Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-24 / 97. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája GEJZA ŠĽAPKA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Bratislava számára a tárgyalt témakör rendkívül időszerű, mert pártunk kongresz- szusai számunkra már a hetvenes évektől feladatul tűzték ki városunk ipari jellegének szilárdítását, mégpedig éppen a gépipar és az elektrotechnikai ipar termelési bázisá­nak fejlesztésével, összekapcsolva a tudo­mányos-műszaki alap meglévő szerkeze­tével. Akárcsak országos méretben, a bra­tislavai központilag irányított ipari vállala­toknál is tavaly a döntő gazdasági mutatók vonatkozásában felújult növekedési üte­met értünk el. A tavalyi és az idei esztendő első hónapjaiban elért eredményekből kiin­dulva teljes mértékben támogatjuk a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kor­mánynak az alapvető határozatát, hogy a tavalyi végeredményeket kiindulási alap­ként használjuk ki az idei tervfeladatok növelésére. A múlt évi kedvező eredmé­nyek alapján és tudatosítva, hogy gazda­ságunk fejlődési ütemét tovább kell gyorsí­tani a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervek és szervezetek a vezető gazdasá­gi és irányító dolgozók igyekezetét a gaz­dasági fejlődés egyre igényesebb feltételei­vel való eredményes küzdelemre irányít­juk. Az idei év eleji párttaggyülések iga­zolták, hogy a jelenlegi politikai és gazda­sági feltételek megkövetelik az összes kommunista nagyobb aktivitását, példamu­tató tetteit és magas fokú párt- és munka- fegyelmét, hogy a munkakollektívák többi tagját is a jobb eredmények elérésére ösz­tönözzék. A kommunisták tanácskozásá­ból kitűnt, hogy a tavalyi kedvező eredmé­nyek nem véglegesek, és nem is a maxi­málisak. Az eredmények további lehetősé­gekre mutattak rá, melyek például a komp­lex intézkedéseknek az egyes munkahe­lyeken történő jobb kihasználásában és érvenyesítésében rejlenek. Az intézkedé­sek hatása eddig még nem komplex, és nem hatnak az újratermelési folyamat összes fázisában. A pártszervezetek en­nek okát abban látják, hogy eddig számos gazdasági dolgozó nem tette magáévá a komplex érvényesítések összes alapel­vét. Többnyire csak azt a részét érvényesí­tik, mely az egyes gazdálkodó szerveze­teknek és egyéneknek gazdasági előnyt nyújt. A Bratislava ipari jellegének erősítésére irányuló igyekezet értékelése során azt tapasztaljuk, hogy egyre gyorsabban növe­kedik a foglalkoztatottság más ágazatok­ban, és így fokozatosan csökken a munká­soknak az alkalmazottak számához viszo­nyított részaránya. A város lakosainak szá­ma évenként 1,6-1,7 százalékkal növek­szik, ami elegendő lehetőséget nyújt a munkások számának növeléséhez; ezt segíti a termelő szférákban megvalósított foglalkoztatási szabályozás is, illetve az, hogy az utánpótlást a munkásszakmákra irányítják. A fiatalok több mint 40 százaléka lép szakmunkástanulói viszonyba. Az ipar- fejlesztésben a tervezett szándékokat el­sősorban azért nem érjük el, mert nem megfelelő az új gépipari kapacitások, illet­ve az elektrotechnikai kapacitások építésé­nek üteme. E tekintetben bizonyos szere­pet játszott az is, hogy az illetékes ágaza­tok és termelési-gazdasági egységek ré­széről ezekben az ágazatokban nem voltak tisztázottak a termelési programok, hogy nehézségek voltak a területi és tervezési előkészítésben, s hogy az utóbbi években csökkent a beruházások mértéke. Ezért Bratislavában a gépipar és az elektrotech­nikai ipar fejlesztésének mértéke kisebb volt az országos átlagnál. Erőteljesebb eredményeket értünk el az ágazaton belüli szerkezeti változásokat illetően. Elsősor­ban a vegyiparról van szó, pontosan a mű­szakilag igényesebb, a nyersanyag jobb feldolgozására irányuló vegyipari termelés­ről. A gépiparban és az elektrotechnikában a fejlesztési ütem növelésének jelentős tartalékait látjuk. A Bratislavai Gépkocsigyár termelési programjáról a szövetségi kormány által 1982-ben elfogadott alapvető döntést és néhány további előkészítésben levő intéz­kedést kiindulópontként tartunk nyilván az e téren uralkodó helyzet javításához. Ismét bírálóan értékeljük azonban az említett határozat végrehajtásában mutatkozó le­maradást. Hatáskörünkben a beruházót, a főtervezőt és a kivitelezőt hatékony egy­séges eljárásra és az elvtársi kapcsolatok megteremtésére irányítjuk a vállalat építé­sével kapcsolatos problémák megoldása során. Számos nehézség azonban nem küzdhető le a városi, illetve az adott város­kerületi szervek hatáskörének keretében. Ezek megoldása továbbra is igényli a haté­kony segítséget, főleg a szövetségi általá­nos gépipari minisztériumtól és a Cseh­szlovák Gépkocsigyárak vezérigazgatósá­gától. Bratislava iparának további fejlesztése - során nagy súlyt helyezünk a környezetvé­delemre. A vegyipar nagy koncentráltsága mellett az ipart olyan termelésre irányítjuk, hogy azzal a lehető legkisebb mértékben rontsa a környezetet. Ezzel összefüggés­ben minden feltételt megteremtünk az elektrotechnikai ipar gyorsabb fejlesztésé­hez, mindenekelőtt Petržalkában, ahol je­lenleg csaknem 100 ezer ember lakik. Reális feltételeit látjuk az ágazat további fejlesztésének az eddigi anyagi-műszaki bázisban, a képzett munkaerő-állomány­ban és a tudományos-műszaki teljesítőké­pesség összpontosításában. A városi pártszervezet a gép- és elektro­technikai ipar fejlesztésén kívül nagy fi­gyelmet szentel a tervezett feladatok telje­sítésének, a termelőkapacitások követke­zetes kihasználásának, a belkereskede­lembe és a kivitelre irányuló szállítások bővítésének, a termékek minősége maxi­mális javításának és műszaki színvonala emelésének, az anyagok és az energia jobb felhasználásának. Az igényes gazda­sági feladatok teljesítésével kapcsolatos pártmunkát az utóbbi időben kiterjesztettük a tudományos-műszaki alapra is, a tudo­mány és technika eredményeinek a ter­melő vállalatok gyakorlatában való gyor­sabb érvényesítésére. Néhány éves ta­pasztalataink és ismereteink alapján prog­ramokat dolgoztunk ki a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítására. E progra­mokban új szervezési szerkezeteket hoz­tunk létre, s a tudományos-kutatási mun­kahelyek és a termelő vállalatok alkotó kapcsolatait teremtettük meg. A tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyorsítására irányuló program keretében jelentős helyet töltenek be az önkéntes tudományos-ter­melő társulások, valamint a gépipari és elektrotechnikai célprogramok, melyek ke­retében kedvező eredményeket értünk el. A hegesztési technika fejlesztésében való együttműködésben a Bratislavai Elektro­technikai Művek, a Hegesztési Kutató Inté­zet és a Szlovák Műszaki Főiskola által a hegesztés fejlesztésével kapcsolatos prognózisok és koncepciók kidolgozásán kívül jelentős szerepet tölt be az is, hogy az együttműködés révén a hegesztési techni­kát gyártó vállalatok módosították termelé­si programjukat. Közösen fejlesztették ki az automatizált megmunkáló rendszert, mely lehetőséget ad a robot beiktatására is. A gépipari, az elektrotechnikai és egyéb termelésre kedvezően hatnak a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kiberneti­kai Intézetének eredményei is, mely egyike a három bratislavai tudományos-termelési egységnek. Kedvezően értékeljük az inté­zet kutatási eredményeit a robotok és a mikroszámítógép-rendszerek fejleszté­sében. Ezek az eredmények jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak a termelés inno- válásához és az alkalmazott kutatás fej­lesztéséhez. A városi pártbizottság elvárja, hogy a bratislavai gépipari és elektrotech­nikai termékek minőségének fejlesztése során megvalósítjuk a termékek és szol­gáltatások minőségirányításának városi rendszerét. E rendszer célja, hogy lebont­sa és megvalósítsa a város valamennyi vállalatánál a termékek és a munka minő­ségének javításával kapcsolatban fogana­tosított intézkedéseket. A gép- és elektrotechnikai ipar fejleszté­sével kapcsolatban fontos feladatnak tart­juk, hogy a jövőben hatékonyabban kap­csolódjunk be a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Lényegesen erőtelje­sebben kell bővíteni a magas műszaki színvonalú gyártásszakosítást, a műszaki­lag igényes termékek közös fejlesztését. Több olyan példára van szükség, mint amilyet most készítünk elő a bratislavai Tesla és a szovjet partnervállalat között a videomagnetofonok gyártásában való együttműködésre. A bratislavai ipar szer­kezetével összefüggésben előtérbe kerül­nek más ágazatok gépiparral és elektro­technikával szemben támasztott igényei is; mindenekelőtt a vegyiparról és az élelmi­szeriparról van szó. A korszerűsítés, az új technológiák alkalmazása és a könnyű vegyipar fejlesztése napjainkban az elekt­ronika nem kielégítő érvényesítésével fo­lyik. Problémák merülnek fel a mérő- és diagnosztikai műszerekkel kapcsolatban is. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gépipar és az elektrotechnikai ipar káde­rekkel való ellátására, mindenekelőtt a ter­melést megelőző szakaszokon, ahol dön­tenek az újratermelési folyamat tudomá- nyos-műszaki és gazdasági színvonaláról. Bizonyos nehézségek merülnek fel a terve­zők, a konstruktőrök, a technológusok fel- készültségében és alkotó munkájában. Városi pártszervezetünkben tudatosít­juk, hogy a gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztése és feladatainak teljesítése úgy lehetséges, ha tovább fejlesztjük a munka­kezdeményezést és a szocialista munka­versenyt. A CSKP XVI. kongresszusa és a 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséért foly­tatott küzdelem fokozásához ez év kezde­tétől hozzájárul a dolgozók kezdeménye­A Martini Nehézgépipari Művek termelé­si-gazdasági egység fejlődését a CSKP KB 1976-os 4. ülése óta értékelve megállapít­hatjuk, hogy a termelés volumene 12,2 milliárdról 22,7 milliárd koronára nőtt, ami 86 százalékos növekedésnek felel meg. A jelenlegi tervidőszak első három éve alatt 29,5 százalékkal növeltük a termelést. Ter­mékeink kivitele 81 százalékkal nőtt, ebből a szocialista országokba 75, a nem szocia­lista országokba pedig teljes 100 százalék­kal. A dolgozók létszáma is növekedett, s arányos volt a munkatermelékenység és a keresetek növekedése is. Azonban a termelés minőségi oldalait sem hanyagoljuk el. Bizonyos eredménye­ink már vannak, de ezekkel még távolról sem lehetünk elégedettek. Az idén olyan műszaki és politikai-szervezési intézkedé­seket akarunk tenni, hogy a fennálló prob­lémákat véglegesen felszámoljuk. Vannak sikeres termékeink, amelyek jól értékesít­hetők a külföldi piacokon. Tavaly egész termelésünk 50 százalékát exportáltuk, ez az arány az idén 54 százalékra növekszik. A CSKP KB 8. ülésén elfogadott határo zatokból kiindulva elmélyítettük az együtt­működést a megrendelőinkkel. Közös ta­nácskozásokon beszéljük meg a követel­ményeiket és a gyártmányaink használata során szerzett tapasztalatokat. Következe­tesen megismerkedünk a felhasználók je­lenlegi és távlati szükségleteivel. Ilyen irányban különösen jól együttműködünk a mezőgazdasági, az építőipari, az erdő- gazdasági és a közlekedési kutatóintéze­tekkel. Közös szakcsoportokat hozunk lét­re, amelyek már a 8. és a 9. ötéves tervidőszakra készítik elő a műszaki fej­lesztés feladatait. A mezőgazdasági gépek szállítását például a 7. ötéves tervidőszak­ra előirányzott 1,5 milliárd koronáról a 8. ötéves tervidőszakban 5,2 milliárd koroná­ra növeljük. Hasonló értelemben fejlesztjük a kapcsolatainkat külkereskedelmi vállala­tainkkal is. Az 1981-es évben kutatási-fejlesztési alapunkat teljes mértékben a vezérigazga­tóság közvetlen irányítása alá integráltuk. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gyártmányfejlesztéshez viszonyítva a technológiai innovációk terén lemaradás mutatkozik. Ezen a szakaszon kedvezőtle­nül hat a beruházások korlátozása is, s nem áll rendelkezésre elegendő prog­resszív gép a jelenlegi géppark korszerűsí­tésére. Ennek ellenére számos kedvező eredményt értünk el a progresszív techno­lógiai eljárások bevezetésében, a takaré­kosabb energia- és fémfogyasztásra irá­nyuló állami célprogramok teljesítésében, valamint a robottechnika fejlesztésében. Konkrét terveket dolgoztunk ki további ro- botizált komplex munkahelyek és automa­tizált rendszerek létesítésére a hetedik és a nyolcadik ötéves tervidőszakban. Ilyen rendszert már bevezettünk a Tŕemošnicei Nehézgépgyárban, s jelenleg a Detvai Ne­hézgépgyárban folyik a bevezetése. A prešovi VUKOV Fémipari Kutatóinté­zettel együttműködve már a 8. ötéves tervi­dőszakban komplett robotizált gyártóegy­ségek kivitelezését és szállítását tervezzük hegesztési és öntödei munkák végzésére. A műszaki tervezésen, a berendezések le­gyártásán és szállításán kívül a gyártó­Teljes mértékben egyetértek a pártnak és a társadalomnak az elmúlt tizenöt évben végzett munkájával kapcsolatos állásfogla­lással. Valamennyien élénken emlékszünk még arra, milyen igényes időszak volt az; milyen feladatok adódtak a társadalom konszolidálásából és további fejlődéséből, s milyen bonyolult helyzetet kellett leküz­deni. A nyugat-csehországi kerületben az ipa­ri termelés az ötéves tervidőszak három éve alatt 5,2 százalékkal emelkedett. A leggyorsabban a szocialista országokba, de főleg a Szovjetunióba irányuló export növekedett. Az eredményekből nagymér­zésének és aktivitásának a Szlovák Nem­zeti Felkelés, illetve hazánk szovjet hadse­reg általi felszabadítása közelgő 40. évfor­dulója tiszteletére való kibontakoztatása. A városi pártbizottság ezt az igyekezetei teljes mértékben támogatja és a vállalati kollektívák közös aktívaértekezletén meg­fogalmazott városi kezdeményezéssel - a bratislavaiak a köztársaságnak és vá­rosuknak - adtunk neki konkrét tartalmat. egységek üzembe helyezését és program- vezérléssel való ellátását is vállalni fogjuk. A kitűzött feladatok sikeres teljesítésé­hez azonban gondoskodnunk kell néhány további termelési szakágazat arányos fej­lesztéséről. Hiány mutatkozik például egyes gumiipari termékekből, vegyszerek­ből, műszaki gázokból stb. Az is fontos, hogy ezeket az alapanyagokat megfelelő mennyiségben és minőségben kapjuk, s ne kelljen ezeket kevésbé alkalmas anyagok­kal pótolni. Ezzel összefüggésben pozití­van kell értékelni a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, az Állami Tervbi­zottság, valamint a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium közös in­tézkedését az eddigi választék mérlegel­osztásáról. Ez az intézkedés jelentős mér­tékben fokozza a termelés takarékosságát, s elősegíti a fölöslegesen tárolt készletek felszámolását. Az utóbbi időszakban számos ered­ményt értünk el a termelési programok innoválásában. Ebben jó példát mutatnak a Dubnica nad Váhom-i, a martini, a detvai, a kassai (Košice), a tŕemošnicei ás a brnói vállalatnál. Ezen a területen különösen na­gyok a követelmények az egyes személyek munkájával szemben az újratermelési fo­lyamat minden szakaszán. Ezért a sürgős kérdéseket a munkások és a technikusok anyagi érdekeltségének elmélyítésével, rendszeres nevelésükkel és szakképzé­sükkel, munkájuk erkölcsi elismerésével igyekszünk megoldani. Az említett eredményeket döntő mérték­ben segítették elő a pártalapszervezetek és a kommunisták. Termelési-gazdasági egységünk üzemeiben és intézményeiben több mint 11 ezer párttag dolgozik, s a párt­alapszervezetek rendszeresen foglalkoz­nak a tervezett feladatok teljesítésével, valamint a további fejlesztés kérdéseivel. Jelentős szerepet töltöttek be ezen a terü­leten a pártszervezetek év elején tartott taggyűlései, amelyek nagy figyelmet fordí­tottak a munkakezdeményezés fejleszté­sére a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfor­dulója, valamint hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának közelgő 40. évfordulója alkalmából. Munkánkat jelentős mértékben segíti elő a területi pártszervek gondoskodása is vál­lalataink, üzemeink és célszervezeteink székhelyein. Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottsága által előkészített aktíva- értekezlet a robottechnika fejlesztéséről és az automatizálásról, valamint a többi szak- értekezlet a számítástechnika kihasználá­sáról, s az olyan progresszív technológiai eljárásokról, amilyen például a porkohá­szat, fontos tájékoztatást nyújtottak a gaz­dasági és politikai dolgozóknak a követke­ző időszak feladatairól. Termelési-gazdasági egységünk dolgo­zói az idei terv feladatainak túlteljesítésére irányuló igyekezetük keretében kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettek. Ebben azt ígérjük, hogy a Szovjetunióba irányuló kivitelt 50 millió koronával, a nem szocialista országokba irányuló kivitelt 30 millió koronával túlteljesítjük, megtakarí­tunk 66 terajoule tüzelőanyagot és energi­át, 2000 tonna vasanyagot és 50 tonna színesfémet, továbbá 51 ipari robottal ellá­tott automatizált technológiai munkahelyet létesítünk. tékben a gépipari vállalatok vették ki a ré­szüket. A kerület ipari termelésének hozzá­vetőlegesen az egyharmadát adják, s ez a részarány növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére alacsony az elektrotechni­kai ipar részaránya. A legjobb helyzetben a Škoda Konszern van, ahol az elmúlt években számos szép eredmény született. 1980 óta a termelés 9,3 százalékkal, a szocialista országokba irányuló export 29,8 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló export pe­dig 86,5 százalékkal emelkedett. A kon­szern az iparágon belül a gépipari termé- (Folytatás az 5. oldalon) LADISLAV LUHOVÝ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a ZŤS Martin Nehézgépipari Művek vezérigazgatójának felszólalása JOSEF MEVALD elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a nyugat-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása új szó 4 1984. IV. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents