Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-25 / 98. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája CSERGE KÁROLY elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Padányi (Padán) Efsz elnökének felszólalása A mezőgazdasági termelés 1984-re és a további évekre szóló terveiben célul tűztük ki a növényi és az állattenyésztési termelés közötti aránytalanság mielőbbi leküzdését. A növénytermesztés, főképpen a gabonafélék és a tömegtakarmányok előnyben részesített fejlesztését és ezzel összefüggésben a szarvasmarha-tenyésztés további bővítését az egyetlen helyes útnak tartjuk ahhoz, hogy saját források felhasználásával elegendő élelmiszert termeljünk Az 1983-as gazdasági évben gabonafélékből hektáronként szélsőségesen száraz időjárási feltételek mellett 5,89 tonna termést értünk el, ebből a búza hektárhozama 6,4 tonna, a kukoricáé 6,7 tonna volt. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez nagyban hozzájárult az anyagi-műszaki bázis, elsősorban a korszerű technológia és technika. Az önellátás elérése az élelmiszertermelésben résztvevő valamennyi dolgozó feladata. Egyre hatásosabb biológiai anyagok, vegyszerek, gépek előállítása, a mezőgazdasági épületek olcsóbb építése és az energia jobb felhasználása a cél. Ugyanakkor nemcsak a mennyiségi növelésről van szó, hanem elsősorban a minőség és a hatékonyság javításáról. Nem lenne szabad előfordulnia annak, hogy az új gépek drágábbak legyenek az előzőeknél, teljesítményük azonban nem növekszik. Az SP 35-ös típusú járvaszecskázó például a tartozékaival együtt több mint félmillió koronába kerül, de nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, sok üzemanyagot fogyaszt. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindmáig elégtelenül helyettesítjük a fizikai munkát gépi munkával. Ezt bizonyítja a munkaköltségekben a fizikai munka költségeinek nagy részaránya. A mezőgazdasági gépekkel való növekvő ellátásnak köszönhetően gyarapodott az élőmunka és a termelés produktivitása. Szövetkezetünk mezőgazdasági bruttó termelése 1983-ban 112 százalékra növekedett. Az időjárásnak nagy szerepe van az eredményekben. Befolyásolja a munkák időbeli menetét, a terméshozamokat, a termények minőségét, a veszteségek menynyiségét és a költségek nagyságát. Tapasztalataink szerint a vetés minden nappal való késése csökkenti a terméshozamot, ugyanez vonatkozik a betakarításra is, amelynek megkésése növeli a veszteségeket és rontja a termény minőségét. Ezt bizonyítják kooperációs körzetünk tapasztalatai is. A betakarítást tíz nap alatt elvégeztük, s a termény a legjobb minőségű volt, a hektárhozamok meghaladták a tervezettet. Nem lehetünk elégedettek a géppark összetételével sem. A szállítmányok egészében megfelelnek a tervezettnek, de nem biztosítják a teljes szükséglet számos fontos tételének kielégítését. A gépipar nem elégíti ki minden követelményünket. Hiányoznak öntözőberendezések részei, traktorok, függesztett munkaeszközök és egyéb szerszámok. A gépeket gyakorta egyenként, néha ösztönösen vásárolják. A gépekkel kapcsolatos igények és a népgazdaság lehetőségei közti eltérést a munkafolyamatok elvégzése folyamán a gépek csoportos bevetésével oldjuk meg. A gépek alkalmazásában céltudatosan kihasználjuk a kooperáció előnyeit a járás, a kerület és a kooperációs körzet keretében. Tudjuk, hogy nagy tartalékaink vannak a szubjektív tényezőben. Sok minden megoldható főképpen a munka és a technológiai fegyelem szilárdításával. A mezőgazdasági vállalatoknál egyes növények termesztésében fokozatosan kötelező rendszereket vezetünk be. Szövetkezetünkben a gabonatermesztési rendszert alkalmazzuk. Még a kezdetnél tartunk, de már jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági növények vegyszeres védelmében. A tudományos-műszaki fejlesztés keretében meg kell oldani az egész agrokomplexben felmerülő részproblémákat. Határozottabban kell reagálni a mezőgazdasági termelés igényeire, a benyújtott koncepciós tervek módosítására és ezeket a jelenlegi követelményekhez kell igazítani. Az utóbbi években nem sikerül elérnünk a cukorrépa és a cukor tervezett termelését. Már évek óta ismert a KC 6 betakarítási technika kérdése - a veszteség eléri a 20-25 százalékot. Ha összehasonlítjuk a két betakarítási technikát, mégpedig a nálunk használt hatsoros betakarítót és a Kleine betakarítót, a második típusnál a betakarítási veszteségek 14—18 százalékkal alacsonyabbak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hektáron 5-6 tonna cukorrépát nyerhetünk vagy veszíthetünk az előző használatával. Ezt a kérdést a gépiparnak, nem pedig a mezőgazdaságnak kell megoldani, mégis a járásunkban és a nyugat-szlovákiai kerületben is kezdeményezés tapasztalható a betakarítási gépek módosításával kapcsolatban. A gépek magas átlagos kora kedvezőtlenül befolyásolja üzemelési megbízhatóságukat. Növekednek az egységnyi termelésre jutó költségek. Növekszik az üzemanyagfogyasztás, csökken az évi teljesítmény. Ezáltal fokozódik az alkatrészellátásra irányuló nyomás. Azonban szüntelenül gondokat okoznak a szezont követő javítások is. A mezőgazdasági vállalatoknak a maguk kezdetleges berendezéseivel kell eltávolítani az üzemzavarokat, néha egyes ipari vállalatok nyújtanak ehhez segítséget, többek között a Nehézgépipari Művek. A javító munkálatok elvégzésében magas színvonalú szolgáltatást kellene nyújtani a gép- és traktorállomásoknak, de ez nincs így. Szolgáltatásaik nem érik el a kívánt színvonalat, ugyanakkor drágák is. Ezáltal indokolatlanul nagy nyereséget szereznek. Ezért a szolgáltatások továbbfejlesztésével kapcsolatban kívánatos, hogy gyorsan és jó minőségben végezzék, s áruk elfogadható legyen. Fontos tény, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok termelése lassabban növekszik, mint energiaigényessége. Ugyanakkor meg kell tartanunk a meghatározott limiteket, mivel lényegesen csökkentették a gáz- és fűtőolajfogyasztást. Ez a csökkentés olyan mértékű, hogy nem oldható meg csupán racionalizációs intézkedésekkel. Tudjuk, hogy nem átmeneti intézkedésekről, hanem új, hosszú időre szóló eljárásról van szó, amely megkívánja a termelési-technikai koncepciók átértékelését. Ezért keressük a mezőgazdasági termének termelése és betakarítása energiaigé-. nyessége csökkentésének lehetőségeit. Tavaly 1480 tonna kukorica betakarításakor 50,4 tonna fűtőolajat takarítottunk meg, 176 400 korona értékben. Szilárd alapú mezei trágyatelepek építésével elejét vesszük annak, hogy a szerves trágyából kárbavesszenek az értékes tápanyagok, melyek előállítása energiaigényes. Például 1 kg nitrogén elvesztése 3 kg egyezményes tüzelőanyag elveszítését jelenti. Emellett a föld termőképességének növelése érdekében nagyon fontos a biológiai érték megőrzése. Az a célunk, hogy évente a szántóföldek 25-30 százalékát megtrágyázzuk. A silóhelyek építésének jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk, ha abból a tapasztalatból indulunk ki, hogy a mi feltételeink között a takarmányozásra szolgáló zöldanyag mennyiségének több mint 60 százalékát konzerválnunk kell. Ugyanakkor ezek az akciók környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolhatók. A termelést a jövőben nehezebb feltételek, a külgazdasági kapcsolatok rosszabbodásának hatása közepette végezzük. Ebből az a kötelesség hárul ránk, hogy a saját erőforrásokra összpontosítsuk a figyelmet, az alaj3vető élelmiszerekben áz önellátás elérése érdekében a mezőgazdasági termelés növelésére jobban használjuk fel a tartalékokat. A CSKP KB 10. ülésének napirendjén szereplő problematikával kapcsolatban az a nézetünk, hogy a javasolt intézkedések hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, s ezeket teljes mértékben támogatjuk. FRANTlSEK TESAft elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a kelet-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Az elnökség beszámolója a témakört teljes egészében felölelte, tartalmával és bíráló hangvételével objektíven rámutat a jelenlegi helyzetre és kiindulópontokat is nyújt. Ezért készek vagyunk az ülés határozatainak végrehajtására, hiszen kerületünkben a gépipar a legjelentősebb ágazat. Csupán a jelengeli ötéves tervidőszak első három évében a kerület ipari termelésében a gépipari ágazathoz tartozó vállalatok részaránya 32 százalékról csaknem 35 százalékra növekedett. Ez á fejlődés megköveteli, hogy naponta nagyon eltérő problémákat oldjunk meg, hogy mind az ipar, mind a kérület mezőgazdasága égy egészként, dinamikusan és harmonikusan fejlődjön. Teljes mértékben támogatjuk a központi bizottság elnökségének az idei tervfeladatok szilárdításával összefüggő döntését. Hiszen kerületünkben is alábecsültük az 1984-es esztendő kiindulási alapját. Például a tavalyi nyereségi tervet 275 millió koronával túlteljesítettük ahhoz viszonyítva, amilyen eredménnyel a terv készítése során számoltunk. A gépipari vállalatok tavaly teljesítették termelési feladataikat és ez elmondható az idei első negyedévi tevékenységükkel kapcsolatban is. Viszont saját tapasztalatból tudjuk, hogy kerületünkben is vannak kihasználatlan tartalékok. Ezekre összpontosítjuk figyelmünket és következetesen megköveteljük kihasználásukat az idei szilárdított feladatok teljesítése érdekében. Ismeretesek számunkra a további lehetőségek is. Hiszen csupán a hiányokra, károkra, bírságokra kifizetett költségekből kerületünk gépipara kétharmaddal részesedik, és néhány vállalatnál ezek a költségek a nyereség több mint tíz százalékát teszik ki. Az ágazatban a foglalkoztatottság 900 dolgozóval növekedett, és bebizonyosodott, hogy az alacsony műszakszámmal kapcsolatos problémák megindoklásakor helytelenül hivatkoznak munkaerőhiányra. Ugyanakkor az automaták és a félautomaták vállalataink kétharmadrészében még két műszakra sem dolgoznak. Ha ezeket és egyéb tényezőket vesszük figyelembe, arra a következtetésre jutunk, hogy pártszerveink és -szervezeteink munkájában több következetességre van szükség. A műszaki vagy gazdasági kérdések bonyolultsága sem vonhatja el a pártot, illetve tisztségviselőit a társadalmi szükségletek teljesítéséhez szükséges politikai és káderfeltételek megteremtésétől. Nagyobb következeteséggel kell dolgozniuk az illetékes vezérigazgatóságoknak is, amelyek ugyan a feladatokat lebontják, de saját maguk már nem tartják ezeket tiszteletben és utólagosan gyakran módosítják. Az ilyen eljárás nem felel meg sem a munkásoknak, sem a műszakiaknak, sem pedig a társadalomnak, mégis érvényesítik. A társadalmi szempontból hatékony innovációra vonatkozó jogos igény éppen a gépipari vállalatoknál kerül ellentétbe a vállalati érdekkel, amely a befutott gyakorlatot helyezi előtérbe. A beruházási egységeket gyártóink tapasztalatai bizonyítják, hogy milyen nehezen tudnak hatni az emberek gondolkodásmódjára. Ennek ellenére ott, ahol érvényt szereztek a folyamatos gyártmányfejlesztésnek, a bonyolult feltételek között is sikerült megnyerni a munkakollektívákat a termelési program szüntelen változtatására. A központi bizottság elnökségének beszámolójában hangsúlyozták, hogy textilgépgyártásunknak ismét olyan pozíciót kell elfoglalnia a nemzetközi piacokon, mint néhány évvel ezelőtt. A magunk részéről mindent megteszünk e feladat teljesítéséért. Ehhez arra van szükség, hogy javítsuk a kutatás, a fejlesztés és a gyártás, illetve a felhasználás, valamint a külkereskedelem közötti együttműködést. Az együttműködés és a kezdeményezés azonban csak jó irányítás mellett bontakoztatható ki. A központi bizottság 1976-os ülését követően bizonyos javulás következett be a műszaki haladás létfontosságának tudatosításában, elsősorban az elektronika fejlesztésének vonatkozásában. Az elektronika fontosságát ma már sokkal jobban tudatosítjuk, mint néhány évvel ezelőtt. Még két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az ülés anyagai hangsúlyozzák az elektronikai alkatrészbázis fejlesztésének jelentőségét. Kerületünkben például a lanskrouni Tesla foglalkozik a passzív alkatrészek gyártásával, a prelouci Tesla az integrált áramkörök gyártásával, a trutnovi Ipari Automatizációs Művek pedig a szabályzó elemek termelésével. A termelésben dolgozó kommunistákkal szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy nyerjék meg a dolgozókat a termelőkapacitások teljes kihasználására. Ugyanakkor azonban a vállalatok, a termelésigazdasági egységek, sőt az ágazatokat irányítók, illetve az ezek munkáját tervező dolgozóknak is tudatosítaniuk kell, hogy olyan elemek gyártásáról van szó, amelyek döntö fontosságú szerepet játszanak jelentős népgazdasági feladatok teljesítésében. A második kérdés, amelyről szólni akarok, az az, hogy az ipari termelés elektronizálása túllépi az ágazat feladatkörét. Az elektronizálás érvényesítéséhez saját szakemberek felkészítésére van szükség. Ugyanakkor az elektrotechnikai ipar a működő mintapéldányok, prototípusok és célgépek segítségével gyorsabban és főleg nagyobb mértékben elégítheti ki saját és a fogyasztók igényeit is. A kommunisták egyik legfontosabb feladata, hogy élére álljanak a munkakezdeményezés kibontakoztatásának és a viszszásságok elleni harcnak. Kettős feladatról van szó, hiszen a nagyobb fegyelem az alkotó munka természetes háttere. Kerületünk egyik legnagyobb gépipari vállalatának, a Februári Győzelem Műveknek a dolgozói hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségükben vállalták, hogy 40 konkrét tettel fejezik ki a társadalmi szükségletekhez való viszonyulásukat. Megtalálták a lehetőségeit az idei terv szilárdításának, az export teljesítésének, termékeik műszaki színvonala emelésének és a szociális program kezdeményező teljesítésének. És ez nem az egyetlen példa. Megszületett a Nővé Mésto nad Metují-i városi nemzeti bizottság kötelezettségvállalása és a Hradec Králové-i járás földműveseinek felajánlása. És ezeket további városok, községek, vállalatok, üzemek és más munkakollektívák felajánlásai követik. MIROSLAV SLAVÍK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a dél-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása a gyenge pont, melyek az egesz tevekenységre hatnak. Nagyobb felelősséget kellene tanúsítaniuk a termelési-gazdasági egységeknek is, kutatási bázisuknak aktívabban együtt kellene működniük a főiskolákkal és a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyeivel. A pártszervezetek törődnek a politikai és gazdasági gondolkodásmód színvonalának emelésével, hogy a szakmai szűklátókörűség ne vezessen felszínességhez. Arról van szó, hogy dolgozóink nagy részének igyekezetére mindenütt a konkrétság és az alkotó hozzáállás legyen a jellemző. Kihasználjuk a Szocialista Munka Hőseinek, az újítóknak és az élenjáró szocialista munkabrigádoknak a tapasztalatait kerületünk, a dél-csehországi kerület gépipari üzemeiben és vállalatainál. A jó politikai, szervező és eszmei-nevelő pártmunka hozzájárult az idei év elejei párttaggyűlések jobb és konkrétabb előkészítéséhez. A pártszervek és -szervezetek nagyra értékelték a munkakollektívák által elért eredményeket, s ugyanakkor bírálóan foglaltak állást a fogyatékosságok okaival kapcsolatban. Elsősorban azoknál a vállalatoknál, amelyek lemaradnak a tervteljesítésben, ahol nem megfelelő a belső tartalékok feltárása stb. Főleg a munkaidő jobb kihasználásáról, a teljesítménynormák pontosításáról, az egységnyi termékre jutó összköltségek csökkentéséről, a korszerű állóalapok jobb kihasználásáról, a munkaszervezés és irányítás javításáról, valamint az elvégzett munka ellenőrzéséről van szó. A termelést megelőző munkaszakaszokon dolgozó kommunisták figyelmét arra összpontosítottuk, hogy rendszeresen törődjepek- a hatékonyság növelésével, a gazdaságossággal, valamint az új termékek gyártási felfutási idejének lerövidítésével. Áz idén gépipari vállalatainknál legkevesebb 5-6 százalékkal akarjuk növelni a munkatermelékenységet, 3-5 százalékkal javítani a termékek minőségét, s a megtakarított anyagokból és energiából terven felül kétnapi termelésnek megfelelő értéket akarunk előállítani, illetve a belkereskedelmi árualapot árutermelésünkből terven felül 1 százalékkal akarjuk gazdagítani. A dél-csehországi kerület kommunista gazdasági dolgozói előtt áll az igényes feladat, hogy a vállalatokat jobban összekapcsolják a kutatási és fejlesztési bázissal. Meggyőződésünk, hogy e téren még sok Az elmúlt években kerületünk gépipari és elektrotechnikai szakágazataiban jelentős szerkezeti változások következtek be, melyek a fő termelési programok szűkítésére és legfontosabb ágazatok összpontosítására irányultak. A szerszámgépek gyártásáról, a mezőgazdasági gépek, a hidraulikus elemek és aggregátok, valamint textilgép-részegységek gyártásáról van szó. Az utóbbi időben előtérbe lép az atomerőművi légtechnikai berendezések, illetve a környezetvédelem javítására szolgáló termékek gyártása. A tervezett ütemek megfelelnek az évközi tervezett növekedésnek, noha el kell gondolkodnunk a saját termelési érték, a munkatermelékenység alakulása fölött. E mutatók vonatkozásában az utóbbi időben nem érjük el az ötéves tervnek megfelelő színvonalat. Fontos területként kezeljük a munkaerővel való gazdálkodást. Az egy munkásra átszámított munkaidőalap-kihasználás 1980-hoz képest 0,3 %-kal csökkent. A gépipari vállalatok 387 dolgozóval túllépik a tervezett keretet, sajnos azonban ezek nagy része improduktív tevékenységet végez. Erről tanúskodik az is, hogy lassú ÚJSXÚ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1984. IV. 25.