Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-25 / 98. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) a korszerűi technológiák bevezetése, noha ezek révén lényegesen csökkenthető a munkaigényesség, a fém- és az energiafogyasztás. E téren nagyon lassan haladunk előre, ugyanakkor azonban kerületünkben az egy dolgozóra jutó gépellátottság növekedik. A gépvásárlás azonban nem átfogó, gyakran olyan gépekről van szó, melyek vásárlása nem szerepel a tervben, illetve a költségvetésben. Gyakran a keret kihasználása a cél, nem pedig az, hogy megfelelő technikát, illetve technológiát vásároljanak a termelési folyamat gyorsabb korszerűsítése érdekében. Az év eleji párttaggyülések igényes és bíráló állásfoglalásuknak adtak kifejezést a káder- és személyzeti osztályok, illetve az irányító dolgozók munkájával kapcsolatban is. Rámutattak, hogy a gépipari üzemeinkben nem törődnek sokat a kádertartalékok kiválasztásával és felkészítésével. Figyelmünket azonban elsősorban a fiatal dolgozók stabilizálására kell fordítanunk, főleg a fémmegmunkáló, a maró-, az öntőszakmákban, melyek iránt kicsi az érdeklődés, s ugyanakkor e szakmákban nagy a kitanultak mozgása. Fokozni akarjuk a figyelmet a rátermett, politikailag és szakmailag felkészült mesterek gyakorlati oktatásba való bevonásával kapcsolatban. Figyelmet fordítunk a szakmunkásképzők anyagi-műszaki bázisának kiépítésére is. Kerületünk gépipari vállalatai fokozatosan bekapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba is. Kibontakozóban van az együttműködés a robotok, a speciális köszörűk és egyéb termékek gyártásában. Gépipari vállalataink a kerületen belül is sikeresen együttműködnek. Kerületünkben azonban nem vagyunk teljesen elégedettek a beruházások hatékonyságával és megtérülésével. Az egyes kapacitásokat nem használják ki teljesen, egyebek között azért nem, mert nem összehangolt a végtermékek gyártása. Mindennek okát abban is látjuk, hogy a komplex intézkedéseket nem érvényesítik következetesen. A vállalatokat a termelési-gazdasági egységek részéről nem kényszerítik arra, hogy kihasználják a hatékonyságnövelő tényezőket, melyek a tudomány és technika eredményeinek érvényesítésében, a termelőalapok intenzív kihasználásában rejlenek. Kerületünkben nem mindegyik irányító dolgozónak sikerült a magáévá tennie a komplex intézkedések alapelveit, és nem sikerült azokat maradéktalanul és alkotóan érvényesíteniük a vállalatirányítási gyakorlatban. A gépiparunkban és elektrotechnikai iparunkban ránk váró feladatok közé tartoznak a temelíni atomerőmű építésével kapcsolatosak is. Érdekünk, hogy az egyes ágazatok már most fokozzák aktív részesedésüket az építés megkezdésén, hogy ügyeljenek a maximális gazdaságosságra. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a többi gépipari vállalatról sem, azokról, amelyek konkrét célprogramok megvalósítói, és melyek tevékenységükkel kapcsolódnak az egész csehszlovák gazdasághoz. ZDENÉK HLOZEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a brnói Formázógép Kutató Intézet igazgatójának felszólalása ként megemlíteném, hogy nem sikerül biztosítani az alakító gépegységek és technológiák fejlesztését és főleg szállítását, noha a szakágazat sikeres exportjának ez az egyik alapvető feltétele. Alapvető feladat volt és most is az, hogy biztosítsuk a kutatás és fejlesztés szoros kapcsolatát a termeléssel az új gépek elkészítési idejének lerövidítése és a magas műszaki-gazdasági színvonalú új termékek gyártása során. E döntő feladatok végrehajtása feltételeinek megteremtésével konszernünk kutatóintézetében, mely a szerszámgépek fejlesztésében vezető munkahelynek számít, gyakran foglalkoztunk. A kutatási és fejlesztési eredmények sikeres gyakorlati érvényesítését kellett megoldani a szerszámgépek gyártóinál, A realizációs egyezmények formája nem vált be. A vállalat aláírta a szerződést, különböző huzavonák után legyártotta a prototípust, s ezt követően az így hitelesített dokumentáció gyakran a termelési programjának tartalékát képezte. Ezért aztán fokozatosan, és ebben az ötéves tervidőszakban csaknem teljes mértékben, áttértünk arra a formára, amelyben a feladatért a kutatási eredményt gyakorlatban megvalósító a fő felelős, vagyis a termelő vállalat, mi pedig társmegoldó szervezetként szerepelünk. Ma gyakorlatilag a tudomány és technika eredményeit maradéktalanul megvalósítjuk a gyakorlatban. A koncepció módosítása kutatóintézetünk gazdasági hatékonyságának növelését eredményezte. 1980-tól a számunkra legfontosabb mutató vonatkozásában, vagyis a vállalati tervbe bekerült kutatási eredményeink számában négyszeres növekedést értünk el. További nagy problémát jelentett a progresszív alakító technológia szélesebb körű gyakorlati érvényesítése. Ennek során a termelési-gazdasági egységek, sót a vállalatok részéről is érdektelenséggel találtuk szemben magunkat, mivel az anyag- és energiamegtakarítás számos vállalatnál korábban nem volt a döntő szempont, és még. ma sem az. A vállalatok megelégszenek az egyszerű ésszerűsítésekkel és nem teremtik meg a feltételeit a progresszív technológiák szélesebb körű bővítéséhez. Változást hozott a szövetségi általános gépipari minisztérium 1983. évi 11. kollégiuma; határozatai olyan rendszer kiépítéséhez vezettek, melynek biztosítania kellene, hogy az új, különösen a korszerűsített kovácsmühelyekben és préselő részlegeken korszerű technológiát alkalmazzanak és ugyancsak korszerű gépeket és gépsorokat szereljenek fel. A progresszív alakító technológiával kapcsolatos feladatok gyors végrehajtása érdekében a dél-morvaországi kerületi pártbizottság tavaly novemberben intézkedéseket foganatosított, melynek értelmében kerületi viszonylatban jobban elterjesztik ezt a technológiát. Már ma úgy gf| tűnik, hogy ez az eljárás hozzájárul a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok vezető dolgozói ezzel kapcsolatos hozzáállásának megváltozásához. Olyan területek is vannak azonban, melyek eredmé25. nyeivel nem lehetünk elégedettek. Példaa kis- és középnagyságú armatúrák és szivattyúk gyártásának ésszerűsítését célzó program is, melyet az olomouci Sigma termelési-gazdasági egység az NDK-val és Bulgáriával közösen biztosít. Az, hogy a szocialista munkaverseny eredményes, abból is kitűnik, hogy 1983-ban a szóban forgó szakszervezeti szövetség keretében az újítások és találmányok révén közel 4 milliárd korona társadalmi hasznot eredményezett. A népgazdaságfejlesztés alapvető tényezőinek egyike a tudományos-műszaki fejlesztés. Ennek nagy figyelmet szentel mind a Központi Szakszervezeti Tanács, mint pedig a Fémipari Szakszervezeti Dolgozók Szövetsége. E szempontból vitatta meg a feladatokat a Fémipari Szakszervezeti Dolgozók Szövetsége Központi Bizottságának 6. plenáris ülése, és lebontotta a CSKP KB 8. ülésének határozatait az említett három ágazat feltételeire. Sajnos, még mindig számos megoldatlan kérdéssel találkozunk, melyek gátolják a kitűzött feladatok teljesítését. Ma is megtörténik, hogy a tervjavaslatot nem vitatják meg a szakszervezettel, vagy a megvitatás csak formális. Nehézségek keletkeznek azért is, hogy a komplex intézkedések szabályzóit nem vetítik ki konkrétan a részlegek és a műhelyek tevékenységébe. Az, hogy a szocialista versenymozgalmat a terv kulcsfontosságú feladataira, valamint a munka hatékonyabbá tételére és minőségének javítására, a sokoldalú gazdaságosság elérésére irányítsuk, megköveteli az irányító és szervező munka javítását mindazok részéről, akik felelősek a versenymozgalom fejlesztéséért. Ezért teljes mértékben tudatosítani kell, hogy politikai nevelő munkánk során a politikainevelö munka minden szintjén és a szakszervezeti munkában egyaránt nagy feladatok várnak ránk a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése második szakaszának előkészítésével kapcsolatban csakúgy, mint a megvalósításával. A harmadik választási időszakban vagyok a tagja a Szakszervezetek Központi Tanácsának. A forradalmi szakszervezeti mozgalom a párt vezetésével rendszeresen foglalkozik a szakszervezeti munka hatékonyságával és azzal, miként járul hozzá a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum fejlesztéséhez. A XVI. pártkongresszus óta a Szakszervezetek Központi Tanácsa által jelentős figyelmet szenteltünk ezeknek az ágazatoknak azzal a céllal, hogy olyan kulcsfontosságú kérdésekben segítsük a megoldást, mint a termékek minősége és műszaki színvonala, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése, a kezdeményező tervezés érvényesítése, illetve az egyes kollektívák munka- és életkörülményeinek javítása. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták szüntelen figyelmet fordítanak a dolgozók irányításban való részvételének elmélyítésére. Ennek egyik fő eszköze a termelőértekezletekben rejlő lehetőségek kihasználása. Ezeken az értekezleteken hatékonyan megoldhatók a munkahelyi problémák, s ugyanakkor a dolgozók eredményesen ösztönözhetők a kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, az alkotó munkakezdeményezés és a szocialista versenymozgalom fejlesztésére. A CSKP KB 10. ülésén tárgyalt témakör szorosan érinti a fémipari dolgozók szakszervezeti szövetségét is, mely a szakszervezeti tagoknak csaknem az egyötödét tömöríti magába. Az ágazati bizottságok, az egyes termelési-gazdasági egységek keretében működő szakszervezeti bizottságok, a szakszervezeti szövetségek pártbizottságai, a szakszervezeti szövetségek járási bizottságai, valamint vállalati és üzemi bizottságai közvetlenül hatnak a vállalatok és üzemek feladatainak teljesítésére. Ma már elképzelhetetlen, hogy az önkéntes tisztségviselők tízezreinek munkája nélkül a vállalatok az összes feladatot teljesítsék. Az utóbbi években a Fémipari Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága - együttműködve az ágazatokkal - a dolgozók munkakezdeményezésének számos új formáját dolgozta ki. Bevált forma az együttműködő üzemek közötti közös vállalás megkötése, melyek teljesítésével elősegítik végtermékek gyártásba való bevezetésének meggyorsítását, az új kapacitások üzembe helyezését. A nemzetközi szocialista munkaverseny fejlesztésében a fémipari szakszervezeti szövetség keretében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes szervezéssel ez a forma nagyon hatékony lehet. Különösen az exportfeladatok és az új termékek közös fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítése során. Ezt bizonyítja például RUDOLF PE$KA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű vezérigazgatójának felszólalása A vítkovicei termelési-gazdasági egység a gépipari termékek és nagy beruházási egységek exportjában jelentős sikereket ért el. Az elkövetkező időben exportunk érthető okokból hagyományos és legnagyobb megrendelőinkhez, a Szovjetunióba és a többi szocialista országba fog irányulni. Tekintettel a gépipari-kohászati komplexum fejlesztésére a Szovjetunióban és a többi szocialista országban, módosítjuk szállítmányaink struktúráját, igényesebb, műszakilag tökéletesebb berendezéseket szállítunk, amelyek megfelelnek az említett komplexum korszerűsítési igényeinek. Bővítjük a tüzelőanyag-energetikai komplexumok, a nagykohók korszerűsítéséhez, a másodlagos kohászat korszerűsítéséhez szükséges gépek választékát. A hazai beruházások számára gyártott gépek magas népgazdasági szükséglete nem tette lehetővé, hogy az elmúlt években növeljük az exportot a nem szocialista és a fejlődő országokba. Napjainkban azonban egyre javul a helyzet. A vítkovicei konszern berendezéseinek műszaki színvonala magas, és felveheti a versenyt a világpiacon más termékekkel. Nem a hagyományos kereskedelmi formát választottuk: a nem szocialista országokkal való együttműködésben közös szállítmányokkal veszünk részt a harmadik piacokon. Exporttevékenységünk hagyományosan az említett termelési feladatokra irányul, mert ez gazdaságilag előnyös. Arról, hogyan valósulnak meg a konszernben a kormány koncepciós törekvései 1995-ig, a következőket mondhatom: a gépipar részaránya a konszernben 1955ig 40 százalékról 60 százalékra emelkedik. Ez a fejlődési ütem néhány szakágazatban 6-18 százalékos éves növekedést jelent. A nyolcadik ötéves tervidőszakra vonatkozó első elemzések és az 1995-ig szóló hosszú távú kilátások bizonyos feszültséget ós kockázatot jeleznek, főleg termelésigazdasági távlataink néhány területén. Ezek azonban leküzdhetők. Ami a fémfogyasztást illeti, 1985-ben maximálisan 65 százalékkal csökkentjük a fémfogyasztást 1980-hoz viszonyítva. A gépipari termelés növekedése dinamikájának több mint 80 százalékos emelkedése mellett, az abszolút vasfém-fogyasztás csak 17 százalékkal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy csupán egyötöddel. Az igényes népgazdasági feladatok teljesítése során néhány problémával is meg kell küzdenünk. Termelési-gazdasági egységünk egyedüli termelési ágazata, az atomenergetika. 1983-ban ingadoztunk és ezért elfogadjuk a jogos bírálatot. Nem biztosítottuk kellő időben a dukovanyi atomerőmű második blokkjához a gőzgenerátorokat és a kompenzátorokat. Jelenleg már konszolidálódott a helyzet. Az 1983-ban végrehajtott káderintézkedések, a szakmunkások minőségi összetételének javítása, számos műszaki intézkedés megvalósítása után, valamint azután, hogy megerősítettük az anyagi ösztönzésnek a munka minőségétől való függőségét, a termelés növekedett és a helyzet lényegesen javult. Jelenleg biztosítjuk a dukovanyi atomerőmű valamennyi blokkjához a berendezéseket, mégpedig a meghatározott határidőben. Az elmúlt évben a dukovanyi erőmű második blokkjához szükséges berendezések gyártásában mutatkozó problémákból levontuk a következtetéseket vállalatunk vezető dolgozói számára. Ami a külszíni fejtés technológiai berendezéseit illeti, sikerül biztosítanunk konszernünk részvételét az észak-csehországi és a sokolovi barnaszén-medence szükségleteinek kielégítésében. A legyártott termékek magas fokú megbízhatóságával és műszaki színvonalával kapcsolatos igények, továbbá az új megoldások és a hibák eltávolítása operatív keresésének képessége összefügg termelési-gazdasági egységünk fejlesztési céljaival. A gépiparikohászati kombinát előnyei termelési-gazdasági téren a termelés anyagi-műszaki biztosításában, de főleg a beruházási folyamatok fejlesztésében nyilvánul meg a kohászati technológia és berendezések szakaszán. A tapasztalatok alapján ezt a kapcsolatot szeretnénk tovább erősíteni. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a gépipar távlati mennyiségi, de főleg minőségi feladatait döntő mértékben a csehszlovák vaskohászat fejlesztése határozza meg. A csehszlovák vaskohászat fejlesztése jelenlegi koncepciójának tehát bonyolult problémákat kell megoldani. A termelés stagnáló, sőt csökkenő irányzata mellett a csehszlovák kohászatnak biztosítania kell - a kohászati termékek magasabb színvonalával, a kohászati tüzelőanyag- energia- és fémmegtakarítással - a munka hatékonyságát. Ez megköveteli a termékszerkezet-váltást és a termelési technológiák szerkezetének módosítását, ami nem mindig könnyű. A harminc év alatt azonban már előbbre lehetnénk. Sokat vitáznak arról, hogy milyennek kell lenni az országos acélgyártásnak. Ami a kohászati anyag exportját illeti, rendelkezünk bizonyos tapasztalatokkal. A kohászati anyagok exportjának további radikális korlátozásával kapcsolatos elképzelések belátható időn belül valószínűleg nem oldhatók meg. Mindig is létezett és ma is létezik kiterjedt cseréje. A szocialista országok között az ún. valutakohászati anyagok terén. E specializációnak és cserének jobban kellene fejlődnie a fémszükséglet egyidejű csökkentése mellett. A kohászat gazdasági hatékonyságának érdekében szükséges a végső munkaműveletek fejlesztése, amelyek lényegesen hasznosítják a gyártott acélt, s rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az innovált termelési technológiákra. Az új acélipari folyamatok nem valósíthatók meg a jó minőségű hőálló anyagok nélkül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még jobban meg kell gyorsítani a hazai magnezit hőálló anyagok fejlesztését és gyártását. • Csehszlovákia iparosítása idején a vítkoviceiek számos korszerű gépipari-kohászati komplexumot építettek fel, amelyek csúcsszínvonalú paraméterekkel rendelkeztek, s amelyek tervét a kutatóintézetekkel, a tudományos akadémiával, a főiskolákkal együttműködve dolgozták ki. Értékelnünk koll számos olyan csúcsszínvonalú és egyedi gépet, amelyeket nálunk fejlesztettek ki. Igyekszünk objektívan értékelni gépipari-kohászati komplexumunk jelenlegi helyzetét, s megítélni, hogy fejlesztési irányvonalunk helyesen közeledik-e a tartalékok kihasználása, iparunk intezív fejlesztése és korszerűsítése felé. A jövőben még nagyobb lendülettel fogunk előre haladni és teljesíteni a párt XVI. kongresszusának, valamint a KB jelenlegi ülésének határozatait. A vítkovicei konszern munkakollektívája megvitatja a munkakezdeményezés és szocialista munkaverseny fejlesztésének további lehetőségeit, s nemcsak a tervezett feladatot teljesíti, hanem - az idei év elsőn negyedéve pozitív eredményeinek alapján - túl is teljesíti azokat.