Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-26 / 123. szám, szombat

ÚJ szú 5 1984. V. 26. ÉPÜL A STARINAI VÍZTÁROZÓ „A víz egyre drágább...“ Valójában akkor eszmélünk rá, mit jelent mindannyiunk számára a víz, ha hiába csavargatjuk a víz­csapot és az áhítozott frissítő, üdí­tő ivóvíz helyett legfeljebb néhány mélyről fakadó ,,hörgés“ jelzi: szabad az út a csőhálózatban, de nincs, ami csurogjon belőle. Gyak­ran gyermekkori fürdőhelyeinket is hiába keressük a folyók mentén. Ugyanúgy megváltozott arculatuk, mint a folyók vizének használható­sága. Fürdőzésre ma már elvétve találunk alkalmas helyet. Valahol vétettünk magunk ellen, nem be­csültük kellően azt, amit a termé­szet nyújtott az embernek. S ezért meg kell fizetni a „tandíjat“. Sajnos, eléggé ál­talános jelenség ez, ezért .nincs is szán­dékomban tovább feszegetni okait. Ehelyett a kelet­szlovákiai ivóvízellá­tásról, illetve az ez­zel kapcsolatos problémák megol­dására tett intézke­désekről és főleg az itteni ivóvízellátás javulását célzó álla­mi beruházások egyikéről, a starinai víztározó építéséről szeretnék beszá­molni. Az építkezésnek gazdaságpolitikai és társadalmi jelentő­ségét bizonyítja már az a tény is, hogy a közelmúltban itt megtartott párt-gaz­dasági ellenőrző napon részt vett Peter Coiotka, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZSZK minisz­terelnöke és több miniszter is. Pe­ter Colotka az építkezés fontos szerepével kapcsolatban többek között hangsúlyozta: ,,A víz egyre drágább, ezért ügyelnünk kell ar­ra, hogy feleslegesen ne pazarol­juk el. Kelet-Szlovákiában is jelen­tős problémát okoz az ivóvízhiány, ezért a kormányzat mindent meg­tesz azért, hogy ez 2000-ig megoldódjon. Ezt a célt hivatott szolgálni az épülőben levő starinai víztározó is...“ Hol és hogyan is épül ez a víztározó? A humennéi járás északkeleti részében, Sninától, Stakčín és Starina községektől északra, a Cirocha folyó felső részén csak­nem 1 milliárd 627,5 millió korona értékű ráfordítással vette kezdetét néhány évvel ezelőtt ez az építke­zés. Az egész komplexum négy alapvető részből áll, s befejezése után - mint egyik legnagyobb víz­müvünk - másodpercenként 1500 liter ivóvizet szolgáltat majd Hu­menné, Prešov, Vranov, Snina és Kassa (Košice) lakosságának. Az építkezés kivitelezését ere­detileg az akkor még létező kassai Hydrostavra bízták, amely erre a feladatra alkalmatlannak bizo­nyult. Ezután a Kassai Mélyépítő Vállalat vette át a kivitelezés igé­nyes munkálatait és ezzel együtt a korábbi gondokat is. Nem irigy­lésre méltó helyzetben. Valóban nem egyszerű, hanem eléggé bonyolult építkezésről van szó. A csaknem 60 millió köbmé­ter vízmennyiség befogadására alkalmas víztározónak építése, ezen belül a 300 méter hosszú és 51 méter magas gát kiépítése megközelítőleg 1,5 millió köbmé­ter föld és 100 ezer köbméter beton bedolgozását követeli. Ezenkívül több mint száz kilomé­Peter Colotka jelképesen megindítja a IV. szakaszának kivitelezését tér hosszú vízvezetékhálózat, s az ehhez szükséges berendezések, épületek építését is igényli a komplex feladatok teljesítése. Eddig az építkezés három sza­kaszán folyt a munka, és Peter Colotka említett látogatása alkal­mából a negyedik szakaszon - a Vranov-Prešov közti vezeték- hálózat létesítésén - is elkezdő­dött a munka. Ezt a žilinai Váho- stav szakemberei végzik. A legutóbbi párt-gazdasági ellenőrző napon megállapították, hogy az építkezés kezdete óta első ízben teljesíti a kivitelező Kassai Mélyépítő Vállalat az álla­mi tervet. Ehhez feltétlenül hozzá­járult az a figyelem is, amelyet a kormány és a kerület vezetői tanúsítanak a kiemeltnek minősí­tett építkezés iránt. Nem kis szerepe van minden­nek abban, hogy az első számú építkezésen a szóban forgó napon sor kerülhetett a vízelőkészítő üzemegység próbaüzemelésének beindítására. Ez megteremti a fel­tételeket arra is, hogy a hármas számú építkezés - a Snina-Hu- menné közti vezetékhálózat léte­sítése - szintén befejeződhessen, s mindkét városba még az idén eljuthasson a jó minőségű ivóvíz. Az egész komplexum kulcsépit- kezése tulajdonképpen a víztáro­zó, amely csaknem 500 millió ko­rona költségráfordítást igényel. Ebből az építők az utóbbi három évben 110 millió koronát használ­tak fel, ami csaknem annyi, amennyi az idén szerepel a terv­ben. Már ebből is kiérződik, milyen rendkívüli igyekezetet, szorgalmat követel az idei feladatok teljesíté­se. Ennek a kivitelező vállalat dol­gozói tudatában vannak. A közeli hetek legfontosabb tennivalói közé tartozik a gátépítés 305. magassági pontig való befe­jezése. A munkálatok eddigi me­nete arra enged következtetni, hogy ezt a feladatot teljesítik, s a Snina-Humenné-Vranov közti vezetékhálózat építésével együtt­járó munkákat is idejében el­végzik. Derűlátásra ad okot az építők növekvő igyekezete, felelősség- teljes munkája, ami abban a kö­zös felajánlásban is megnyilvánult, melyet az építkezésen dolgozók képviselői az ellenőrző napon ad­tak át Peter Colotkának. Ebben az építők például azt is vállalják, hogy Humennébe még az idén - az eredeti határidőnél 24 hónappal korábban - bevezetik az ivóvi­Zet KULIK GELLERT A felvétel a starinai tározó építésén készült (Robert Berenhault felvételei) A KOMMUNISTA TEKINTÉLYE ',,Haa kommunistának a készen kapott következtetések alapján eszébe jutna kérkedni kommunis­ta mivoltával, anélkül, hogy rend­kívül komoly, nehéz és nagy mun­kát végezne, anélkül, hogy kiis­merné magát a tényekben, ame­lyeket kötelessége bíráló szemmel nézni - az ilyen kommunista igen sajnálatra méltó volna. És az ilyen felületesség a leghatározottabban végzetes lenne. Ha tudom, hogy keveset tudok, akkor iparkodni fo­gok, hogy többet tudjak, de ha valaki azt mondja, hogy ö kommu­nista s ezért semmit sem kell ala­posan tudnia, az ilyen emberekből semmi sem lesz, ami csak némi­képp hasonlítana a kommunistá­hoz.“ Ezeket a szavakat Lenin mondta 1920 októberében, az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. összoroszországi kongresszusán, ahol az ifjúsági szövetségek feladatairól beszélt. A több mint 6 évtizede elhangzott szavak ma sem veszítettek jelen­tőségükből, ugyanúgy érvénye­sek, mint egykoron. Minden társadalom a fiatalokra épít. Nekik kívánja megteremteni a jobb körülményeket, bízva ben­ne, hogy felnőttként ugyanolyan hittel, odaadással dolgoznak majd, mint annak idején ők, hogy még gondtalanabb életet biztosít­sanak a gyerekeiknek. Társadalmunk valóban korlát­lan lehetőségeket teremtett a fia­talok számára. A tanulási lehető­ség mindenkinek adott - bár ezzel nem mindig okosan élnek - és mit szépítgessük - néha bizony visz- sza is élnek vele. Kevesebb a főiskolai hely, mint a pályázó. És nem mindig azt veszik fel, aki tehetségével, szor­galmával megérdemelné. A jó ál­lásokat sem mindig a jó szakem­berek kapják - mert sajnos visz- szásságok még mindig vannak. Vezető beosztású fiatal szak­emberrel beszéltem nemrégiben. Panaszkodott. A főnökére, aki fél minden újítástól, nem halad a kor­ral, a tudományos forradalom vív­mányairól mindössze annyit tud, hogy ilyen is van, de hogy a gya­korlatban ezt hogyan lehet és kell alkalmazni - azzal már nem törő­dik, hiszem rövidesen nyugdíjba megy. A fiatalembert jó szakembernek tartják. De fennáll a veszély, hogy a ké­nyelmes megoldást választja, har­minc -, negyvenéves korára meg­alkuvó lesz. Rossz példát lát maga előtt. Mégis bízom benne, hogy lesz ereje tovább küzdeni s harcba szállni a kerékkötőkkel. Nem általános jelenség, amiről szóltam, annál kirívóbb, ha kom­munistához nem méltó magatar­tással találkozik az ember. Szédü­letes iramban fejlődő és változó világunkban az egy helyben topo- gás megbocsáthatatlan. De ki­használni pozíció adta lehetősé­geket - még súlyosabb vétség. Hogy ilyesmi ne fordulhasson elő - ezért „kötelességünk bíráló szemmel nézni“ - még akkor is, ha nem szerzünk vele népszerü­SeQet KOPASZ CSILLA Milliós tételek Az Ifjúság Kezdeményezésének Számlája mozgalomról Vitathatatlan, hogy a SZISZ ed­dig is sokat tett a tudományos­műszaki haladás eredményeinek gyakorlati érvényesítéséért, ami­nek a társadalmi haszna jelentős. Tavaly, Szlovákiában, csupán az Ifjúsági Fényszóró mozgalom 415 millió korona értékű hasznot ered­ményezett. A fiatal újítók és felta­lálók mozgalma 15 437 alkalma­zott újítás révén még többet: 493 millió koronát. A Zenit mozgalom és a takarékosságot szorgalmazó ifjúsági verseny pedig a legtöbbet, 672,4 millió koronát. A legújabb ifjúsági mozgalmat, melynek elnevezése: az Ijfúság Kezdeményezésének Számlája, a szövetségi kormány elnökségé­nek 1982. november 29-én jóváha­gyott, 221. számú határozata alapján, az illetékes minisztériu­mokkal megegyezve kezdte szer­vezni a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség. Mégpedig kísérlet formá­jában, úgy, hogy 1983. január 1- én a cseh országrészekben 23, Szlovákiában 10 vállalati, nagy­üzemi ifjúsági szervezet nevezett be. Ügyelve a CSKP KB útmutatá­sára, hogy tökéletesíteni kell a központi irányítást, szélesebb körben kell érvényesíteni a cél- programos módszert, 113 temati­kus feladat megoldását tűzték ki célul. Olyan feladatokat, melyek megoldása biztosítja a kutatás és a termelés összekapcsolását, a magasabb fokú innovációk meg­valósítását, s ezáltal a kívánatos szerkezeti változásokat a terme­lésben. Az új, ifjúsági mozgalom első évének eedményéről a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága Titkárságának dolgozói, Peter Du­la és Jozef Sloboda, kérésemre részletes tájékoztatást adtak. Szlovákiában a megoldásra vá­ró 113 tematikus feladatot, mint komplex programot értelmezték, s az ifjúsági kollektívák tagjai főleg egyénileg oldották meg egy-egy tematikus feladat bizonyos részét. Újításnak, ésszerűsítésnek minő­sítve a részfeladatot, összesen 434 fiatal kapcsolódott be ilyen módon a feladatok megoldásába. A kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű ifjúsági szervezetének 150, a humennei CHEMLON nem­zeti vállalat ifjúsági szervezetének 102 tagja. A részfeladatok mintegy 30 százalékát 9 ifjúsági komplex racionalizációs brigád oldotta meg. Legjelentősebb az egyénileg ki­dolgozott és sikerrel alkalmazott megoldások közül Konterman László (Kelet-szlovákiai Vasmű) javaslata volt. Megoldotta a kohó súlymérő rendszere javításának problémáját az eddig szokásos le- és visszaszerelés nélkül, ami évi 218 226 korona megtakarítást je­lent. A társadalmi haszon szempont­jából legjelentősebb a Jozef Weiss (humennei CHEMLON) vezette, racionalizációs munkabrigád ja­vaslata volt. Kidolgozták, majd nyomban alkalmazni is kezdték a Partex típusú gép 800 orsójának új rendszerű javítását, amivel 2,1 millió koronás költséget takarítot­tak meg. Több mint másfél millió koronás tételt jelent, hogy Anton Rimarčík (Kelet-szlovákiai Vas­mű) vezetésével a hengermű ifjú­sági racionalizációs munkabrigád­ja olyan új eljárást alkalmaz a fe­kete pléh hengerlésekor, amivel a bugákból tonnánként 22,7 kg fém megtakarítható. A mozgalom törzskarának ve­zetői kiszámították: 7 millió 789 ezer korona a „számla“ utolsó, év végi tétele. Ami annyit jelent, hogy a részt vevő fiatalok egyenként, át-> lagosan 20 442 koronás társadal­mi haszon előteremtésével járul­tak hozzá a mozgalom sikeréhez. Tájékoztatóim azt is elmondták, hogy az időigényesebb, tavaly ki­dolgozott és elfogadott megoldá­sok alkalmazására az idén feltét­lenül sor kerül, szám szerint 54 javaslatról van szó, és az idén további 5 vállalati, nagyüzemi ifjú­sági szervezet, 8 ifjúsági kollektíva nevezett be, ezért nagyobb mérté­kű a mozgalom idei terve. Előze­tes - és hangsúlyozták: nagyon reális - számításuk szerint a részt vevő fiatalok egyenként, át­lagosan 194 000 koronás társa­dalmi haszon előteremtésével já­rulnak hozzá 1984-ben a mozga­lom sikeréhez. Megemlítették azt a tapasztala­tukat, hogy ahol a pártbizottság, mint például a humennei CHEM­LON nemzeti vállalatnál, útmuta­tással, tanácsadással támogatta a fiatalok kezdeményezését, a mozgalom sikere, hatása, nép­szerűsége hónapról hónapra je­lentősebb. Szóltak a mozgalom fontos tennivalóiról is: sürgős fel­adat a szervezési módszerek töké­letesítése, az időszakosság és kampányszerűség felszámolása, a résztvevők számának növelése. Végezetül azt a véleményüket hangoztatták, hogy a kezdeti ne­hézségek, problémák ellenére jól rajtolt ez az új ifjúsági mozgalom. Úgy gondolom, hogy az Ifjúság Kezdeményezésének Számláján szereplő milliós tételek ezt egyéb­ként is bizonyítják. HAJDÚ ANDRÁS A kolíni Frigera vállalat hűtőberendezéseket gyárt a távolsági gyorsszállítás számára. Az idén 2800 ilyen berendezést állít elő, s legnagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. A vállalat dolgozói nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre. A képen: Milan Vladyka a hűtőrendszer csövezetével dolgozik, Václav Lodi a hűtő­keverék gyűjtőedényét szereli fel. (Petr Josek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents