Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-18 / 93. szám, szerda

KOMMENTÁLJUK I--------- ' A hatékonyabb ellenőrzésért (Folytatás a 3. oldalról) a szerelőszalagra komoly mérték­ben hibás motorok is kerültek, ami csak a szerelés végső szakaszá­ban derült ki. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez jelentős pénzbe került a vállalatnak. Ugyanakkor a keletkezett veszte­ségért nem kértek kártérítést az alszálUtótól. Ez egy újabb tipikus esete annak, amikor a javulás nem a belső, hanem a külső ellen­őrzés hatására következett be. A műveletközi ellenőrzés sza­kaszán nem kevés az olyan eset, amikor elnézik a technológiai fe­gyelem hiányosságait, s nem aka­dályozzák meg, hogy hibás félter­mékek kerüljenek a termelés to­vábbi szakaszaiba stb. Milyen más magyarázatot lehetne találni például arra, hogy a bratislavai Tesla vállalatnál néhány száz hi­bás vevőkészüléket „engedtek“ a további műveletekbe? Csak a ki- • lépési ellenőrzésnek köszönhetik, hogy az megakadályozta a kien­gedésüket, s visszajuttatja a ké­szülékeket javításra. Néha a kilépő ellenőrzés műkö­désében is vannak zavarok. Egyes esetekben a műveletközi ellenőrzéshez hasonlóan végzik, a gyártás utolsó művelete során. Az ellenőrzésnek ezen a formáján a legkisebb mértékben sem sza­bad lazítani. A gyártási műveletek során előforduló hibákat ugyanis A Csorba-tónál levő ismert sport­telep nemsokára 25 méteres fe­dett úszómedencével gazdagodik. Ezt az új létesítményt a közönség és a sportolók egyaránt kihasznál­hatják majd. A poprádi Magasépí­tő Vállalat dolgozói lényegében már befejezték az építési munká­kat az összesen 32 millió korona értékű építkezésen. Az uszoda épületében étterem, pihenő, reha­bilitációs központ, klubhelyiség stb. áll a sportolók rendelkezésé­re. A tátrai fiatalokról sem feled­keztek meg; délelőtt az úszóme­dencében a diákok úszni tanulnak. Képünkön: Dušan •Formalský, a poprádi Magasépítő Vállalat 1. sz. üzemének kőművese a köz­ponti fűtés alapzatát vakolja. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) még ki lehet javítani, de a hibás termék'kiszerelése semmivel sem igazolható. • Sajnos, amint azt a hibás minőségű termelés egyes kirívó eseteiben tapasztalhatjuk, az egy­szerű elvtársi figyelmeztetés, vagy olyan értelmű kérés, hogy - elvtár­sak, teljesítsétek a feladataitokat, hiszen tisztességes fizetést kap­tok érte, nem elegendő. Mit lehet ilyenkor tenni?- Elsősorban azt szeretném mondani, hogy a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a műszaki ellenőrzések felmérésében szer­zett tapasztalatok alapján kötelez­te az illetékes minisztériumokat, hogy haladéktalanul számoljanak fel minden olyan fogyatékosságot, amilyenekről itt szó volt. Az egyes reszortokban végrehajtott ellenőr­zés azonban nemcsak ehhez a következtetéshez vezetett. Az ellenőrző tevékenységben észlelt fogyatékosságokra és a köteles­ségek durva elhanyagolására úgy is reagáltunk, hogy öt vállalati ve­zető dolgozót megrovásban és pénzbüntetésben részesítettünk, hármat javaslataink alapján visz- szahívtak a tisztségéből, s ezen kívül a Munkatörvénykönyv alap­ján több más vétkest is elmarasz­taltak. Három vállalat esetében az ellenőrzési anyagokat átadtuk az ügyészségnek, mivel itt indokoltan bűncselekmény gyanúja merült fel. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a népgaz­dasági és az államigazgatási ellen­őrzés alapelveinek érvényesíté­sére vonatkozó felmérés eredmé­nyeinek megtárgyalása után hangsúlyozták, hogy a termékek minőségében tapasztalható fo­gyatékosságok felszámolása vé­gett kifejező mértékben kell javíta­ni a műszaki ellenőrzés színvona­lát, mert azok gazdasági veszte­ségeket okoznak és az állampol­gárok, valamint az átvevők elége­detlenségét váltják ki. Az illetékes minisztereket arra kötelezték, hogy konkrét intézkedéseket te­gyenek az ellenőrzés alapelveinek teljes érvényesítésére ezen a te­rületen. • Az ön tapasztalatai alátá­masztják, vagy nem támasztják alá az ellenőrzés elfogadott alap­elveinek a helyességét?- Az ellenőrzési alapelvek ér­vényesítésében, valamint az ellenőrzések folyamán szerzett eddigi ismereteink teljes mérték­ben igazolják a intézkedések és az ellenőrzési rendszer tökéletesí­tésével kapcsolatos feladatok he­lyességét, mert ahol ezeket érvé­nyesítették, ott a pozitív eredmé­nyek sem maradtak el. Ezért kö­vetkezetesen kell töredeni a gya­korlati érvényesítésükre, hogy a rendszeres, céltudatos és hoz­záértő ellenőrzés az irányítás min­den szintjén tényleges segítséget nyújtson a gazdaságfejlesztés po­zitív oldalainak kibontakoztatásá­hoz és a tervezett feladatok telje­sítéséhez. • Köszönjük a beszélgetést. JAN LIPAVSKÝ Panaszok, bejelentések, észrevételek Hazánkban pártkongresszusi határozatok kötelezik a különböző szerveket és szervezeteket arra, hogy állandó figyelemmel kísérjék a lakosságtól érkező leveleket, törődje­nek az emberek javaslatainak, megalapozott észrevételeinek és panaszainak rugalmas elintézésével. Ennek fontosságát hangsúlyozta a CSKP KB Elnökségének 1983 februárjában a pártszervekhez és -szervezetekhez intézett levele is, amely a szocialista törvényesség elveinek megsértői elleni hatáso­sabb harcra szólított fel. Immár bevált gyakorlat, hogy Szlovákiában az építőipari tárca is elkészíti a panaszok, bejelentések és javaslatok intézéséből szerzett tapasztalatok időnkénti elemzését, ame­lyet évente az SZNT iparügyi és építőipari bizottsága elé terjeszt. Tavaly 610 esetben jutottak el a lakosság észrevételei valamilyen formában az illetékes minisztériumba, a vezér- igazgatóságokra és a szervezetekhez, valamivel többször, mint egy évvel korábban. A benyújtott panaszok száma ugyan jelentősen nem nőtt, összetételében azonban számos arányeltolódás tapasztalható. Növekedett például a munka- szervezést, a bérezést, a lakásgazdálkodást és az újítómoz­galmat érintő bejelentések száma, megalapozottságuk ará­nya azonban csökkenést mutat. Kevesebb volt viszont a visszajelzés a szervezetekben uralkodó nem kívánatos légkörre, a beruházásokat érintő, a tulajdonjogi és pénzügyi kérdésekben. Egyúttal a benyújtott észrevételek megalapo­zottsága is némileg csökkent. Mi késztette az embereket leggyakrabban észrevételeik tolmácsolására? A megalapozott panaszok jelentős hányada az irányító és szervező munka gyengéire derített fényt. Mégpedig a szervezetekben uralkodó rossz viszonyokra, valamint a munkaszervezés és bérszabályozás előírásainak megszegésére. Az alaptalan bejelentések elindítója fele-fele arányban a panasztevő téves, csak szubjektív álláspontja, illetve a jogi rendeletek hézagos ismerete volt. A névtelen észrevételezések száma az előző évhez képest nem változott, megalapozottságuk viszont jócskán csökkent. így is legtöbb­ször a nemzeti vagyon szétlopkodására, s a beosztással való visszaélésekre hívták fel a figyelmet. Alaposan felszökött az egyszer már elintézett panaszok újbóli felbukkanásának száma. Főként azért, mert vannak olyan vezető dolgozók, akik csak a vállalati érdekeket veszik számításba, hibáikat pedig felszámolásuk helyett inkább takargatják. Szerencsére az ilyen hozzáállás - ha rájönnek - következményekkel jár. Már évek óta előkelő helyen szerepelnek a lakosság visszajelzései között a különböző szervezetekben uralkodó áldatlan viszonyok. Miről is van szó? A szocialista vagyon szétlopkodásáról, a beosztással való visszaélésről, a pénzzel való bőkezű gazdálkodásról és elég gyakran a vezető gazda­sági dolgozók helytelen magatartásáról és viselkedéséről. Évenként növekszik a lakásgazdálkodás hibáit feltáró észre­vételek száma, ami részben a lakásállomány gyarapodásával függ össze. Ugyancsak több a panasz az újítómozgalommal kapcsolatban, amit leggyakrabban a társadalmi haszon összegének megítélése körüli huzavona vált ki, s amelynek végére sokszor csak a bírósági tárgyalás tesz pontot. A szocialista törvényesség betartásának nem kívánatos jelenségei már nemegyszer kerültek illetékes szerveink elé. Felszámolásuk érdekében számos intézkedés született. Még­sem sikerült elérni a kívánt eredményeket, ezért továbbra is e jelenségek lehetőségeinek felszámolásán és megelőzésé­nek szorgalmazásán marad a hangsúly. Miközben minden­képpen számítunk a lakosság megalapozott panaszaira, bejelentéseire, észrevételeire... J. MÉSZÁROS KÁROLY A ZÖLDSÉGTERMESZTŐK TAPASZTALATAI A szocialista munkabrigádtól az önálló elszámolásig A földmüvesszövetkezetekben és állami gazdaságokban már számos kollektíva áttért a brigádrendszerű munkaszervezésre és ja­vadalmazásra. Megállapítható, hogy ezek a kollektívák lényegében a szocialista mun­kabrigádok bázisán születtek, azokból fejlőd­tek ki. A versenyző kollektívák magukra vállaltak például bizonyos gazdasági dolgo­zók tisztségéből eredő feladatokat, többek között a munka- és technológiai fegyelem szilárdításáért, a szakmai és politikai tovább­képzésért való felelősséget. Szövetkeze­tünkben, a vágsellyei (Šaľa nad Váhom) Barátság Efsz-ben a szocialista munkabrigá­dok mozgalma fejlettnek mondható. Tudato­sítottuk tehát, hogy e kollektívák önálló egy­ségekké való válásához mindössze egyetlen lépés hiányzik - a természetesként alakuló folyamatnak céltudatos jelleget kell adni. Elsőként a Margita Čengálová vezette zöldségtermesztő szocialista munkabrigád­ban alkalmaztuk próbaképpen a brigádrend­szerű munkaszervezést és javadalmazást, a 25 tagú kollektíva 1982-ben kapcsolódott be ebbe a tevékenységi formába. A tavaly­előtti kísérlet igazolta e formának az előnyeit, s a zöldségtermesztésben már csak ezt érvényesítjük. A Margita Čengálová vezette kollektíva minden évben szerződést köt a földműves­szövetkezet vezetőségével. Egyrészt a komplex zöldségtermesztő brigád kötelezi magát, hogy a rábízott 22 hektáros területen (ebből 0,5 hektár fólia alatti) a tervbem meghatározott választékban és mennyiség­ben termel zöldséget, s természetesen a ter­vezett bevételt is eléri. A vezetőség pedig ugyanakkor komplex anyagi-műszaki ellá­tást szavatol a zöldségtermesztő csoport számára. Gondoskodik tehát vetőmagról, ül­tetőanyagról, növényvédő szerekről, gépek­ről, a megtermelt zöldség elszállításáról. És mi változott a javadalmazásban? Elsősorban érvényt szereztünk a végső munkaeredmé­nyekben való szocialista érdekeltség elvé­nek. Esetünkben döntően hat a jutalomalap képzésére a bevételi terv teljesítése, miköz­ben az egységnyi termelésre jutó költségek a tervezett szinten maradnak. Egyúttal a kol­lektíva tagjainak az aktivizálására kihasznál­tuk a teljesítmény-minőség szerinti prémiumösszeget, a brigád vezetője a telje­sített feladatért 25 százalékos prémiumot is javasolhat. A feladatok és a feltételek pontos megfo­galmazása hozzájárult, hogy a kollektívában egészséges légkör alakult ki. Ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy - egészségesen - szigorúbban ellenőrzik egymás teljesítmé­nyét, hanem kölcsönösen segítenek is egy­másnak. A kollektíva önmagáért és tagjaiért is képes küzdeni. Az eredmény? Tavaly a tervezett bevételt, ami 1 336 000 korona volt, 201 000 koronával túlteljesítették, vagy­is 112,5 százalékos volt a terv teljesítése. A brigád ily módon igényt tarthatott a 65 000 koronát kitevő célprémiumra. Ho­gyan osztották el maguk között az összeget a brigád tagjai? E jutalom 60 százalékát - az évi keresetnek megfelelően arányosan- egyenlően osztották el, a maradék 40 százalékot pedig differenciáltan. A differenci­ált elosztáshoz a brigád tagjai által elért gazdaságosságot vettük alapul (az ültetés­nél, az energiahasznosításban és a vegy­szerek használatában elért gazdaságossá­got), továbbá figyelembe vettük a több szak­mához való értést, a dolgozó szövetkezeti tagságának idejét, az önállóságát és a meg­bízhatóságát. A keresetek megmutatták, hogy a zöldségtermesztésben dolgozó nők más-más eredményeket értek el. Az egyes keresetek között - a célprémiumot illetően- 800 koronát is elért a különbözet. Ugyan­akkor beigazolódott, hogy a legjobb dolgo­zóknak érdekükben áll a gyengébbeknek, a kezdőknek való segítségnyújtás, mivel a döntő, hogy az egész brigád milyen ered­ményeket ér el. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tehát a kollektíván belül hoz­zájárul az elvtársi kapcsolatok erősödéséhez is. Ez a folyamat annál gyorsabb, minél fejlettebb - szakmai és politikai-szervezési szempontból - a brigád vezetője. A brigád­rendszerű munkaszervezésre és javadalma­zásra való áttéréskor a szocialista munkabri­gádok magasabb fejlettségi szintre kerülnek- a brigádban a kereset a kollektíva vége­redményétől függ, vagyis a szocialista ér­demszerűség elvének érvényesítése válik a kollektíva alapvető szociális-gazdasági céljává. ZOLTÁN SOLÍK mérnök, a vágsellyei Barátság Efsz munkaügyi és bérezési osztályának vezetője és EVA OLAHOVÁ, a szövetkezet növénytermesztési üzemgazdásza ÚJ SZÚ 4 1984. IV. 18. A plzeňi Škoda Művek új csarnokában üzembe helyezték hazánk második legnagyobb kovácsolópré­sét. A Škoda CKV 7200-3 típusú gép több mint 3 ezer tonna súlyú és csaknem 18 méter magas. Az új év kezdetétől ezen a gépen munkálják meg az atomprogram keretében gyártott 135 és 200 tonnás ingotokat. (ČSTK-felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents