Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-11 / 87. szám, szerda

A KEZDEMÉNYEZÉS ÉS A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY HELYES IRÁNYÚ FEJLESZTÉSE Adjunk többet a társadalomnak a tervezettnél Az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi szervezetében teljes mér­tékben tudatosítjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakasza - ahogy azt a CSKP XVI. kongresszusa is hangsúlyozta - szükségszerűen megköveteli a gazdaságfejlesztés intenzív útjára való áttérést. A ke­rületi pártkonferencián és a kerületi pártbizottság ülésein konkrétan le­bontottuk a kongresszusi határo­zatokat az egyes vállalatoknál és termelési ágazatokban működő pártszervezetekre, s az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának végrehajtási munkater­vében útmutatást adtunk a felada­tok teljesítéséhez az egyre igé­nyesebb feltételek között. Az elmúlt évek, főleg 1983 gya­korlata újból igazolta, hogy a kom­munisták és általuk az összes dol­gozó mozgósítása a nem formális munkakezdeményezés és szocia­lista verseny fejlesztésére, hatéko­nyan elősegíti a feladatok teljesí­tését abban a helyzetben, amikor korlátozni kell a termelésben fel­használt nyersanyagok, tüzelő­anyagok és energia mennyiségét. Kerületünkben, konkrétan a Nové Mesto nad Váhom-i Lég- technikai Vállalatnál született az a mozgalom, amely legalább egy­napi termelés biztosítására irányul a megtakarított anyagokból. Ez a mozgalom élénk visszhangra ta­lált a kerület vállalatainál és üze­meiben, s széles körben elterjedt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari vállalatok a múlt évben - igaz, hogy különböző eredmé­nyeket nyújtva - túlteljesítették az árutermelés, a saját termelési ér­ték, továbbá a kiviteli, a belkeres­kedelmi és a beruházási jellegű áruszállítás tervét, javították a ter­melés hatékonyságát és a termé­kek minőségét, s növelték a mun­ka termelékenységét. A dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének eredményeként a ter­melés anyag- és energiaigényes­sége 0,9 százalékkal csökkent, ami két és fél napi termelésnek felel meg a megtakarított nyers- és alapanyagokból. A tüzelőanya­gok és az energia fajlagos fo­gyasztása egymillió korona ipari termelési értékre számítva egy százalékkal csökkent. Ebből 2,1 napi többlettermelést lehetett biz­tosítani. A megtakarított nyers- és alapanyagokból egy napon felüli termelést 42 vállalat ért el a kerü­letben. A munkakezdeményezésnek ez a formája a konkrét gazdasági haszon mellett nagy segítséget nyújt a normák rendezéséhez, a munka- és-a technológiai fegye­lem megszilárdításához, valamint a termelés minőségi színvonalá­nak javításához. Egyúttal a dolgo­zókat a legújabb tudományos-mú- szaki ismeretek gyorsabb gyakor­lati kihasználására, a vállalaton belüli önálló elszámolás elmélyíté­sére, valamint a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás bevezetésére serkenti. A kerületi pártbizottság végre­hajtási munkatervében, amelyben lebontottuk a CSKP KB 8. és 9. ülésének határozatait, teljes mér­tékben hasznosítottuk az említett mozgalom fejlesztésének a ta­pasztalatait. A munkatervet az év eleji taggyűléseken áz ipar, az építőipar, a közlekedés és a szol­gáltatások területén minden párt- alapszervezetben megtárgyalták. A kerületi pártbizottság ez év feb­ruárjában tárgyalt a mozgalom és általában a munkakezdeménye­zés további fejlesztéséről, a szo­cialista munkaverseny elmélyíté­séről. Pozitívan értékelte az eddigi eredményeket, s egyúttal újabb javaslatokat terjesztett elő a mun­kakezdeményezés e bevált formá­jának elmélyítésére a soron követ­kező jelentős évfordulók, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 40. évfordu­lója, valamint hazánk szovjet had­sereg által történt felszabadításá­nak 40. évfordulója alkalmából. Jelenleg a kerületben a vállala­tok több mint 70 százaléka vesz részt a mozgalomban, ami a dol­gozók öntudatos és kezdeménye­ző hozzáállását tükrözi napjaink időszerű problémáihoz. A dolgo­zók 311 432 egyéni és 19 846 kol­lektív szocialista kötelezettségvál­lalást tettek. A műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséből, az újí­tási javaslatokból és a találmá­nyokból, a komplex racionalizá- ciós brigádok tevékenységéből, valamint a progresszív munka- módszerek bevezetéséből több mint 112 millió korona értékű tár­sadalmi haszon származik. A szocialista kötelezettségvál­lalások főleg a termékek minősé­gének a javítására irányulnak az alapanyagok, az energia és az élőmunka ésszerű felhasználása mellett. A Zlaté Moravce-i Calex vállalat dolgozói például azt vállal­ták, hogy 52 százalékra növelik az első minőségi osztályba sorolt ter­mékek részarányát, a Tesla Pieš­ťany vállalatnál 75 százalékra akarják növelni ezt a mutatót, a lé­vai (Levice) Levitex vállalat dolgo­zói minden részlegen és üzem­egységben konkrét és ellenőrizhe­tő részt vállaltak a minőség és a hatékonyság javításában, a bá- novcei Tatra üzem dolgozói pedig garanciát vállaltak érte, hogy a Tatra 815-ös tehergépkocsikat, amelyek termelési értéke több mint egymilliárd koronát képvisel a kerületben, továbbra is első osz­tályban fogják gyártani. A kerület gazdaságában számos bonyolult problémát közös szocialista köte­lezettségvállalások formájában igyekszünk megoldani. VIKTOR MURÍŇ, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának osztá ly vezetője Csak azok dolgoznak rosszul, akiknek ezt elnézik A gazdálkodás extenzív mód­szereiről az intenzív módszerekre való áttérés új viszonyulást köve­tel meg a munkafeladatok teljesí­téséhez. Előtérbe kerül a nyers­anyagok minél gazdaságosabb értékesítésének a követelménye, különösen a külföldről behozottak esetében. A kelet-szlovákiai kerü­letben arra törekszünk, hogy min­den munkahelyen pontosan mér­jék fel az azonnal és a fokozato­san felhasználható tartalékokat ebben az irányban. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának 1983-as de­cemberi ülésén megállapítottuk, hogy az elmúlt évre előirányzott feladatokat egészében véve meg­valósítottuk s néhány ágazatban túl is teljesítettük. Látnunk kell azonban azt is, hogy egyes válla­latok adósak maradtak a terv telje­sítésével, mint például a Poprádi Vagongyár, a vranovi Bukóza, a kassai (Košice) Piloimpregna, a Strojsmalt Mezdev stb. A termé­kek egy része az elégtelen minő­ség miatt nem került sem a belke­reskedelmi forgalomba, sem kivi­telre, a raktárban maradt. Egyes vállalatoknál az állóeszközök ki­használása nem megfelelő, s az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia fogyasztása sem elég takarékos. Ennek nemcsak objek­tív okai vannak. Egyes emberek - akik között vezető beosztású dolgozók is vannak - felelőtlen munkájukkal idézik elő az ilyen helyzeteket. Az ilyen vállalatoknál és üzemekben a pártalapszerve­zetek nem értékelik és nem hasz­nálják ki eléggé az élenjáró dolgo­zók, a szocialista munkabrigádok, a komplex racionailzációs brigá­dok, az újítók és a feltalálók pél­damutatását. Ebből a szempont­ból pártalapszervezeteink és az üzemi pártbizottságok munkájá­ban sok még a javítanivaló. Sok fogyatékosság fordul elő egyes műszaki-gazdasági dolgo­zók munkájában is, akik a tökélet­len munkaszervezés, a tévedések és a felületesség miatt időveszte­ségeket okoznak a termelésben, s ezeket túlórákban vagy rendkí­vüli műszakokban kell pótolni. Ezek a hibák a termékek minősé­gében is megnyilvánulnak. Az em­berek ugyanis csak akkor dolgoz­nak rosszul, ha ezt közvetlen felet­teseik elnézik nekik. Kerületünkben a megtakarított nyers- és alapanyagokból, tüzelő­anyagokból és energiából biztosí­tott egy vagy több napi termelés mozgalmát is nagyobb figyelem­ben kellene részesíteni, elsősor­ban a pártszervezetek részéről. Az elmúlt év ugyanis azt bizonyí­totta, hogy ahol ezt a mozgalmat felkarolták, ott figyelemre méltó eredményeket értek el. A Kassai (Košice) Nehézgépgyárban példá­ul a Hlister elvtárs által vezetett szocialista munkabrigád egy napig minden negyedévben megtakarí­tott anyagokból dolgozott, a sninai Vihorlat vállalatnál pedig a daru- és a kazángyártó kollektívák 811 ezer korona értékú alapanyagot és energiát takarítottak meg, ami­ből további két darut készítettek. A krompachyi Szlovák Villamos­ipari Művekben a tervezett felhasz­náláshoz viszonyítva több mint 1,8 millió korona értékű anyagot taka­rítottak meg, ami 2,2 napi munká­ra elegendő. A Kelet-szlovákiai Cementgyárakban és Mészége­tőkben 1,8 napig gyártottak kün­kért, cementet és meszet a meg­takarított energia felhasználásá­val, a Kerámiaipari Müvekben pe­dig 2,8 napig dolgoztak a megta­karított alapanyagokból és ener­giából. Több vállalatnál az idén is célul tűzték, hogy egy vagy több napi termelést a megtakarított anya­gokból és energiából fognak bizto­sítani. Értékes kötelezettségválla­lásokat tettek ebben az irányban a humennéi Chemlon, a bardejovi JAS, a kežmaroki Tatraľan, a sviti Chemosvit, a humennéi Chem­kostav, a poprádi Tatramat válla­latok, a Poprádi Magasépítő Válla­lat, a Kelet-szlovákiai Cementgyá­rak és Mészégetők, valamint más vállalatok dolgozói. Nem érthetünk egyet az olyan nézetekkel, hogy a felsőbb szer­vek által előirányzott megtakarítá­sok nem teszik lehetővé a terven felüli termelést, mivel a tervezett megtakarítások már előre csök­kentették a fémek, a tüzelőanya­gok és az energia kereteit. Ugyan-, is jól tudjuk, hogy az alapanyag-, a tüzelőanyag- és az energiafo­gyasztási normák felülvizsgálásá­nak nem mindenhol szentelnek olyan figyelmet, ahogy azt a kor­mányhatározatok megkövetelték, s hogy még jelentős tartalékok vannak ezen a területen. Ezért még nagyobb gondot kell fordítani a tartalékok feltárására. Arra kell törekedni, hogy a szocialista mun­kaverseny formái megfeleljenek a kor követelményeinek. Ezért tá­mogatni és népszerűsíteni kell minden hasznos kezdeménye­zést, s fel kell számolni azt, ami már nem időszerű, s gazdasági szempontból célszerűtlen. A ver­senyek és a mozgalmak fejleszté­sében világos és pontos mutató­kat kell alkalmazni, hogy azok a dolgozókat a legjobb végső eredmények elérésére, a termelés hatékonyságának ^növelésére, s a munkaaktivitás fokozására ösztönözzék. Ha a párt- és a társadalmi szer­vezetek ilyen szempontok szerint fognak viszonyulni a megtakarított nyers- és alapanyagokból, tüzelő­anyagokból és energiából biztosí­tott egy vagy több napi termelés mozgalmához, az idei eredmé­nyek a kelet-szlovákiai kerületben is kifejezőbbek lesznek. FEDOR TCHIR mérnök, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának osztályvezetője í KOMMENTÁLJUK } Gyermekeinkért A Szlovákiai Nőszövetség Mindent az emberért mozgalma már évek óta segíti a nemzeti bizottságok munkáját, hisz a nők kezdeményezésére számtalan olyan eredmény szüle­tett, melyet elsősorban a dolgozó nők értékelnek nagyra, de hasznosak az egész társadalomnak. A gyermekintézmények hálózatának bővítéséhez nagyban hozzájárultak a nők, mert több helyen kiharcolták, hogy ideiglenesen lakásokat alakítsanak át bölcsödévé, óvodává, meggyőzték az üzemek igazgatóit, gazdasági vezetőit, hogy csak akkor tudnak az anyukák gondtalanul dolgozni, vagy egyáltalán munkába lépni, ha van kire bízni a gyermekeket. Az elmúlt évben például a galántai (Galanta) járásban 68 gyermeket, a lévaiban (Levice) pedig 40 gyermeket helyeztek el olyan óvodában, melyet lakásokból nyertek. Bölcsődék­ben ily módon az utóbbi járásban 15, az érsekújváriban (Nové Zámky) pedig 20 apróságnak biztosítottak helyet. Elértük, hogy már nem csupán főleg a nőket foglalkoztató üzemek tekintik feladatuknak a dolgozók gyermekeiről való gondos­kodást, a mezőgazdasági üzemek és más vállalatok is kellő figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Ahol gondok merül­tek fel, azokat többnyire megoldották, vagy legalábbis igye­keznek , hogy a lehetőségeket mind jobban kihasználják. A mozgalom másik feladata volt és a továbbiakban is az marad, hogy minél több iskoláskorút kell elhelyezni a nap­közi otthonokban, illetve növelni kell az iskolai klubok szá­mát. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a múlt évben további 176 napközis részleget nyitottak 4703 alapiskolásnak, ám mindez kevésnek bizonyult. A tanév kezdetén az 1-4. osztá­lyos tanulóknak csupán 45,12 százaléka járt napközibe. így sajnos, a kisiskolásoknak több mint a fele felügyelet nélkül van délutánonként. Banská Bystricában például, minden erőfeszítés ellenére, csupán az elsősök és másodikosok számára tudták megszervezni a tanítás utáni foglalkoztatást. A napközisek aránya a fővárosban a legjobb (78,37 százalék). Elgondolkoztató, hogy vidéken az iskolák összevonása miatt utazni kényszerülő gyermekek a várakozás perceit, óráit nem tudnák-e hasznosabban eltölteni. A helyi vezetőknek a peda­gógusok és a szülök közreműködésével meg kell keresniük a gyermekek szempontjából leghelyesebb megoldást. Szigo­rúan kell eljárni ott, ahol a napközinek kijelölt helyiségeket más célra használják. A megüresedett volt iskolaépületek, a központosítás után üresen maradt hnb-irodahelyiségek is kihasználhatók a gondok orvoslására. Nem véletlenül kap a mozgalom keretében különös hang­súlyt a vállalatok, üzemek, szervezetek vállalati üdülőinek kérdése. Miért ne lehetne ezeket, ha az előírásoknak megfe­lelnek, kihasználni természeti iskoláknak, vagy akár a városi óvodások üdültetésére? Szlovákiában jelenleg a járási nem­zeti bizottságok csupán 26 természeti iskolát igazgatnak. Példaként említhetjük a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottságot, amely Szlovákiában egyedül élt azzal a jogávaj, hogy a környezetszennyezésért „kapott“ 63 000 koronát a természeti iskolákra fordítsa. Bebizonyosodott, hogy ahol a kezdeményezők jó helyen kopogtattak, megértésre, támogatásra találtak, ott az ered­mények sem maradtak el. További tennivalók várnak a nőkre, hisz gyermekeinkről, a jövő nemzedékéről van szó. A peda­gógusok és a szülök minden igyekezete csak akkor lesz eredményes, ha az iskolában eltöltött órák után is biztos, jó helyen lesznek a gyermekek. Valamennyiünk érdeke, hogy a leginkább szennyezett környezetben élők évente legalább néhány hetet hazánk gyönyörű, tiszta levegőjű vidékein töltsenek. DEÁK TERÉZ Soha többé! Április 11-e, a politikai foglyok és az antifasiszta harcosok nemzetközi szolidaritásának emléknapja Ahol 7 év 9 hónap alatt földünk 32 országának 238 980 állampol­gárát tartották fogva, ahol közü­lük 56 000 fogoly elpusztult, a tö­megsírok fölött emlékmű álll. Hét sírkő, a foglyok leírhatatlan szen­vedéseit és hősies ellenállási mozgalmukat idéző dombormű szegélyezi az emlékműhöz felfelé vezető utat. A hely, ahol járunk, földrajzilag így határozható meg: Ettersberg északnyugati lejtője, 478 méter tengerszint fölötti ma­gasságban, a művészetek városa, Weimar közelében. Nem idegenforgalmi látványos­ság, amit nézünk, mert a lágermú­zeum és az utókor számára meg­hagyott egyik krematórium megte­kintése után a lépcsős feljárat vé­gén álló, 50 méter magas harang­torony azokra emlékeztet, akikért annak idején nem szólt a harang. Annak idején? Határozzuk meg pontosan: 1937 júliusa és 1945 áprilisa között, amikor a pusztu­lásra szánt foglyok, köztük nagyon sok asszony és gyermek, élete- halála gyakran csak a véletlenen múlott, mert a fasiszta őr és a ká- pó bestiálisán gyilkolt, kegyetlen- kedett. Gátlástalanul, hiszen a fa­siszták által leigázott és feldúlt Európában is csak vergődött az igaz ember, itt pedig a fogoly, akinek karjára azonossági számot tetováltak, s élt vagy halt, csak listán szereplő számot jelentett. Most. azokért szól a harang, akiknek az élete a koncentrációs tábor poklában hamvadt el. Most azokra emlékeztetve lobog egy- egy nemzet nevét viselő, 18 hatal­mas örökmécses lángja, akiknek a hamvait a magas körfalakkal takart tömegsírok őrzik. Itt megállunk és kegyelettel adózunk a fasiszta tömegmészár­lások áldozatai előtt. Azután a ha­rangtorony déli fala felé indulunk, mert nemcsak pusztításra, halálra emlékeztet Buchenwald emlék­műve, hanem az egykori koncent­rációs tábor foglyainak felkelésé­re, győzelmére is. A kommunisták kezdeménye­zésére 1943 nyarán nemzetközi antifasiszta lágerbizottságot alakí­tottak a táborban. Ez valamennyi küzdöképes foglyot katonai szer­vezetbe tömörített, ellátta fegyve­rekkel, lőszerrel és megszervezte a felkelést, amelyre 1945. április 11 -én, a tábor katonai felszabadí­tása előtt sor került. A felkelés győzelme nyomán 21 000 fogoly nyerte vissza szabadságát. Itt, a harangtorony déli falánál bronz szoborcsoport, Fritz Cremer alkotása, emlékeztet a felkelésre. Az alapzatba vésett felirat pedig az egykori foglyok esküjére: „Jel­szavunk a fasizmus gyökeres kiir­tása. Célunk a béke és a szabad­ság új világának felépítése.“ Naponta - s nemcsak a politikai foglyok és az antifasiszta harco­sok nemzetközi szolidaritásának emléknapján - tettekkel bizonyít­juk, hogy a felszabadított munka örömét ismerő, a szocializmust építő ember soha többé nem en­gedi meg annak a megismétlését, ami ott, a buchenwaldi táborban 7 év és 9 hó/iap aJatt történt. Soha többé! haj. ÚJ SZÓ 4 1984. IV. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents