Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-27 / 100. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) tok Szlovákia néhány termelési-gazdasági egységében és vállalatánál. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 9. ülésén azt igényelte a kommunistáktól és minden dolgozótól, hogy ebben az évben, noha növekedett a kiindulási szint, elérjék a nemzeti jöve­delemnek legalább 3 százalékos gyarapo­dását, s így az idei gazdaságfejlesztés dinamikája megfeleljen a párt XVI. kong­resszusán meghatározott szintnek és tovább növekedjen a hatékonysága. Fenntartás nélkül támogatjuk ezt a köve­telményt, és politikai-szervező munkánkkal megteremtjük sikeres megvalósításának előfeltételeit. Korunk megkívánja a vezető és irányító dolgozóktól, hogy a termelést megelőző szakaszok dolgozóival, a mesterekkel és a munkásokkal együtt konkrét lépéseket tegyenek a CSKP KB 10. ülésén kitűzött mozgósító feladatok teljesítésére és túltel­jesítésére. Mégpedig az 1984. évi tervhez képest 1 százalékkal növeljék a munkater­melékenységet és legalább 0,5 százalék­kal csökkentsék az összköltséget, illetve az anyagköltségeket. A jobb eredmények elérése nagyon igé­nyes és felelősségteljes feladat. Népgaz­daságunk szükségletei, valamint a nép életszínvonalának megőrzése és tökélete­sítése ezt azonban feltétlenül megkívánja. Megkívánja azt, hogy pártunk minden tagját konkrét feladatokkal bízzunk meg, valamennyi dolgozó törekvései beil­leszkedjenek a kitűzött feladatok teljesíté­sét célzó munkakezdeményezés és aktivi­tás széles medrébe. A pártszervezetek cselekvőképességé­nek, a társadalmi szervezetek és a gazda­sági dolgozók szervezőkészségének, a munkakollektívák fejlettségének, az élen­járó munkások, a mesterek és az összes dolgozó tapasztalatainak tudatában kife­jezzük meggyőződésünket, hogy ezeket az igényes feladatokat teljes mértékben vál­lalják és biztosítják sikeres teljesítésüket. Ezzel létrejönnek annak kedvező feltételei, hogy eleget tegyünk a hetedik ötéves terv feladatainak, megvalósítsuk Csehszlová­kia Kommunista Pártja XVI. kongresszusá­nak és Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusának határozatait. Sürgető minőségi változások Elvtársak, a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött feladatok nyomatékosan sürgetik az olyan minőségi változásokat, amelyek nagyobb mértékben járulnak hozzá a népgazdaság intenzifiká­lásához. Ennek egyik alapvető feltétele a népgazdaságban a termelés szerkezeti átépítése és ezzel összhangban a termelé­si programok megváltoztatása a gép-, az elektrotechnikai és a kohóiparban. Az említett szándék megvalósításának sikere megkívánja atárcáktól és atermelési­gazdasági egységektől nemcsak a gazda­ságpolitika kimunkálása iránti kezdemé­nyező hozzáállást, hogy ezáltal fejlesszék a rájuk bízott termelési szakágazatokat, hanem főleg a szakágazati és a szakága­zaton belüli mikrostruktúra szerkezeti poli­tikája tárgyi tartalmának részletes konkreti­zálását. Döntő fontosságú a termelők akti­vitása és alkalmazkodó képessége, általá­ban a gazdasági légkör, beleértve a gazda­sági mechanizmusokat és az irányítási eszközöket. Minden termelő meggyőződé­sévé váljon az, hogy az ésszerű termelési program megválasztása és megvalósítása a világgazdaság igényes feltételei között létfontosságú érdek és a tartós fejlődés záloga. Gazdasági szempontból tarthatatlanná vált a meghátrálás, valamint a kivívott pozí­ciók elvesztése a külföldi piacokon folyó versengésben. Ellenkezőleg, élni kell az újratermelési folyamat internacionalizáló­dásából következő lehetőségekkel és töre­kedni kell elsősorban az elmélyültebb sza­kosodásra, a fejlett partnerekkel a termelé­si kooperáció kihasználására. Az erők ésszerű megosztása és a köl­csönösen előnyös nemzetközi együttmű­ködés nem tekinthető az évtizedes hagyo­mányok lejáratásának. Ez a gazdasági re­alitás megértésének a megnyilvánulása és a jövő effektív fejlődésének biztos záloga. Gépiparunk és elektrotechnikánk terme­lése szempontjából döntő fontosságuk van külgazdasági kapcsolatainknak a szo­cialista országokkal, elsősorban a Szovjet­unióval. A szerkezeti változások súlypont­ját a szakágazatokon belül, a termelés szakosításában és a kooperációban kell keresnünk. A nem szocialista országokkal való kül­gazdasági kapcsolataink is hatással lesz­nek a gépipari termelés szerkezetére. E te­kintetben kulcskérdés a rugalmas és gyors reagálás a megrendelők igényeire, az erők összpontosítása, a megfelelő partnerek megválasztása a fejlett tőkés, illetve a fej­lődő országok alapvető fontosságú piacain s a kialakult lehetőségek előnyös felhasz­nálása bizonyos gépek exportjára. Gépiparunk és elektrotechnikai iparunk exportképességének és hatékonyságának növelése, illetve erősítése' megköveteli, hogy e gazdaságilag szükséges stratégiá­nak rendeljük alá a termelési szerkezet fejlődését és az irányítás ösztönző sza­bályzóinak, a gazdasági mechanizmusnak és az intézményi feltételeknek a rendsze­rét. E tekintetben fontos feladat a termelési és kereskedelmi politika egységesítése. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a szerkezeti átalakítások nagyon igénye­sek, bonyolultak és költségesek, és csakis huzamosabb idő alatt hajthatók végre. Az eddigi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy egészében véve sikerül eleget tenni ezeknek a céloknak. fgy például a kohászatban az oxigén­konventeres acélgyártás képezi az egész acélgyártás több mint 90 százalékát, nö­vekszik a varratnélküli csövek és a leme­zek gyártása. A gépiparban növekedett a részegység-gyártó szakágazatok terme­lése, az építőgépek, a traktorok és atom­energetikai berendezések stb. gyártása. Az elektrotechnikai iparban jelentősen fej­lődött a mikroelektronikai áramkörök ter­melése és kibontakozott a SMEP program keretében a progresszív mini- és mikro­számítógépek termelése. Az utóbbi három évben több mint meg­háromszorozódott a színes televíziók gyár­tása, továbbá a rádiókészülékek és a le­mezjátszós rádiókészülékek gyártása 1,3­szor növekedett, s ugyancsak növekedett az automata mosógépek, a zománcozott • edények, a mélyhűtők stb. gyártása. Pozitívan értékeljük mindazt, amit elér­tünk, különösen azonban azt, hogy a kuta­tásban idejében megalapozták és ehhez kapcsolódva a termelésben elsajátítják az olyan progresszív szakágazatokban való termelést, mint például a szerelómunkák automatizálása, az ipari robotok és mani­pulátorok, a kis elektronikai számítógép­rendszerek, az ipari elektronika és más szakágazatok. Az irányítómunka fogyaté­kossága azonban, hogy e szakágazatok termékeit lassan és nagyon kis mennyiség­ben kezdik gyártani, hogy gyártásuk széle­sebb körű kibontakoztatása elsősorban a beruházás-igényes fejlesztéssel kapcso­lódik össze. Ezt ugyanakkor késve valósít­juk meg, s nem sikerül komplex módon biztosítani - egész rendszerek formájában - e progresszív szakágazatok termelését. Ezek a fogyatékosságok népgazdasá­gunkban csökkenti* a tudományos-müsza­ki fejlesztés hatékonyságát. Igy van ez például a kis elektronikai számítógép-rend­szerek programjának, a SMEP-nek a megvalósításaban is. E szakágazat szá­mára nem fejlesztették ki idejében a perifé­rikus berendezések gyártását, sem pedig a kereskedelmi-műszaki szolgáltatásokat és a megfelelő programellátást. Intenzivebbé tesszük a gazdaság szerkezeti átépítésének folyamatát ÚJ szú Az igényesebb külső és belső feltételek megkövetelik, hogy lényegesen intenzí­vebben és színvonalasabban fejlesszük a gazdaságunk szerkezeti átépítésével kapcsolatos egész folyamatot. E szempontból szükséges, hogy meg­gyorsítsuk a Bratislavai Autógyárban a fő termelési programok fejlesztését, mint pél­dául a teher- és haszonjárművek gyártá­sát, országos szempontból vizsgáljuk felül azt az elképzelést, miszerint a Tmavai Gépkocsigyárba összpontosítjuk a mező­gazdasági tehergépkocsik felépítményei­nek gyártását, valamint a meglevő sze­mélygépkocsi és tehergépkocsi-gyártó, il­letve traktorgyártó kapacitások jobb ki­használását. Különös figyelmet érdemel a gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztése Bratislavá­ban, az SZSZK fővárosában. Az SZLKP kongresszusán jóváhagytuk a feladatot, melynek értelmében ezeknek az ágazatok­nak a fejlesztésével erősítjük a város ipari jellegét és növeljük a munkásosztály össz­lakossághoz viszonyított részarányát. E feladat súlypontját elsősorban az illeté­kes központi szervek és termelési-gazda­sági egységek irányító dolgozóínak idejé­ben történő és helyes döntése képezi. E határozatok végrehajtása során aktívan kell cselekedniük a Bratislavai Autógyár, továbbá a Bratislavai Elektrotechnikai Mű­vek, a Bratislavai Nehézgépgyár és a Brati­slavai Tesla kommunistáinak és dolgozói­nak. Az említett feladatok teljesítéséhez kétségtelenül hozzájárul az új elektrotech­nikai kapacitás petrzalkai városi szektor­ban való előkészítése. Az említett ágaza­tok fejlesztésével Bratislavában, ahol jelen­tős tudományos-kutatási munkahelyek és főiskolák összpontosulnak, egyúttal meg­teremtik a bonyolult egyedi termékek gyár­tása fejlesztésének a feltételeit. A gépiparnak, az elektrotechnikának és a kohászatnak még jobban hozzá kell járul­nia hazánk élelmiszerekkel való önellátása mértékének növeléséhez. Intenzívebben kell keresni a csomagolólemezek, a mező­gazdasági és élelmiszeripari gépek és be­rendezések gyártása fejlesztésének lehe­tőségeit. Gépgyártóinktól azt is elvárjuk, hogy aktívabban oldják meg a hegyi és hegyaljai vidékeken használható gépek gyártását. A Martini Nehézgépipari Müvek termelési-gazdasági egység kezdeménye­zése jelentős igyekezetnek számít az e vi­déken dolgozó földműveseink igényeinek kielégítése céljából. A gépi berendezések erőteljesebb auto­matizálása végett fejleszteni kell a rész­egységgyártó szakágazatokat, főleg a haj­tóművek és az elektrohidraulika gyártásá­ban. A vegyipar szükségletei megkövetelik, hogy megoldjuk az Elitex termelési-gazda­sági egység szlovákiai vállalatai számára a műszálgyártó gépek termelését. Nem kis feladataik vannak az erősáramú' elektrotechnikának is. A Bratislavai Elekt­rotechnikai Müvekben meg kell oldani a ki­sebb veszteségekkel működő transzformá­torok gyártását és bővíteni kell az automa­tizált és robotizált munkahelyekbe beépít­hető progresszív hegesztési technika ter­melési bázisát, valamint a hiánycikk-listán szereplő elosztók gyártását. A Bratislavai Kablo vállalatnál meg kell alapozni a kis­veszteségű és nagyobb élettartamú huza­lok és áramvezetők gyártását. Bátrabban és határozottabban kell kihasználni a Hu­zal és Szigetelőanyag Kutatóintézet ered­ményeit. Meg kell teremteni az ipari elektronikai termékek gyártása fejlesztésének, illetve Széles körű gyakorlati alkalmazásának, fel­tételeit. A Nová Dubnica-i Nehézgépgyár­ban kifejlesztett és a gyakorlatban is alkal­mazott termékek műszaki-gazdasági para­méterei elérik a nemzetközi csúcsszínvo­nalat. Termelési biztosításuk azonban még mindig aránytalanul kicsi. E rendszerek gép- és vegyiparban történő alkalmazása jelentősen elősegítette a munkatermelé­kenység növekedését, az árammegtakarí­tás jelentős növelését és nem utolsósorban az itt gyártott termékek minőségi színvona­lának javulását. Ezért szükséges, hogy e nagyon progresszív automatizált rend­szereket félvezető feszültségváltókkal lás­sák el. Ugyanígy kell eljárni az egészségügyi technika fejlesztésben is, ebben a szak­agazatban nem elégedhetünk meg az új diagnosztikai eszközök fejlesztésében elért eredményekkel, főleg ami a mikro­elektronikai bázisú progresszív technika kihasználását illeti. Iparunknak hatéko­nyabban kell segíteni az egészségügyet a kórházak és rendelőintézetek munkájá­nak tökéletesítésében azzal a céllal, hogy meggyorsítsák a betegek gyógyulását és munkába való visszatérését. E fontos feladat teljesítése során a Chirana kon­szern vezető dolgozóitól sokkal nagyobb kezdeményezést és sokkal több ötletet várunk el, melyek révén elősegíthetnék a magasabb fokú innovációt és az egész­ségügyi technika termelési programjainak módosítását. A konszern termelési-műsza­ki és szakemberekkel való ellátása jó felté­tel arra, hogy kifejlesszék és elsajátítsák az automatizált tudományos és kísérleti mun­kákhoz szükséges új műszerek gyártását azzal a lehetőséggel, hogy kihasználhatók legyenek az automatizált technológiai fo­lyamatok rendszerében, főleg a vegy- és élelmiszeriparban, továbbá, hogy nagyobb mértékben érvényesítsék a mérő- és sza­bályozó technikát a lakás- és kommunális gazdálkodásban. A műholdas televíziós közvetítés, az optoelektronikai távközlésü rendszerek, vi­deofelvételek és az ezzel összefüggő be­rendezések közös programja keretében aktívabban együtt kell működni a Szovjet­unióval, amely jelentós tudományos, mű­szaki bázist és az együttműködés kereté­ben jelentós termelési lehetőségeket nyújt elektrotechnikai vállalataink számára. Jelentós gépipari kapacitásokkal rendel­keznek a nem gépipari ágazatok is. Csu­pán az ipari minisztérium vállalatainál a gépipari termelés értéke évente 1,1 milli­árd koronát tesz ki. Az építőiparban, a me­zőgazdaságban és az iparágazatokban ugyancsak fejleszteni kell a gépipari terme ­lést, mivel a célgépek és a pótalkatrészek gyártásában betöltött szerepe nehezen he­lyettesíthető. Persze, ezt a termelést is tervszerűen kell fejleszteni, területileg és arányosan irányítani, hogy ne következze­nek be célszerűtlen duplicitások. A gép­ipar, az elektrotechnikai ipar és a kohászat kötelessége, hogy az alapanyagok, részegységek gyártásával szavatolják a progresszivitást és a célszerűen fejlesz­tett gépipari termelés üzemelési megbíz­hatóságát, s ily módon járuljanak hozzá a munkatermelékenység növeléséhez. Ugyanakkor a nem gépipari ágazatoktól joggal várjuk el, hogy ágazataikban növel­jék hozzájárulásukat főleg a robotizálás, az elektronizálás és automatizálás gyorsabb alkalmazásához szükséges feltételek meg­teremtéséhez. Ezenkívül elvárjuk, hogy ru­galmasabban reagálnak a gépipar, az elektrotechnika és a kohászat nagyon tisz­ta anyagokkal, a gumi-, műanyagipari, tex­til-, üveg- és kerámiaipari termékekkel szembeni igényeire, e termékek nélkül ugyanis lehetetlen javítani a végtermékek minőségét és használati tulajdonságait. A szlovákiai pártszervek kiemelt figyel­met fordítanak a kohászat szerkezeti átépí­tésére is. A kosicei Kelet-szlovákiai Vas­mű, a podbrezovái Sverma Vasmű korsze­rűsítése és rekonstrukciója jó eredmé­nyeket hoz. Továbbra is folytatni kell kohá­szati vállalataink megkezdett korszerűsíté­sét. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítunk a Kosicei Kelet-szlovákiai Vasmű termelési programja bővítésének, illetve termelési profilja kialakításának az­zal a céllal, hogy növeljük a szükséges termékek termelését és új munkahelyeket teremtsünk a korszerűsített részlegekből felszabadult munkások számára. A vaskohászatnak a következő időszak­ban javítania kell az acél minőségét, ele­gendő lemezt kell gyártania a hegesztett szerkezeti elemekhez, növelni kell a dina­mólemezek, a kiképzett felületű, vékony lemezek gyártását. A kohászati anyagok mechanikai tulaj­donságainak javításán kívül elvárjuk a ko­hászattól, hogy csökkenti az elsődleges energetikai források felhasználását, min­denekelőtt a kohászati folyamatok energia­igényességét. A vashulladék feldolgozási lehetőségeinek figyelembe vételével maxi­málisan korlátozni kell a kis kéntartalmú fűtőolajjal üzemeltetett Siemens-Martin ke­mencék kapacitását. A színesfémek strukturális átépítése ke­retében korszerűsíteni kell a 2iar nadJHro­nom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Művek­ben az alumíniumgyártás technológiáját, lényegesen javítani kell a munkakörülmé­nyeket és a környezetvédelmet, miközben növelni kell a munkatermelékenységet és csökkenteni a villamosenergia-fogyasztást. A strukturális változások megoldásával és az új termelések bevezetésével párhu­zamosan meg kell oldani ezek környezeti hatását is. Mint ismeretes, pártunk nagy jelentőséget tulajdonít a gazdaságfejlesz­tés ökológiai kérdéseinek. Semmilyen esetben sem érthetünk egyet a termelés bővítésével, vagy pedig új termelés beve­zetésével ott, ahol nem teremtik meg a fel­tételeket a szilárd hulladékanyag biztonsá­gos felszámolásához, illetve raktározásá­hoz, a folyékony hulladékanyagokban a veszélyes és ártalmas elemek koncent­rációjának csökkentéséhez, a gáznemű szennyező anyagok mennyiségének csök­kentéséhez. A kevésbé költséges ökológiai létesít­mények hiányát mindenekelőtt a mezőgaz­daságban és az élelmiszeriparban tapasz­taljuk. Meg kell kezdeni a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékanyagokat fel­dolgozó létesítmények elemes építését, ugyanígy a szennyvíztisztítók elemes épí­tését. A környezetvédelem, mindenekelőtt a víz és a levegő tisztasága, elsőrendű, nagy politikai jelentőségű feladat és ezt figyelembe véve kell ezeket a kérdéseket megközelíteni. Az elegendő és folyamatos üzemanyag­és energiaellátás biztosítása Elvtársak! A kohászat és gépipar további fejlődé­sének egyik meghatározó tényezője az elegendő és folyamatos üzemanyag- és energiaellátás. A 7. ötéves tervidőszak első három évében bányászaink és energetikai dolgo­zóink eredményesen teljesítették ezt a fel­adatot. Az atomerőművek átadási határi­dejének eltolódása és a kedvezőtlen hídro­(Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents