Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-21 / 96. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája MIROSLAV MAMULÁNAK, a CSKP KB tagjának, az észak-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása MILOSLAV HRUŠKOVIČ elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának felszólalása új szú 1984. IV. 21. A párt központi bizottságának 9. ülésén a népgazdaság helyzetét szoros összefüg­gésben vizsgáltuk a nemzetközi helyzettel, valamint a haladó erőknek a háborús veszély elhárításáért és a világbékéért folytatott harcával. Az észak-morvaországi kerület feltételei között is élénk tömegpoliti­kai munkát folytatunk azért, hogy az embe­rek a béke biztosításának a kérdését szo­ros összefüggésbe hozzák a gazdaság fejlődésével, Csehszlovákia népgazdasá­gának arányos és dinamikus fejlődésével, az állami tervben előirányzott feladatok teljesítésével. Kerületünk dolgozói hiánytalanul teljesí­tették azt a szocialista kötelezettségválla­lásukat, amelyet Gustáv Husák elvtársnak tettek az elmúlt év elején. Az árutermelés tervezett mennyiségét több mint másfél milliárd koronával teljesítették túl, ami há­rom és fél napi termelésnek felel meg. Ebből egy napi termelést a megtakarított tüzelőanyagokból, energiából, nyers- és alapanyagokból biztosítottak. Magasan túl­teljesítették a kiviteli feladatokat. A tervezett feladatokat a mezőgazdasági dolgozók is teljesítették, számos vonatkozásban túl is teljesítették. Kerületünk dolgozói a Z-akció keretében több mint egymilliárd és kétszáz- millió korona értékű munkát végeztek. Az elmúlt év eredményei közül különösen fon­tosnak tartjuk, hogy a kerületben a pártunk XVI. kong resszusán kitűzött gazdaságpol iti- kai stratégiával összhangban sikerült felújí­tani a gazdasági fejlődés dinamikáját. Ezek az eredmények pozitívan hatottak a belke­reskedelem stabilitására, s jó kiindulási alapot képeznek a feladatok teljesítéséhez a 7. ötéves tervidőszak utolsó két évében. Kerületünk feltételei között az ipari ter­melés növekedésében, a munkatermelé­kenység és a jövedelmezőség javulásában fontos helyet töltenek be a kohászati, a gépipari és az elektrotechnikai vállalatok. Kerületünk gépiparában például 1983-ban 11,7 százalékkal nőtt a vállalatok saját termelési értéke. A termelés anyagigé­nyessége is csökkent. Az idei évi terv a múit évben elért tényleges eredményekhez viszonyítva di­namikusabb fejlődéssel számol. A vállala­tok terveiben a magas műszaki színvonalú termékek részaránya nagyobb, mint amennyit a terv lebontása irányzott elő. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok fegyelmezet­tebben viszonyulnak a feladatokhoz, mint a múltban. Ebben az irányban pozitívan hatottak a pártalapszervezetek taggyűlé­sei, a nyilvános pártgyülések, valamint az FSZM és a SZISZ-szervezetek taggyűlései is. Az* új évet tehát kedvező feltételek között kezdtük, teljesítjük a terv minden mutatóját, a szénjövesztés, az acél- és a vasgyártás tervét pedig túlteljesítjük. A csehszlovák kohászat feladatai a 7. ötéves tervidőszakban halaszthatatlan szerkezeti változásokat követelnek meg. Új, korszerű üzemegységek épülnek, mint például az oxigénkonverteres acélmű a Tri- neci Vasműben, az acélmű a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben és a közép- finom hengermű a Klement Gottwald Új Kohóban. Elkezdődött a számítástechnika érvényesítése is a kohászati folyamatok irányításában, valamint a nagyolvasztók felújításával összefüggő szerelési munkák irányításánál. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a termelés előkészítő szakaszai­ra. Itt még mindig megnyilvánul valamiféle tonnamánia“, s kevesebb gondot fordíta­nak a termelési folyamatok minőségi muta­tóinak javítására. Ugyanakkor éppen ezen a szakaszon mutat követendő példát a mű­szaki tervezőknek és konstruktőröknek az a csoportja, amelyet a vítkovicei Zdének Hýl, a Szocialista Munka Hőse vezet. Ez a kollektíva a tudományos-műszaki hala­dás érvényesítésével és a magasabb szin­tű innovációk kihasználása útján a nemzet­közi színvonal elérésére törekszik. Ez a kezdeményezés további követőkre is talált már, mind Vítkovicében, mind pedig egyes további vállalatoknál. Az említett kollektíva kezdeményezése arra is rámutatott, hogy hol kell keresni a tartalékokat a termékek használati érté­kének növelésében. Ezeket az olyan tech­nológiai eljárások érvényesítésében látjuk, amelyek például a termékek felületi hőke­zelését használják ki. Egyúttal azonban a kohászati termékek átvevőitől is elvárjuk, hogy ők is elgondolkozzanak az új szerke­zeti megoldások és az új termékek alkal­mazása felett, hogy a fémfogyasztás opti­malizálásával jelentősebb megtakarításo­kat érjenek el. A gépiparban 80 százalékban a terme­lés előkészítési folyamataiban dől el a gyártott termékek minősége. Az innová­ciós folyamatok és a termelés minőségi színvonalának értékelésénél már két évvel ezelőtt bevezettük termékeink műszaki- gazdasági paramétereinek összehasonlí­tását a hasonló jellegű külföldi termékeké­vel. Ezen az alapon az opavai Ostroj válla­lat dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 1985-ig mindegyik terméküknél elérik a nemzetközi színvonalat. A kötelezettség eddigi teljesítéséből arra lehet következtet­ni, hogy a vállalat dolgozói ezt a feladatot hiánytalanul teljesíteni fogják. Számos vál­lalat azonban nem képes elérni ilyen ered­ményeket, habár nem kevés olyan konst­ruktőrünk van, akik nemcsak nemzetközi színvonalnak megfelelő termékeket tudnak kigondolni, hanem még ezeknél is jobbat. Igyekezetük és kezdeményezésük azon­ban nem jár kellő eredménnyel a döntési folyamatok lassú intézése miatt. Tapasztalataink szerint az elektronika és a mikroelektronika érvényesítése sem elég gyors a gépiparban. Éppen ez az oka annak, hogy számos gépipari termékünk színvonala elmarad a külföldi gyártmányok mögött. Konkrét célokat tűztünk ki a robotok és a manipulátorok széles körű alkalmazásá­ra. 1983-tól kezdve 1985 végéig több mint háromszázat helyeznek üzembe kerüle­tünk vállalatainál. Ez olyan szám, amely az ötéves tervidőszak kezdetén még irreális­nak tűnt. Az eddig üzembe helyezett robo­tokkal szerzett tapasztalatok a vsetíni Zbrojovka vállalatnál, a Trineci Vasműben, az opavai Ostroj vállalatnál, Vítkovicében és néhány további vállalatnál azt bizonyít­ják, hogy a robottechnika bevezetése nem öncélú folyamat. Hatékony érvényesítésé­hez teljesen automatizált üzemegységekre és műhelyekre van szükség. Ennek egyik példáját az éppen befejezett rugalmas gyártórendszer nyújtja, az Olomouci TOS Szerszámgépgyárban. Ez a számítógéppel vezérelt automatizált munkahely irányt mu­tat a gépipar további fejlesztésében, hiszen mintegy 300 százalékkal növekedett a munka termelékenysége, ami eléggé meggyőző érv. Tapasztalataik azt bizonyít­ják, hogy a korszerű technológiai eljárások érvényesítésében, az elektronika és a mik­roelektronika kihasználásában, a robot- technika fejlesztésében és az automatizált munkahelyek kialakításában ott érnek el jó eredményeket, ahol a világos program mellett a dolgozók lelkesedése, kezdemé­nyezése sem hiányzik. Ez a két körülmény a komplex racionalizációs brigádokban van jelen. Kerületünkben arra törekszünk, hogy a dolgozók munkakezdeményezése a gép­ipar legigényesebb feladataira irányuljon. Ide tartozik az atomerömüvi berendezések gyártása, valamint a külszíni bányagépek gyártása az észak-csehországi szénme­dence számára. Habár az utóbbi területen a korábbi évekhez viszonyítva jelentős ja­vulást értünk el, továbbra is politikai nyo­mást fogunk gyakorolni az illetékes vállala­tokra, hogy megfelelő gondot fordítsanak a nagygépek műszaki színvonalának és megbízhatóságának javítására. Az atom- erőművi berendezések gyártásának magas fokú igényessége szintén megköveteli, hogy a Vítkovice konszernben a pártszervek állandó figyelemben részesítsék ezt a fon­tos szakágazatot. A munkakezdeményezés fejlesztésében új mozgalomra támaszkodunk. A Nový Ji- őín-i járásban járási méretű kezdeménye­zés született, amely a 7. ötéves tervidő­szakra előirányzott feladatok határidő előtti teljesítésére irányul minden termelési szak­ágazatban. E kezdeményezés élén szo­cialista munkabrigádok állnak az Optimit Odry, a Tatra Koprivnice vállalatokból, a Studénkai Vagongyárból, a Nový Jičín-i Autopal vállalatból, valamint a mezőgazda- sági üzemekből is, mint például a lubinái Szövetség Efsz-ből. A Nový Jičín-i moz­galom, ahogy ezt elneveztük, például szol­gál az egész kerület számára. A járások döntő többsége csatlakozott a mozgalom­hoz. A munkakezdeményezés további pél­dáját Choleba elvtárs fejtőbrigádjának a tagjai nyújtották, akik Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadítá­sa 40. évfordulójának tiszteletére 40 csúcsteljesítményű munkanap ledolgozá­sát vállalták a Hlubina bányában. Említést érdemel a dolgozó kollektívák további kez­deményezése is a Klement Gottwald nevét viselő vítkovicei vállalatokból, amely a ter­melési-gazdasági alap jobb kihasználásá­ra, valamint a tudományos és műszaki fejlesztésben való kölcsönös tapasztalat- cserére és segítségnyújtásra irányul. Csehszlovákia Kommunista Pártja ha­zánkban a szocializmus építése kezdetétől feltétlenül szükségesnek tartotta növelni a gépipar és kohászati bázisa szerepét és struktúrájukat összehangolni az új feltéte­lekkel. A CSKP XVI. kongresszusa ezért azt az igényes feladatot állította a gép- és az elektrotechnikai ipar elé, hogy sokkal nagyobb részt vállaljanak a társadalmi ter­melés dinamikus fejlesztéséből, a népgaz­daság minden ágazatának műszaki fej­lesztéséből és javítsák a gyártmányok használati tulajdonságait. Ezt kevesebb anyag, energia és élőmunka felhasználá­sával kell elérniük. Ezzel egyidejűleg töre­kedniük kell az igényes exportfeladatok teljesítésére és jobb beilleszkedésükre a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásba. Ezeket a feladatokat részletesen konk­retizálta a 7. ötéves terv. Szlovákia vállala­tai és szervezetei elé egyebek között azt a feladatot tűzi ki, hogy a gép- és az elektrotechnikai ipar termelése 1985-ig 44 százalékkal növekedjen. Továbbá az elekt­rotechnika előnyben részesített fejleszté­sével fokozni kell ezeknek az ágazatoknak az exportképességét és 56 százalékkal növelni kell a kivitelüket. Szlovákiában, annak ellenére, hogy vi­szonylag és sok vonatkozásban abszolút mértékben is csökkent az anyag és az energia felhasználása, illetve a termelés­ben végrehajtották a szükséges szerkezeti változásokat, a gépipar és az elektrotech­nika továbbra is dinamikusan fejlődött. Ta­valy ezek az ágazatok 1980-hoz képest csaknem 23 százalékkal termeltek többet. Még jelentősebb volt a fejlesztés üteme az elektrotechnikai iparban, amelynek terme­lése 32 százalékkal növekedett. A szlová­kiai vállalatok és szervezetek majdnem 40 százalékban részesedtek a CSSZSZK gépipari és elektrotechnikai termelésének növekményében. Ezek az ágazatok az elmúlt három esz­tendőben az iparfejlesztést dinamizáló té­nyezőkké váltak, a termelési össznövek- mény 69 százalékát produkálták. Döntő mértékben hozzájárultak a szakképzett * dolgozók hatékony kihasználásához is. Szándékaink szerint a gépipari és az elekt­rotechnikai termelés, ezen belül pedig fő­leg az export továbbra is a leggyorsabban fog növekedni. A kivitel volumenje három év alatt 32 százalékkal növekedett, még­pedig a szocialista és a nem szocialista export hozzávetőleg azonos arányban. Az elmúlt évek a gépipar és az elektrotechnika szakágazati és gyártmányszerkezete in­tenzívebb megváltoztatása kezdetének időszaka volt. Néhány kedvező eredményt értünk el a minőség tekintetében is. Tavaly a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok értéke 6,2 milliárd koro­na volt, míg a 7. ötéves tervidőszak első évében 4,3 milliárd korona. A fejlődés e pozitív vonatkozásai mellett számos súlyos fogyatékosság és gyönge pont is előfordul. Nem minden vállalat és termelési-gazdasági egység fordít megfe­lelő figyelmet gyártmányai innovációjára, műszaki színvonaluk emelésére, tevé­kenységük pénzügyi és gazdasági vonat­kozásaira. Nyíltan meg kell mondani, hogy egyelőre nem sikerült teljes mértékben biz­tosítani az ötéves terv előirányzatát a nem szocialista államokba irányuló gépipari és elektrotechnikai export növelésében. En­nek a kivitelnek a hatékonysága is elmarad a tervezett szinttől. A belpiacra kerülő szá­mos fogyasztási árucikk innovációjának ki nem elégítő üteme alig befolyásolja a la­kosság keresletének alakulását. Az 1981-1983-as években a beruházásokra szállított gépek értéke ugyan 2 milliárd koronával meghaladta az ötéves terv elő­irányzatát, de összetétele nem járult hozzá a döntő fontosságú kapacitások építésé­nek meggyorsításához. Nem léptünk előbbre az állóeszközök kihasználásában, noha ennek foka sok vállalatnál magasabb az országos átlagnál. Az eddigi fejlődés azt bizonyítja, hogy a nehezebbé vált feltételek ellenére az 1981-85-ös évek időszakában reálisan 50 százalékkal növelhető a gép­ipari és az elektrotechnikai termelés, amint azt feladatul meghagyta az SZLKP kong­resszusa. Ennek elsőrendű feltétele teljesí­teni az idei tervet, továbbra is mozgósítani a belső tartalékokat, jobban kihasználni az új üzemeket. Ez lehetővé teszi, hogy a jövő esztendő végrehajtási tervében az idei esztendőhöz képest biztosítsuk ezekben az ágazatokban a termelés 10 százalékos növelését. Az eredeti elképzelésekhez viszonyítva, a következő években is kevesebb energia áll majd rendelkezésünkre, és jobban kell gazdálkodnunk a fémekkel is. Ez megkí­vánja az ésszerűsítő programok átértéke­lését, teljesítésüket minden vállalatnál és a kohóiparban olyan intézkedések meg­gyorsítását, amelyek a kötődő ágazatok­ban elősegítik a fémmegtakarítást. A kohó­ipar ezért igényes feladat előtt áll - a hazai feldolgozó ágazatokat ellátni fémekből ké­szült anyagokkal és elérni azt, hogy ne rosszabbodjon a vas- és a színesfémkohá­szati gyártmányok exportja és importja kö­zötti arány. Ez a cél csak akkor érhető el, ha feldolgozzák a vas- és a színesfémko­hászat egész hulladékanyagát, végrehajt­ják az alapvető kohászati technológiák szerkezeti átépítését, csökkentik a terme­lés tüzelőanyag- és energiaigényességét, jobban hasznosítják a fémeket és jobb használati tulajdonságokkal rendelkező új, progresszív anyagokat fejlesztenek ki. Nem kell külön szólnunk a folyamatos acélöntés előnyeiről. A kassai (Košice) Ke- let-szlovákiai Vasműben, valamint a pod- brezovái Jan Őverma Vasműben az 1982-1983-as években a vártnál jobb eredményeket értek el ennek a berende­zésnek a kihasználásában. A műszaki- fejlesztési tervek közvetítésével meg kell teremteni az elektrotechnikai és a konst­rukciós nemes acélfajták öntésének előfel­tételeit. Az elektrotechnikai ipar a népgaz­daság legdinamikusabban fejlődő ágazata ma és az lesz a jövőben is. A villamos meghajtású gépek használati tulajdonsá­gainak javítása elképzelhetetlen a Kelet­szlovákiai Vasmű hideghengerdéjében az izotróp dinamólemezek új típusainak előál­lítása nélkül. A hazai piacon jelenleg hiá­nya mutatkozik a fémezett bádoglemezek­nek. Ennek oka közismert és objektív, tekintettel a cink és az ón beszerzésével kapcsolatos devizaigényekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy beletörődhetünk az adott helyzetbe. A termelésben keresni kell annak módját, hogy csökkentsék a cinkbe­vonatok átlagsúlyát, akár a gazdaságo­sabb alumínium-cinköntvények felhaszná­lásával, akár az elektrolitikus cinkezés út­ján. A fémgöngyölegeket a stratégiai jelen­tőségű élelmiszeripar szükségleteinek ki­elégítésére szántuk. Sajnos, a cínezett fémgöngyölegeket nemegyszer más célok­ra, például motorolaj, festék stb, csomago­lására használják fel. Célunk az, f)ogy az élelmiszeripart ellássuk az ilyen lemezek­kel. Meg kell gátolnunk azt, hogy a fo­gyasztói szféra a termelőket okolja és megfordítva, amikor is a jobb minőségű anyagok termeléséről és felhasználásáról van szó. Helyes lenne létrehozni a fémek megrendelőiből és gyártóiból összetevődő komplex racionalizációs brigádokat, hogy a termelés így rugalmasan eleget tehes­sen a piac követelményeinek. Követendő példa a Kelet-szlovákiai Vasmű és a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyár nemzeti vállalat dolgozóiból alakult komplex racionalizációs brigád, amely szoros együttműködésben megoldotta a gépkocsik különösképpen megterhelt alkatrészei előállításához szük­séges lemezek gyártását. Sajátos tulajdonságaiknál fogva a szí­nesfémeknek helyettesíthetetlen szerepük van a gépipari termelés néhány szakága­zatában, elsősorban az elektrotechnikai iparban. Ezekre esik az egész népgazda­sági szükségletnek mintegy 90 százaléka. E fémek termelését a 7. ötéves terv elő­irányzatával összhangban biztosítjuk. Az alumínium termelési volumene tavaly elér-, te a 66 ezer tonnát, s ezzel kiváltottuk 4000 tonna alumínium importját a nem szocialis­ta országokból. Számolunk azzal, hogy 1985-ben a krompachyi Fémkohóban befejeződik a vörösrezet gyártó részleg szűrőberende­zésének építése. Ez a berendezés további hasznosításra kiszűri a levegőt szennyező anyagokat. Ezeket az anyagokat így fel­használhatják kénsav előállítására. A társadalmi munkatermelékenység nö­velésének mind nagyobb a jelentősége. Ez hatványozottan vonatkozik a gép- és az elektrotechnikai iparra. Ezeknek az ágaza­toknak ugyanis nemcsak a saját munkater­melékenységük növelésére kell törekedni­ük, hanem a többi népgazdasági ágazat munkatermelékenységének növelésére is. Mégpedig a megmunkálás színvonalának emelésével, a szerelőmunkálatok automa­tizálásával, a tökéletesebb hegesztési technológiával, és felületi megmunkálás­sal, olyan technológiák fejlesztésével, amelyek elősegítik a komplex automatizá­lást. Elsősorban az ipari robotokról és a manipulátorokról, a termelést megelőző szakaszok automatizálásáról és olyan technológiai folyamatokról van szó, ame­lyek hozzájárulnak a tüzelőanyag, az ener­gia, a nyers- és az alapanyagok minden fajtája szükségletének jelentősebb csök­kentéséhez. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents