Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-18 / 93. szám, szerda

ÚJ szú 5 1984. IV. 18. Mérföldkő a párt és az egész társadalom életében A moszkvai Pravda cikke a CSKP KB 1969 áprilisi ülésének 15. évfordulója alkalmából (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja történetébe fontos eseményként került be a központi bizottság 1969 áprilisában megtartott ülése. Ez az ülés határkövet jelentett a mély politikai válságot átélő párt és a csehszlovák társadalom életében, s ezzel megkezdődött az általános helyzet konszolidálásának folyamata, hangsúlyozta a tegnapi moszkvai Pravda hasábjain Pjotr Fedosze- jev akadémikus. A CSKP Központi Bizottsága áprilisi ülésének fontosságát csak­is úgy lehet átfogóan értékelni, ha figyelembe vesszük a válság le­küzdése és a Csehszlovákiában 1968-ban és 1969-ben tapasztalt rendkívül veszélyes ellenforradal­mi kísérlet elhárítása terén szer­zett tapasztalatokat. A CSKP vezetésével a cseh­szlovák dolgozók a szocialista építés éveiben megteremtették a szocialista rend alapjait, nagy sikereket értek el a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejleszté­sében, valamint a nép életszínvo­nalának növelésében. A szocialis­ta országépítés során azonban nem kevés akadály és nehézség merült fel, és súlyos tévedések elkövetésére is sor került. A szocializmus ellenfelei ki­használták a nehézségeket és a gazdasági fejlődés hatvanas években tapasztalt ütemének a le­lassulását, továbbá az akkori párt­ós állami vezetés hibáit és hiá­nyosságait, azt, hogy meggyen­gült a párt és a tömegek közötti kapcsolat, valamint a párt ideoló­giai pozíciói. A történelem menetét azonban senki sem fordíthatja vissza, hangsúlyozza Fedoszejev akadé­mikus. A szocialistaellenes erők és nyugati támogatóik elszámítot­ták magukat. A szocialista közös­ség országai nem hagyták és semmilyen körülmények között sem hagyhatták magára Cseh­szlovákiát; a csehszlovák népnek testvéri internacionalista segítsé­get nyújtottak. A CSKP-ban tömörült marxista -leninista erők és minden cseh­szlovák hazafi az internacionalista támogatás segítségével kitűzték a politikai válság politikai eszkö­zökkel történő áthidalásával ösz- szefüggő feladatokat. A CSKP KB Heves összecsapások Nicaragua délkeleti részében A hágai nemzetközi bíróság megkezdte a managuai panasz tárgyalását (ČSTK) - A nicaraguai ellenfor­radalmi egységek hondurasi és Costa Rica-i bázisaikról tovább folytatják támadásaikat Nicaragua ellen. A managuai honvédelmi mi­nisztérium közölte, hogy a sandi­nista népi hadsereg egységei az elmúlt két nap során Jinotega északi tartományban 34 zsoldost tettek ártalmatlanná, és eredmé­nyesen verik vissza az ellenforra­dalmárok azon kísérleteit, hogy megvessék lábukat nicaraguai te­rületen. A Reuter hírügynökség szerint ezt beismerte az ún. Nica­raguai Demokratikus Erő (FDN) nevű ellenforradalmi szervezet egyik képviselője is. Nicaragua délkeleti részében ezzel egyidőben heves összecsa­pások folynak. A Costa Ricából betört mintegy 600 ellenforradal­már tovább folytatja támadását San Juan del Norte kikötőváros térségében. Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes mana­guai sajtóértekezletén elmondta, hogy ebben a térségben a harci helyzet áttekinthetetlen. Azt azon­ban határozottan leszögezte, hogy itt semmilyen területet sem tar­tanak ellenőrzésük alatt az el­lenforradalmárok, ahogy azt ve­zetőjük, Eden Pastora állítja. Hírügynökségek egyébként arról számolnak be, hogy Pastora há­rom hónapon belül „ideiglenes kormányt“ szeretne alakítani Ni­caragua délkeleti részén. Ezt a hírt elsősorban az amerikai sajtó ter­jeszti a Nicaragua-ellenes széles körű kampány részeként. Tinoco elmondta, hogy Pastora egységei Costa Rica-i bázisukról folytatják hadműveleteiket, s ez rendkívül kompromittálja a San José-i kormányt, amely a konflik­tusban semlegességre kötelezte magát. Nicaragua felszólítja a Costa Rica-i hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az ellenforradalmi bandák felforgató tevékenységé­nek felszámolására. A hágai nemzetközi bíróság tegnap zárt ajtók mögött kezdte meg a nicaraguai kikötők elakná- sítása és más agresszív akciók ügyében az Egyesült Államok el­len emelt managuai panasz tár­gyalását. A nicaraguai kormány egy héttel ezelőtt kérte az ENSZ szervét, hogy vizsgálja ki az USA Nicaragua elleni különböző ag­resszív cselekményeit. Az ezzel kapcsolatos managuai dokumen­tum leszögezi, hogy a támadások már több mint 300 ember életét követelték, s Nicaragua anyagi ká­ra meghaladja az 1 milliárd dollárt. Washington ugyan már előre közölte, hogy a hágai nemzetközi bíróságot nem tartja illetékesnek az ügyben, és semmilyen döntését nem tartja magára nézve kötele­zőnek, mégis elküldte Hágába képviselőjét Davis Robinson sze­mélyében. Neki azonban nem fel­adata a nicaraguai vádakkal kap­csolatos amerikai álláspont kifejté­se, csupán arra kell kísérletet ten­nie, hogy „bebizonyítsa“, a hágai bíróság ebben nem illetékes. Május elsejére készülnek a Szovjetunióban (ČSTK) - Az SZKP KB május elsejei jelszavai az SZKP XXVI. kongresszusán és a központi bi­zottság következő ülésein kitűzött építőmunka fő ■ feladataira össz­pontosítják a figyelmet, írta tegna­pi vezércikkében a moszkvai Pravda. A lap leszögezi, hogy május elseje a világ dolgozóinak ünnepe, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmu­sért vívott küzdelem nemzetközi szolidaritási napja. Az SZKP KB a testvéri kommunista és munkás­pártokhoz, a szocialista országok nemzeteihez, és a szovjet néphez intézett, baráti jókívánságokat tar­talmazó jelszavaiban egybekap­csolódik a célok, a barátság és az együttműködés egysége. A jelsza­vak mindazokhoz szólnak, akik­nek drága a béke, a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi haladás ügye. A vezércikk a továbbiakban le­szögezi, hogy a szocializmus és a béke egymástól elválaszthatat­lan. A Szovjetunió békeszerető le­nini külpolitikáját nagy elismerés­sel fogadják világszerte. A szovjet emberek nem akarnak háborút, mivel ismerik jól annak szörnyűsé­geit. Az SZKP KB jelszavai felhí­vást tartalmaznak az egész világ népeihez, hogy fokozzák harcukat az imperializmus agresszív erői ellen, szorgalmazzák a tömeg- pusztító fegyverek betiltását, a lá­zas fegyverkezés leállítását, szán­janak síkra az enyhülés és a béke mellett. A szovjet emberek egyértelmű­en támogatják az SZKP-nak és a szovjet államnak a béke megszi­lárdítására irányuló törekvéseit. Ez a támogatás nyilvánul meg azokban a törekvéseikben is, hogy tovább növeljék az ország gazda­sági és védelmi erejét, szögezi le a moszkvai Pravda. 1969. április 17-én Prágában megtartott ülése mérföldkövet je­lentett. A párt marxista-leninista erői céltudatos törekvéseinek kö­szönhetően döntő változásokra került sor a CSKP vezetésében és a párt politikájában. Gustáv Hu- sáknak a CSKP KB első titkárává történt megválasztása új szakasz kezdetét jelentette, és előre meg­határozta az erőviszonyok alapve­tő megváltozását a pártban és az állami életben egyaránt. A CSKP- ban a kezdeményezés és az akti­vitás visszafordíthatatlanul a mar- xista-leninista erők kezébe ment át. A pártban és a társadalomban létrejöttek a válság leküzdésének, a jobboldali opportunista és a szo­cialistaellenes erők nyomása el­hárításának az alapvető feltételei. A CSKP KB új vezetősége élén Gustáv Husák elvtárssal egység­be tömörítette a pártot, megtisztí­totta sorait az idegen elemektől, helyreállította szervezeti és esz­mei egységét, elmélyítette a CSKP baráti kötelékeit az SZKP-vel, valamint más kommu­nista és munkáspártokkal. A cikk végezetül megállapítja: az 1968-69-es években lezajlott csehszlovákiai eseményeket jog­gal minősítik a szocialista világ, valamint a belső és a nemzetközi reakció erői közötti egyik legéle­sebb osztálykonfliktusnak a hábo­rú utáni időszakban, arra vonatko­zó szemléletes példának, hogy az imperializmus szüntelenül kísérle­teket tesz a szocialista közösség országai egységének megbontá­sára. Most, amikor a csehszlovák tár­sadalom a kommunista párt veze­tésével kitartóan halad az egyre igényesebb gazdasági, szociális, kulturális és a szocialista demok­rácia fejlesztésével összefüggő egyre igényesebb célok felé, min­den elfogulatlan ember számára nyilvánvaló, milyen tévútra próbál­ták vezetni ezt az országot akkor az ellenforradalmi erők. KGST-tanácskozások MOSZKVA - A szovjet fővárosban tegnap megkezdődött a KGST-tagor- szágok munkaügyi kérdésekkel foglal­kozó központi szervei vezetőinek 16. ülése. A csehszlovák küldöttséget Mi­loslav Bod’a munkaügyi és szociális miniszter vezeti. A tanácskozás részt­vevői megvitatják a KGST-tagorszá- gok legfontosabb intézkedéseit, ame­lyek a munkaerőkkel, a bérekkel és a szociális biztosítással függenek össze. BELGRÁD - A jugoszláv főváros­ban tegnap megkezdődött a KGST- tagországok és a JSZSZK nukleáris erőművek építése terén megvalósuló együttműködését koordináló kormány­közi bizottság 10. ülése. A csehszlovák delegációt Vlastimil Ehrenberger szövetségi tüzelőanyag és energetikai minisztervezeti. (ČSTK) Salvador A KORMÁNYCSAPATOK VESZTESÉGEKET SZENVEDTEK (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) egységei a hét elején San Vicente tartományban a páname­rikai autópályán megtámadták a kormány hadseregének egyik katonai konvoját. A partizánok 37 kormánykatonát ártalmatlanná tet­tek, 14-et megsebesítettek, több gépkocsit megsemmisítettek, és nagy mennyiségű gyalogsági fegyvert és lőszert zsákmányoltak. A veszteségeket beismerte a kor­mánycsapatok képviselője is. A hazafiak megrongálták az or­szág keleti részében húzódó ma­gas feszültségű vezeték néhány tartóoszlopát, s ennek következté­ben több tartomány áram nélkül maradt. Heves harcokról érkeztek jelen­tések Salvador keleti és északi részéből is. A Radio Venceremos a salvadori konfliktusba való ame­rikai katonai beavatkozás fokozá­sával kapcsolatban megállapítot­ta, hogy februárban legalább 300 esetben vettek részt amerikai re­pülőgépek a partizánok által ellen­őrzött területeken polgári létesít­mények bombázásában. KOMMENTÁRUNK. Blöff Az első tömegpusztító fegyver­fajta az emberiség történelmében a vegyi fegyver, egyes adatok szerint már az első világháború­ban közel százezren haltak meg a vegyi hadviselés következmé­nyeként. Néhány évvel később, 1925-ben Genfben aláírták az el­ső jegyzőkönyvet a fojtó, mérges és egyéb gázok, valamint a bakte­riológiai eszközök katonai célú használatának eltiltásáról. A Szovjetunió ezt három évvel később, 1928-ban ratifikálta, az Egyesült Államok pedig ötven esz­tendővel később, 1975-ben. Ez a példa is jól érzékelteti a két fél hozzáállásában meglévő különb­séget. Nem vitás: nem technikai okok (pl. ez ellenőrzés kérdése, ahogyan azt Washington szeretné beállítani) akadályozták meg mindmáig a vegyi fegyverek fej­lesztésének, gyártásának és táro­lásának betiltásáról szóló nemzet­közi konvenció megkötését. Az amerikai kormány politikai akarata hiányzik hozzá, e nélkül pedig sem tárgyalni, sem megállapodni nem lehet. Reagan amerikai elnök április 4-i hírhedt beszédének jó részét a vegyi fegyverek problémájának szentelte ugyan, de néhány órával később tekintélyes nyugati szak­értők is kénytelenek voltak megál­lapítani, hogy a Fehér Ház ura ismét blöffölt. Bejelentette: az Egyesült Államok Genfben a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó javaslatot terjeszt elő. Ezzel pár­huzamosan azonban közölte: az USA-nak szüksége van a vegyi arzenál fejlesztésére, mivel állító­lag a Szovjetunió e téren is fölény­ben van. (Ugyanezt a taktikát al­kalmazta az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének elő­készítésekor is.) Nyilvánvaló: az erő pozíciójából, tehát csak egy nagyszabású fejlesztési program megvalósítását követően akar ér­demi párbeszédet folytatni a Szovjetunióval. Mindezt több tény támasztja alá. Először említsük a The Wa­shington Post értesülését, mely szerint az amerikai javaslatot már eleve nem úgy fogalmazták meg, hogy az elfogadható legyen a Szovjetunió számára, a tervezet az amerikai „biztonsági érdekek­nek“ felel meg. Másodszor: a vegyi fegyverek­ről folytatott párbeszéd eddigi ala­kulása is ezt támasztja alá. 1972- ben hét szocialista ország Genf­ben egyezménytervezetet terjesz­tett elő a vegyi fegyverek fejleszté­sének, gyártásának és raktározá­sának eltiltásáról, valamint a kész­letek megsemmisítéséről. Az 1974-es szovjet—amerikai csúcs- találkozón megegyeztek abban, hogy a két fél közösen fogja kez­deményezni a legveszélyesebb vegyi fegyverfajták betiltását. 1976-ban meg is kezdődtek a szovjet-amerikai tárgyalások, 1980-ban azonban az USA meg­szakította ezeket. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt év januárjában elfogadott politikai nyilatkozata ismét sürgette, hogy mentesítsék Európát a vegyi fegy­verektől. A Varsói Szerződés tag­államai ez év januárjában ismét erre vonatkozó memorandumot és javaslatot juttattak el a NATO-or-/' szágokhoz. Februárban a genfi le­szerelési bizottságban a szovjet küldöttségvezető ismételten meg­erősítette országa tárgyalási kész­ségét. Harmadszor pedig az amerikai fejlesztési programok is igazolják, hogy Reagannak nem áll szándé­kában komoly tárgyalásokat foly­tatni. Az USA az utóbbi négy esz­tendőben megháromszorozta a vegyi fegyverek gyártására for­dított összeget, annak ellenére, hogy már így is a világ legnagyobb készletével rendelkezik: 55 ezer tonnát halmozott fel a legmérge­zőbb vegyi anyagokból, 150 ezer tonnát pedig különböző lövedé­kekben, bombákban, aknákban, kazettákban, rakétákban stb. E fegyvereket az óceánokon és tengereken is állomásoztatja, s a nyugat-európai országokban szintén tárolja. Reagan még a múlt évben be­jelentette, hogy megkezdik a vegyi fegyverek új nemzedékének a ki- fejlesztését. Az úgynevezett biná­ris gázokról van elsősorban szó. Mint az elnevezés is utal rá, két különböző, önmagában viszony­lag ártalmatlan gázról van szó, s egymástól elkülönítve töltik őket a lövedékbe. A gázok a kilövés után keveredve rendkívül haté­kony ideggázt alkotnak. Ez a kü- lön-külön eljárás arra jó, hogy csökkentse a szállítás és a tárolás veszélyeit. A tervek szerint 1987- ig az USA további 30 ezer tonná­val kívánja növelni vegyi arzenál­ját, hozzávetőleg 10 milliárd dollá­ros ráfordítással. (Az 1984-es pénzügyi évben 1,4 milliárdot költ vegyi fegyverekre.) A Pentagon tervei szerint az első szakaszban Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és Olaszországban kívánnák el­helyezni e fegyvereket, s később a Közel- és Közép-Keleten is, a szocialista országok határainak közelében. A Magyarország című lap már­cius 18-i számában rámutat a vegyi fegyverek körüli szakmai vitákra, hogy rövidebb lenne a megegyezéshez vezető út, ha adott lenne a vegyi fegyverek pon­tos meghatározása. A szakértők szerint vegyi fegyveren a mérgező harci anyagok és az alkalmazá­sukhoz szükséges eszközök ér­tendők. Bizonyos vegyi anyagok szolgálhatnak állatok, növények sőt technikai eszközök anyagának pusztítására is. S felveti a kérdést, hogy ezeket is vegyi fegyvernek kell-e tekinteni. Majd rámutat: bár­mely rovarirtó szert gyártó üzemet viszonylag rövid idő alatt át lehet alakítani mérgező harcanyagok gyártására, s a fejlett országokban ez nagyon megnehezítheti a nem­zetközi ellenőrzést. Természetesen mint minden fegyverzetkorlátozási vagy lesze­relési probléma, a vegyi fegyverek korlátozása is rendkívül bonyolult, számtalan szempontot kell figye­lembe venni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs megoldás. Konsztantyin Csernyenko április 9-i interjújában - a vegyi fegyve­rekkel is foglalkozva - rámutatott: az ellenőrzés nem jelenthetne akadályt, ha az USA valóban meg szeretne egyezni. Washingtonban már szinte hagyomány, hogy ha valamely leszerelési kérdésben nem kívánnak megegyezni, rög­vest az ellenőrzés nehézségeire kezdenek hivatkozni. A témával kapcsolatos legfris­sebb esemény: George Bush amerikai alelnök tegnap megérke­zett Genfbe, s a leszerelési konfe­rencia résztvevői előtt ma mondja el beszédét, melyben ismerteti az amerikai tervezetet. Ezzel kapcso­latban a moszkvai Pravda tegnapi kommentárja megállapítja: az amerikai javaslatot Richard Perle, a hadügyminiszter helyettese dol­gozta ki, aki nagy gyakorlattal ren­delkezik a tárgyalások meghiúsí­tásában, az elfogadhatatlan ame­rikai feltételek megfogalmazásá­ban. ö a társszerzője a jól ismert „nullamegoldásnak“ is. A leg­újabb javaslata pedig olyan „messzemenő“ követelményeket támaszt a konvenció ellenőrzésé­vel kapcsolatban, hogy azok csak­is zsákutcába vezethetnek - szö­gezi le a szovjet párt központi lapja. Az Egyesült Államok annak ide­jén Vietnamban is kipróbálta vegyi fegyvereit, emberéletben, anyagi­akban felbecsülhetetlen károkat okozva az országnak. Most, ami­kor szintén a washingtoni politika következtében például Közép- Amerikában és a Közel-Keleten robbanásig feszült a helyzet, egyáltalán nincs biztosíték arra, hogy a vietnami példa nem ismét­lődik meg. Égető szükség lenne tehát konkrét tettekre - blöff nél­kül. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents