Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-24 / 97. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája ÚJ SZÚ 3 1984. IV. 24. LADISLAV ADAMEC elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a CSSZK kormánya alelnökének felszólalása VLADIMÍR HAJKO elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének felszólalása A gépipar színvonala az alapja minden ország műszaki és gazdasági fejlettségé­nek. S éppen ebben az ágazatban olyan sikerekre építhetünk, amelyek nem kis mértékben öregbítették köztársaságunk hírnevét. Közös kötelességünk megőrizni a kivívott pozíciókat és le nem maradni a világ fejlődése mögött. Gépiparunk lema­radásának okait és az adott helyzetből kivezető utat sem kereshetjük csupán eb­ben az ágazatban. Ez szélesebb gazdasá­gi összefüggésekkel kapcsolatos. Joggal bírálják, hogy a gépipar teljesítőképessé­ge, szerkezete, gyártmányainak műszaki színvonala és választéka nem felel meg a növekvő igényeknek. Annak megítélése, hogy miként tesz eleget rendeltetésének, amelynek érdekében fejlesztettük és jelen­tős beruházásokat eszközöltünk benne, nemcsak népgazdasági, hanem egyben politikai ügy is. Az értékelés mércéinek és a kitűzött céloknak is az alapvető dologból kellene kiindulniuk, mégpedig a legfonto­sabb társadalmi szükségletek kielégítésé­nek fokából és az ágazat hozzájárulásából a társadalmi munkatermelékenység növe­léséhez. Az extenzív fejlődés időszakából ezen a területen még számos egyoldalú szempont érvényesül. A jövőben nem en­gedhetjük meg, hogy ismételten mentege- tődzenek a létesítmények hiányával. Nem kevés üzemünk van, de a fejlett országok­hoz képest sok esetben nem használjuk ki őket eléggé ésszerűen. Ehhez hasonlóan egyoldalúnak tekintem azt a törekvést, amely a bírált jelenségeket a gyártmányok túl nagy választékával magyarázza. Véle­ményem szerint döntő fontosságú elsősor­ban következetes irányvételünk a műszaki­gazdasági paraméterek javítására. Erőnk­ből nem telik, hogy minden vonatkozásban elérjük a világszintet, de az európai stan­dardszint elérhető számunkra mindenütt. Gépipari dolgozóink ügyességéről nem egy világelsőség tanúskodik. Viszont ke­vésbé büszkélkedhetünk azzal, hogy a ki­magasló egyedi gyártmányoknak csupán csekély hányada értékesíthető megfelelő­képpen a külföldi piacokon. Ennek a hely­zetnek nyilván több az oka. Amennyiben a következő években jobban akarunk helytállni világviszonylatban a gazdasági versengésben, nagyobb figyelmet kell for­dítanunk gépipari üzemeink műszaki szín--* vonalára. Minden vállalat rendelkezik a tu­dományos-műszaki fejlődés programjával, de egyelőre sajnos egyik sem szavatolja megfelelőképpen valós és kötelező jel­legét. Amennyiben komoly szándékunk a kor­szerűsítés, akkor nem szabad legjobb gyártmányainkat csupán exportálni. Még felelősségteljesebben kell megítélni, hogy esetenként nem lesz-e előnyösebb az új technika felhasználása a munkatermelé­kenység növelésére, a termelés bővítésére a hazai és a külföldi piac számára. Termelési alapjaink elavultságáról itt már nemegyszer beszéltünk. Ezt a tényt néhány további adattal szeretném bizonyí­tani. A közszükségleti iparban az alapvető állóeszközöket átlag 28 év múltán újítjuk fel és elhasználtságuk mértéke mind na­gyobb. Ki ne bosszankodna például azon, hogy hazánkban, amely világviszonylatban a cukorgyárak egyik legnagyob producen- se, műszakilag teljesen elavult gépi beren­dezéseken dolgozunk. Ehhez hasonló a helyzet más szakaszokon is. Nézetem szerint a feldolgozó ágazatok csökkent beruházások mellett is elláthatóak fejlett technikával. A tudománnyal, a technikával és a ter­meléssel szorosan összefügg az ember szerepe. A gép- és kohóipari komplexum­ban csaknem 75 ezer mester, konstruktőr és technológus dolgozik. Döntő többsé­gükben tapasztalt, szakképzett, a szocia­lizmushoz hű káderek. Megfelelő politikai tevékenységet fejtünk ki a körükben? Elég­gé támogatjuk a tekintélyüket és a megbe­csülésüket? Értékeljük részvételüket szán­dékaink megvalósításában? Munkájuk so­rán nap nap után különféle konfliktusos helyzeteket kell megoldaniuk és kockáza­tot kell vállalniuk. Minden esetben, még a legjobb szándék mellett sem lehetnek sikeresek. Az egyes szakaszokon elért jó eredmények arról tanúskodnak, hogy elkö­telezettségüket, következetességüket és alkotó szellemüket csak a teljes politikai és társadalmi támogatás, a biztonság, a tisz­telet és az elismerés légköre növelheti. A gépiparban és közvetítésével az egész népgazdaságban a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb alkal­mazása megkívánja a határozottabb előre­lépést a kutatási és a termelési alap szer­vezésének tökéletesítésében. A jelenlegi irányítási rendszer csaknem két évtizedre tekint vissza. Ezalatt sok minden megválto­zott és sok minden elavult. Teljes mérték­ben támogatom a párt központi bizottsága elnöksége beszámolójában azt az elnök­ségi következtetést, hogy fel kell mérni e terület irányításának tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány megjegy­zést tenni. Abból a szükségszerűségből indulok ki, hogy a központi irányítást jobban össze kellene hangolni az alsóbb láncszemek önállóságával. Szilárdítani kell a jogkör és a felelősség egységét, nagyobb teret és súlyt kell biztosítani a gazdasági döntések­nek, hatékonyabbá és egyszerűbbé kell tenni az ügykezelést. Fejlett, évszázados hagyományra visszatekintő, világszerte is­mert gépipari vállalataink vannak. Miért ne lehetne több lehetőségük, hogy kibonta­koztassák vállalkozói kezdeményezésüket a hazai és a külföldi megrendelők szükség­letei közvetlen és komplex kielégítése ér­dekében? Mi ennek az akadálya? Vélemé­nyem szerint elsősorban a begyepesedett régi gyakorlat, amelynek ereje sokszor olyan nagy, hogy gyengíti, mi több, meg­akadályozza az új szemlélet érvényesü­lését. A gépipar fejlődése megkívánja a mű­szaki színvonal, a minőség és a hatékony­ság lényeges javítását is. E célok elérésé­nek előfeltétele a nemzetközi szakosodás és kooperáció elmélyítése. Egyetlen valós kiindulópont szoros együttműködésünk a Szovjetunióval. Amennyiben például részt akarunk venni a szovjet élelmiszer- és közszükségleti ipar rekonstrukciójában, valamint korszerűsítésében, akkor az irá­nyítás új, nem hagyományos módszereit kell megválasztanunk a tervezésben, a ter­melésben és a kereskedelemben, és szá­molnunk kell a termelési programok alap­vető változásaival is. Az integráció folya­matának kiterjesztése a vállalatokra meg­kívánja a kooperáció fejlődését, a szakoso­dás elmélyítését gátló gazdasági, jogi és szervezési körülmények felszámolását. Nem elég csupán elismerni a gazdasági szükségszerűséget és pártolni a politikai döntéseket. Az élet megköveteli a nagyobb következetességet, a gyorsabb előrelé­pést, támaszkodásunkat a jóváhagyott nemzetközi egyezmények kötelező jellegé­re. Ennek érdekében a kormányokban, a tervbizottságokban, valamint a termelési­gazdasági egységekben közösen nagyobb kezdeményezést kell tanúsítanunk. Gépiparunk teljesítőképessége növelé­sének döntő fontosságú előfeltétele erőfor­rásainak és tartalékainak mozgósítása. Vi­szont minden vállalat konkrét helyi feltéte­lek között üzemel. Az emberek elégedett­sége és ezzel összefüggésben munkájuk termelékenysége függ a város vagy a köz­ség lakás-, közlekedési, egészségügyi, ke­reskedelmi, iskolai, kulturális és egyéb szolgáltatásainak színvonalas működésé­től is. E tekintetben nincs minden rendben. Ezért törekszünk arra, hogy elmélyüljön az üzemek tervszerű, kölcsönösen előnyös együttműködése a nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front szerveivel és szervezetei­vel. Mégpedig nemcsak gazdasági együtt­működésről van szó, hanem politikairól is. Ülésünk ösztönözzön arra, hogy a gép­ipari vállalatok forradalmi hagyományaink­nak megfelelően pártunk politikájának szi­lárd támaszaivá váljanak. Az elmúlt hónap­ban a CSSZK kormányában megtárgyaltuk az elmúlt esztendő tervteljesítését. A mi feltételeink között is meg akarunk felelni annak a szükségletnek, hogy felgyorsítsuk a gazdasági fejlődést és cselekvően hoz­zájáruljunk a CSKP XVI. kongresszusa gazdaságpolitikai határozatainak a megva­lósításához. Sok mindent helyrehoztunk és tökélete­sítettünk. Az állami és a gazdasági irányí­tásnak azonban még mindig van számos joggal bírált s régen tapasztalható gyönge pontja. A becsületes emberek megértik, hogy előfordulhatnak fogyatékosságok és hibák. Viszont nehezen viselik, ha eltűrik, sőt mentegetik a felelőtlenséget és a mun­kateljesítmény mércéit más szempontokkal váltják fel. Joggal bosszantja őket a szocia­lista törvényesség és a közerkölcs elveinek megszegése, a tisztségekkel való visszaé­léseknek, a személyi nyerészkedésnek esetei. Joggal szorgalmazzák, hogy soha, senkinek se tűrjék el a társadalomellenes magatartását, hanem elvszerűen és idejé­ben változtassanak a helyzeten. Ebben a vonatkozásban az emberek támogatása és bizalma csak elvszerű cselekvéssel őrizhető meg és szilárdítható, mégpedig a szavak és a tettek egysége, a párt-, az állami és a társadalmi szervek, illetve szer­vezetek következetes ellenőrzése alapján. A CSKP KB 8. ülése, mely a tudomány és technika erdményeinek gyorsabb gya­korlati érvényesítésével foglalkozott, na­gyon jelentős forrásává vált a tudományos­kutatási bázis arra való ösztönzésének, hogy szüntelenül keressék a tudomány termelőerőként való hatékony érvényesíté­sének lehetőségeit és ehhez kezdeménye- zően teremtsék meg a feltételeket. Az ülés határozatainak, valamint az SZLKP KB szeptemberi ülése határozatainak a Szlo­vák Tudományos Akadémia feltételeire va­ló lebontása során összegeztük azokat a lehetőségeket és szándékokat, melyek­kel az Akadémia munkahelyeinek jelenlegi tudományos eredményei alapján hozzájá­rulhat a tudományos-műszaki haladás egyes irányzatainak fejlesztéséhez. Felsorolnék néhány gondolatot és tényt, mely véleményen szerint hasznos lehet a gépipar, a kohászat és az elektronika innovációs problémáinak megoldása so­rán. Az Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetében, melyet az SZLKP KB Elnök­ségének és a szlovák kormánynak támo­gatásával tudományos-termelési egység­gé építettünk át, a 7. ötéves tervidőszak­ban ,,A robotizálás információs irányító rendszerei“ címmel az állami alapkutatási terv célfeladatán dolgozunk. A sikeres nemzeti és nemzetközi próbák alapján in­tézetünk a különböző kutatási eredményei révén most hozzájárulhat a szövetségi elektrotechnikai ipari minisztérium kereté­ben gyártott termékek választékának bőví­téséhez. Többek között az SM 50/50-1 -es mikroszámítógép-rendszerről, az SM 54/30-as videografikus mikroszámítógép­rendszerről és a bizonyos problémára irá­nyított logikai mikroszámítógépről van szó. Az állami alapkutatási terv ütemterv szerin­ti teljesítése alapján várható, hogy 1985- ben az intézet további hat kutatási ered­ményt kínál fel a termelésnek. A műszaki kibernetikai intézet említett alapkutatási célprogramjában a nehézgép­ipari művek termelési-gazdasági egység kutatási fejlesztési bázisában fejlesztették ki az OJ-10-es robotizált hegesztési mun­kahely Mars-1 modul- és irányító rendsze­rét. Az idén februárban megtartott robot- technikai brnói kiállításon ezt a terméket aranyéremmel díjazták. Elvárjuk, hogy ez a robotizált hegesztési mukahely hamaro­san üzemelni fog a Detvai Nehézgépipari Művekben. Már a CSKP KB 8. ülésén szóltam felszólalásomban a gyorshútött anyagok­ról. Az iparilag fejlett országokban az ilyen anyagok gyártása gyorsan terjed. Hazánk­ban, tekintettel az e téren folytatott kutatá­sok sikeres voltára, sikerül követni a világ- viszonylatban uralkodó fejlődést, és gyor­san megteremteni az elektrotechnika és a gépipar szükségleteit szolgáló gyorshú­tött anyagok gyártása megkezdésének fel­tételeit. Az elektrotechnikában ezek az anyagok lehetővé teszik a viszonylag drá­ga ötvözetek helyettesítését a különböző termékek gyártása során. A gépiparban kiváló rozsdagátló tulajdonságai révén le­hetővé válik az anyagnak a repülőgép- iparban való felhasználása stb. A Szlovák Tudományos Akadémia Elektrofizikai Kutatási Központjában az idén kezdik meg a gyorshútött anyagok félüzemi gyártását. El kell érni azonban, hogy a 8. ötéves tervidőszakban ezt a gyártási technológiát az illetékes ipari ágazat vegye át. A fémek ésszerű hasznosítására irányu­ló törekvés megköveteli, hogy a kisszilárd- ságú karbonacél nagyobb szilárdságú anyagokkal és a mikroötvözött acéllal való helyettesítésére összpontosítsunk. Ez utóbbiak esetében mintegy 0,1 százalékos mikroötvözet felhasználásával már 40 szá­zalékkal fokozható az acél szilárdsága, és a konstrukció szerint az acélmegtakarítás 5—40 százalék lehet. Ezenkívül az ilyen acélokat bizonyos módosítások után fel­használhatják az alacsony hőmérsékleten is, és ily módon megteremthetik a Szovjet­unióba irányuló exportálásuk feltételeit. A kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű­vel Kísérleti Metallurgiai Intézetünk már hosszú évek óta aktívan együttműködik. A bratislavai Hegesztési Kutató Intézettel együttműködve pedig a különböző acélok hegeszthetőségének kérdéseit vizsgáljuk. 1983-ban a Kelet-szlovákiai Vasműben körülbelül 3 ezer tonna nagy szilárdságú hegeszthető acélt gyártottak az alacsony hőmérsékleti viszonyok közötti felhaszná­lásra. Ez nem nagy mennyiség és még nem hozhatja meg a szükséges gazdasági hatékonyságot. Kezdetnek legalább tíz­szeres termelésre volna szükség ebből az anyagból. Ez azonban csak úgy érhető el, ha lényegesen növekedik a gépipari üze­mek, elsősorban a konstruktőrök és a tech­nológusok érdeklődése a szóban forgó új acélfajták kihasználása iránt. Persze, a Ke­let-Szlovákiai Vasműben a nemesacél gyártásban jelentős haladás csak akkor érhető el, ha rövid időn belül megvásárol­juk a kéntelenítő berendezést. A Kísérleti Metallurgiai Intézet eredmé­nyes tevékenységet fejt ki a porkohászat fejlesztésében. Az intézetben számos el­méleti munka született ezzel a szakágazat­tal kapcsolatban. Az intézet aktívan bekap­csolódott a KGST-tagországok nemzetközi tudományos együttműködésébe is. Míg a kohászati félkészáruk megmunkálásával az anyagkihasználás átlagosan 50 száza­lékos, a porkohászat a fém 95 százalékos kihasználására nyújt lehetőséget. Hazánk­ban a zsugorított termékek gyártása jelen­leg mintegy 800 tonnát tesz ki évente, de a távlati számításokból kitűnik, hogy a 8. ötéves tervidőszak végén e termékekből az évi szükséglet legalább 10 ezer tonna lesz. Nem lesz könnyű e mennyiségnek a le­gyártása, ezért a porkohászat további fej­lesztését a lehető leggyorsabban meg kell oldani és végrehajtásához meg kell terem­teni a feltételeket. Az elektronikában az innováció egyik útja az új anyagok kihasználása a magas műszaki színvonalú termékek gyártására. Ennek tipikus példája a galliumarzenid fél­vezető anyag, melynek bázisán gyártható mindenekelőtt a mikrohullámú alkalmazás­ra megfelelő alkatrészek új nemzedéke, a televíziós technika, az új nemzedékű számítógépek integrált áramkörei, az opto- elektronikai közvetítő rendszerek stb. Kül­földön a galliumarzenid a stratégiai anya­gok kategóriájába tartozik. Alapnyersanya­ga a nagyon tiszta gallium, melynek gyár­tását a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben megoldották. Hasonló­an megoldották a galliumarzenid mono­kristályának előkészítését a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézeté­ben és az A. S. Popov Távközléstechnikai Kutató Intézetben. Előttünk áll a feladat, hogy hozzájáruljunk a galliumarzenid gaz­daságos hasznosításához az elektronikai alkatrészek és áramkörök bázisán. Erre irányul az alap- és alkalmazott kutatás sok munkahelyének jelenlegi tevékenysége. Gyorsan meg kell oldani a progresszív implantációs technológiát, mely lehetővé teszi a gyors elektronikai alkatrészek haté­kony gyártását, mindenekelőtt a távközlési mikrohullámú alkatrészek és a fogyasztási elektronika, valamint az új generációjú szá­mítástechnika számára szükséges gyors integrált áramkörök gyártását. Ennek az igényes feladatnak a megoldása érdeké­ben össze kell kapcsolni az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a fejlesztés, vala­mint természetesen a termelés erejét. Ezért a szövetségi elektrotechnikai ipari minisztérium és a Tesla - Elektronikai Alkatrészek - termelési-gazdasági egység Piešťanyban tudományos-termelő egység létrehozását készíti elő. Ez év elején a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány jelentős anyagot vitatott meg a tudományos-műszaki fej­lesztés koncepciójáról a tudományos mű­szerek és a kísérletek automatizálásának vonatkozásában. Az elfogadott intézkedé­sek végrehajtása lehetővé teszi az alapku­tatás, mindenekelőtt a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia és a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia igyekezetének összekap­csolását az alkalmazott kutatással, a fej­lesztéssel és a termelési szférával a kivá­lasztott tudományos műszerek innováció­jának biztosítása során. Elsősorban az elektronmikroszkópokról az NMR spekt- roskópokról, a vegyi elemzésben haszná­latos és egyéb műszerekről van szó. Az elfogadott intézkedésekkel össz­hangban erősíteni kell, illetve ki kell építeni a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia fejlesztési-termelő kapacitásait az olyan speciális műszerek és berendezé­sek előállítására, melyek egyébként nehe­zen szerezhetők be. Ez jelentős haladást jelent az alapkutatás realizációs alapjának megteremtésében is. Kötelességünk, hogy mozgósítsuk az összes erőt az új és igé­nyes feladatok sikeres végrehajtására.

Next

/
Thumbnails
Contents