Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-26 / 123. szám, szombat
KIS ________ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban Május 19-töl 25-ig Szombat: Konsztantyin Csernyenko amerikai tudósokhoz intézett levelében az űrfegyverkezés megakadályozására szólított fel • Gromiko szovjet külügyminiszter a katonai kiadások befagyasztását sürgette az ENSZ-fötitkárához címzett levelében • Tuniszban az Arab Liga külügyminiszterei a Perzsaöbölben kialakult feszült helyzetről tárgyaltak Vasárnap: Dmitrij Usztyinov marsall a nyugat-európai rakétatelepítés veszélyeiről és a Szovjetunió válaszlépéseiről nyilatkozott a TASZSZ-nak HétfÖ* A nyugatnémet külügyminiszter megkezdte moszkvai tárgyalásait • Az arab országok kérésére összeült a Biztonsági Tanács • Ronald Reagan további katonai támogatást ígért a salvadori rezsim új vezetőjének Kedd: Ľubomír Štrougal miniszterelnök Belgrádban a jugoszláv párt- és állami élet vezetőivel tárgyalt • Az amerikai elnök sajtóértekezletén megerősítette az erőfölény megszerzését célzó irányvonal folytatását • Négy földrész hat országa javasolta a nukleáris fegyverek befagyasztását Szerda: Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter befejezte zimbabwei látogatását, és Angolába érkezett • A KNDK párt- és állami küldöttsége megkezdte tárgyalásait a szovjet vezetőkkel Csütörtök" Bécsben felújították a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokat • Richard von Weizsáckert választották az NSZK 6. államfőjévé Péntek: A csehszlovák parlamenti küldöttség befejezte belgiumi látogatását A hét közepén hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett a KNDK pártós állami küldöttsége, hogy a szovjet párt- és állami élet vezetőivel eszmecseréket folytasson a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. Felvételünk a tárgyalások megkezdése előtti pillanatokban készült: balról jobbra: Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter, Kim lr Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK államfője, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Tyihonov kormányfő és Andrej Gromiko külügyminiszter. Leszerelést sürgető moszkvai állásfoglalások Az elmúlt hét végén legmagasabb szinten több szovjet megnyilatkozás történt, amelyek ismét igazolták: a Szovjetunió változatlan álláspontot foglal el a fegyverkezés és a rakétacsökkentés kérdésében. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke amerikai tudósokhoz intézett levelében az űrfegyverkezésben rejlő óriási veszélyekre figyelmeztetett. Határozottan leszögezte: minden előfeltétel nélkül meg kell kezdeni a tárgyalásokat az űrfegyverkezés valamennyi csatornájának a lezárása érdekében. A moszkvai vezetés nevében ismét megerősítette: a Szovjetunió kész maximális erőfeszítésekre, hogy ne valósuljanak meg azok a tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt ki akarják terjeszteni a kozmikus térségre is. A Szovjetuniónak az a meggyőződése, hogy az ilyen irányú politikának az államok kötelező magatartási normájává, általános nemzetközi kötelezettségévé kell válnia. Andrej Gromiko külügyminiszter az ENSZ főtitkárához küldött levelében szintén fontosnak minősítette, ha a nukleáris hatalmak közös magatartási normákban egyeznének meg, mert ez javítaná a nemzetközi légkört, erősítené a bizalmat és arra ösztönözné az országokat, hogy a most fegyverkezésre költött összegeket a fejlődés céljaira fordítanák. A szovjet diplomácia vezetője a katonai kiadások befagyasztását sürgette, s ennek kapcsán emlékeztetett arra. tíz éve az ENSZ-ben szovjet kezdeményezésre jóváhagyták azt a határozatot, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 10 százalékkal csökkentsék katonai kiadásaikat, és az így nyert összegből segítsék a fejlődő országokat. Ez a határozat a mai napig teljesítetlen maradt, mert az USA és a NATO épp ellenkező irányba az amerikai rakéták által jelentett fenyegetést. Mivel a wahsingtoni kormányzat azzal számolt, hogy a Pershing-2 és a szárnyas rakéták 8-10 percen belül elérik a Varsói Szerződés objektumait és városait, szovjet részről kénytelenek olyan intézkedéseket hozni, amelyek ugyanilyen veszélyt jelentenek az Egyesült Államok területére nézve. Ezért a Szovjetunió megnövelte az USA partjainál cirkáló nukleáris rakétafegyverzettel felszerelt tengeralattjáróinak számát. Dmitrij Usztyinov nyomatékosan hangsúlyozta: ,,Ellenintézkedéseink szigorúan azon határok között maradnak, amelyeket az USA és a NATO tevékenysége határoz meg.“ Az interjú végén kijelentette, hogy Moszkvában veszélyesnek és természetellenesnek tartják ezt a helyzetet, amelyet meg kell és meg is lehet javítani. Ha eltávolítanák az amerikai rakétákat Nyugat-Európából, a Szovjetunió válaszlépéseit is vissza lehetne vonni, s ha ez megtörténne, megkezdődhetnének a becsületes, egyenjogú, építő szellemű leszerelési tárgyalások, de pillanatnyilag a Nyugat folytatódó rakétatelepítése nem nyújt erre lehetőséget. Párbeszéd - akadályokkal A szovjet állásfoglalásokban felvetett kérdések szerepeltek Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter és a szovjet vezetők moszkvai tárgyalásainak fókuszában is. A bonni politikus figyelmét felhívták arra, hogy az amerikai rakétatelepítés nyomán Európában veszélyes helyzet alakult ki, amelyen sürgősen változtatni kell. Gromiko külügyminiszter nagyon határozottan kijelentette, hogy az események ilyen alakulásáért az NSZK kormányát is felelősség terheli. Genscher e kérdésben a NATO ismert álláspontját ismételte meg, ugyanakkor állást foglalt az európai stabilitás garantálása mellett, az egyensúly és az enyhülés, a biztonsági érdekek kölcsönös elismerése alapján. Arról beszélt: az NSZK kormánya hozzá akar járulni a fegyverkezés leállításához. Szavakban tehát ugyanazt hangoztatta, amit a Reagan-kor- mányzat, s ez nem is meglepő, hiszen Bonn korábban is egyetértett a telepítés kérdésében Washingtonnal, és Genscher - moszkvai útja előtt lezajlott fehérházi tárgyalásain is - helyeselte a rakétatelepítés folytatását, ám valójában kormányának tettei, az újabb Pershingek felállítása épp ellenkező előjelű nyugatnémet szándékokat támaszt alá. A Csernyenko-Genscher találkozón is tükröződött az, hogy a két fél eltérő megközelítésben fejtette ki a nemzetközi feszültség okait. A szovjet vezető megismételte: a Szovjetunió és szövetségesei nem engedhetik meg, hogy a másik fél katonai fölényre tegyen szert. Leszögezte ismét, hogy a nukleáris fegyverek korlátozásáról a nyugat-európai rakétatelepítés miatt megszakadt tárgyalások akkor folytatódhatnak, ha helyreáll a telepítés előtti helyzet. Genscher azt próbálta a középpontba állítani, hogy minden előzetes feltétel nélkül a felek mielőbb üljenek tárgyalóasztalhoz. A szovjet vezető felhívta a figyelmet országa legutóbbi leszerelési javaslataira, amelyeket az USA sorozatosan elutasított. Ezzel közvetve érzékeltette, hogy a Reagan-kormányzat a közvélemény megtévesztése végett szavakban a párbeszéd hívének mondja magát, ám valójában nem kívánja a megállapodást. Ezt igazolta az amerikai elnök e heti sajtó- értekezletén tett kijelentése is, miszerint Nyugat-Európában az eredeti menetrend szerint folytatják a rakéták telepítését. Összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Többszöri szókölcsönzés A szókölcsönzés bonyolult folyamatában nemritkán előfordul, hogy ugyanaz a szó más-más jelentéssel többször is bekerül nyelvünkbe. Az alábbiakban - szótáraink és saját gyűjtésem felhasználásával - a kártyamüszók közül mutatok be néhány olyat, amelynek van párhuzamos köznyelvi vagy egyéb nyelvrétegbeli megfelelője is. Ide sorolandó mindjárt a XV. században megjelenő kártya szavunk: az eredetét tekintve a hártyával azonos. A boszton szót is többször átvettük. Egyrészt a múlt században népszerűvé vált kártyafajta neveként, másrészt mint zenei műszót, a lassú keringő amerikai változatának jelölésére. A casco a hombre neN/ű kártyajáték műszava volt. Ugyanarra a spanyol szóra vezethető vissza, amelyikre az önkéntes gép- jármű-biztosítás megfelelője, a kaszkó is. A „két lap valamelyik színből" jelentésű dubló átvételekor egyaránt közreműködhetett az angol, a francia és a német nyelv. A szó a latin eredetű dupla szócsaládjába tartozik. Sokan játszották a múlt században és a századfordulón a ferbli nevű, nagy kockázattal járó, hazárd kártyajátékot. Az Elő a farbával! (= Tessék nyilatkozni!) szólásban a farba ugyanarra a német eredetű szóra megy vissza, mint a ferbli. Forsz szavunk is többször érkezett hozzánk más-más úton. A bridzsnyelvben „kényszerítés“, a köznyelvben pedig „valaminek a nyitja, különös ügyesség“ jelentéssel használjuk. Több mint száz éve játsszák a makaót. Nevét a Macao nevű portugál gyarmattól kapta. Állítólag az ott állomásozó tisztek találták ki e kártyafajtát. De van egy makaó nevű papagájfajta, amely szerintem szintén etimológiai rokonságba hozható a kártyanévvel. SOMOGYI BÉLA „Kártékony életmód“? A hasonló hangzású és rokon jelentésű szavak közül nem mindig sikerül a megfelelőt kiválasztanunk. Pedig nem lehet őRet tetszés szerint felcserélni közlésünkben. Sokszor csak árnyalatnyi köztük a jelentéseltérés, a felületes fogalmazó alig érzékeli, de már ennyi is elegendő ahhoz, hogy a használatban olykor különbséget tegyünk köztük. Az a szerző sem találta meg a megfelelő szót, aki az egészségtelen életmódot folytató embereket „kártékony életmódjuk“ miatt ostorozta. Ezt a melléknevet: kártékony, elsősorban állatokra, növényekre, de természeti vagy társadalmi jelenségekre is alkalmazzuk jelzőként, esetleg állítmányként, beszélünk például kártékony állatról, gyomról, kártékony árvízről, eszmékről, sőt régebben még emberekre is alkalmazták, mint azt a kártékony elemek kifejezés is tanúsítja. A kártékony jelentése tehát ez: kártevő, kárt okozó, káros. Olykor jól helyettesíthető a káros melléknévvel is: káros vad, káros eszmék stb. Az életmód is lehet kárt okozó, mégsem igen szoktunk kártékony életmódról beszélni, hanem inkább káros életmódról. A kártékony ugyanis főként a mások: a társadalom, a közösség számára káros élőlénynek, növénynek, jelenségnek a jelzőjeként, állítmányaként használatos szó, a káros pedig mind a mások, mind a magunk számára hátrányos tulajdonságot jelöli. Tehát az életmód - ha csupán arról van szó, hogy helytelen, egészségtelen, magunknak okozunk vele kárt - káros, ugyanúgy, mint a szenvedély, szokás stb. Kártékonynak akkor minősíthetnénk, ha mások számára is kárt okoznánk vele; pl. a garázda életmódra már esetleg mondhatnánk, hogy kártékony életmód. JAKAB ISTVÁN Mi is az a széles spektrumú antibiotikum? Egyik hazai magyar lapunkban megjelent egy kis cikk, amely új gyógyszereket ismertet. Szerzője - egyebek közt - egy új antibiotikumot említ, s ezt állapítja meg róla: „... előnye, hogy rendkívül széles spektrumú, megöli a penicillinre nem érzékeny bacilusokat is“. Ebben a mondatban több hiba is akad. Nézzük csak meg. Először is a kórokozót jelölő bacilus szót itt nem tarthatjuk helyesnek, mivel a bacilus a pálcika alakú baktériumok megnevezése, tehát jóval szűkebb értelmű, mint a baktérium szó. A penicillinről eléggé köztudomású, hogy nem kizárólag bacilu- sokra hat, hanem bizonyos baktériumtörzsekre. Vagyis baktériumot kellett volna írni, nem bacilust, még ha feltételezhető is, hogy nem minden olvasó tudja, mi a különbség a bacilus és a baktérium közt. Tudományos ismeretterjesztő cikkben a szóban forgó kórokozókat pontosan kell meghatározni. A másik kifogásolni való az idézett mondatban szereplő széles spektrumú jelző. A magyar nyelvhasználat ugyanis nem ismer széles spektrumú antibiotikumot. A magyarban a latin eredetű spektrum szó nem hordozza ugyanazokat a jelentéseket, mint például a szlovák nyelvben. Szlovákul azt a fajta antibiotikumot, amelyről itt szó van, s amelynek jellemző tulajdonsága az, hogy sokféle baktériumtörzsre hat, sőt a nagyobb vírusok okozta betegségek ellen is sikerrel alkalmazható, širokošpektrálne antibiotikumnak nevezik. A magyar széles spektrumú ennek a širokošpektrálne szlovák összetételnek a szó szerinti fordításával jött létre. Csakhogy magyarul a széles spektrumú legjobb esetben azt jelenti: széles színképú, széles választékú, és az adott antibiotikum esetében nem erről van szó. A sokféle baktériumtörzsre ható antibiotikum helyes magyar neve: széles hatósávú antibiotikum. Láthatjuk tehát, hogy a cikkből idézett mondat teljes egészében helytelen, mert egyrészt hibásan nevezi meg azt az antibiotikumcsoportot, amelybe az új antibiotikum tartozik, másrészt ennek az antibiotikumcsoportnak a lényegét pontatlanul határozza meg. A pontos, helyes meghatározás például így hangzott volna: Az új antibiotikum előnye, hogy széles hatósávú, vagyis sokféle baktérium- törzsre hat, olyanokra is, amelyek más antibiotikumokra, például a penicillinre nem érzékenyek. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1984. V. 26. lépett tovább, hiszen évről évre sokkal többet költött fegyverekre. Arra figyelmeztetett ismét, hogy a Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a katonai kiadások befagyasztását, de erre sem érkezett válasz. Andrej Gromiko levele végén nyomatékosan leszögezte, hogy a Szovjetunió a leszerelési tárgyalások híve, de csak a tényleges előrelépést szolgáló párbeszédnek látja értelmét, és csak konkrét leszerelési intézkedések elérése céljából hajlandó tárgyaló- asztalhoz ülni, nem pedig - amint azt a Nyugat szorgalmazza - a párbeszéd látszatának keltése végett. űmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter a TASZSZ-nak adott interjújában bírálta a nyugat-európai rakétatelepítést, illetve körvonalazta a Szovjetunió és szövetségesei válaszlépéseit. Az első kérdésre adott válaszában leszögezte: „Intézkedéseink nyomán helyreáll a nukleáris fegyverzet egyensúlya, de magától értetődően sokkal magasabb szinten“. A legtöb nyu- gat-európai polgári lap is interjújának azt a részét idézte, amelyben megállapítja, hogy az amerikai nukleáris rakéták telepítésével csökkent az NSZK, Nagy-Britan- nia és Olaszország biztonsága. A továbbiakban a Szovjetunió válaszlépéseiről szólva leszögezte: a Szovjetunió kényszerhelyzetben feloldotta az általa 1982-ben egyoldalúan bejelentett moratóriumot az SS 20-as közepes hatótávolságú rakétáknak az ország európai területén való telepítésére, s az amerikai atomrakéta-potenci- ál további európai növelésének megfelelően a Szovjetunió is növeli ilyen rakétáinak számát európai területén. Ezenkívül a szocialista közösség védelme érdekében az NDK és Csehszlovákia kormányával született megállapodással összhangban 1983 decemberétől megkezdődött a két ország területén a szovjet megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakéták telepítése. Ezek jelenleg készenléti rendszerben állnak, s megfelelően ellentételezik
