Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-25 / 98. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) a korszerűi technológiák bevezetése, noha ezek révén lényegesen csökkenthető a munkaigényesség, a fém- és az energia­fogyasztás. E téren nagyon lassan hala­dunk előre, ugyanakkor azonban kerüle­tünkben az egy dolgozóra jutó gépellátott­ság növekedik. A gépvásárlás azonban nem átfogó, gyakran olyan gépekről van szó, melyek vásárlása nem szerepel a tervben, illetve a költségvetésben. Gyak­ran a keret kihasználása a cél, nem pedig az, hogy megfelelő technikát, illetve tech­nológiát vásároljanak a termelési folyamat gyorsabb korszerűsítése érdekében. Az év eleji párttaggyülések igényes és bíráló állásfoglalásuknak adtak kifejezést a káder- és személyzeti osztályok, illetve az irányító dolgozók munkájával kapcsolat­ban is. Rámutattak, hogy a gépipari üze­meinkben nem törődnek sokat a kádertar­talékok kiválasztásával és felkészítésével. Figyelmünket azonban elsősorban a fiatal dolgozók stabilizálására kell fordítanunk, főleg a fémmegmunkáló, a maró-, az öntő­szakmákban, melyek iránt kicsi az érdeklő­dés, s ugyanakkor e szakmákban nagy a kitanultak mozgása. Fokozni akarjuk a fi­gyelmet a rátermett, politikailag és szak­mailag felkészült mesterek gyakorlati okta­tásba való bevonásával kapcsolatban. Fi­gyelmet fordítunk a szakmunkásképzők anyagi-műszaki bázisának kiépítésére is. Kerületünk gépipari vállalatai fokozato­san bekapcsolódnak a nemzetközi munka­megosztásba is. Kibontakozóban van az együttműködés a robotok, a speciális kö­szörűk és egyéb termékek gyártásában. Gépipari vállalataink a kerületen belül is sikeresen együttműködnek. Kerületünkben azonban nem vagyunk teljesen elégedettek a beruházások haté­konyságával és megtérülésével. Az egyes kapacitásokat nem használják ki teljesen, egyebek között azért nem, mert nem összehangolt a végtermékek gyártása. Mindennek okát abban is látjuk, hogy a komplex intézkedéseket nem érvényesí­tik következetesen. A vállalatokat a terme­lési-gazdasági egységek részéről nem kényszerítik arra, hogy kihasználják a ha­tékonyságnövelő tényezőket, melyek a tu­domány és technika eredményeinek érvé­nyesítésében, a termelőalapok intenzív ki­használásában rejlenek. Kerületünkben nem mindegyik irányító dolgozónak sikerült a magáévá tennie a komplex intézkedések alapelveit, és nem sikerült azokat mara­déktalanul és alkotóan érvényesíteniük a vállalatirányítási gyakorlatban. A gép­iparunkban és elektrotechnikai iparunkban ránk váró feladatok közé tartoznak a teme­líni atomerőmű építésével kapcsolatosak is. Érdekünk, hogy az egyes ágazatok már most fokozzák aktív részesedésüket az építés megkezdésén, hogy ügyeljenek a maximális gazdaságosságra. Ugyanak­kor nem feledkezhetünk meg a többi gép­ipari vállalatról sem, azokról, amelyek konkrét célprogramok megvalósítói, és melyek tevékenységükkel kapcsolódnak az egész csehszlovák gazdasághoz. ZDENÉK HLOZEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a brnói Formázógép Kutató Intézet igazgatójának felszólalása ként megemlíteném, hogy nem sikerül biz­tosítani az alakító gépegységek és techno­lógiák fejlesztését és főleg szállítását, noha a szakágazat sikeres exportjának ez az egyik alapvető feltétele. Alapvető feladat volt és most is az, hogy biztosítsuk a kutatás és fejlesztés szoros kapcsolatát a termeléssel az új gépek elké­szítési idejének lerövidítése és a magas műszaki-gazdasági színvonalú új termé­kek gyártása során. E döntő feladatok végrehajtása feltételeinek megteremtésé­vel konszernünk kutatóintézetében, mely a szerszámgépek fejlesztésében vezető munkahelynek számít, gyakran foglalkoz­tunk. A kutatási és fejlesztési eredmények sikeres gyakorlati érvényesítését kellett megoldani a szerszámgépek gyártóinál, A realizációs egyezmények formája nem vált be. A vállalat aláírta a szerződést, különböző huzavonák után legyártotta a prototípust, s ezt követően az így hitele­sített dokumentáció gyakran a termelési programjának tartalékát képezte. Ezért az­tán fokozatosan, és ebben az ötéves terv­időszakban csaknem teljes mértékben, át­tértünk arra a formára, amelyben a felada­tért a kutatási eredményt gyakorlatban megvalósító a fő felelős, vagyis a termelő vállalat, mi pedig társmegoldó szervezet­ként szerepelünk. Ma gyakorlatilag a tudo­mány és technika eredményeit maradékta­lanul megvalósítjuk a gyakorlatban. A koncepció módosítása kutatóintéze­tünk gazdasági hatékonyságának növelé­sét eredményezte. 1980-tól a számunkra legfontosabb mutató vonatkozásában, vagy­is a vállalati tervbe bekerült kutatási eredményeink számában négyszeres nö­vekedést értünk el. További nagy problémát jelentett a prog­resszív alakító technológia szélesebb körű gyakorlati érvényesítése. Ennek során a termelési-gazdasági egységek, sót a vál­lalatok részéről is érdektelenséggel találtuk szemben magunkat, mivel az anyag- és energiamegtakarítás számos vállalatnál korábban nem volt a döntő szempont, és még. ma sem az. A vállalatok megelégsze­nek az egyszerű ésszerűsítésekkel és nem teremtik meg a feltételeit a progresszív technológiák szélesebb körű bővítéséhez. Változást hozott a szövetségi általános gépipari minisztérium 1983. évi 11. kollégi­uma; határozatai olyan rendszer kiépítésé­hez vezettek, melynek biztosítania kellene, hogy az új, különösen a korszerűsített kovácsmühelyekben és préselő részlege­ken korszerű technológiát alkalmazzanak és ugyancsak korszerű gépeket és gépso­rokat szereljenek fel. A progresszív alakító technológiával kapcsolatos feladatok gyors végrehajtása érdekében a dél-morvaországi kerületi pártbizottság tavaly novemberben intézke­déseket foganatosított, melynek értelmé­ben kerületi viszonylatban jobban elter­jesztik ezt a technológiát. Már ma úgy gf| tűnik, hogy ez az eljárás hozzájárul a ter­melési-gazdasági egységek és a vállalatok vezető dolgozói ezzel kapcsolatos hozzá­állásának megváltozásához. Olyan terüle­tek is vannak azonban, melyek eredmé­25. nyeivel nem lehetünk elégedettek. Példa­a kis- és középnagyságú armatúrák és szivattyúk gyártásának ésszerűsítését cél­zó program is, melyet az olomouci Sigma termelési-gazdasági egység az NDK-val és Bulgáriával közösen biztosít. Az, hogy a szocialista munkaverseny eredményes, abból is kitűnik, hogy 1983-ban a szóban forgó szakszervezeti szövetség keretében az újítások és találmányok révén közel 4 milliárd korona társadalmi hasznot ered­ményezett. A népgazdaságfejlesztés alapvető té­nyezőinek egyike a tudományos-műszaki fejlesztés. Ennek nagy figyelmet szentel mind a Központi Szakszervezeti Tanács, mint pedig a Fémipari Szakszervezeti Dol­gozók Szövetsége. E szempontból vitatta meg a feladatokat a Fémipari Szakszerve­zeti Dolgozók Szövetsége Központi Bizott­ságának 6. plenáris ülése, és lebontotta a CSKP KB 8. ülésének határozatait az említett három ágazat feltételeire. Sajnos, még mindig számos megoldat­lan kérdéssel találkozunk, melyek gátolják a kitűzött feladatok teljesítését. Ma is meg­történik, hogy a tervjavaslatot nem vitatják meg a szakszervezettel, vagy a megvitatás csak formális. Nehézségek keletkeznek azért is, hogy a komplex intézkedések szabályzóit nem vetítik ki konkrétan a rész­legek és a műhelyek tevékenységébe. Az, hogy a szocialista versenymozgal­mat a terv kulcsfontosságú feladataira, va­lamint a munka hatékonyabbá tételére és minőségének javítására, a sokoldalú gaz­daságosság elérésére irányítsuk, megkö­veteli az irányító és szervező munka javítá­sát mindazok részéről, akik felelősek a ver­senymozgalom fejlesztéséért. Ezért teljes mértékben tudatosítani kell, hogy politikai nevelő munkánk során a politikainevelö munka minden szintjén és a szakszerveze­ti munkában egyaránt nagy feladatok vár­nak ránk a bérrendszer gazdasági haté­konysága növelése második szakaszának előkészítésével kapcsolatban csakúgy, mint a megvalósításával. A harmadik választási időszakban va­gyok a tagja a Szakszervezetek Központi Tanácsának. A forradalmi szakszervezeti mozgalom a párt vezetésével rendszere­sen foglalkozik a szakszervezeti munka hatékonyságával és azzal, miként járul hozzá a kohászati, gépipari és elektrotech­nikai komplexum fejlesztéséhez. A XVI. pártkongresszus óta a Szakszervezetek Központi Tanácsa által jelentős figyelmet szenteltünk ezeknek az ágazatoknak azzal a céllal, hogy olyan kulcsfontosságú kérdé­sekben segítsük a megoldást, mint a ter­mékek minősége és műszaki színvonala, a termelés anyag- és energiaigényességé­nek csökkentése, a kezdeményező terve­zés érvényesítése, illetve az egyes kollek­tívák munka- és életkörülményeinek javí­tása. A szakszervezetekben dolgozó kommu­nisták szüntelen figyelmet fordítanak a dol­gozók irányításban való részvételének el­mélyítésére. Ennek egyik fő eszköze a ter­melőértekezletekben rejlő lehetőségek ki­használása. Ezeken az értekezleteken ha­tékonyan megoldhatók a munkahelyi prob­lémák, s ugyanakkor a dolgozók eredmé­nyesen ösztönözhetők a kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, az alkotó munkakezdeményezés és a szocialista versenymozgalom fejlesztésére. A CSKP KB 10. ülésén tárgyalt témakör szorosan érinti a fémipari dolgozók szakszervezeti szövetségét is, mely a szakszervezeti ta­goknak csaknem az egyötödét tömöríti ma­gába. Az ágazati bizottságok, az egyes termelési-gazdasági egységek keretében működő szakszervezeti bizottságok, a szakszervezeti szövetségek pártbizottsá­gai, a szakszervezeti szövetségek járási bizottságai, valamint vállalati és üzemi bi­zottságai közvetlenül hatnak a vállalatok és üzemek feladatainak teljesítésére. Ma már elképzelhetetlen, hogy az önkéntes tiszt­ségviselők tízezreinek munkája nélkül a vállalatok az összes feladatot teljesítsék. Az utóbbi években a Fémipari Szakszerve­zeti Szövetség Központi Bizottsága - együttműködve az ágazatokkal - a dol­gozók munkakezdeményezésének szá­mos új formáját dolgozta ki. Bevált forma az együttműködő üzemek közötti közös vállalás megkötése, melyek teljesítésével elősegítik végtermékek gyártásba való be­vezetésének meggyorsítását, az új kapaci­tások üzembe helyezését. A nemzetközi szocialista munkaverseny fejlesztésében a fémipari szakszervezeti szövetség keretében szerzett tapasztala­tok azt mutatják, hogy helyes szervezéssel ez a forma nagyon hatékony lehet. Különö­sen az exportfeladatok és az új termékek közös fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítése során. Ezt bizonyítja például RUDOLF PE$KA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű vezérigazga­tójának felszólalása A vítkovicei termelési-gazdasági egység a gépipari termékek és nagy beruházási egységek exportjában jelentős sikereket ért el. Az elkövetkező időben exportunk érthe­tő okokból hagyományos és legnagyobb megrendelőinkhez, a Szovjetunióba és a többi szocialista országba fog irányulni. Tekintettel a gépipari-kohászati komple­xum fejlesztésére a Szovjetunióban és a többi szocialista országban, módosítjuk szállítmányaink struktúráját, igényesebb, műszakilag tökéletesebb berendezéseket szállítunk, amelyek megfelelnek az említett komplexum korszerűsítési igényeinek. Bővítjük a tüzelőanyag-energetikai komplexumok, a nagykohók korszerűsíté­séhez, a másodlagos kohászat korszerűsí­téséhez szükséges gépek választékát. A hazai beruházások számára gyártott gépek magas népgazdasági szükséglete nem tette lehetővé, hogy az elmúlt évek­ben növeljük az exportot a nem szocialista és a fejlődő országokba. Napjainkban azonban egyre javul a helyzet. A vítkovicei konszern berendezéseinek műszaki szín­vonala magas, és felveheti a versenyt a világpiacon más termékekkel. Nem a ha­gyományos kereskedelmi formát választot­tuk: a nem szocialista országokkal való együttműködésben közös szállítmányokkal veszünk részt a harmadik piacokon. Ex­porttevékenységünk hagyományosan az említett termelési feladatokra irányul, mert ez gazdaságilag előnyös. Arról, hogyan valósulnak meg a kon­szernben a kormány koncepciós törekvé­sei 1995-ig, a következőket mondhatom: a gépipar részaránya a konszernben 1955­ig 40 százalékról 60 százalékra emelkedik. Ez a fejlődési ütem néhány szakágazatban 6-18 százalékos éves növekedést jelent. A nyolcadik ötéves tervidőszakra vonatko­zó első elemzések és az 1995-ig szóló hosszú távú kilátások bizonyos feszültsé­get ós kockázatot jeleznek, főleg termelési­gazdasági távlataink néhány területén. Ezek azonban leküzdhetők. Ami a fémfogyasztást illeti, 1985-ben maximálisan 65 százalékkal csökkentjük a fémfogyasztást 1980-hoz viszonyítva. A gépipari termelés növekedése dinamiká­jának több mint 80 százalékos emelkedése mellett, az abszolút vasfém-fogyasztás csak 17 százalékkal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy csupán egyötöddel. Az igé­nyes népgazdasági feladatok teljesítése során néhány problémával is meg kell küzdenünk. Termelési-gazdasági egysé­günk egyedüli termelési ágazata, az atom­energetika. 1983-ban ingadoztunk és ezért elfogadjuk a jogos bírálatot. Nem biztosí­tottuk kellő időben a dukovanyi atomerőmű második blokkjához a gőzgenerátorokat és a kompenzátorokat. Jelenleg már konszoli­dálódott a helyzet. Az 1983-ban végrehaj­tott káderintézkedések, a szakmunkások minőségi összetételének javítása, számos műszaki intézkedés megvalósítása után, valamint azután, hogy megerősítettük az anyagi ösztönzésnek a munka minőségétől való függőségét, a termelés növekedett és a helyzet lényegesen javult. Jelenleg bizto­sítjuk a dukovanyi atomerőmű valamennyi blokkjához a berendezéseket, mégpedig a meghatározott határidőben. Az elmúlt évben a dukovanyi erőmű második blokkjához szükséges berende­zések gyártásában mutatkozó problémák­ból levontuk a következtetéseket vállala­tunk vezető dolgozói számára. Ami a külszíni fejtés technológiai beren­dezéseit illeti, sikerül biztosítanunk kon­szernünk részvételét az észak-csehorszá­gi és a sokolovi barnaszén-medence szük­ségleteinek kielégítésében. A legyártott termékek magas fokú megbízhatóságával és műszaki színvonalával kapcsolatos igé­nyek, továbbá az új megoldások és a hibák eltávolítása operatív keresésének képes­sége összefügg termelési-gazdasági egy­ségünk fejlesztési céljaival. A gépipari­kohászati kombinát előnyei termelési-gaz­dasági téren a termelés anyagi-műszaki biztosításában, de főleg a beruházási fo­lyamatok fejlesztésében nyilvánul meg a kohászati technológia és berendezések szakaszán. A tapasztalatok alapján ezt a kapcsolatot szeretnénk tovább erősíteni. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a gépipar távlati mennyiségi, de főleg minőségi fel­adatait döntő mértékben a csehszlovák vas­kohászat fejlesztése határozza meg. A csehszlovák vaskohászat fejlesztése je­lenlegi koncepciójának tehát bonyolult problémákat kell megoldani. A termelés stagnáló, sőt csökkenő irány­zata mellett a csehszlovák kohászatnak biztosítania kell - a kohászati termékek magasabb színvonalával, a kohászati tü­zelőanyag- energia- és fémmegtakarítás­sal - a munka hatékonyságát. Ez megkö­veteli a termékszerkezet-váltást és a ter­melési technológiák szerkezetének módo­sítását, ami nem mindig könnyű. A harminc év alatt azonban már előbbre lehetnénk. Sokat vitáznak arról, hogy mi­lyennek kell lenni az országos acélgyártás­nak. Ami a kohászati anyag exportját illeti, rendelkezünk bizonyos tapasztalatokkal. A kohászati anyagok exportjának további radikális korlátozásával kapcsolatos elkép­zelések belátható időn belül valószínűleg nem oldhatók meg. Mindig is létezett és ma is létezik kiterjedt cseréje. A szocialista országok között az ún. valutakohászati anyagok terén. E specializációnak és cse­rének jobban kellene fejlődnie a fémszük­séglet egyidejű csökkentése mellett. A ko­hászat gazdasági hatékonyságának érde­kében szükséges a végső munkaművele­tek fejlesztése, amelyek lényegesen hasz­nosítják a gyártott acélt, s rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az innovált termelési technológiákra. Az új acélipari folyamatok nem valósít­hatók meg a jó minőségű hőálló anyagok nélkül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még jobban meg kell gyorsítani a hazai magnezit hőálló anyagok fejlesztését és gyártását. • Csehszlovákia iparosítása idején a vít­koviceiek számos korszerű gépipari-kohá­szati komplexumot építettek fel, amelyek csúcsszínvonalú paraméterekkel rendel­keztek, s amelyek tervét a kutatóintézetek­kel, a tudományos akadémiával, a főisko­lákkal együttműködve dolgozták ki. Érté­kelnünk koll számos olyan csúcsszínvona­lú és egyedi gépet, amelyeket nálunk fej­lesztettek ki. Igyekszünk objektívan érté­kelni gépipari-kohászati komplexumunk je­lenlegi helyzetét, s megítélni, hogy fejleszté­si irányvonalunk helyesen közeledik-e a tar­talékok kihasználása, iparunk intezív fej­lesztése és korszerűsítése felé. A jövőben még nagyobb lendülettel fo­gunk előre haladni és teljesíteni a párt XVI. kongresszusának, valamint a KB jelenlegi ülésének határozatait. A vítkovicei kon­szern munkakollektívája megvitatja a mun­kakezdeményezés és szocialista munka­verseny fejlesztésének további lehetősé­geit, s nemcsak a tervezett feladatot telje­síti, hanem - az idei év elsőn negyedéve pozitív eredményeinek alapján - túl is telje­síti azokat.

Next

/
Thumbnails
Contents