Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-27 / 100. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipar feladatairól és fejlesztéséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa után Az SZLKP Központi Bizottságának 1984. április 26-i ülésén előterjesztette Miloslav Hruskoviő elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára Az elért eredmények és a további feladatok Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai ülése elemzi a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kong­resszusán elfogadott határozatok teljesíté­sét és megvitatja azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP KB 10. ülése határozott meg a kommunisták és a többi dolgozók számára a gépipar, az elektrotechnika és a kohóipar további fejlesztését illetően. Amint Husák elvtárs az említett ülésen hangsúlyozta, ezeknek az ágazatoknak kulcsfontosságú jelentősége van az egész népgazdaság fejlődésében, műszaki szín­vonalának és exportképességének növelé­sében. Mai ülésünkön fel akarjuk mérni, hogyan növelhető a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban ezeknek az ágazatoknak a hozzá­járulása a népgazdaság intenzifikálásához, a gazdasági fejlődés dinamikájának meg­gyorsításához. E feladatok teljesítése ér­dekében, a CSKP KB, a CSSZSZK Nem­zeti Frontja KB és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának a cseh­szlovák nép nemzeti felszabadító küzdel­me betetőzésének és hazánk szovjet had­sereg általi felszabadításának 40. évfordu­lója alkalmából kiadott felhívásából kiindul­va az a közvetlen feladatunk, hogy mozgó­sítsuk a munkakollektívákat és az egyéne­ket, mindenekelőtt a kommunistákat az idei és a 7. ötéves tervidőszak utolsó évére kitűzött feladatok eredményes teljesítésé­re, illetve túlteljesítésére. Elvtársak! Abban az időszakban tanácskozunk, amikor a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet továbbra is bonyolult és feszült. A feszültség forrását az Egyesült Államok kormánya által vezetett imperialista erők agresszív akciói képezik. Az Egyesült Álla­mok fenntartja magának azt a jogot, hogy katonailag beavatkozzon a világ bármely pontján állítólagos létérdekei védelmének ürügyén. Az Egyesült Államoknak ez a tö­rekvése világszerte egyre élesebb bírálat tárgya. Sőt, nem ritka, hogy Washington szövetségesei is bíráló hangon nyilatkoz­nak, különösen a sikertelen libanoni ameri­kai beavatkozás kapcsán. A mai nemzet­közi helyzetet az jellemzi, hogy a tények nyomására egyre inkább lelepleződnek az Egyesült Államok és a NATO imperialista köreinek valódi szándékai. Ezek a körök okozzák a veszélyes feszültséget, ezek a körök hirdetik nukleáris háborúk állítóla­gos „elfogadhatóságát". A nemzetközi vi­szonyok bonyolultsága meggyőzően bizo­nyítja, hogy ez a politika rendkívül veszé­lyes. A tőkés országokban is egyre többen tudatosítják ezt, ezt tanúsítják a közvéle­mény és a realista politikusok tiltakozásai. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szorosan egybehangolva eljárá­sát, jelentős mértékben bekapcsolódik a vi­lág békemozgalmába, amely szüntelenül erősödik. Rendkívüli jelentősége van a bé­ke megőrzéséért és az új európai rakétate­lepítési tervek ellen folytatott küzdelemnek. Ezek a rakéták közvetlenül veszélyeztetik államunk biztonságát. Ezért a Varsói Szer­ződés többi államával szorosan együttmű­ködve meg kell szilárdítanunk védelmi erőnket. Ennek a feladatnak az eredményes tel­jesítése főleg országunk gazdasági erejé­től függ. A gazdasági erőt döntő mértékben befolyásolja a gépipar, az elektrotechnika és a kohászat. Ezeknek az ágazatoknak az elmúlt időszakban tapasztalt fejlődése ezt teljes mértékben megerősítette. A gép- és a kohóipar fejlődésének kedvező hatása A gépipar és a kohászat Szlovákia ipa­rosításától a mai időszakig rendkívül gyors és bonyolult fejlődésen ment keresz­tül. Jelentősen megszilárdult termelési­műszaki alapjuk, amihez jelentősen hozzá­járult a cseh munkások és tudományos­műszaki értelmiségiek segítsége és együttműködése. A bratislavai, trnavai, Po­vazská Bystrica-i, kosicei, Dubnica nad Váhom-i és myjavai gépipari központok mellett az iparosítás folyamán újabb jelen­tős gépipari létesítmények épültek Martin­ban, Detvában, Kysucké Nővé Mestoban, Breznoban, Presovban, Poprádban, Tren­cínben, Nizná na Oravouban, Sninában, Piest'anyban, Tlmaceben, Komárnoban és másutt. Ezen ágazatok fejlődése pozitívan befo­lyásolta a gazdaság színvonalát, a foglal­koztatottság struktúráját, a munka kultu­ráltságát, az ismeretek bővítését, a lakos­ság tudatának és gondolkodásmódjának fejlődését, a dolgozók szakképzettségét és teljesítőképességét. Jelentősen hozzájá­rult az életszínvonal emelkedéséhez és számos társadalmi-politikai probléma megoldásához. Ezeknek az ágazatoknak gyors fejlődése Szlovákiában megerősítet­te az egységes csehszlovák gazdaságot. Egyúttal jelentősen elősegítette egyes el­maradott területek fejlesztését. Csehszlovákia Kommunista Pártja politi­kájának következetes érvényesítése az említett ágazatok fejlesztésében hozzájá­rult ahhoz, hogy. Szlovákiában meggyorsult a gazdasági fejlődés dinamikája és ezáltal nőtt hozzájárulása az országos források kialakításához. Ezt tanúsítja, hogy a bruttó termelésben kifejezett termelés értéke az idén csaknem 87 milliárd korona lesz, ami az országos termelés több mint 30 száza­lékát jelenti. A termelésben több mint 300 000 munkás, technikus és vezető vesz részt, ami Szlovákiában az ipari dolgozók mintegy 40 százalékát jelenti. Szlovákiában a gépipar és a kohászat dinamikus fejlődéséhez jelentősen hozzá­járult a CSKP KB 1976. évi harmadik ülése és az SZLKP KB ezt követő ülése. Ezek a tanácskozások a megváltozott külgazda­sági kapcsolatokból kiindulva az új helyzet­nek megfelelő, igényes feladatokat állított ezen ágazatok elé. Mindenekelőtt javítani kellett a végtermékek előállítását a gép­iparban és az elektrotechnikában, gyor­sabban kellett érvényesíteni a termelésben a tudományos-műszaki fejlődés eredmé­nyeit, el kellett mélyíteni a nemzetközi szocialista munkamegosztást. A gépipar és a kohászat a 6. ötéves tervidőszakban elvben teljesítette a kitűzött feladatokat. Meg kell azonban mondanom, hogy a párt és állami szervek több határozata ellenére nem sikerült a megfelelő mérték­ben javítani a termékek minőségét és mű­szaki színvonalát, mindenekelőtt a külföldi piacok új feltételei szempontjából. Nem sikerült megfelelő mértékben fejleszteni az elektrotechnikai ipart, ami természetesen befolyásolta a gazdaság fejlődésének fo­lyamatosságát a következő időszakban. Mint ismeretes, a nyolcvanas években még bonyolultabb és igényesebb feltételek között fejlődik a gazdaság. Az irányító és politikai-szervező munkában elsőrendű kö­vetelménnyé vált, hogy aktívan, idejében és helyesen reagáljunk az egész népgaz­daságban ezekre a feltételekre. Szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága a CSKP XVI. kongresszu­sának és az SZLKP kongresszusának ha­tározataival összhangban rendszeresen nagy figyelmet szentel a Szlovák Szocialis­ta Köztársaságban a gépipar, az elektro­technika és a kohászat fejlesztésének, mi­vel ez gazdaságunk fejlődésének alapja. Az SZLKP KB Elnöksége tizenhárom ízben vitatta meg ezeknek az ágazatoknak a fej­lődését és hozott intézkedéseket, illetve javaslatokat a problémák megoldására. A központi bizottság mai ülésén értékel­jük, hogyan teljesítettük a feladatokat az elmúlt három évben, megtárgyaljuk az 1984. évi tervet, valamint az ötéves terv­időszak utolsó évének tervét. Engedjék meg elvtársak, hogy tájékoztassam önöket az elért eredményekről, valamint mai és jövőbeni feladatainkról. Az első fontos tapasztalat az, hogy az alapanyag, az energiafelhasználás csök­kenése és a termelés struktúrájának meg­változtatása mellett sikerült megőriznünk a gépipar és az elektrotechnika fejlődésé­nek dinamikáját. 1983-ban az említett ága­zatok termelése 23 százalékkal nagyobb volt, mint 1980-ban, miközben az elektro­technikai iparban a termelés csaknem 32 százalékkal nőtt. Ez lehetővé tette, hogy Szlovákia hozzájárulása az egész ország gépipari és elektrotechnikai termelésének növekedéséhez elérje a 40 százalékot. Szlovákiában a gépipar és az elektro­technikai ipar ágazati és termelési struktú­rája az elmúlt időszakban intenzívebben változott. Míg 1980-ban 4,3 milliárd korona volt a magas műszaki gazdasági színvona­lú termékek értéke, 1983-ban már 6,2 milliárd korona, ami bizonyos pozitív válto­zásokra utal a minőség alakulásában. Mindez a kohászatban végrehajtott jelen­tős technológiai változásokkal együtt lehe­tővé tette, hogy Szlovákiában a gép­iparban, az elektrotechnikai iparban és a kohászatban az üzemanyagfogyasztás az 1980. évi szinten maradjon, csökkenjen a gépiparban a fémfogyasztás és az elekt­rotechnikai iparban a bruttó termeléshez viszonyítva kétszer gyorsabb ütemben nö­vekedjen a nettó termelés. Az említett ágazatok nagyobb mérték­ben elégítették ki gazdaságunk belső szük­ségleteit. Tavaly a belpiacra kerülő fogyasztási árucikkek értéke 800 millió koronával ha­ladta meg az 1980. évi szintet, s hozzáve­tőleg azonos mértékben növekedett a gé­pek szállítása a beruházásokra. A gépipar, az elektrotechnikai és a ko­hóipar döntő mértékben járul hozzá a szük­séges importot fedező és konvertibilis valu­tában az ország eladósodottságát fokoza­tosan csökkentő devizaeszközök biztosítá­sához. Az utóbbi években országos vi­szonylatban a gépipar 45 százalékkal ré­szesedett az export összbevételében. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a gép- és az elektrotechnikai ipar exportja 32 százalékkal növekedett az 1980-as esztendőhöz képest és jelenleg a gyártmá­nyok több mint egyötödét teszi ki. A hetedik ötéves tervhez, képest a kiviteli feladatokat az SZSZK-ban csaknem 2 milliárd koroná­val teljesítjük túl. Népgazdaságunk fejlődő A tervfeladatokból következik, hogy a gép- és az elektrotechnikai ipar továbbra is népgazdaságunk legdinamikusabban fejlődő ágazatai. Tervezett fejlődésük 9,6 százalékos, sőt az elektrotechnikai iparé 17,3 százalékos. Ehhez a növekedéshez a legnagyobb mértékben a Martini Nehéz­gépipari Művek termelési-gazdasági egy­ségének, a Povazská Bystrica-i Csapágy­gyárnak, a Banská Bystrica-i Számítótech­nikai Üzemnek és a Liptovsky Hrádok-i Tesla üzemnek kell hozzájárulnia. Ebben az évben és a jövő esztendőben számos gépipari- és elektrotechnikai válla­lat feladata csökkenteni a lemaradást a nem szocialista exportban, egyidejűleg növelve hatékonyságát. A hosszú távú stratégiai célkitűzésnek része az a feladat, hogy korlátozzuk a kisebb mértékben érté­kesíthető nyersanyag, alapanyag és gyárt­mányok kivitelét és ezeket fokozatosan helyettesítsük a feldolgozó ipar gyártmá­nyainak exportjával. E feladat teljesítése megkívánja a gyártmányok mihöségének és használati tulajdonságainak lényeges javítását, hogy jól értékesíthessük őket a külföldi piacokon. Az 1984-1985-ös években számolnunk kell a belkereskedelmi szállítások felgyor­sulásával. A pártkongresszus feladatul tűz­te ki a lakosság személyi és társadalmi fogyasztásának tökéletesítését. Ez megkí­vánja, hogy két év alatt hozzávetőleg olyan Tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlő­dés kedvező eredményei mellett sok a probléma és a fogyatékosság, amelyeket a termelési-gazdasági egységekben és számos vállalatnál nem sikerült megoldani gazdaságunk szükségleteinek megfelelő­en. Ez elsősorban az innováció ki nem elégítő ütemében, a gyártmányok műszaki színvonalának késedelmes javításában, valamint a termelési tevékenység pénz­ügyi-gazdasági vonatkozásaiban nyilvánul meg. A gépek szállítása a beruházásokra az 1981-1983-as években 2 milliárd koro­na értékben haladta, meg az ötéves terv előirányzatát, viszont összetételében ará­nyosan nem járul hozzá a döntő fontossá­gú kapacitások építésének meggyorsításá­hoz. Tavaly a beruházásokra a gépi beren­dezések és a gépek szállításának tervét maradéktalanul nem . teljesítette a Nővé Zámky-i Sigma, a Poprádi Vagongyár, a Breznói Hídelemgyár stb. A beruházások viszonylatában lemaradás tapasztalható olyan alapvető fontosságú akcióknál, ami­lyen a Bratislavai Gépkocsigyárnak, a Pop­rádi Vagongyárban az alvázszerelő csar­noknak, a Tarnavai Gépkocsigyárban a ko­vácsoló részlegnek, a presovi ZPA üzem II. szakaszának építése, a Martini Nehézgép­ipari Művek öntödéjének rekonstrukciója stb. Számos vállalatnál nem vagyunk elége­dettek az állóeszközök kihasználtságával, amely nem felel meg a gazdaság objektív lehetőségeinek és szükségleteinek, amiről a műszakszám is tanúskodik. Ez például a Komáromi Nehézgépipari Művekben, va­lamint a Bratislavai Tesla elektroakusztikai üzemében 1,09, a Nővé Zámky-i Sigmában 1,13, a Piest'anyi Chiranában 1,17, a Breznói Hídelemgyárban 1,21. A felelős dolgozóknak határozottabban kell javítaniuk ezen a helyzeten. Ezen vál­lalatok pártszerveitől és -szervezeteitől el­várjuk a nagyobb igényességet az ellenőr­zési jog gyakorlásában. Hiszen a népgaz­daság intenzifikálásáért folytatott harc pár­tunktól és minden tagjától tényleges, sok­oldalú offenzívát követel. A CSKP KB 9. ülése, valamint az SZLKP KB novemberi ülése 1984-re igényes fela­datokat jelölt ki. Ezekkel az év elején foglalkoztak a párt tag- és nyilvános gyűlé­sein. A feladatokat, valamint az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit tüzete­sen megvitatták az SZLKP üzemi bizottsá­gainak elnökeivel is, a termelési-gazdasági egységek nemrég megtartott egyeztető ta­nácskozásain. Ezekből a tanácskozások­ból az következik, hogy az 1984-es terv feladatai igényesek, de valósak és teljesít­hetőek. legdinamikusabban ágazatai j legyen a fogyasztási árucikkek termelési növekménye, mint az eltelt három eszten­dőben. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a fogyasztók követelményeit a felkínált vá­laszték megfelelő összetételét, a gyártmá­nyok minőségét és kivitelét illetően. Az SZLKP kongresszusa feladatul meg­hagyta, hogy az 1981-1985-ös években 50 százalékkal növekedjen a gépipari és az elektrotechnikai ipar volumenje. A gaz­dasági tervteljesítés eddigi eredményei, valamint az idei terv teljesítése, a belső tartalékok további feltárása és új üzemek beindítása alapján ez a cél megnehezült feltételek között is reálisan elérhető. Amint az ismeretes a CSKP KB Elnök­sége tanácskozásának anyagából, tekin­tettel arra, hogy az 1983-as esztendő gaz­dasági eredményei kedvezőbbek voltak az 1984 elejére eredetileg tervezett eredmé­nyeknél, a CSSZSZK kormánya jóváhagy­ta az idei terv megszilárdításának feladata­it. Ez elsősorban a minőségi mutatókra, továbbá az olyan gyártmányok nagyobb mérvű előállítására vonatkozik, amelyek hasznosíthatóak, és termelésük nem tá­maszt fokozott igényeket az alapanyagok­kal és az energiával szemben. Támogatjuk ezt az eljárást, amely annyit jelent, hogy differenciáltan növekednek az idei felada­ÚJ SZÓ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1984. IV. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents