Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-14 / 90. szám, szombat

t ÚJ szú 3 1984. IV. 14. Konsztantyin Csernyenko beszéde a szovjet parlament feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) Honduras és Costa Rica irányából Az eddigi legnagyobb támadás indult Nicaragua ellen támaszkodjon, és minél több em­bert kapcsoljon be a társadalom és az állam irányításába. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa országunkban az egész ta­nácsi rendszer elválaszthatatlan része, s egyben legfelsőbb eleme. Kétségtelen, hogy az új alkotmány érvénybe lépése után a Legfel­sőbb Tanács. sokkal következete­sebben kezdett élni kiterjedt jog­körével. Bővült az ülésein megvi­tatásra került kérdések köre is. Megvalósult egy széles körű tör­vényhozási program. Aktivizálódik a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának, Elnökségének és állandó bizottságainak ellenőrző tevé­kenysége. A Politikai Bizottság egyúttal úgy véli, hogy tovább kell bővíteni azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekkel a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa foglalkozik. Ezért szükséges minél gyakrabban olyan kérdéseket az ülésein való megvitatásra előterjeszteni, ame­lyek a gazdasági, szociális és kul­turális építés egyes ágazatainak helyzetét, a külpolitikát és a népi képviselők tanácsainak munkáját érintik. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának egyik legfontosabb felada­ta a törvényhozás fejlesztése és tökéletesítése - mondotta Konsz­tantyin Csernyenko. Az utóbbi években nagy munkát végeztünk. A Szovjetunió alkotmányából kiin­dulva egy sor jelentős törvényja­vaslatot hagytunk jóvá. A befeje­zéséhez közeledik a törvénygyűj­teménnyel kapcsolatos munka. Nem mondhatjuk el azonban, hogy ezen a téren már minden kész. Végül is a törvényhozási folyamat már lényegénél fogva is állandó tökéletesítést követel, és feltételezi a tervszerűséget. E fel­adat teljesítéséhez jelentős mér­tékben kell hozzájárulnia a törvényelőkészítő terv kídoígo- zásának az új ötéves időszakra (1986-1990) és a 2000-ig terjedő időszakra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvényhozó tevékenység átfogó tervezését még szorosabb kapcsolatba kell hozni az ország gazdasági és társadalmi fejleszté­se tervezésével. Rendkívül fontos, hogy törvé­nyeink egyértelműen és pontosan határozzák meg minden szerv, tisztségviselő és állampolgár joga­it és kötelességeit, hogy ne legye­nek absztrakt jellegűek, amit Lenin nemegyszer bírált. A törvényalkotáshoz való ilyen hozzáállás az egyik elkerülhetet­len feltétele a felelősség, a szer­vezettség és a fegyelmezettség fokozásának, aminek különös je­lentősége van az érett szocializ­mus tökéletesítése szempontjá­ból. Ez pedig terveink és döntése­ink teljesítése ellenőrzésének lé­nyeges növelését, a szovjet törvé­nyek minden sora következetes megtartásának ellenőrzését köve­teli meg. A legfelsőbb ellenőrzésnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mindennapi munkája egyik fő terü­letének kell lennie. Ezért arra van szükség, hogy a Legfelsőbb Ta­nács és Elnöksége ülésein gyak­rabban vitassuk meg a kormány, a minisztériumok, a reszortok, a Népi Ellenőrző Bizottság, a Leg­felsőbb Bíróság és a főügyész tevékenységéről szóló jelentése­ket, de ne csak formálisan. A Legfelsőbb Tanácsnak ülése­in állandóan meg kell vitatnia a képviselők interpellációit, ame­lyeket a kormányhoz és más fele­lős szervekhez intéznek. A Legfelsőbb Tanács munkájá­nak aktivizálásához mindinkább hozzá kell járulniuk az állandó bi­zottságoknak Hiszen az üléssza­kok közti időben a legfelsőbb ha­talmi szerv munkáját folytatják. A bizottságoknak azonban nem szabad helyettesíteniük az ágazati minisztériumokat és reszortokat. Tevékenységük fő területe az ágazatok „határán“ van, ott, ahol gazdaságunk komplex fejleszté­sének kérdéseit oldják meg, ahol az állami érdekeket kell védelmez­ni bármiféle reszort- és helyi jelle­gű tendenciákkal szemben. Az állandó bizottságoknak még alaposabban és konkrétabban kell ellenőrizniük a minisztériumok és a reszortok munkáját. Ezen ellen­őrzés eredményei alapján lehet­ségessé válna a bizottságok olyan jogokkal való felruházása, hogy ne csak értékeljék az irányító szervek munkáját, de szükség esetén megfelelő konkrét javaslatokat is előterjesszenek. Az utóbbi években a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa mind ak­tívabban foglalkozik a külpolitika problémáival, és operatív módon reagál a biztonság és a népek békés együttműködése garantálá­sának, a lázas fegyverkezés elleni harcnak a legsürgetőbb kérdései­re. A nemzetközi helyzet kulcsfon­tosságú momentumai, a más or­szágokkal megvalósuló gazdasági és kulturális együttműködés és az interparlamentáris kapcsolatok fejlesztése kétségkívül a jövőben is legfelsőbb hatalmi szervünk, ennek külügyi bizottságai és a szovjet parlamenti csoport fi­gyelmének középpontjában ma­radnak. Következetesen kell tökéletesí­teni demokratikus munkánk for­máit, konkrét politikai tartalmat kell nekik adni, és növelni kell a tájé­koztatást a Legfelsőbb Tanács te­vékenységéről. Asajtóban, a rádió­ban és a televízióban főleg arról lehetne jobban tájékoztatni, hogy az állandó bizottságokban hogyan vitatják meg a különböző kérdése­ket és hogyan dolgoznak a helyi tanácsok képviselői. A hangot ezen a téren természetesen az Izvesztyija napilapnak és a Népi Képviselők Tanácsa című folyó­iratnak kellene megadnia. Állandóan gondoskodni kell a tanácsok szerepének reális nö­veléséről a gazdasági és kulturális építés terén, és növelni kell fele­lősségüket a szociális kérdések megoldásáért és a dolgozók igé­nyeinek jobb kielégítéséért. Az SZKP KB áprilisi ülésén meghatá­rozták országunkban a népi képvi­selők valamennyi tanácsának leg­közelebbi és távlati feladatait. Nyilván helyes lesz, ha a tanácsok legközelebbi üléseiken megvitat­ják az áprilisi ülés eredményeit, és konkrét intézkedéseket dolgoznak ki határozatai teljesítéséhez. A tanácsoknak kiterjedt jogaik vannak, s ezekkel kellő mértékben kell élniük, fel kell számolniuk a formalizmust, meg kell szaba­dulniuk a passzivitástól, és min­den ügyben aktív, alkotó állás­pontra kell helyezkedniük. Elsősorban az a fontos, hogy pontosan ismerjék a helyi lakos­ság kívánságait és ezeket követ­kezetesen teljesítsék mondotta a továbbiakban Konsztantyin Csernyenko. Ez elsősorban a ta­nácsoknak a választópolgárok ké­rései teljesítéséért végzett munká­jára érvényes. Ezért szabállyá kell válnia, hogy a kérést, amelynek teljesítését a tanács elhatározza, kötelezően be kell venni a tervbe, hogy a választók kérésének telje­sítésére konkrét anyagi eszközö­ket biztosítsanak. A tanácsoknak nagyon sokat kell tenniük azért, hogy jól dolgoz­zanak a szolgáltatások, az egész­ségügyi rendelőintézetek, az isko­lák és a helyi közlekedés, vagyis, hogy a szovjet állampolgár állan­dóan tudatosítsa a népi hatalom folytonos gondoskodását. A taná­csok munkája sosem korlátozó­dott csak a helyi ügyekre. Hiszen ma jobban függenek a helyi ügyek az országos problémák sikeres megoldásától, mint ezelőtt bármi­kor. Ezért minden helyi tanácsnak mindig következetesen érvényesí­tenie kell az országos érdekeket, és állandóan figyelmet kell szen­telnie olyan országos programok teljesítésének, mint az energeti­kai vagy az élelmiszerprogram, a fogyasztási cikkek gyártása vagy az általános és szakiskolák reformja. Ezzel összefüggésben még megsokszorozódik annak jelentő­sége, hogyan irányítja a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és en­nek Elnöksége a népi hatalom valamennyi képviseleti szervének munkáját, hogyan általánosítják a tanácsok tapasztalatait és ho­gyan adják át a legjobb tapaszta­latokat. Nagyon hasznosnak bizo­nyultak például a képviselői na­pok, amelyeket több köztársaság­ban és területen rendeznek meg- mondotta Konsztantyin Cser­nyenko. Ezen a téren sokkal job­ban és kezdeményezőbben kell dolgozni. Hasonló irányban kell fejlődnie a szövetségi és autonóm köztár­saságok legfelsőbb tanácsai tevé­kenységének is. Hasonlóan mint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa munkájában, itt is az első helyen kell állniuk nemcsak a terv és a költségvetés, a törvényhozás tö­kéletesítése és az állami dönté­sek teljesítésével kapcsolatos ellenőrzés kérdéseinek, hanem a népi képviselők helyi tanácsai tevékenysége mind aktívabb irá­nyításának is. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa munkájának tervjavaslatá­ba az elkövetkező időszakra kellő mértékben kerültek be azok a kér­dések, amelyeket a Legfelsőbb Tanácsnak meg kell oldania- mondotta végül Konsztantyin Csernyenko. Pontosan meghatá­roztuk ennek a munkának a fő irányvonalait is, mégpedig a nép­gazdaság hatékonyságának nö­velését, minőségi mutatóinak javí­tását, az SZKP XXVI. kongresszu­sa által meghatározott szociális intézkedések megvalósítását, a nép életszínvonala emelését, a szocialista demokrácia további elmélyítését és a jogrend megszi­lárdítását. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa továbbra is követ­kezetesen és célratörően fogja szorgalmazni a békét, a lázas fegyverkezés megszüntetését és a kölcsönösen előnyös együttmü­ködés fejlesztését a világ vala­mennyi népével. A Kremlben tegnap megtartot­ták első üléseiket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Nemzetiségi Ta­nács külügyi bizottságának elnöke beszédében egyaránt elemezte a bizottságok tevékenységének a legközelebbi időszakra kijelölt fő irányvonalait. A bizottságok szervezeti kérdé­seket vitattak meg. A Szövetségi Tanács külügyi bizottságának alelnökévé Oleg Rahmanyint, az SZKP KB osztályvezetőjének első helyettesét, a bizottság titkárává Vagyim Zaglagyint, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettesét választották meg. A Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának alelnökévé Mihail Zimjanyint, az SZKP KB titkárát, a bizottság titkárává pedig Leo- nyid Zamjatyint, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályá­nak vezetőjét választották meg. Ugyancsak ülést tartottak a Legfelsőbb Tanács két házának törvényjavasló bizottságai. Az ülé­sen beszédet mondott Jegor Li- gacsov, az SZKP KB titkára, a Szövetségi Tanács törvényja­vasló bizottságának elnöke és Va- szilij Mironov, a Nemzetiségi Ta­nács törvényjavasló bizottságának elnöke. Megválasztották továbbá a két bizottság alelnökeit és titká­rait. Chilei diáksztrájk (ČSTK) - A chilei főiskolák több mint 130 ezer diákja kezdett teg­nap országos sztrájkot. így tilta­koznak a fasiszta rezsim megtorló intézkedései ellen és követelik Pi­nochet diktátor azonnali lemondá­sát, a demokratikus jogok helyre- állítását. Ez a hatalmas tiltakozó akció a március 27-én tartott országos tiltakozási naphoz kapcsolódik. Pinochet tábornok sürgős ta­nácskozásra hívta össze a chilei főiskolák relctorait, s nyomatékkai utasította őket, teremtsenek „rendet“. (ČSTK) - Az Egyesült Államok által támogatott nicaraguai ellen­forradalmárok mintegy 8 ezer fős alakulata tegnap a szomszédos Honduras és Costa Rica területé­ről az eddigi legnagyobb közvetlen fegyveres támadást indította Nica­ragua kormánya ellen. A sandinista népi hadsereg ve­zérkari főnöke managuai sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy a leg­hevesebb harcok Nicaragua észa­ki és középső részében folynak, valamint az ország atlanti partvi­dékének északi és déli részén. Az ellenforradalmárok elsősor­ban az ország atlanti- és csendes­óceáni partvidéke közötti kapcso­latot akarják megszakítani, s ezért a két országrészt összekötő stra­tégiai fontosságú úton több köz­séget megtámadtak. Céljuk ezen­kívül San Juan del Norte kikötő és a Costa Rica-i határ mentén fekvő települések elfoglalása, ahol a be­kötő utak birtoklásáért elkesere­dett harcok folynak. A nicaraguai sandinista hadse­reg katonái és önkéntesei eddig sikeresen tartóztatták fel a betola­kodók támadását, és mintegy 310 ellenforradalmárt tettek harckép­telenné. A nicaraguai vezérkari fő­nök hangsúlyozta, hogy Washing­ton támogatása nélkül az ellenfor­radalmárok képtelenek lettek vol­na végrehajtani egy ilyen nagy­szabású támadást. Az amerikai titkosszolgálat a Reagan-kor­mányzat beleegyezésével felfegy­verezte a bandákat, biztosítja szá­mukra a szükséges hátországot hondurasi területről, és gondosko­dik szállításukról. A CIA tanácsa­dói a hondurasi területen levő El Kádár János fogadta Craxit (ČSTK) - Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára Budapesten találkozott Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. Vé­leményt cseréltek az időszerű nemzetközi helyzetről és a két ország kapcsolatairól. Az olasz kormányfőt tegnap ugyancsak fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kongresszusi bizottság a hadügyi kiadásokról (ČSTK) - Az amerikai kong­resszus képviselőházának hadügyi bizottsága csütörtökön ajánlotta, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásait az 1985. pénzügyi évre 276,5 milliárd dollárban határoz­zák meg, ami 18,6 milliárddal ke­vesebb, mint amennyit Reagan el­nök kér. A bizottság, amelyben többség­ben vannak az ellenzéki demokra­ták, ezenkívül ajánlotta, hogy a 40 MX interkontinentális ballisztikus rakéta gyártására kért 1,77 milli­árd dollár összeget a negyedével1 407 millióval csökkentsék. Ugyan­csak 23 százalékkal javasolja csökkenteni azt az összeget, amelyet a Reagan-kormányzat az űrfegyverkezésre szán. Az ETA miatt González vádolja Párizst (ČSTK) - Felipe González spanyol kormányfő megvádolta Franciaországot, hogy megtűri te­rületén az ETA baszk szeparatista szervezet „főhadiszállását“. A spanyol miniszterelnök a La Dépeche du Midi dél-franciaor­szági lapnak adott interjújában rá­mutatott, hogy „nemzetközi érde­kek“ fűződnek a baszk terroriz­mus kiterjedéséhez és a „fiatal spanyol demokrácia destabilizálá- sához“. Franciaország és Spa­nyolország közeledése sohasem lehet valóságos, amíg Franciaor­szág menedéket nyújt a Spanyo­lországban könyörtelenül gyilkoló terroristáknak - mondotta Gon­zález. Aguacote katonai támaszpontról irányítják az akciókat. A nicara­guai magas beosztású katonatiszt hangsúlyozta, hogy az országnak a sandinista forradalom 1979-es győzelme óta a legnagyobb inter­vencióval kell szembenéznie, s hozzáfűzte, hogy a nicaraguaiak mindenáron megvédik hazájukat. A washingtoni képviselőház is elítélte az amerikai titkosszolgálat közreműködésével végrehajtott elaknásítási akciókat számos ni­caraguai kikötőben. A demokrata párti többségű képviselőház nagy szavazattöbbséggel, 281:111 arányban megszavazta azt a ha­tározatot, amely elmarasztalja a kormányzatot azért, hogy a sző-- vetségi költségvetésből a CIA-nak nyújtott pénzalapok nagy részét a nicaraguai kikötők és felségvi­zek elaknásjtására fordították. Ugyanilyen kicsengésű határoza­tot fogadott el két nappal ezelőtt a szenátus is, annak ellenére, hogy itt Reagan republikánus párt­ja van többségben. Jóllehet, a washingtoni törvény- hozás alsó- és felsóházának hatá­rozatai nem kötelező érvényűek a kormányra nézve, elfogadásuk azt jelzi, hogy a Kongresszus­ban is ellenzi a többség a Reagan- kormányzat Nicaragua ellen folyó hadüzenet nélküli háborúját, xxx Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere Moszkvában fogadta Umber­to Ortega nicaraguai nemzetvé­delmi minisztert, akivel baráti talál­kozón megvitatta a mindkét felet egyaránt érdeklő kérdéseket. A ta­lálkozón jelen volt Nyikoláj Ogar- kov marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvé­delmi miniszter első helyettese és Szergej Gorskov tengernagy, a haditengerészet főparancsnoka, honvédelmi miniszterhelyettes. Franz Muhri sajtóértekezlete (ČSTK) - Ausztriában a terme­lésnek ma már egyharmada a multinacionális társaságok ellenőrzése alatt áll - mondotta Franz Muhri, az osztrák Kommu­nista Párt elnöke a párt Központi Bizottságának ülése után Bécsben megtartott sajtótájékoztatón. Fel­szólította a kormányt, hogy a fog­lalkoztatottság biztosítása érdeké­ben részesítse nagyobb állami tá­mogatásban az államosított ipart, mint eddig. Zsivkov-Csandra eszmecsere Folytatódik az NDSZ-kongresszus (ČSTK) - Todor Zsivkov legfel­sőbb bolgár párt- és állami vezető tegnap Szófiában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács el­nökét, aki a Nemzetközi Diákszö­vetség meghívására Szófiában részt vesz az NDSZ XIV. kong­resszusán. Todor Zsivkov a találkozón hangsúlyozta, hogy Bulgária a szocialista közösség többi or­szágaival együtt következetes bé­kepolitikát folytat. Romes Csandra tájékoztatta a bolgár államférfit a Béke-világtanács tevékenysé­géről, és a háborúellenes küzde­lemben való részvételéről. Az NDSZ kongresszusa tegnap bizottságokban folytatta munkáját. Az egyik bizottságban az imperia­listaellenes szolidaritás kérdései­vel, a másikban az ifjúság nemzet­közi évének előkészületeivel, a harmadikban pedig az oktatási rendszerek reformjával és demok­ratizálásával összefüggő problé­mákat vitatták meg. A vitában felszólalt Alekszan- der Zsuvanov, a lenini Komszo- mol titkára, aki tájékoztatott a jövő évben Moszkvában sorra kerülő 1 XII. Világifjúsági Találkozóról és hangsúlyozta, hogy a szovjet fia­talok a népek közötti barátság, az ifjúság és az egész emberiség békés együttműködése mellett szállnak síkra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents