Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-19 / 117. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. V. 19. A pártoktatás aktivizáló formái és módszerei Tapasztalatok a pártoktatás tökéletesített rendszeréről ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ Korunkban egyre mélyül a gazdasági és politikai összefüggések kölcsönös kapcsolata; az elmélet és a gyakorlat egysége tehát megköveteli az emberi tulajdonságok minőségi javulásával összefüggő igények fokozatos növelését. E követelmény szellemében a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember formálásához nem kis mértékben járul hozzá a pártoktatás tökéletesített rendszere, amely az 1983-1984-es oktatási időszakban már éreztette hatását. A CSKP XVI. kongresszusa szellemében hatékonyabbá kell tennünk a pártoktatást. A pártszervek és,-szervezetek ezzel kapcsolatos feladatait rögzítő dokumentum elfogadásától rövid idő telt el, de e két év alatt is megfigyelhető, hogy a tökéletesített oktatási rendszer pozitív változásokat hozott. A pártszervek és -szervezetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nemcsak a pártoktatás rendszere lett tökéletesebb, a pártoktatás tartalma, formája, módszerei is javultak. Elsősorban a politikai oktató és nevelő munkához való hozzáállásban tapasztalható változás. A politikailag és szakmailag felkészült előadók döntő többsége aktivizáló módszereket használ okta- tó-nevelő és propaganda-tevékenysége során; ilyen például a megfelelő motiválás, a tartalom konkretizálása, az önállóság elvének érvényre juttatása, az egyéni megközelítés módszere, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Az ellenőrzés, a résztvevők tárgyilagos értékelése szintén jó hatással volt a párttagok, tagjelöltek és pártonkívüliek nevelésére. A zábrehi Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben kiváló munkát végez a gépjavítók 58 tagú Ľubomír Kašpar vezette szocialista munkabrigádja. A brigád több mint tíz éve alakult, s azóta nemcsak a gépjavításban ér el évről évre kiváló eredményeket, hanem az üzemanyag-takarékosságban és az újítómozgalomban is. Három éve a szövetkezet korszerű gépesítési központjában dolgoznak, s jelenleg fokozott aktivitást fejtenek ki a földművesszövetkezetek X. országos kongresszusa tiszteletére. A képen: František Kroužek (előtérben) az ŠT-180-as típusú vontató motorját szereli. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Mikor vásárol(hat)unk? Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma felmérésének tapasztalatai Üzleteink és a különböző szolgáltató vállalatok, részlegek nyitvatartási idejével gyakran nincs megelégedve a lakosság. Elsősorban a dolgozó nők adnak hangot jogos követelményüknek, hogy munkaidő után is lehetőségük legyen bevásárolni, hogy akkor is megkapják a keresett árut. Az igények megítélése azonban nem lehei egyoldalú. Több szemszögből kell vizsgálni a helyi viszonyoknak és feltételeknek leginkább megfelelő lehetőségeket, s ezek alapos ismerete alapján kell meghatározni, mikor nyitják, illetve zárják az üzleteket. A pártoktatás tökéletesített rendszere elsősorban azt teszi lehetővé, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek egy részét differenciáltan, a hallgatók egyéni érdekeit és a párt szükségleteit figyelembe véve sorolják be a tanulócsoportokba. Ilyen szempontból jó tapasztalatokra tettek szert a nyugat-szlovákiai kerület párt- szervezetében, a bratislavai városi pártszervezetben, ahol a kommunisták besorolását a pártbizottság tagjaival is megbeszélik. Kidolgozzák a pártoktatással összefüggő politikai, szervezési és az oktatási anyag tartalmának kérdéseit, káder- és anyagi szempontból biztosítják a pártoktatás sikerét. Ez az eljárás a pártoktatás minőségének javítását célzó hatékony formák egyike és magától értetődőnek kellene lennie minden pártszervezet munkájában. Az igényeknek megfelelően Pártunk igényes feladatokat old meg, s ezzel összhangban van a pártoktatási anyag tartalma is, a hangsúly elsősorban a világnézeti, a gazdasági, a hazafias, az internacionalista és az erkölcsi nevelésen van. A pártoktatás tökéletesített rendszerében előtérbe került a párt gazdasági politikájának tanulmányozása, a kommunisták, valamint a párton kívüli aktíva politikai és gazdasági nevelése. A párt gazdasági politikáját az utóbbi két évben a hallgatók 48 százaléka tanulmányozta. A párt gazdasági politikáját és a fejlett szocialista társadalom időszerű kérdésit tanulmányozó csoportokban a párt gazdasági stratégiája megvilágítására helyezték a hangsúlyt, mivel ez a stratégia irányvonala a termelés hatékonyságának növekedésére, a minőségi munkára, a gazdaságosság növelésére irányul. A pártoktatásnak tárgyilagos jelleget adott, hogy anyagát rendszeresen kiegészítették az időszerű kérdések és a CSKP KB ülésein hozott határozatok ismertetésével. Meggyőzőbb volt, a kommunisták között nagyobb érdeklődést váltott ki és sok esetben konkrét javaslatokat eredményezett. Kétségtelen, hogy a nyugatszlovákiai kerületben hozzájárult annak a jelszónak a teljesítéséhez miszerint a népgazdasági terv feladatait minden nap teljesíteni kell. Az iparban is, a mezőgazdaságban is sok alapszervezetben álltak a kommunisták „az év egy napján a megtakarított költségekből dolgoztunk“ mozgalom élére. Persze, arról is meggyőződhetünk, hogy ott, ahol a gazdasági politika megoldását célzó intézkedéseket a problémák alapos ismerete, ideológiai-politikai indoklás nélkül fogadták el, ezek csupán az adminisztratív intézkedések színvonalára zsugorodtak. Ha a pártoktatáson folyó ideológiai nevelés nem párosulna a gazdasági területen felmerülő pföblémák megoldásával, elkerülhetetlenül süllyedne a hatástalan felhívások és prokla- mációk színvonalára. Ezért elkerülhetetlen, hogy a pártoktatáson most is a megoldatlan problémákra, az előttünk álló új feladatokra összpontosítsuk a figyelmet. A CSKP KB Titkárságának 1983. március 30-án hozott határozata ráirányította a pártszervek és-szervezetek figyelmét, hogy a politikai nevelő és a művelődési folyamatban az eddigieknél szélesebb körben kell érvényre juttatni a didaktikai alapelveket. Ebből a szempontból pozitívan értékelhető az előadások és propagandisták sokezres aktívája többségének munkája. Helyesen értelmezték a kitűzött feladatokat; előadói és propaganda tevékenységükben a pártosság és tudományosság alapelve mellett érvényre juttatják az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának, a tudatosságnak és az aktivitásnak, a rendszerességnek és a fokozatosságnak, a szemléletességnek és az egyéni bánásmódnak az elvét. Elmélet és gyakorlat A pártosság és a tudományosság alapvelvének érvényesítése (magas fokú kommunista eszmeiség, közérthetőség és népszerűség) az előadók és propagandisták döntő többsége tevékenységében magától értetődővé vált. Az elmélet és a gyakorlat viszonyának problémaköre a didaktikai alapelvek kulcskérdései közé tartozik. Ennek az az oka, hogy a pártoktatási tanulmányok sikerének mércéje elsősorban az, hogy a tanulmányok hatására mennyiben változik meg a kitűzött célokkal összhangban az emberek gondolkodása és magatartása az aktív politikai gyakorlatban. Ennek az alapelvnek a helyes megvalósítása a politikai oktatás és nevelés folyamatában a tudományos színvonal biztosítását, a pártoktatás konkrétságát és hatékonyságának növelését teszi lehetővé. Ebben a szellemben - különös tekintettel a népgazdaság igényes feladatainak teljesítésére - a CSKP KB 15. ülése és az SZLKP KB 1980 áprilisában megtartott ülése feladatul adta, hogy a pártoktatásban részt vevőket minden tanfolyamon alkotó gondolkodásra és cselekvésre kell ösztönözni. Az oktató-nevelő folyamat minőségének és hatékonyságának javítása megköveteli az oktatás vonzóbbá tételét, az aktivizáló formák és módszerek arányának növelését. Ezen a ponton nem elhanyagolható, mennyire jut érvényre a szemléletesség elve. A szemléletesség elvének érvényre juttatásához eddig nagyon eltérő volt a pártoktatásban részt vevő szervezők, előadók és propagandisták hozzáállása. A kassai (Košice) városi pártbizottság, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság, Galánta (Galanta), Banská Bystrica, Komárom, (Komárno), Trnava, Rimaszombat, (Rimavská Sobota) a senicai városi pártbizottság és a bratislavai városi pártbizottság tapasztalatai bizonyítják, hogy a pártoktatási folyamat minőségi javításával szinte valamennyi pártszervezet foglalkozik, de a szemléltető eszközök száma, minősége és kihasználtsága tanfolyamonként változik. A kerületi pártbizottságok kutatási eredménye szerint az előadók leggyakrabban a táblát használják (85 százalék), grafikonokat, képeket, táblázatokat 30 százalékuk, magnetofont 5 százalékuk, dia- és írásvetítőt viszont csak 4,4 százalékuk használ; ennek oka a technikai oktatási eszközök hiánya. A lektorok 60 százaléka folyamatosan használja a szemléltető oktatási eszközöket. Az előadók és propagandisták bizonyos része számára még nem biztosítottak a megfelelő anyagi és tantervi viszonyok és vannak olyanok is, akik elutasítják a szemléltető eszközök használatát, s ezt az előadó és propaganda tevékenység szempontjából tehernek minősítik, ami természetesen ahhoz vezet, hogy még a szakmailag képzett előadók és propagandisták sem mindig felelnek meg a hallgatók várakozásának. Ezért szükséges, hogy az előadók és propagandisták oktató-nevelő és propaganda tevékenységük során nagyobb figyelmet szenteljenek a szemléltetés kérdéseinek, a hozzáférhető technikai oktatási eszközök felhasználásának. Egyidejűleg meg kell teremteni számukra a sikeres munka előfeltételeit, kialakítani a megfelelő anyagi, technikai, módszertani és szervezési feltételeket. Nagyobb kezdeményezést A pártoktatás tanfolyamain évente több mint 370 ezer kommunista és 50 ezer pártonkívüli tanul, a hallgatók szociális, műveltségi és anyagi struktúrája nagyon eltérő. Az egyes tanfolyamokon eltérő a hallgatók politikai képzettségének színvonala is, különböző élettapasztalatokkal rendelkeznek, de eltérőek az indítékaik is. Ha a hallgagók ennyire különböző struktúrája mellett is el akarjuk érni a pártoktatásban a kitűzött megismerési és ideológiai-nevelé- si célokat, az előadók és propagandisták munkájában az eddigieknél jobban érvényre kell juttatni az egyéni bánásmód elvét. Az előadásoknak és propagandistáknak jobban kellene ismerniök a hallgatókat és tekintettel lenni az egyéni tulajdonságokra. Az oktatás módszereit és ütemét úgy kell megválasztani, hogy összhangban legyen a hallgatók fejlettségével, tanulási lehetőségeikkel és egyéni sajátosságaikkal. Ezen a területen már túljutottunk az első lépéseken - elsősorban a politikai nevelés házaiban és kabinettjeiben. A hallgatók a problematikus és a nem világos kérdéseket a járási vagy városi pártbizottság legjobb propagandistáival vitathatják meg. Az aktívákkal folytatott beszélgetés tanúsága szerint rendkívül nehéz és bonyolult ezeknek a feladatoknak a megvalósítása. Az előadóktól nagy türelmet, a hallgatóktól pedig nagyobb kezdeményezést igényel. A CSKP KB Titkárságának 1984 februárjában kelt határozata, a Pártoktatás hatékonysága fokozásának tapasztalatai a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak szellemében logikus folytatása a Titkárság 1982 márciusában és 1983 júniusában kelt határozatának. A feladatok, amelyeket pártunk vezetősége ebben a határozatban a pártszervek és -szervezetek elé tűzött igényesek, de reálisak. Feltételezik, hogy a jövőben is állandóan figyelmet szentelnek a kommunista nevelés részterületeinek és a didaktikai alapelveknek, mivel ezek hathatós eszközei a pártoktatási folyamat hatékonyabbá tételének. JOZEF CZAKÓ, a SZLKP KB munkatársa Több figyelmet a nemzeti bizottságoktól Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának dolgozói 1970-től évente készítenek felmérést a kiskereskedelmi hálózat boltjaiban a nyitvatartási időről. Az így szerzett tapasztalatokat felhasználják a nyitvatartási idő módosítására, illetve a vásárlási feltételek javítására. Tavaly a kereskedelmi minisztérium üzletein kívül még négy tárcához - az ipari, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi, az általános gépipari és az elektrotechnikai - tartozó boltokban, valamint a szlovákiai fogyasztási és az ipari szövetkezetek kereskedelmi egységeiben végeztek felmérést. Az eredmények összesítése sok olyan adatot tartalmaz, melyek hűen tükrözik a valós helyzetet, elsősorban megmutatják mely területeken szorít a cipő, hol kell a lakosság, illetve a vásárlók igényeihez jobban alkalmazkodni. A boltok 90,7 százalékában, tehát 17 161 -ben végezték a felmérést. Megállapították, hogy 1982- höz viszonyítva az elmúlt évben növekedett azon kereskedelmi egységek száma, melyek 18 óra előtt és 18 órakor, illetve még később zárnak. Ezzel egyidejűleg 0,9 százalékkal növekedett a hétfőn bezárt boltok száma. A vásárlási igények és a nyitvatartási idő egybehangolása az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, az Ipari, illetve a Szövetségi Általános Gépipari és Elektrotechnikai Minisztériumokhoz tartozó üzletekben a legkörülményesebb. Ugyanis ezek több mint fele 18 óra előtt zár, így kevés a 18 óráig, illetve tovább nyitvatartók száma. Ez arra utal, hogy az illetékes nemzeti bizottságok, melyek a nyitvatartási időt jóváhagyják, elnézőbbek a nem a kereskedelmi tárcához tartozó egységekkel szemben. Pedig azonkívül, hogy kevésbé veszik figyelembe a lakosság érdeklődését, csökken az üzletek anyagi-műszaki alapjának kihasználtsága is. Külön említést érdemel a Mototechna vállalat bolthálózata, mert üzletei 70 százalékát 18 óra előtt, legtöbbször már 16 óra körül zárják. Szombatonként ezeknek a boltoknak csupán 22,9 százaléka tart nyitva. Sok bosszúságot okoz az is, hogy az autókat, motorkerékpárokat, illetve ezek alkatrészeit árusító üzleteknek átlag 10-11 százaléka zárva van. Pedig az említett üzletek áruit máshol nem lehet megvenni. Szombaton, vasárnap Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának szervezetei fokozott figyelmet szentelnek annak, hogy a fogyasztók igényeit mind jobban kielégítsék. Megnyilvánul ez abban is, hogy a tárcához tartozó üzletek 67 százaléka 18 óráig nyitva tart. Pénteken 19 óráig, illetve még tovább a kereskedelmi egységek 34,1 százalékában, tehát 2636-ban lehet vásárolni. Szombatonként Szlovákiában 13 217 boltot nyitnak ki. Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy vasárnap milyen lehetőségeink vannak a vásárlásra. Az említett felmérés idején 426 egységet találtak nyitva: ebből 172 cukrászdát, 11 csemegét, és tejtermékeket árusító boltot, 41 élelmiszer-, 19 gyümölcs-, zöldség-, 58 egyéb élelmiszer, illetve vegyesüzletet és 20 iparcikket árusító boltot. Ha a területi elosztást vesszük szemügyre, azt állapíthatjuk meg, hogy a nyitvatartási idő szempontjából a fővárosban vannak a legjobb vásárlási feltételek. Itt mindenkinek lehetősége van a munkaidő utáni bevásárlásra. 18 óra előtt átlagosan a boltok csupán 10 százaléka zár be, ez az arány a legalacsonyabb a többi kerülethez viszonyítva. A 18 óráig, illetve a tovább nyitvatartó üzletek aránya viszont itt a legmagasabb: 74 százalék. Ezen a téren a középszlovákiai kerületben a legrosz- szabb a helyzet. A szombati nyitvatartás következtében azonban sok üzlet hétfőn zárva van. A kereskedelmi dolgozóknak viszont joguk van a két egymás utáni szabadnapra. Ezzel szemben a lakosság egyre többet bosszankodik, ha a két munkaszüneti nap után zárva találja a boltokat. Pedig általában csak az egy műszakban üzemelőket kénytelenek hétfőn becsukni, de ezek között legtöbb az élelmiszerüzlet. Nyitvatartás és forgalom A kereskedelmi egységek anyagi-műszaki alapja kihasználtságának egyik mutatója az eladási idő. Az elmúlt évben hetente átlagosan 41,49 órát tartottak nyitva az üzletek, természetesen azok „javították“ az arányt, melyekben több műszakban, illetve lépcsőzetes munkakezdéssel dolgoztak. A felmérés viszont azt is megmutatta, hogy a vásárlók száma sem oszlik meg egyenletesen a hét folyamán. A kiskereskedelmi forgalom szerint legtöbben pénteken, csütörtökön és szerdán vásárolnak. Az élelmiszerbeszerzés a hét végére összpontosul. Hétfőn a bezárt, illetve a fél napig nyitva tartó boltok miatt is kisebb a forgalom. Az iparcikkek eladása során nem tapasztalhatóak nagyobb különbségek. A szombati, lényegesen alacsonyabb bevétel inkább azzal magyarázható, hogy a nem élelmiszert árusító boltoknak csupán 53,9 százaléka tart nyitva. DEÁK TERÉZ