Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-30 / 126. szám, szerda

ÚJ sző 3 1984. V. 30. SALVADOR Duarte erődemonstrációra készül Hullámverés az Öbölben (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front hét­fői közleményében arra figyelmez­tet, hogy Morazan tartományban a kormánycsapatok a partizánok ellen hatalmas offenzívára készül­nek, amelyben salvadori katonák mellett hondurasi és amerikai egy­ségek is részt vesznek. A Radio Venceremos által közvetített köz­lemény szerint az offenzívában 17 300 katona vesz részt. A haza­fiak a támadást június első heté­ben várják. Az offenzíva célja az, hogy bizonyítsa az új államfő, Na­poleon Duarte vezette salvadori rezsim katonai erejét. A közlemény szerint a forradal­mi erők fokozott harci készültség­ben vannak. Az FMLN arra szólítja fel a hondurasi kormányt és had­seregét, hogy legyen semleges a salvadori konfliktusban. A salvadori hadsereg főpa­rancsnoksága hétfőn tagadta, hogy a partizánok ellen offenzívá­ra készül Morazanban. Ugyanak­kor azonban megerősítette, hogy Hondurasba küldték az Atonal ne­vű, partizánok elleni harcra kikép­zett speciális zászlóaljat, amely részt vesz a Granadero-i hadgya­korlaton. A hadgyakorlatot egyébként a salvadori határok közvetlen kö­zelében tartják, s az IPS hírügy­nökség szerint szervezői a salva­dori partizánok elleni akciókra akarják kihasználni. Az FSLN bejegyeztette magát a választásokra (ČSTK) - A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) hiva­talosan megerősítette részvételét a novemberi választásokon, és ugyanakkor úgy döntött, hogy mint politikai párt nyilvántartásba véteti magát. A front képviselője átadta a Po­litikai Pártok Nemzeti Tanácsának az FSLN alapszabályzatát, vezető testületeinek jegyzékét és a nyil­Grenada Új párt alakult (ČSTK) - Maurice Bishop volt grenadai kormányfő hívei hétifőn új politikai pártot hoztak létre Maurice Bishop Hazafias Mozgalom né­ven - jelentette a Reuter hírügy­nökség. Kendrick Radix, a Bishop-kor- mány egykori iparfejlesztési mi­nisztere szerint az új pártot a volt miniszterelnök születésének 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alapították meg. Emlékezetes, Bishop tavaly ok­tóberben az akkor kormányzó Új JEWEL Mozgalom belső konfliktu­sának áldozatává vált. Az USA ezt a konfliktust használta ki ürügy­ként a szigetország elleni invázió­hoz és a grenadai demokratikus rendszer felszámolásához. Nyomdászsztrájk az NSZK-ban (ČSTK) - A nyugatnémet nyomdaipari dolgozók hétfői - ed­dig legnagyobb - figyelmeztető sztrájkhulláma következtében teg­nap az NSZK-ban nem jelent meg a neves lapok és a helyi újságok többsége. A sztrájkakciókban mintegy 18 ezer nyomdaipari al­kalmazott vett részt. A legrosszabb a helyzet Bajor­országban, ahol például a Süd- deutsche Zeitung a szokásos mintegy 50 oldal helyett csupán 4 oldalon jelent meg. Az ágazati szakszervezet veze­tősége, amely - a jelek szerint hiábavaló - tárgyalásokat folytat a munkaadókkal a tömeges mun­kanélküliség csökkentéséről, teg­nap további mintegy 70 üzem csaknem 4500 nyomdászát szólí­totta fel figyelmeztető sztrájkra. Behajtani tilos! (ČSTK) - A szicíliai Comiso közelében levő Vittoria városi tanácsa elrendelte, hogy a Co­miso melletti NATO-támasz- pontra az ottani amerikai köze­pes hatótávolságú rakétákhoz alkatrészeket és nukleáris anyagot szállító katonai jármű­vek nem haladhatnak át a vá­roson. Ezzel kapcsolatban va­lamennyi bekötőúton „behajta­ni tilos“ felirattal, áthúzott nuk­leáris rakétát ábrázoló piros közlekedési jelzéssel ellátott fi­gyelmeztető táblákat állítottak fel. A város polgármestere a döntést azzal indokolta, hogy a nukleáris hasadóanyag szál­lítása közvetlenül veszélyezteti a város lakosainak életét. vántartásba vételhez szükséges egyéb okmányokat. René Nuňez, az FSLN orszá­gos vezetőségének titkára ezzel kapcsolatban rámutatott: a jogot, hogy képviselje a dolgozók érde­keit és az élcsapat szerepét játsz- sza az ország életében, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front az amerikai imperializmus és az Egyesült Államokat kiszol­gáló Anastasio Somoza elleni ke­mény és hosszan tartó harcban küzdötte ki. Folytatódik a Komszomol-titkárok tanácskozása (ČSTK) - Moszkvában tegnap szekciókban folytatta munkáját a szovjet hadsereg és hadiflotta Komszomol-titkárainak hétfőn kezdődött tanácskozása. A tanácskozáson azokból a fel­adatokból indulnak ki, amelye­ket hétfői beszédében Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, valamint beszámolóikban Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter és Alekszej Jepisev hadseregtábor­nok, a szovjet hadsereg és hadi­flotta politikai főcsoportfőnöke tűz­tek ki. Losonczi Pál Ulánbátorban (ČSTK) - Losonczi Pál, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az MNK Elnöki Taná­csának elnöke tegnap hivatalos baráti látogatásra Ulánbátorba ér­kezett. A látogatásra a Mongol Népi Forradalmi Párt KB és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének a meghívására került sor. Az ulánbátori repülőtéren a ma­gyar vendéget Jumzsagijn Ce- denbal pártfótitkár fogadta. AZ ARGENTIN ÁLLAMFŐ FOGADTA A KOMMUNISTÁK KÜLDÖTTSÉGÉT Javaslatok az ország gazdasági gondjainak megoldására (ČSTK) - Raúl Alfonsín argen­tin elnök hétfőn fogadta a kommu­nista párt küldöttségét, amelyet Athos Fava, a központi bizottság főtitkára vezetett. A találkozón Ar­gentína gazdasági helyzetéről és a súlyos gondok megoldásának lehetőségeiről volt szó. Az Argentin KP képviselői hangsúlyozták, szükség van az alkotmányos garanciákról szóló olyan megállapodásra, amelyet valamennyi politikai párt aláírna. A kommunisták átadták az állam­főnek az ország komoly problémá­inak megoldására irányuló konkrét intézkedések javaslatát. ( Argentína 43 milliárd dollárt meghaladó külföldi adósságával kapcsolatban az Argentin KP azt indítványozza, hogy a visszafize­tést 15 évre osszák szét azzal, hogy a kamatok törlesztését öt évvel elhalasztják. A párt a Nem­zetközi Valuta Alap által Argentí­nára kényszerített visszafizetési móddal nem ért egyet. Az argentin kommunisták a Mal- vin-szigetek ügyében azt szorgal­mazzák, hogy a kormány köves­sen olyan politikát, amely biztosít­ja: a NATO a szigeteket nem használja ki nukleáris támasz­pontként. Az amerikai kormány légvédelmi rakétákat szállít Rijadnak Az iráni elnök figyelmeztetése (ČSTK) - Washingtonban hiva­talosan megerősítették a New York Timesnek azokat az értesü­léseit, hogy a Reagan-kormányzat még e hét folyamán 400 Stinger típusú légvédelmi rakétát szállít Szaúd-Arábiának. A lap azt is tud­ni véli, hogy ezek egy része már úton van Rijádba. A Stinger típusú könnyű légvé­delmi rakétákat egy katona indítja, megközelítőleg 5 kilométeres kör­zetben levő célpontokat talál el, és önműködő robbanófej juttatja pá­lyájára. A légvédelmi rakéták növelik majd a szaúdi hadsereg harci ké­pességét abban az esetben, ha Rijád a Perzsa-öböl egy részének „védelmére“ vállalkozna, ahol az utóbbi hónapban iráni, illetve iraki rakétatámadások következtében 21 itt közlekedő teher- és tartály­hajót találat ért. Az öböl déli ré­sziben jelenleg mintegy 60 tar­tályhajó vesztegel, mivel a harcok miatt nem merészkednek az észa­ki zónába, sőt néhány társaság azt is közölte, hogy nem küldik hajóikat a veszélyeztetett tér­ségbe. Ali Khamenei iráni elnök fel­szólította a Perzsa-öböl térségé­nek országait, hogy az iraki-iráni konfliktussal kapcsolatban helyez­kedjenek semleges álláspontra. Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait esetleges katonai beavatkozására lehet számítani, mivel az említett országok olajexportját veszé­lyezteti a térségben kialakult fe­szült helyzet. Az ÍRNA hírügynök­ség Khameneinek a teheráni par­lament ülésén elhangzott beszé­déből ezenkívül azt a részt idézte, amelyben figyelmeztetett: annak az országnak, amely nem marad semleges, számolnia kell a követ­kezményekkel. Atomfegyver-kísérletek áldozatainak találkozója (ČSTK) - Az amerikai, brit, ausztrál és kanadai atomfegyver­kísérletek áldozatainak találkozója az Egyesült Államok nukleáris fegyverkezése elleni hatalmas til­takozó akcióvá változott. A kato­nák, akiket parancsnokaik kitettek az atomrobbanás közvetlen hatá­sainak, a Nevada-sivatagban levő amerikai nukleáris lőtér közelében gyűltek össze, és emlékművet állí­tottak az atomsugárzás áldozatai­nak. „Az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére szólítunk föl, hogy gyermekeink békében-s e szörnyű fegyverek nélküli világban élhes­senek“ - hangoztatták. A tiltakozó akció résztvevőihez levelet intézett Gary Hart, az el­nökjelöltségre pályázó coloradói demokrata párti szenátor. Hart eb­ben hangsúlyozta, hogy az ameri­kai kormánynak nemcsak orvosi segítség és pénz útján kell kárta­lanítania az atomkísérletek áldo­zatait, hanem azzal is tartozik ne­kik, hogy megállapodást köt az atomfegyver-kísérletek betiltásá­ról és a nukleáris fegyverzet befa­gyasztásáról. A váltakozó hevességgel 4. éve folyó iráni-iraki há­borúskodás ismét egy nagyon ve­szélyes szakaszhoz érkezett. A hosszadalmas, eredménytelen iszapbirkózást elunva más - na­gyon veszélyes - eszközökhöz fo­lyamodnak az ellenséges felek. A helyi vihar mind nagyobb hullá­mokat ver a nemzetközi vizeken, s a „helyi“ jelző egyre inkább kérdésessé válik. Irak, légierejének fölényét ki­használva, válogatás nélkül meg­támadja az iráni olajkikötőkbe tar­tó vagy az onnan induló tartályha­jókat. Igy akarja elérni az iráni olajexport megbénulását. Annál is inkább, mivel ó maga a háború kitörése óta egyáltalán nem hasz­nálhatja az öböl hajóútjait. Irán válaszul az öböl menti arab országok hajóit támadja, sőt még ennél is tovább megy: a Hor- muzi-szoros lezárásával fenyege­tőzik. Tekintve, hogy a szoros a legkeskenyebb részén mindösz- sze 55 kilométer széles, és mély­sége helyenként alig haladja meg a hetven métert lezárása na­gyon egyszerűen megoldható, s minden bizonnyal szép kis nem­zetközi bonyodalmat váltana ki. A szoroson ugyanis átlag negyed­óránként halad keresztül egy tank­hajó, s ezen a viziúton naponta 276 ezer tonna nyersolaj és 134 ezer tonna finomított olajtermék indul a világ különböző részeibe, elsősorban Japánba, nyugat-Eu- rópába, de Észak-Amerikába is. Érdekes, de - ismerve a Rea- gan-féle politikai irányvonalat* - egyáltalán nem meglepő, hogy a szoros lezárásának gondolata éppen az USA-t „háborította fel“ leginkább, pedig olajimportjának kevesebb, mint 10 százaléka származik az öbölből. Azt is első­sorban Szaúd-Arábiától vásárolja, amelynek, ugyan, vannak olajveze­tékei és biztonságos kikötői a Vö­rös-tenger partján... D ehát Amerika nem lenne Amerika, ha nem hivatkoz­na „létfontosságú érdekeire“ a térségben, s nem lenne kész • Bagdad port egy töredékének biztosításá­ra. Érdekes módon Japán, amely leginkább függ az öböl olajától, rendkívül higgadtan járt el: döntést hozott, hogy tartályhajói csak a biztonságosabb déli kikötőkben vegyék fel az oly szükséges olajat. Hasonlóan higgadtan és éssze­rűen járhatna el az USA is vagy a szintén harcias kijelentéseket és lépéseket tevő Nagy-Britannia, ami megakadályozná, hogy az ira­ki-iráni konfliktus jelzői közül tö­rölni kelljen a „helyi“-t. Csakhogy nem titok: nemcsak az olajról van szó. Még pontosabban: nem első­sorban az olajról. Az Iránból kieb- rudalt amerikaiak most jó lehető­séget látnak a térségbe való kato­nai visszatérésre. Nem elégednek meg ománi támaszpontjaikkal s azzal, hogy mind több fegyvert adnak el Szaúd-Arábiának, és a szállítmányokhoz „csomagol­ják“ a fegyvereket kezelő sze­mélyzetet is, ami biztosítja, hogy ezeket a fegyvereket csak olyan esetekben használják, amelyek az amerikai érdekeknek is megfe­lelnek. A konfliktus kiszélesítésének másik nagy veszélye abban rejlik, hogy ismét választások lesznek az Egyesült Államokban, s Reagan- nek nagyon jól jönne egy, a grena- daihoz hasonló „diadal“. Június­ban választások lesznek Izraelben is, s a pillanatnyilag hatalmon levő Likud-tömb szeretné megtartani, sót megerősíteni pozícióját. Ezt csak a soviniszta-nacionalista ér­zelmek szításával érheti el, ami­nek legjobb módja és eddig min­dig „bevált“ eszköze, ha táma­dást intéz valamelyik arab szom­szédja, de lehetőleg éppen Szíria ellen. Szíria - Irakkal támadt ellen­tétei miatt - Irán oldalán áll, míg a többi arab ország Irakot támo­gatja. Ha az Egyesült Államok be­avatkozik az iraki-iráni konfliktus­ba - s a múlt miatt bizonyára nem Irán oldalára áll - a Teheránt tá­mogató Damaszkusz „meglec- kéztetését“ Izraelre bízhatja. Ezek nem is annyira alaptalan feltétele­zések, hiszen - mint kitudódott - a közelmúltban Washington és Tel Aviv szerződést kötött, mely­AFGANISZTÁN PAKISZTAN BAHREIN KATAR Bandar Abbasz Hormuzi-szoros Hoszab / VixOmáni-ö I \EGYESULT' ARABk EMÍRSÉGEK \OMAN Arab-tenger A Hormuzi-szoros bejárata előtt sorakozott fel az amerikai flottaegység. (A Népszabadság térképe) ezek „védelmére“. A Kitty Hawk repülőgép-anyahajó már április óta a térségben tartózkodik bat kíséróhajójával együtt, s repülőgé­pei négy ománi támaszpontra is leszállási engedélyt kaptak. De Washington még ezt sem tartja elegendő elrettentő erőnek: a spa­nyol vizekről elindult az öböl felé az Amerika repülőgép-anyahajó, s további flottaegységek és repü­lőgépek vannak készenlétben az Arab-tengeren és az Indiai-óceán vizein. Történik mindez - persze csak hivatalosan - az amerikai olajim­nek értelmében összeegyeztetik a két ország katonai akcióit a kö­zel-keleti térségben, s Izrael olda­lán amerikai egységek is részt vehetnek az arab országok elleni hadműveletekben. H a ez a veszélyes fordulat bekövetkezne, azon bizo­nyára mind Washington, mind Tel Aviv - személy szerint Reagan és Samir is - bizonyára sokat nyerne, de az öbölben felkavart háborús hullámok nagy pusztítást okozná­nak a partokon. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents