Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-23 / 120. szám, szerda

ÚJ szú . 5 1984. V. 23. A tervezéstől az ellenőrzésig Egy központi község helyi pártbizottságának tapasztalatairól A bratislavai Slovnaft vállalat dolgozói a Szlovák Nemzeti Felke­lés 40. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy idei áruterme­lési tervüket 40 millió koronával túlteljesítik. Ebben az évben hét új első osztályú termék gyártását kezdik meg. A képen: Roman Dúc a hulladékgáz-vezeték automata szabályozószelepét ellen­őrzi. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) Megérdemelt elismerés Helytálltak a nemzeti bizottságok versenyében Jóval a területi és közigazgatási hatáskör rendezése után, alig há­rom éve alakult meg Palást (Pláš- t’ovce) községben a helyi pártbi­zottság. A központi községhez csak egy, szomszédos falu, Ipoly- födémes (Ipeľské Úľany) tartozik közigazgatásilag, de mivel elég nagy létszámú mind a két falu pártalapszervezete, s az iskolának, a földművesszövetkezetnek, az erdőgazdaságnak is önálló párt- szervezete van, szükséges volt a helyi pártbizottság megalakí­tása. öt pártalapszervezet 145 tagjá­nak, 5 tagjelöltjének munkáját irá­nyítja és szervezi a 7 tagú helyi pártbizottság, melynek elnöke Blaskó István iskolaigazgató, alel­nöke Kissimonyi Pál, a hnb titkára. Az irányító munkába rendszere­sen bekapcsolódik aktivistaként Jozef Žiga, a járási pártbizottság dolgozója, aki már a megalakulás­kor hangsúlyosan figyelmeztette a helyi pártbizottságot: nem vár­hattok mindent a járástól, éppen ellenkezőleg, nektek kell segíteni. Erre hivatkozik most is a helyi pártbizottság elnöke, amikor a há­roméves működés legfontosabb tapasztalatait vázolni kezdi:- Kezdetben még az is gond volt - magyarázza -, hogy miként szervezzük meg az alapszerveze­tek belső pártéletét, mert hiányzott az egységes tagsági nyilvántartás, az egységes, áttekinthető és ellenőrizhető munkaterv, pedig mindez fontos feltétele a pártmun­ka hatékonyságának. Hogyan se­gíthetnénk mi, kérdezgettük egy­mástól, amikor a magunk házatá- ján nincs minden rendben? Hát rendet teremtettünk, a tervezéstől kezdve az ellenőrzésig minden­ben. Ma már jobban odafigyelünk, az idős kommunistákra is. Legutóbb például a helyi párt­alapszervezet legidősebb tagját, a 92 esztendős Jánošík Pált, szü­- Mindenekelőtt, mi a lényege az előzetes ügyintézésnek, milyen céllal vezették be?-Gyakorlatilag arról van szó, hogy még a nyugdíjaztatás előtt összegyűjtjük az igényléshez szükséges alapanyagokat. Vagyis még a nyugdíjkérvény benyújtása előtt összegezzük azokat az irato­kat, amelyek a nyugdíj összegé­nek meghatározásához szüksé­gesek. így mindenkinek lehetősé­ge nyílik, hogy idejében beszerez­hesse az esetleg hiányzó iratokat. A járási nemzeti bizottság illetékes osztálya pedig megalapozottab­ban dönthet, tisztázhatja az egyes kérdéseket, így például a munka- nélküliség, a munkaviszony meg­szakításának okait stb. letésnapja és házasságkötésének jubileuma alkalmából külön is kö­szöntötték a tagsági gyűlésen.- Azután a gazdaságpolitika helyi megvalósítása került a figye­lem előterébe - folytatja. - Tény, hogy a jelenlegi gazdaságirányítá­si rendszer a korábbinál nagyobb önállóságot és felelősséget bizto­sít mind a földművesszövetkezet, mind az erdőgázdaság részére. Meg kellett tanulni ezekkel a lehe­tőségekkel élni, a helyi pártbizott­ságnak pedig megtalálnia a mód­szereket ahhoz, hogy az önálló­ság előmozdításával párhuzamo­san gondoskodjunk a népgazda­sági célok elsődlegességéről. A földmúvesszövetkezetet a szakosodásra, a komplex intéz­kedések érvényesítésére, a melléküzemági tevékenység fo­kozására ösztönözték. Három szocialista munkabrigád működik az efsz-ben, s közülük a sertés­gondozóké az idén már a kollektív, brigádrendszerű jutalmazás érvé­nyesítésével szervezi a munkát. A melléküzemági műhely, ahol a cukornád vágására szolgáló ma- csetákat gyártják, az utóbbi három évben 20 százalékkal növelte a termelést.- Egyre több időnk, erőnk jutott ezután - tájékoztat - az ideológiai munka megszervezésére, és ma ott tartunk, hogy már segítünk a járási pártbizottságnak, a járási politikai nevelés házának, önálló, helyi előadói testületet szerveztek Šte­fan Mészáros vezetésével, mely nemcsak a pártoktatási tanfolya­mok, hanem a tömegszervezetek politikai nevelésének megszerve­zésével is törődik.- Újabban nagyon sokat foglal­kozunk - magyarázza - a köz­ségfejlesztési problémákkal, még­pedig a tömegpolitikai munka megszervezésével egyidejűleg, mert tapasztalatunk szerint csak akkor eredményes mindkét szaka­- Milyen gondokat kellett meg­oldaniuk az új rendszer bevezeté­se során?- Sok probléma akadt. A mun­káltatók nem szívesen kapcsolód­tak be a bizonylatok ellenőrzésé­be. Az egyre több munkára, mun­kaerőhiányra hivatkoztak. Köte­lességük lett ugyanis, hogy min­den év februárjában kimutatást küldjenek nekünk azon alkalma­zottaik munkaviszonyáról, akik a következő évben elérik a nyug­díjkorhatárt.-Az új rendszer értelmében milyen feladat hárul a munkálta­tókra és mi a járási nemzeti bizott­ságok szociális osztályainak köte­lessége?- A munkáltató kötelessége, szón a munka, ha megtaláljuk az összefüggéseket, a cselekvési egység megteremtésének módját. Legutóbb, a helyi pártbizottság ülésén Tassy Zoltán, a hnb elnöke számolt be az időszerű községfej­lesztési problémákról, a faluszépí- tési akcióról, a sportpálya bővíté­séről, a tájház létesítéséről, de meghívták erre az ülésre az Anti­fasiszta Harcosok Szövetsége he­lyi szervezetének, a SZISZ és a CSEMADOK vezetőségének képviselőit is, mint az ügyben ér­dekelteket.- A folyamatos véleménycsere és feladategyeztetés a fontos eze­ken az üléseken - hangsúlyozza -, arról nem is szólva, hogy a párt- bizottság tagjaival való személyes találkozásokban milyen előny rej­lik azok számára, akik a társadal­mi és tömegszervezeteket képvi­selik. Állításának bizonysága, hogy egyre gyakoribb a kertbarátok ve­zetőségének eljárásához hasonló eset: a különféle szervezetek kép­viselői, mivel fontos közölnivalójuk van, meghívásukat kérik a helyi pártbizottság ülésére.- Nem feledkezünk meg - mondja - a korántsem dicsére­tes jelenségekről sem, arról példá­ul, hogy néha még fékezőleg hat a felesleges formalizmus, a külön­féle kimutatások és az asztalfiók­ba kerülő levelek, jelentések meg­írása. Ezek felszámolásáért is so­kat kell még tennünk. A tapasztalatok összegezése­ként arról a meggyőződéséről be­szél, hogy a széles körű elemzés, az összefüggések elvi tisztázása és a cselekvő részvétel egyaránt elengedhetetlen feltétele a helyi pártbizottság sikeres munkájának.- Ami pedig a holnapot, a teen­dőket illeti - jegyzi meg - legin­kább a munkastílus és a munka- módszer folyamatos megújítása szükséges. HAJDÚ ANDRÁS hogy kérvényezze a munkavi­szony kimutatását, és a kérvényt a meghatározott időpontban el- küldje a járási nemzeti bizottságok szociális ügyosztályára. Segítsé­get kell nyújtania alkalmazottainak a bizonylatok kiegészítésében, tá­jékoztatnia kell a nyugdíjigénylő­ket, hogyan kell igazolniuk munka- viszonyukat stb. A nemzeti bizott­ság illetékes osztálya ellenőrzi a kérvényen feltüntetett adatokat és azt nekünk továbbítja.- Hogyan összegezné az új rendszer bevezetésével kapcsola­tos tapasztalataikat?- Hivatalunk eddig az előzetes ügyintézés keretében 20 882 ki­mutatást készített a munkaviszony időtartamáról. Ezenkívül évente mintegy 20 000 ilyen kimutatást készít az egyéni kérelmek alapján. Felmerésünk tanúsága szerint azúj ügyintézési mód lehetővé tette, hogy 100 eset közül 96-ban végle­gesen és idejében döntsünk a nyugdíjigénylésekról. Ezzel elér­tük azt a célt, amelyet kitűztünk: javítottuk, ésszerűbbé tettük mun­kánkat. Megteremtettük a feltéte­leket ahhoz, hogy döntéseink vég­legesek legyenek és a nyugdíjfo­lyósítás valamint az utolsó bér kifizetése között ne legyen szünet. Vagyis pontosabban, a lehető leg­rövidebb idő alatt intézzük az ügyeket. A dolgozók megértéssel fogadták az új rendszert, egyre többen győződnek meg előnyeiről, hiszen végeredményben hozzájá­rul a létbiztonság megszilárdításá­hoz. Azok a munkáltatók is belát­ták az új módszer helyességét, melyek azelőtt visszautatísották az együttműködést. Ezt néhány adattal is alátámasztom. Míg 1981-ben kísérletileg nyolc szlo­vákiai járás 44 munkahelyén ve­zettük be az új rendszert, 1983- ban már valamennyi járás 414 nagy üzemében, vállalatánál az új módszer szerint dolgoztak. Ütem­tervünk szerint az év végéig a munkáltatók 50 százalékát von­juk be az új rendszerbe, és 1985 folyamán a többi, ötszáznál több alkalmazottal dolgozó munkahe­lyet. J. S. A nemzeti bizottságok szo­cialista versenyének egyik idei győztese a rimaszombati (Ri­mavská Sobota) járás lett. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság kor­mányának elismerő oklevelével járó egymillió koronát településfej­lesztésre, a választási program célkitűzéseinek megvalósítására fordítják. Nagyjából ennyit tartalmazott az ünnepek előtti tömör közlés, mely osztatlan örömet és lelkese­dést váltott ki nemcsak a nemzeti bizottságok és választott szerveik, hanem a lakosság, mindazok kö­rében, akik valami módon hozzá­járultak a sikerhez. Mert ez a győ­zelem valóban a kollektív munka diadala volt. Elég csupán a Febru­ári Győzelem 35. évfordulója tisz­teletére kibontakozott kötelezett­ségvállalási mozgalomra emlé­keztetnünk: a járás üzemeinek, in­tézményeinek és a társadalmi szervezetek tagságának eredeti felajánlása 46 és fél millió korona értékű volt, ezt végül 131 száza­lékra teljesítették, azaz 60 millió 900 ezer korona értéket hoztak létre.- Az említetteken kívül a ver­senyt értékelő bizottság természe­tesen sok egyéb körülményt figye­lembe véve hozta meg döntését - tájékoztatott Pavel Jakabšic, a jnb szervezési osztályának ve­zetője. - Észrevehető javulás ta­pasztalható a nemzeti bizottságok politikai-szervezési tevékenysé­gében. A tanácsüléseken való je­lenlét meghaladta a 96 százalé­kot, s a felmerülő problémák meg­oldása terén is számottevő ered­mények születtek. Minden bizony­nyal azt is figyelembe vették az értékelésnél, hogy eredményein­ket bonyolultabb körülmények kö­zött értük el. Elég megemlíteni, hogy a nemzeti bizottságok 1971- ben történt integrációja után is 123 község igazgatásáról kell gondos­kodnunk. A 157 polgári bizottság tevékenységéről csak annyit, hogy a nyilvános gyűlések megrende­zésén túl 348 politikai-társadalmi rendezvény lebonyolításában is közreműködtek, s nagyban hozzá­járultak elért eredményeinkhez.- Gazdasági téren is hasonló eredmények születtek?- Az ipari bruttótermelés tervét 2,8 százalékkal teljesítettük túl, ami több mint 73 millió koronás értéket képvisel. A vállalatok és üzemek különösebb nehézség nélkül hajtották végre a szükséges termékszerkezeti változásokat. Különösen a vegyipar és a gépipar fejlődött dinamikusan. Az új kapa­citások átadásával mindkét ipar­ágban csaknem egynegyedével nőtt a termelés. A különböző cél­programok teljesítésében is ered­ményesek voltunk. Járásunk ipari vállalatai például 22,76 terajoule fűtőanyagot és energiát takarítot­tak meg, ami a korábbi esztendő fogyasztása 2,48 százalékának felel meg. A beruházásos építkezések ér­téke meghaladta a 443 millió koro­nát, ami a korábbi esztendő való­ságához viszonyítva 12,6 százalé­kos növekedést jelent. A komplex lakásépítési program keretében 613 lakást adtunk át, emellett 438 építése kezdődhetett meg. A Z-1 akció beruházási tervét 133,2 szá­zalékra teljesítettük, a meghatáro­zott mértékben sikerült csökkente­ni a be nem fejezett építkezések számát. A nagyarányú iparfejlesztés el­lenére megmaradt a járás mező­gazdasági jellege, s bár az elmúlt esztendőben különösen nagy szá­razság sújtotta a gazdaságokat, az eredmények miatt nem kell szégyenkezniük. A kerület termeléséből járásunk 17 százalékot biztosít, persze van­nak ágazatok, ahol ennél jóval nagyobb a részarányunk. Jelentős mértékben, több mint 16 százalék­kal növekedett az elmúlt évben a sertéshús termelése, s a tejter­melés közel hat százalékos növe­kedése is mutatja fejlődésünket. A jó eredményekhez jelentős mér­tékben hozzájárultak a mezőgaz­dasági üzemeken kívülállók is, akik a nemzeti bizottságok szerve­zésében több mint 48 ezer tonna jó minőségű szénát gyűjtöttek be és adtak el a nagyüzemeknek. A vízgazdálkodás terén komoly erőfeszítéseket tettünk a lakosság megfelelő ivóvízellátására. Veze­tékes ivóvízhez a lakosság 51 százaléka jut.- Sikerült-e megvalósítani el­képzeléseiket a szolgáltatások te­rén is? Hosszú évek eredménytelensé­gét követően tavaly igazán jó évet zárt szolgáltatóiparunk. A járás üzemei összesen 45 millió korona értékben végeztek lakossági szol­gáltatásokat, ami a korábbi esz­tendőhöz viszonyítva 14 százalé­kos növekedést jelent. Nagy gon­dot fordítottunk a vidéki szolgálta­tások fejlesztésére, bővítésére. A városokban és a központi köz­ségekben pedig a minőség javítá­sára került a hangsúly. Rima­szombatban és Safárikovóban például korszerű épületek és be­rendezések állnak a szolgáltató- üzemek rendelkezésére, s a lakos­ság igényeinek megfelelően, fő­ként a kisebb falvakban engedé­lyeztük a kisiparosok tevékenysé­gét is. Hasonló fejlődés jellemző a kis­kereskedelmi áruforgalomra. A ta­valyi forgalom értéke mghaladta az 1 milliárd 307 millió koronát, örvendetesen túlteljesítette bevé­teli tervét a bútorkereskedelem, s 3,4 százalékkal növekedett a zöldséget és gyümölcsöt árusító üzletek forgalma. A közlekedés fejlesztésére is jelentős összegeket áldoztunk. Új összekötő utak épültek Nagybalog (Veľký Blh) és Perjése (Dražice) illetve Simonyi (Simonovce) és Dobóca (Dubovec) között, ami azon kívül, hogy a közúti forgalom meggyorsulásához vezet, jelentős üzemanyagmegtakarítást is ered­ményezhet, főként az érintett köz­ségek mezőgazdasági üzemei számára. Az utazóközönség nagy örömmel fogadta a Rimaszombat­ban üzembe helyezett új autó­buszpályaudvart. Szólni kell még a közművelődés és a kultúra ered­ményeiről is, melyek összhangban pártunk politikájával és kongresz- szusi határozataival mind széle­sebb körben hatnak a tömegekre. Az elmondottakhoz kiegészí­tésként csupán annyit, hogy a já­rás lakossága az SZNF 40. évfor­dulója tiszteletére tett vállalásai­val, s mindennapi alkotó munkájával az idén is bizonyítani akar. HACSI ATTILA A Detvai Ne­hézgépipari Vál­lalat egyik legkor­szerűbb terméke az UDS 114 a típu­sú hidraulikus munkagép, amely elsősorban föld­munkák végzésére alkalmas. A vállalat tisoveci üzemében az idén 400-at sze­relnek belőle össze; ebből 226- ot a szocialista or­szágokba exportál­nak. A képen: Jo­zef Sekera az új tí­pusú gépet szereli. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) PONTOSABBAN, IDEJÉBEN Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogyan vált be az az ügyintézési mód, amelyet a bratislavai Nyugdíjintézet kísérletileg még 1981- ben vezetett bp. Ezzel kapcsolatban kérdéseinkre Mária Riedlerová- tól, a nyilvántartási osztály vezetőjétől kértünk választ.

Next

/
Thumbnails
Contents