Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-19 / 94. szám, csütörtök

A CSKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) Fokozatosan javul a helyzet a külszíni szénbányászat gépekkel, berendezések­kel és pótalkatrészekkel való ellátásában, valamint ezek felújításában, ami hozzájá­rult a szénipar kedvező eredményeinek eléréséhez. Azonban továbbra is kedve­zőtlen a helyzet a TC-3-as technológiai komplexum kotrógépénél. A 100 és 200 MW-os erőművi blokkok főjavításainál fokozatosan javult a műszaki ellátás, de továbbra is maximális figyelmet kell fordíta­ni erre a területre, nem szabad megenged­ni a határidők eltolódását, ami veszélyez­tetné az áramtermelő kapacitások felké­szültségét. Folyamatosan kell gondoskodni a kiemelt erőmüvek átépítéséről a hatéko­nyabb kombinált áram- és hőtermelésre. Bírálóan kell szólni az atomerőművi technológiai berendezések szállítási fel­adatainak teljesítéséről a brnói Králové Po- le-i Gépgyárból, valamint a vítkovicei Kle­ment Gottwald Gépgyár konszernvállalat­ból, ahonnan komoly mértékben késett a nyomáskiegyenlítő tartályok és a gőzge­nerátorok szállítása. Ugyancsak bírálóan kell szólni a szerelési munkák ütemtervé­nek hiányos teljesítéséről a Škoda Plzeň termelési-gazdasági egységhez tartozó vállalatok, az Automatizációs és Számítás- technikai Művek, valamint a Prágai Villa­mossági Művek részéről. A Kohászati és Nehézgépipari Minisztériumnak, valamint az Elektrotechnikai Minisztériumnak a to­vábbi szervekkel együtt határozott intézke­déseket kell tennie, hogy javulás következ­zen be ezen a kulcsfontosságú területen. Szükségesnek tartjuk az atomerőmű-épí­tés egész eddigi ellátási és irányítási rend­szerének alapvető felülvizsgálását és a szükséges javaslatok előterjesztését a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány elé. Az atomerőművi gépgyártás fejlesztése, s ezen az alapon az atomerőművek építé­se az energiafogyasztás ésszerűsítésével együtt döntő szerepet játszik a tüzelő- anyag-energetikai probléma megoldásában. Ezekre a célokra hatalmas eszközöket for­dítunk. Annál is inkább meg kell követelni, ezek gazdaságos és hatékony kihasználá­sát. Az építés folyamán előforduló problé­mákból le kell vonni a tanulságokat az atomerőművi berendezések gyártásának további fejlesztésében, mégpedig mind a további 440 MW-os blokkok építése, mind pedig a WER 1000-es blokkok gyár­tásának elsajátítása szempontjából. Ezek­re a feladatokra következetesen fel kell készülni a szerelési és műszaki ellenőrzési munkák szempontjából. Intenzíven kell foglalkozni a hőfejlesztő atomerőművek kérdésével is. Alapvető fordulatot kell elérni a szilárd tüzelőanyagokkal fűtött hőtermelő kazánok gyártásában is, valamint a különböző tech­nológiai berendezések gyártásában a köz­ponti hőtermelő és' vízkezelő berendezé­sek ellátására a ČKD Dukla Praha vállalat­ból és a Tlmačei Szlovák Energetikai Gép­gyárból. A közepes és kis teljesítményű kazánok jelentős része már elavult, mű­szaki állapota nem megfelelő. Ezek üze­meltetése jelentős költségekkel és energe­tikai veszteségekkel jár, s a környezetre is kedvezőtlenül hatnak. Ezért okvetlenül el kell kezdeni ezek fokozatos felújítását és korszerűsítését. Eközben figyelembe Kei. venni azt is, hogy növekvő mértékben kell kihasználni a kisebb fűtőértékű tüzelő­anyagokat. A gépiparnak lényegesen nagyobb gon­dot kell fordítania a környezetvédelmi gé­pek és berendezések fejlesztésére és gyártására, valamint ezek szállítására. Ez főleg az új hulladékmentes technológiai berendezések, valamint a víztisztító és vízkezelő berendezések gyártására stb. vonatkozik. Nagy politikai és társadalmi jelentőséget tulajdonítunk a kénoxidokat felfogó berendezések, továbbá az égési folyamatokban keletkező további káros füstgázokat és anyagokat felfogó berende­zések fejlesztésének és gyártásának. A tüzelőanyag-fogyasztás ésszerűsíté­se megköveteli, a korszerű hőcserélő és hővisszanyerő állomások, a kis vízi erőmű­vek, a hőszivattyúk és a további szükséges berendezések gyártásának gyorsabb kifej­lesztését. Az Elektrotechnikai Minisztéri­umtól és más termelőktől elvárjuk, hogy lényegesen gyorsabb ütemben fogják nö­velni a jó minőségű és megbízható mérő- és szabályozó műszerek gyártását, hogy minél gyorsabban elkezdhessük ezek terv­szerű és széles körű alkalmazását, főleg a hőfogyasztás szabályozásában, ahol aránylag csekély költségráfordítással a legnagyobb hőmegtakarítások érhetők el. A gépiparnak a feldolgozó iparral, a mezőgazdasággal, az építőiparral és a közlekedéssel kapcsolatos feladatai Elvtársak! A XVI. kongresszus határozatai szelle­mében a gépipar fokozatosan növeli a gé­pek szállítását a mezőgazdasági-élelme­zési komplexum számára. így például jóvá­hagyták és fokozatosan megvalósítják a traktoripar továbbfejlesztésének prog­ramját, biztosítják több tehergépkocsi és néhány gépfajta nagyobbmérvű szállítását. Az utóbbi években túlteljesítik a szállítás tervezett volumenjét és jobban elégítik ki a mezőgazdaság technikai szükségleteit. Általában azonban a mezőgazdasági gép­ipar egyelőre elégtelenül reagál azokra a minőségi változásokra, amelyeket a me­zőgazdaság intenzifikálása és a tudomá­nyos-műszaki haladás idéz elő. Gyorsab­ban kell kielégítenie a mezőgazdaság dol­gozóinak a gépek választékával és minő­ségével kapcsolatos jogos követelményeit, szem előtt tartva a mezőgazdaság energia- igényessége csökkentésének, a növény­védő vegyszerek és a műtrágya jobb hasz­nosításának, a technika környezeti viszo­nyokra gyakorolt kedvezőtlen hatása csök­kentésének, a betakarítási és a tárolási veszteségek korlátozásának feladatát. A gépipari minisztériumoktól, s főleg az AGROZET termelési-gazdasági egységtől elvárjuk, hogy következetesebben gondos­kodnak a szükséges színvonalas mező- gazdasági gépek gyártásának növeléséről. Ennek egyik módja kooperációjuk további gépipari vállalatokkal, együttműködésük a mezőgazdasági minisztériumokkal, a gép- és traktorállomásokkal, valamint a mezőgazdasági vállalatoknál a mellék­üzemágakkal. A mezőgazdaság további gépesítésénél abból a tényből kell kiindulni, hogy nem­csak a kézzel végzett munkát kell helyet­tesítenie, hanem mind nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a mezőgazdaság inten- zifikálásához és termékei jobb értékesíté­séhez is. Ennek érdekében kidolgozták és jó­váhagyták A mezőgazdasági gépek rend­szere című új javaslatot, az olyan gépek gyors innovációjának programját, amelyek­nek paraméterei már nem felelnek meg, és az egyelőre rendelkezésünkre nem álló gépi szerkezetek fejlesztésének program­ját. Az e rendszerhez tartozó gépeknek hozzávetőleg a 30 százaléka nem áll meg­felelő mennyiségben és az igényelt műsza­ki paraméterekben rendelkezésünkre. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány feladatul adta, hogy egyrészt a hazai termelés fejlesztésével, másrészt kidolgozzák a szakosítás, a kooperáció és a szocialista import segítségével a szük­ségletek fedezésének útját-módját. Fokozott figyelmet kell fordítani az élel­miszeripari technológia szállítására is, ne­hogy a mezőgazdasági termékeket elavult, kis teljesítőképességű és gyakran nagy veszteségeket okozó gépekkel dolgozzák fel, hanem korszerű, hatékony technológia segítségével, amely lehetővé teszi az élel­miszeripari termékek innovációját. Elsősor­ban a cukor-, a konzervgyárakat, a sör- és szeszfőzdéket, a péksütődéket és további élelmiszerüzemeket kell rekonstruálni és korszerűsíteni. Nagyon fontos gyorsabb felszerelésük automata csomagoló gépek­kel. Bővítenünk kell a fagyasztó üzemeket, a klimatizált raktárakat, mégpedig a belke­reskedelem szükségletei számára is. Elvtársak, jelentősen javítanunk kell az építőipar számára szállított gépipari gyártmányok minőségét, hogy megteremtsük az építő­ipari szállító vállalatok szerkezeti átépítésé­nek, munkatermelékenységük és gazdasá­gosságuk növelésének bázisát, összhang­ban a CSKP KB Elnökségének az építőipar helyzetéről szóló álláspontjával. Főleg arról van szó, hogy jobban fedezzük az építőipar szükségleteit, egyrészt az építőipari bázis fejlesztését szolgáló technológiai komple­xumokkal, másrészt a kotrógépek, a nehéz mozgódaruk és más anyagmozgató eszkö­zök, illetve az egy óra alatt 50 köbméter betont előállító stabil betonkeverőgépek egyes típusaival. A földmunkák végzésére többféle kere­kes rakodógépet, vibrációs és tandemhen­gert kell fejleszteni és szállítani. A kőolaj lehetséges jelentős megtakarítása érdeké­ben a gépiparnak villamosmeghajtású fej­tőgépeket és más gépi eszközöket kell gyártania. Ezeket célszerűen fel kell hasz­nálni az építőiparban, a cementgyárakban, a kőbányákban és a kerámiaüzemekben. Alapvető fordulatot kell elérni a befejező munkálatokat, a házak karbantartását, re­konstrukcióját és korszerűsítését végző kisgépek szállításában. Noha régen isme­retes, hogy ez építőiparunk műszaki ellá­tottságának a leggyengébb láncszeme, e tekintetben egyelőre vajmi kevés történt és az építőipar dolgozói joggal sürgetik a helyzet gyors javítását. Elvtársak, a közlekedési gépipar, amellett, hogy rendszeresen szállít motoros és villamos mozdonyokat, a városkörnyéki tömegköz­lekedési motoros egységeit, villamosokat, trolibuszokat, tehervagonokat és folyami úszóműveket, nagy fontosságú feladatot teljesít a személy- és a tehergépkocsik, valamint az autóbuszok gyártásával. Azzal számolunk, hogy a TATRA, a LIAZ, az AVIA és a PRAGA tehergépkocsik gyártá­sával továbbra is kielégíti a közúti szállítás szükségleteit, s ezek a gyártmányok egy­ben fontos exportcikkek is lesznek. Ezért termelésük megfelelő felfuttatásával szá­molunk, a már elkészült nagy gyárak ki­használása útján. Sürgetően kerülnek elő­térbe azok a jogos követelmények, hogy javuljanak a használati paraméterek, szé­lesebb mértékben érvényesüljön az unifi- kálás és növekedjen a legfontosabb gép­egységek élettartama. Tehergépkocsija­ink viszonylatában fontosak az üzemanyag fajlagos fogyasztásának csökkentésére tett intézkedések, beleértve a metilalkohol és a földgáz felhasználásának lehetőségét. A külföldön is jól értékesíthető AVIA típusú tehergépkocsik szerelése a Bratislavai Gépkocsi művek termelési programjának egyik alapvető része lesz. Motorja gyártá­sának bővítésével is számolunk. Ez a feladat a prágai AVIA és a vele együttműködő strakonicei CZM üzemre hárul. Ezekben az üzemekben alapvető rekonstrukciós és korszerűsítési munkálatokra kerül sor. Társadalmi és gazdasági szempontból nagyon fontos feladat a Škoda személy- gépkocsik termelésének fejlesztése és in­novációja. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya jóváhagyta a sze­mélygépkocsik új generációja fejlesztésé­nek programját. Ezeknek a személygépko­csiknak elöl lesz a motorjuk, elölmeghajtá- súak lesznek, kevesebb üzemanyagot fo­gyasztanak majd és. színvonalasabbak lesznek a paramétereik. Az Általános Gép­ipari Minisztériumnak, további illetékes szervezetekkel biztosítania kell legjelentő­sebb személygépkocsigyárunknak, a Mla­dá Boleslav-i nemzeti vállalatnak folyama­tos átépítését és minden szükséges feltétel megteremtését ahhoz, hogy a következő ötéves tervidőszak derekán idejében meg­kezdhesse az új személygépkocsi gyár­tását. Elvtársak! A gépiparnak fokozott mértékben kell törekednie a közszükségleti, a vegy-, a fa­megmunkáló és a gumiipar rekonstrukció­ját, korszerűsítését és fejlesztését szolgáló nagy teljesítményű gépek gyártására. E te­kintetben szembetűnően érvényesülnie kell az elektronikának és a robotizálásnak. Különleges figyelmet kell fordítani arra, hogy jobban éljenek a nyers- és az alap­anyagok kihasználásának és értékesítésé­nek lehetőségeivel. Ennek az elvnek meg kell valósulnia mind a petrolkémiában, mind a könnyű vegyipar és a biotechnoló­giai berendezések fejlesztésében, továbbá a másodlagos nyersanyagok, a fa és az egyéb hazai alapanyag feldolgozásában és hasznosításában is. Szükséges, hogy a gépipar és az elekt­rotechnika nagyobb mértékben járuljon hozzá a vegyipar gyorsabb fejlesztéséhez. A vegyipar ugyanis a bázisa a népgazda­ság kemizálásőnak, beleértve a gépipar és az elektrotechnikai .'par kemizálását. A jö­vőben mindinkább megvalósul az az elv, hogy a gépipar és az elektrotechnikai ipar dolgozói segítik a vegyipar dolgozóit és megfordítva. Előnyben részesítjük a népgazdaság kemizálásának perspektív szakágazatait, főleg a könnyű vegyipart, a különleges kémiát és a biotechnológiai folyamatokat. Ez megfelelő változásokat követel a vegyi berendezések és a kiegészítő szakágaza­tok termelési struktúrájában. A vegyi gép­ipar szokványos gyártmányai mellett foko­zott igényeket támasztunk főleg a különle­ges egyedi szerkezetekkel, a szivattyúkkal, centrifúgákkal, szűrőkkel stb. szemben, to­vábbá az automatizálás, a mérő- és a sza­bályozó eszközök és főleg a mikroprocesz- szorok alkalmazása területén is. Javulást várunk a gépipari kutatóbázis, a Tudományos Akadémia és a vegyipari kutatóintézetek együttműködésében is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Chepos keretében főleg a vegyi mérnök­ség viszonylatában magas színvonalú a kutatási bázis. El kell érnünk azonban a kutatási eredmények gyakorlati alkalma­zásának magasabb szintjét. A műanyag- és a gumiiparnak nagy teljesítőképességű innovált szerkezetekre van szüksége, amelyek teljes mértékben automatizáltak és a robotokat is hasznosítják. Különben továbbra is előnytelenül exportálni fogjuk a műanyagot szemcsés formában, míg a gépipar a gumiból és a műanyagokból készült gyártmányok tartós hiányával fog küszködni. A gépipar egyelőre az igényelt méretek­ben nem látja el gépekkel a hazai nyers­anyagbázisra támaszkodó papír- és cellu­lóz, fafeldolgozó, kerámia-, porcelán- és üvegipart. Szükségleteik kielégítésére jó­val nagyobb gondot kell majd fordítani a KGST keretében is. Kedvezőbb a helyzet a textil- és a bőri­pari gépek gyártásában. Itt folytatni kell a termelők és a megrendelők közti együtt­működés fejlesztését, hogy biztosítsák a szállított berendezés magas műszaki színvonalát. A textil- és a bőripar ugyanis magas exportfeladatokat teljesít az éles nemzetközi konkurrenciaharc feltételei kö­zött. A textil gépiparnak innovációs aktivitá­sával ismét teljes mértékben vissza kell szereznie nemzetközi piacait. Gépiparunk természetesen nem gyárthat minden gépet a feldolgozóipar számára. Annál sürgetőb­ben kerül előtérbe az a követelmény, hogy kezdeményezést és aktivitást tanúsítsunk a szakosítás és a kooperáció fejlesztésé­ben a KGST keretei között. Elvtársak! A nem gépipari tárcák termelési bázisá­nak korszerűsítésében és rekonstrukciójá­ban fontos, növekvő szerepük van saját gépipari létesítményeiknek is. Ezeknek nagyságrendjéről és lehetőségeiről az ta­núskodik, hogy hozzávetőleg 210 ezer személyt foglalkoztatnak, és a gépipari termelésnek nagyjából az egyötödét állít­ják elő. Nagyobb mérvű bevonásuk az egycélú gépek gyártásába, saját ágazatuk­ban egyes termelési szakaszok korszerű­sítésébe és komplex gépesítésébe, jelen­tősen hozzájárulhat a termelési bázis mű­szaki színvonalának emeléséhez. Ezért nem gyengíteni kell ezeket a létesítménye­ket, hanem meg kell teremteni a munkater­melékenységük növelésének, műszaki színvonaluk és hatékonyságuk javításának előfeltételeit. E tekintetben nagy a jelentő­sége annak, hogy elmélyítsék együttműkö­désüket a „nagy“ gépiparral, az növelje a sorozatban gyártott gépcsoportok és al­katrészek szállítását, érvényesüljön köztük a munkamegosztás és szélesebb legyen a kooperáció. A gépipari-kohászati komplexum bázisa korszerűsítésének és rekonstrukciójának erősítése Elvtársak! A gépipari-kohászati komplexumban a tudományos-műszaki fejlesztés meg­gyorsításának, az ágazat teljesítőképessé­ge növelésének és áruszállítási szerkezete tökéletesítésének szükséges feltétele az ágazat termelési-műszaki bázisának to­vábbi fejlesztése és főleg korszerűsítése, illetve rekonstrukciója. Nagy jelentősége van a befejezetlen beruházási akciók idejé­ben történő befejezésének. Azokról van szó, melyeket az idén és a jövő évben kell üzembe helyeznünk. Ezek közé tartozik például a villamos szerszámok gyártására szolgáló Česká Lípa-i üzem építése, a trnavai gépkocsigyárban a süllyeszt ékko­vácsoló műhely, a rožňovi Teslában a szí­nes képernyők gyártására szolgáló kapaci­tás, illetve a lanškorouni Teslában a hibrid­áramkörök gyártására szolgáló részleg épí­tése és Tlmačében az atomerőművi kiegé­szítő termékeket gyártó kapacitás bőví­tése. A gépipari metallurgiai komplexumban az eddigi beruházási gyakorlat alapvető, tartós fogyatékosságai közé tartozik, hogy állandóan alacsony a korszerűsítésekre és beruházásokra fordított eszközök részará­nya, miközben túlságosan nagy az építke­zési beruházásokra kiadott eszközök rész­aránya. Ebben az ágazatban ez utóbbi több mint az egyharmadát teszi ki a beru­házási költségeknek. Az igazat megvallva, más ágazatokban is alapvető problémát jelentenek ezek a fogyatékosságok. (A beszámoló befejező részét holnapi számunkban közöljük.) DJ SZÓ 6 ^ 1984. IV. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents