSsTeng Hsziao-ping kijelentette, hogy „Kína és az Egyesült Államok számos nemzetközi problé­mát hasonló szempont alapján ítél meg“. Peking és Washington konkrétan sikraszállt az afgán és a khmer ellen- forradalom sokoldalú támogatása mel­lett. A Koreai-félsziget helyzetéről ta­nácskozva Csao Ce-jang, a kínai ál­lamtanács elnöke sajtójelentések sze­rint nem követelte az amerikai csapa­tok kivonását Dél-Koreából annak elle­nére, hogy ez kulcsfontosságú a koreai kérdés rendezését tekintve. Ami a kö­zép-amerikai helyzetet illeti, a kínai kormányfő arra a kijelentésre szorítko­zott, hogy „Kína nem tartja helyesnek az Egyesült Államok egyes akcióit eb­ben a térségben". De nem szólt az amerikai imperializmus Grenada és Ni­caragua elleni agressziójáról, sem pe­dig Washingtonnak a szocialista Kuba ellen irányuló és egyre erősödő fenye­getéseiről. Jellemző, hogy Reagan kí­nai látogatására éppen abban az idő­ben került sor, amikor Peking hibájából kiéleződött a feszültség a kínai-vietna­mi határon. A rendelkezésre álló információk szerint a kínai és az amerikai vezetők részletesen megtárgyalták a szovjet -kínai kapcsolatokat. A pekingi veze­tés megismételte azt a követelését, hogy a Szovjetuniónak el kell hárítania az ún. három nagy akadályt, amelyek mint ismeretes, a Szovjetunió bizton­sági érdekeivel, valamint a Szovjetuni­ónak Afganisztánnal, Vietnammal, Kambodzsával és Mongóliával kifejtett együttműködésével kapcsolatosak. Ezzel a kínai vezetés alátámasztotta, hogy tovább ragaszkodik a kínai-szov- jet kapcsolatok normalizálását akadá­lyozó álláspontjához. A kínai vezetők külpolitikai stratégiá­jukat „függetlennek és önállónak" ne­vezték, nyilvános beszédeikben kerül­ték, hogy nyíltan azonosuljanak az amerikai kormány militarista, szovjetel­lenes irányvonalával és kijelentették, hogy a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdésében Kína és az Egyesült Államok „állásfoglalása eltérő“. A kínai-amerikai kapcsolatok stabil és hosszú távú fejlesztése „nagy akadályának“ minősítette a kínai veze­tés a tajvani kérdést. De az e problé­máról folytatott megbeszélések nyugati hírügynökségek szerint Reagan és Csao Ce-jang sokórás tárgyalásain nem egészen öt percet vettek igénybe Látogatásának előestéjén Reagan biz­(ČSTK) - Május 3—4-én érte­kezletet tartottak Varsóban a Var­sói Szerződés tagállamainak- Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, az NDK, Lengyel- ország, Románia és a Szovjetunió- külügyminiszter-helyettesei. A csehszlovák küldöttséget Jaro­mír Johanes külügyminiszter-he­lyettes vezette. A találkozó résztvevőit fogadta Stefan Olszowski, a LEMP KB Elítéljük a Vietnam elleni támadásokat (ČSTK) - Stanislav Svoboda kül­ügyminiszter-helyettes tegnap a prá­gai Cernín-palotában fogadta Vu Szongot, a Vietnami Szocialista Köz­társaság nagykövetét, aki átadta a viet­nami külügyminisztériumnak a kínai fegyveres provokációkról szóló nyilat­kozatát, és tájékoztatott a jelenlegi vi- etnami-kinai határhelyzetről. Az elvtársi légkörű találkozón Sta­nislav Svoboda elítélte a Vietnam elleni provokációkat, és teljes szolidaritásá­ról biztosította a testvéri vietnami nép harcát. tositotta Táj Pejt, hogy „nem engedi meg az amerikai-tajvani kapcsolatok semmilyen korlátozását". Pekingben aztán nyíltan kijelentette, hogy nem szándékozik „elhagyni régi barátait, hogy újakat szerezzen“. Washington nem tett ígéretet a Tajvanba irányuló amerikai fegyverszállítások csökkenté­sére sem. Egyidejűleg megnyilvánult mindkét félnek az a törekvése, hogy „ne emel­jék ki azokat a szférákat, amelyekben az érdekek eltérnek" s ez a törekvés- amint Reagan mondotta - „mindkét félnek előnyöket jelent“. Milyen elő­nyökre gondolt? Mint ismeretes, Pekingben egyez­ményeket írtak alá a Kínában működő amerikai társaságok kettős adóztatá­sának megszüntetéséről, jegyzőköny­vet az ipar területén kifejtett tudomá­nyos és műszaki együttműködésről, a tudományos-műszaki tájékoztatás és a kultúra területén kifejtett együttműkö­désről s parafálták az atomenergia fel- használása terén kifejtett együttműkö­désről kötött megállapodást. Bejelentették, hogy tanácskoznak további olyan megállapodásokról, amelyek - mint Washington reméli- megteremtik a feltételeket az ameri­kai monopóliumok Kínába való behato­lásához. Reagan kijelentette, hogy kí­nai útjának egyik célja „az Egyesült Államok befolyásának kiterjesztése a hatalmas kínai kereskedelmi pia­con“. Ezzel kapcsolatban az elnök örömmel fogadta a kínai vezetőknek azt a döntését, hogy „még inkább kaput nyitnak nyugat felé“. A New York Times napilap Reagant kísérő tudósítója Kínából való hazaté­rése után idézte az elnök szavait, mi­szerint megörvendeztette őt az a „sza­badpiaci légkör“, amely áthatja a kínai gazdaságot, s derűlátóan tekint az amerikai-kínai gazdasági együttműkö­dés távlataira. Nem kerülte el a figyelmet az a beje­lentés, hogy Reagan látogatása idején tárgyalások folytak amerikai fegyverek Kínának való eladásáról. George Shultz külügyminiszter közölte, hogy a fegyvereladási tárgyalások „gyorsan folytatódnak“. E kérdés konkrét szem­pontjainak megvitatása céljából július­ban az Egyesült Államokba látogat Csang Aj-ping kínai hadügyminiszter. A kínai vezetés ugyanúgy, mint Rea­gan, az amerikai elnök látogatásának eredményeiről megállapítja, hogy a lá­togatás „sikeres volt, és hozzájárult a kölcsönös megértés elmélyítéséhez és a barátság megszilárdításához". Igaz, hogy a Reagan-kormányzat he­gemonikus nemzetközi erőpolitikája még a hivatalos pekingi körökben is bizonyos visszatetszést keltett. A nem­zetközi sajtó ezzel magyarázza, hogy a kínai lapok kihagyták Reagan nyilvá­nos beszédeinek legkellemetlenebb részeit. Azok a demagóg felhívások, hogy tovább kell fokozni a nemzetközi fe­szültséget, erősíteni kell a konfrontá­ciót a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal - amelyeket Reagan Pekingben tett közzé -, alátámasztják az Egyesült Államok politikájának mili­tarista irányvonalát. Reagan nem rej­tette véka alá az imperialista osztály­szempontokat és érdekeket, s azt a tö­rekvését sem, hogy antikommunista és antiszocialista „keresztes hadjáratá­ba“ a világ bármely politikai erejét bevonja, s gazdasági intézkedéseket alkalmazzon és ígérgessen. Ez olyan veszélyes út, amely ellentmond a béke és a szocializmus érdekeinek s a kínai nép érdekeinek is. Politikai Bizottságának tagja,, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere. A találkozó résztvevői a Stock­holmban május 8-án folytatódó európai biztonsági és leszerelési értekezlettel kapcsolatos kérdé­sekről tanácskoztak. Az értekezlet a barátság és a teljes kölcsönös megértés szellemében zajlott le. BT-ülés Ciprusról (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának soros elnöke, Oleg Troja- novszkij nagykövet nyitotta meg csü­törtökön délután a BT sürgős ülését, amelyet a Ciprusi Köztársaság kormá­nyának kérelmére hívtak össze. Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köz­társaság elnöke csütörtökön a Bizton­sági Tanács vitájában emlékeztetett rá, hogy a Ciprusi Köztársaság állandóan figyelmezteti a világszervezetet a Cip­rus függetlenségét, szuverenitását és területi integritását fenyegető követ­kezményekre. Rauf Denktas, a ciprusi török kö­zösség^ képviselője, akit megfigyelő­ként hívtak meg az ülésre, kirohanáso­kat intézett a Ciprusi Köztársaság tör­vényes kormánya és elnöke ellen. Dinamikusan fejlődnek az SZKP és a LEMP sokoldalú kapcsolatai —— Színek és illatok (Folytatás az 1. oldalról) Tanácskozás a stockholmi értekezletről ÚJ SZÚ 2 1984. V. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents