Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-21 / 96. szám, szombat
A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája MIROSLAV MAMULÁNAK, a CSKP KB tagjának, az észak-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása MILOSLAV HRUŠKOVIČ elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának felszólalása új szú 1984. IV. 21. A párt központi bizottságának 9. ülésén a népgazdaság helyzetét szoros összefüggésben vizsgáltuk a nemzetközi helyzettel, valamint a haladó erőknek a háborús veszély elhárításáért és a világbékéért folytatott harcával. Az észak-morvaországi kerület feltételei között is élénk tömegpolitikai munkát folytatunk azért, hogy az emberek a béke biztosításának a kérdését szoros összefüggésbe hozzák a gazdaság fejlődésével, Csehszlovákia népgazdaságának arányos és dinamikus fejlődésével, az állami tervben előirányzott feladatok teljesítésével. Kerületünk dolgozói hiánytalanul teljesítették azt a szocialista kötelezettségvállalásukat, amelyet Gustáv Husák elvtársnak tettek az elmúlt év elején. Az árutermelés tervezett mennyiségét több mint másfél milliárd koronával teljesítették túl, ami három és fél napi termelésnek felel meg. Ebből egy napi termelést a megtakarított tüzelőanyagokból, energiából, nyers- és alapanyagokból biztosítottak. Magasan túlteljesítették a kiviteli feladatokat. A tervezett feladatokat a mezőgazdasági dolgozók is teljesítették, számos vonatkozásban túl is teljesítették. Kerületünk dolgozói a Z-akció keretében több mint egymilliárd és kétszáz- millió korona értékű munkát végeztek. Az elmúlt év eredményei közül különösen fontosnak tartjuk, hogy a kerületben a pártunk XVI. kong resszusán kitűzött gazdaságpol iti- kai stratégiával összhangban sikerült felújítani a gazdasági fejlődés dinamikáját. Ezek az eredmények pozitívan hatottak a belkereskedelem stabilitására, s jó kiindulási alapot képeznek a feladatok teljesítéséhez a 7. ötéves tervidőszak utolsó két évében. Kerületünk feltételei között az ipari termelés növekedésében, a munkatermelékenység és a jövedelmezőség javulásában fontos helyet töltenek be a kohászati, a gépipari és az elektrotechnikai vállalatok. Kerületünk gépiparában például 1983-ban 11,7 százalékkal nőtt a vállalatok saját termelési értéke. A termelés anyagigényessége is csökkent. Az idei évi terv a múit évben elért tényleges eredményekhez viszonyítva dinamikusabb fejlődéssel számol. A vállalatok terveiben a magas műszaki színvonalú termékek részaránya nagyobb, mint amennyit a terv lebontása irányzott elő. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok fegyelmezettebben viszonyulnak a feladatokhoz, mint a múltban. Ebben az irányban pozitívan hatottak a pártalapszervezetek taggyűlései, a nyilvános pártgyülések, valamint az FSZM és a SZISZ-szervezetek taggyűlései is. Az* új évet tehát kedvező feltételek között kezdtük, teljesítjük a terv minden mutatóját, a szénjövesztés, az acél- és a vasgyártás tervét pedig túlteljesítjük. A csehszlovák kohászat feladatai a 7. ötéves tervidőszakban halaszthatatlan szerkezeti változásokat követelnek meg. Új, korszerű üzemegységek épülnek, mint például az oxigénkonverteres acélmű a Tri- neci Vasműben, az acélmű a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben és a közép- finom hengermű a Klement Gottwald Új Kohóban. Elkezdődött a számítástechnika érvényesítése is a kohászati folyamatok irányításában, valamint a nagyolvasztók felújításával összefüggő szerelési munkák irányításánál. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a termelés előkészítő szakaszaira. Itt még mindig megnyilvánul valamiféle tonnamánia“, s kevesebb gondot fordítanak a termelési folyamatok minőségi mutatóinak javítására. Ugyanakkor éppen ezen a szakaszon mutat követendő példát a műszaki tervezőknek és konstruktőröknek az a csoportja, amelyet a vítkovicei Zdének Hýl, a Szocialista Munka Hőse vezet. Ez a kollektíva a tudományos-műszaki haladás érvényesítésével és a magasabb szintű innovációk kihasználása útján a nemzetközi színvonal elérésére törekszik. Ez a kezdeményezés további követőkre is talált már, mind Vítkovicében, mind pedig egyes további vállalatoknál. Az említett kollektíva kezdeményezése arra is rámutatott, hogy hol kell keresni a tartalékokat a termékek használati értékének növelésében. Ezeket az olyan technológiai eljárások érvényesítésében látjuk, amelyek például a termékek felületi hőkezelését használják ki. Egyúttal azonban a kohászati termékek átvevőitől is elvárjuk, hogy ők is elgondolkozzanak az új szerkezeti megoldások és az új termékek alkalmazása felett, hogy a fémfogyasztás optimalizálásával jelentősebb megtakarításokat érjenek el. A gépiparban 80 százalékban a termelés előkészítési folyamataiban dől el a gyártott termékek minősége. Az innovációs folyamatok és a termelés minőségi színvonalának értékelésénél már két évvel ezelőtt bevezettük termékeink műszaki- gazdasági paramétereinek összehasonlítását a hasonló jellegű külföldi termékekével. Ezen az alapon az opavai Ostroj vállalat dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 1985-ig mindegyik terméküknél elérik a nemzetközi színvonalat. A kötelezettség eddigi teljesítéséből arra lehet következtetni, hogy a vállalat dolgozói ezt a feladatot hiánytalanul teljesíteni fogják. Számos vállalat azonban nem képes elérni ilyen eredményeket, habár nem kevés olyan konstruktőrünk van, akik nemcsak nemzetközi színvonalnak megfelelő termékeket tudnak kigondolni, hanem még ezeknél is jobbat. Igyekezetük és kezdeményezésük azonban nem jár kellő eredménnyel a döntési folyamatok lassú intézése miatt. Tapasztalataink szerint az elektronika és a mikroelektronika érvényesítése sem elég gyors a gépiparban. Éppen ez az oka annak, hogy számos gépipari termékünk színvonala elmarad a külföldi gyártmányok mögött. Konkrét célokat tűztünk ki a robotok és a manipulátorok széles körű alkalmazására. 1983-tól kezdve 1985 végéig több mint háromszázat helyeznek üzembe kerületünk vállalatainál. Ez olyan szám, amely az ötéves tervidőszak kezdetén még irreálisnak tűnt. Az eddig üzembe helyezett robotokkal szerzett tapasztalatok a vsetíni Zbrojovka vállalatnál, a Trineci Vasműben, az opavai Ostroj vállalatnál, Vítkovicében és néhány további vállalatnál azt bizonyítják, hogy a robottechnika bevezetése nem öncélú folyamat. Hatékony érvényesítéséhez teljesen automatizált üzemegységekre és műhelyekre van szükség. Ennek egyik példáját az éppen befejezett rugalmas gyártórendszer nyújtja, az Olomouci TOS Szerszámgépgyárban. Ez a számítógéppel vezérelt automatizált munkahely irányt mutat a gépipar további fejlesztésében, hiszen mintegy 300 százalékkal növekedett a munka termelékenysége, ami eléggé meggyőző érv. Tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a korszerű technológiai eljárások érvényesítésében, az elektronika és a mikroelektronika kihasználásában, a robot- technika fejlesztésében és az automatizált munkahelyek kialakításában ott érnek el jó eredményeket, ahol a világos program mellett a dolgozók lelkesedése, kezdeményezése sem hiányzik. Ez a két körülmény a komplex racionalizációs brigádokban van jelen. Kerületünkben arra törekszünk, hogy a dolgozók munkakezdeményezése a gépipar legigényesebb feladataira irányuljon. Ide tartozik az atomerömüvi berendezések gyártása, valamint a külszíni bányagépek gyártása az észak-csehországi szénmedence számára. Habár az utóbbi területen a korábbi évekhez viszonyítva jelentős javulást értünk el, továbbra is politikai nyomást fogunk gyakorolni az illetékes vállalatokra, hogy megfelelő gondot fordítsanak a nagygépek műszaki színvonalának és megbízhatóságának javítására. Az atom- erőművi berendezések gyártásának magas fokú igényessége szintén megköveteli, hogy a Vítkovice konszernben a pártszervek állandó figyelemben részesítsék ezt a fontos szakágazatot. A munkakezdeményezés fejlesztésében új mozgalomra támaszkodunk. A Nový Ji- őín-i járásban járási méretű kezdeményezés született, amely a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok határidő előtti teljesítésére irányul minden termelési szakágazatban. E kezdeményezés élén szocialista munkabrigádok állnak az Optimit Odry, a Tatra Koprivnice vállalatokból, a Studénkai Vagongyárból, a Nový Jičín-i Autopal vállalatból, valamint a mezőgazda- sági üzemekből is, mint például a lubinái Szövetség Efsz-ből. A Nový Jičín-i mozgalom, ahogy ezt elneveztük, például szolgál az egész kerület számára. A járások döntő többsége csatlakozott a mozgalomhoz. A munkakezdeményezés további példáját Choleba elvtárs fejtőbrigádjának a tagjai nyújtották, akik Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére 40 csúcsteljesítményű munkanap ledolgozását vállalták a Hlubina bányában. Említést érdemel a dolgozó kollektívák további kezdeményezése is a Klement Gottwald nevét viselő vítkovicei vállalatokból, amely a termelési-gazdasági alap jobb kihasználására, valamint a tudományos és műszaki fejlesztésben való kölcsönös tapasztalat- cserére és segítségnyújtásra irányul. Csehszlovákia Kommunista Pártja hazánkban a szocializmus építése kezdetétől feltétlenül szükségesnek tartotta növelni a gépipar és kohászati bázisa szerepét és struktúrájukat összehangolni az új feltételekkel. A CSKP XVI. kongresszusa ezért azt az igényes feladatot állította a gép- és az elektrotechnikai ipar elé, hogy sokkal nagyobb részt vállaljanak a társadalmi termelés dinamikus fejlesztéséből, a népgazdaság minden ágazatának műszaki fejlesztéséből és javítsák a gyártmányok használati tulajdonságait. Ezt kevesebb anyag, energia és élőmunka felhasználásával kell elérniük. Ezzel egyidejűleg törekedniük kell az igényes exportfeladatok teljesítésére és jobb beilleszkedésükre a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Ezeket a feladatokat részletesen konkretizálta a 7. ötéves terv. Szlovákia vállalatai és szervezetei elé egyebek között azt a feladatot tűzi ki, hogy a gép- és az elektrotechnikai ipar termelése 1985-ig 44 százalékkal növekedjen. Továbbá az elektrotechnika előnyben részesített fejlesztésével fokozni kell ezeknek az ágazatoknak az exportképességét és 56 százalékkal növelni kell a kivitelüket. Szlovákiában, annak ellenére, hogy viszonylag és sok vonatkozásban abszolút mértékben is csökkent az anyag és az energia felhasználása, illetve a termelésben végrehajtották a szükséges szerkezeti változásokat, a gépipar és az elektrotechnika továbbra is dinamikusan fejlődött. Tavaly ezek az ágazatok 1980-hoz képest csaknem 23 százalékkal termeltek többet. Még jelentősebb volt a fejlesztés üteme az elektrotechnikai iparban, amelynek termelése 32 százalékkal növekedett. A szlovákiai vállalatok és szervezetek majdnem 40 százalékban részesedtek a CSSZSZK gépipari és elektrotechnikai termelésének növekményében. Ezek az ágazatok az elmúlt három esztendőben az iparfejlesztést dinamizáló tényezőkké váltak, a termelési össznövek- mény 69 százalékát produkálták. Döntő mértékben hozzájárultak a szakképzett * dolgozók hatékony kihasználásához is. Szándékaink szerint a gépipari és az elektrotechnikai termelés, ezen belül pedig főleg az export továbbra is a leggyorsabban fog növekedni. A kivitel volumenje három év alatt 32 százalékkal növekedett, mégpedig a szocialista és a nem szocialista export hozzávetőleg azonos arányban. Az elmúlt évek a gépipar és az elektrotechnika szakágazati és gyártmányszerkezete intenzívebb megváltoztatása kezdetének időszaka volt. Néhány kedvező eredményt értünk el a minőség tekintetében is. Tavaly a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok értéke 6,2 milliárd korona volt, míg a 7. ötéves tervidőszak első évében 4,3 milliárd korona. A fejlődés e pozitív vonatkozásai mellett számos súlyos fogyatékosság és gyönge pont is előfordul. Nem minden vállalat és termelési-gazdasági egység fordít megfelelő figyelmet gyártmányai innovációjára, műszaki színvonaluk emelésére, tevékenységük pénzügyi és gazdasági vonatkozásaira. Nyíltan meg kell mondani, hogy egyelőre nem sikerült teljes mértékben biztosítani az ötéves terv előirányzatát a nem szocialista államokba irányuló gépipari és elektrotechnikai export növelésében. Ennek a kivitelnek a hatékonysága is elmarad a tervezett szinttől. A belpiacra kerülő számos fogyasztási árucikk innovációjának ki nem elégítő üteme alig befolyásolja a lakosság keresletének alakulását. Az 1981-1983-as években a beruházásokra szállított gépek értéke ugyan 2 milliárd koronával meghaladta az ötéves terv előirányzatát, de összetétele nem járult hozzá a döntő fontosságú kapacitások építésének meggyorsításához. Nem léptünk előbbre az állóeszközök kihasználásában, noha ennek foka sok vállalatnál magasabb az országos átlagnál. Az eddigi fejlődés azt bizonyítja, hogy a nehezebbé vált feltételek ellenére az 1981-85-ös évek időszakában reálisan 50 százalékkal növelhető a gépipari és az elektrotechnikai termelés, amint azt feladatul meghagyta az SZLKP kongresszusa. Ennek elsőrendű feltétele teljesíteni az idei tervet, továbbra is mozgósítani a belső tartalékokat, jobban kihasználni az új üzemeket. Ez lehetővé teszi, hogy a jövő esztendő végrehajtási tervében az idei esztendőhöz képest biztosítsuk ezekben az ágazatokban a termelés 10 százalékos növelését. Az eredeti elképzelésekhez viszonyítva, a következő években is kevesebb energia áll majd rendelkezésünkre, és jobban kell gazdálkodnunk a fémekkel is. Ez megkívánja az ésszerűsítő programok átértékelését, teljesítésüket minden vállalatnál és a kohóiparban olyan intézkedések meggyorsítását, amelyek a kötődő ágazatokban elősegítik a fémmegtakarítást. A kohóipar ezért igényes feladat előtt áll - a hazai feldolgozó ágazatokat ellátni fémekből készült anyagokkal és elérni azt, hogy ne rosszabbodjon a vas- és a színesfémkohászati gyártmányok exportja és importja közötti arány. Ez a cél csak akkor érhető el, ha feldolgozzák a vas- és a színesfémkohászat egész hulladékanyagát, végrehajtják az alapvető kohászati technológiák szerkezeti átépítését, csökkentik a termelés tüzelőanyag- és energiaigényességét, jobban hasznosítják a fémeket és jobb használati tulajdonságokkal rendelkező új, progresszív anyagokat fejlesztenek ki. Nem kell külön szólnunk a folyamatos acélöntés előnyeiről. A kassai (Košice) Ke- let-szlovákiai Vasműben, valamint a pod- brezovái Jan Őverma Vasműben az 1982-1983-as években a vártnál jobb eredményeket értek el ennek a berendezésnek a kihasználásában. A műszaki- fejlesztési tervek közvetítésével meg kell teremteni az elektrotechnikai és a konstrukciós nemes acélfajták öntésének előfeltételeit. Az elektrotechnikai ipar a népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata ma és az lesz a jövőben is. A villamos meghajtású gépek használati tulajdonságainak javítása elképzelhetetlen a Keletszlovákiai Vasmű hideghengerdéjében az izotróp dinamólemezek új típusainak előállítása nélkül. A hazai piacon jelenleg hiánya mutatkozik a fémezett bádoglemezeknek. Ennek oka közismert és objektív, tekintettel a cink és az ón beszerzésével kapcsolatos devizaigényekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy beletörődhetünk az adott helyzetbe. A termelésben keresni kell annak módját, hogy csökkentsék a cinkbevonatok átlagsúlyát, akár a gazdaságosabb alumínium-cinköntvények felhasználásával, akár az elektrolitikus cinkezés útján. A fémgöngyölegeket a stratégiai jelentőségű élelmiszeripar szükségleteinek kielégítésére szántuk. Sajnos, a cínezett fémgöngyölegeket nemegyszer más célokra, például motorolaj, festék stb, csomagolására használják fel. Célunk az, f)ogy az élelmiszeripart ellássuk az ilyen lemezekkel. Meg kell gátolnunk azt, hogy a fogyasztói szféra a termelőket okolja és megfordítva, amikor is a jobb minőségű anyagok termeléséről és felhasználásáról van szó. Helyes lenne létrehozni a fémek megrendelőiből és gyártóiból összetevődő komplex racionalizációs brigádokat, hogy a termelés így rugalmasan eleget tehessen a piac követelményeinek. Követendő példa a Kelet-szlovákiai Vasmű és a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyár nemzeti vállalat dolgozóiból alakult komplex racionalizációs brigád, amely szoros együttműködésben megoldotta a gépkocsik különösképpen megterhelt alkatrészei előállításához szükséges lemezek gyártását. Sajátos tulajdonságaiknál fogva a színesfémeknek helyettesíthetetlen szerepük van a gépipari termelés néhány szakágazatában, elsősorban az elektrotechnikai iparban. Ezekre esik az egész népgazdasági szükségletnek mintegy 90 százaléka. E fémek termelését a 7. ötéves terv előirányzatával összhangban biztosítjuk. Az alumínium termelési volumene tavaly elér-, te a 66 ezer tonnát, s ezzel kiváltottuk 4000 tonna alumínium importját a nem szocialista országokból. Számolunk azzal, hogy 1985-ben a krompachyi Fémkohóban befejeződik a vörösrezet gyártó részleg szűrőberendezésének építése. Ez a berendezés további hasznosításra kiszűri a levegőt szennyező anyagokat. Ezeket az anyagokat így felhasználhatják kénsav előállítására. A társadalmi munkatermelékenység növelésének mind nagyobb a jelentősége. Ez hatványozottan vonatkozik a gép- és az elektrotechnikai iparra. Ezeknek az ágazatoknak ugyanis nemcsak a saját munkatermelékenységük növelésére kell törekedniük, hanem a többi népgazdasági ágazat munkatermelékenységének növelésére is. Mégpedig a megmunkálás színvonalának emelésével, a szerelőmunkálatok automatizálásával, a tökéletesebb hegesztési technológiával, és felületi megmunkálással, olyan technológiák fejlesztésével, amelyek elősegítik a komplex automatizálást. Elsősorban az ipari robotokról és a manipulátorokról, a termelést megelőző szakaszok automatizálásáról és olyan technológiai folyamatokról van szó, amelyek hozzájárulnak a tüzelőanyag, az energia, a nyers- és az alapanyagok minden fajtája szükségletének jelentősebb csökkentéséhez. (Folytatás a 6. oldalon)
