Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-18 / 93. szám, szerda
ÚJ szú 5 1984. IV. 18. Mérföldkő a párt és az egész társadalom életében A moszkvai Pravda cikke a CSKP KB 1969 áprilisi ülésének 15. évfordulója alkalmából (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja történetébe fontos eseményként került be a központi bizottság 1969 áprilisában megtartott ülése. Ez az ülés határkövet jelentett a mély politikai válságot átélő párt és a csehszlovák társadalom életében, s ezzel megkezdődött az általános helyzet konszolidálásának folyamata, hangsúlyozta a tegnapi moszkvai Pravda hasábjain Pjotr Fedosze- jev akadémikus. A CSKP Központi Bizottsága áprilisi ülésének fontosságát csakis úgy lehet átfogóan értékelni, ha figyelembe vesszük a válság leküzdése és a Csehszlovákiában 1968-ban és 1969-ben tapasztalt rendkívül veszélyes ellenforradalmi kísérlet elhárítása terén szerzett tapasztalatokat. A CSKP vezetésével a csehszlovák dolgozók a szocialista építés éveiben megteremtették a szocialista rend alapjait, nagy sikereket értek el a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, valamint a nép életszínvonalának növelésében. A szocialista országépítés során azonban nem kevés akadály és nehézség merült fel, és súlyos tévedések elkövetésére is sor került. A szocializmus ellenfelei kihasználták a nehézségeket és a gazdasági fejlődés hatvanas években tapasztalt ütemének a lelassulását, továbbá az akkori pártós állami vezetés hibáit és hiányosságait, azt, hogy meggyengült a párt és a tömegek közötti kapcsolat, valamint a párt ideológiai pozíciói. A történelem menetét azonban senki sem fordíthatja vissza, hangsúlyozza Fedoszejev akadémikus. A szocialistaellenes erők és nyugati támogatóik elszámították magukat. A szocialista közösség országai nem hagyták és semmilyen körülmények között sem hagyhatták magára Csehszlovákiát; a csehszlovák népnek testvéri internacionalista segítséget nyújtottak. A CSKP-ban tömörült marxista -leninista erők és minden csehszlovák hazafi az internacionalista támogatás segítségével kitűzték a politikai válság politikai eszközökkel történő áthidalásával ösz- szefüggő feladatokat. A CSKP KB Heves összecsapások Nicaragua délkeleti részében A hágai nemzetközi bíróság megkezdte a managuai panasz tárgyalását (ČSTK) - A nicaraguai ellenforradalmi egységek hondurasi és Costa Rica-i bázisaikról tovább folytatják támadásaikat Nicaragua ellen. A managuai honvédelmi minisztérium közölte, hogy a sandinista népi hadsereg egységei az elmúlt két nap során Jinotega északi tartományban 34 zsoldost tettek ártalmatlanná, és eredményesen verik vissza az ellenforradalmárok azon kísérleteit, hogy megvessék lábukat nicaraguai területen. A Reuter hírügynökség szerint ezt beismerte az ún. Nicaraguai Demokratikus Erő (FDN) nevű ellenforradalmi szervezet egyik képviselője is. Nicaragua délkeleti részében ezzel egyidőben heves összecsapások folynak. A Costa Ricából betört mintegy 600 ellenforradalmár tovább folytatja támadását San Juan del Norte kikötőváros térségében. Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes managuai sajtóértekezletén elmondta, hogy ebben a térségben a harci helyzet áttekinthetetlen. Azt azonban határozottan leszögezte, hogy itt semmilyen területet sem tartanak ellenőrzésük alatt az ellenforradalmárok, ahogy azt vezetőjük, Eden Pastora állítja. Hírügynökségek egyébként arról számolnak be, hogy Pastora három hónapon belül „ideiglenes kormányt“ szeretne alakítani Nicaragua délkeleti részén. Ezt a hírt elsősorban az amerikai sajtó terjeszti a Nicaragua-ellenes széles körű kampány részeként. Tinoco elmondta, hogy Pastora egységei Costa Rica-i bázisukról folytatják hadműveleteiket, s ez rendkívül kompromittálja a San José-i kormányt, amely a konfliktusban semlegességre kötelezte magát. Nicaragua felszólítja a Costa Rica-i hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az ellenforradalmi bandák felforgató tevékenységének felszámolására. A hágai nemzetközi bíróság tegnap zárt ajtók mögött kezdte meg a nicaraguai kikötők elakná- sítása és más agresszív akciók ügyében az Egyesült Államok ellen emelt managuai panasz tárgyalását. A nicaraguai kormány egy héttel ezelőtt kérte az ENSZ szervét, hogy vizsgálja ki az USA Nicaragua elleni különböző agresszív cselekményeit. Az ezzel kapcsolatos managuai dokumentum leszögezi, hogy a támadások már több mint 300 ember életét követelték, s Nicaragua anyagi kára meghaladja az 1 milliárd dollárt. Washington ugyan már előre közölte, hogy a hágai nemzetközi bíróságot nem tartja illetékesnek az ügyben, és semmilyen döntését nem tartja magára nézve kötelezőnek, mégis elküldte Hágába képviselőjét Davis Robinson személyében. Neki azonban nem feladata a nicaraguai vádakkal kapcsolatos amerikai álláspont kifejtése, csupán arra kell kísérletet tennie, hogy „bebizonyítsa“, a hágai bíróság ebben nem illetékes. Május elsejére készülnek a Szovjetunióban (ČSTK) - Az SZKP KB május elsejei jelszavai az SZKP XXVI. kongresszusán és a központi bizottság következő ülésein kitűzött építőmunka fő ■ feladataira összpontosítják a figyelmet, írta tegnapi vezércikkében a moszkvai Pravda. A lap leszögezi, hogy május elseje a világ dolgozóinak ünnepe, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem nemzetközi szolidaritási napja. Az SZKP KB a testvéri kommunista és munkáspártokhoz, a szocialista országok nemzeteihez, és a szovjet néphez intézett, baráti jókívánságokat tartalmazó jelszavaiban egybekapcsolódik a célok, a barátság és az együttműködés egysége. A jelszavak mindazokhoz szólnak, akiknek drága a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügye. A vezércikk a továbbiakban leszögezi, hogy a szocializmus és a béke egymástól elválaszthatatlan. A Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikáját nagy elismeréssel fogadják világszerte. A szovjet emberek nem akarnak háborút, mivel ismerik jól annak szörnyűségeit. Az SZKP KB jelszavai felhívást tartalmaznak az egész világ népeihez, hogy fokozzák harcukat az imperializmus agresszív erői ellen, szorgalmazzák a tömeg- pusztító fegyverek betiltását, a lázas fegyverkezés leállítását, szánjanak síkra az enyhülés és a béke mellett. A szovjet emberek egyértelműen támogatják az SZKP-nak és a szovjet államnak a béke megszilárdítására irányuló törekvéseit. Ez a támogatás nyilvánul meg azokban a törekvéseikben is, hogy tovább növeljék az ország gazdasági és védelmi erejét, szögezi le a moszkvai Pravda. 1969. április 17-én Prágában megtartott ülése mérföldkövet jelentett. A párt marxista-leninista erői céltudatos törekvéseinek köszönhetően döntő változásokra került sor a CSKP vezetésében és a párt politikájában. Gustáv Hu- sáknak a CSKP KB első titkárává történt megválasztása új szakasz kezdetét jelentette, és előre meghatározta az erőviszonyok alapvető megváltozását a pártban és az állami életben egyaránt. A CSKP- ban a kezdeményezés és az aktivitás visszafordíthatatlanul a mar- xista-leninista erők kezébe ment át. A pártban és a társadalomban létrejöttek a válság leküzdésének, a jobboldali opportunista és a szocialistaellenes erők nyomása elhárításának az alapvető feltételei. A CSKP KB új vezetősége élén Gustáv Husák elvtárssal egységbe tömörítette a pártot, megtisztította sorait az idegen elemektől, helyreállította szervezeti és eszmei egységét, elmélyítette a CSKP baráti kötelékeit az SZKP-vel, valamint más kommunista és munkáspártokkal. A cikk végezetül megállapítja: az 1968-69-es években lezajlott csehszlovákiai eseményeket joggal minősítik a szocialista világ, valamint a belső és a nemzetközi reakció erői közötti egyik legélesebb osztálykonfliktusnak a háború utáni időszakban, arra vonatkozó szemléletes példának, hogy az imperializmus szüntelenül kísérleteket tesz a szocialista közösség országai egységének megbontására. Most, amikor a csehszlovák társadalom a kommunista párt vezetésével kitartóan halad az egyre igényesebb gazdasági, szociális, kulturális és a szocialista demokrácia fejlesztésével összefüggő egyre igényesebb célok felé, minden elfogulatlan ember számára nyilvánvaló, milyen tévútra próbálták vezetni ezt az országot akkor az ellenforradalmi erők. KGST-tanácskozások MOSZKVA - A szovjet fővárosban tegnap megkezdődött a KGST-tagor- szágok munkaügyi kérdésekkel foglalkozó központi szervei vezetőinek 16. ülése. A csehszlovák küldöttséget Miloslav Bod’a munkaügyi és szociális miniszter vezeti. A tanácskozás résztvevői megvitatják a KGST-tagorszá- gok legfontosabb intézkedéseit, amelyek a munkaerőkkel, a bérekkel és a szociális biztosítással függenek össze. BELGRÁD - A jugoszláv fővárosban tegnap megkezdődött a KGST- tagországok és a JSZSZK nukleáris erőművek építése terén megvalósuló együttműködését koordináló kormányközi bizottság 10. ülése. A csehszlovák delegációt Vlastimil Ehrenberger szövetségi tüzelőanyag és energetikai minisztervezeti. (ČSTK) Salvador A KORMÁNYCSAPATOK VESZTESÉGEKET SZENVEDTEK (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) egységei a hét elején San Vicente tartományban a pánamerikai autópályán megtámadták a kormány hadseregének egyik katonai konvoját. A partizánok 37 kormánykatonát ártalmatlanná tettek, 14-et megsebesítettek, több gépkocsit megsemmisítettek, és nagy mennyiségű gyalogsági fegyvert és lőszert zsákmányoltak. A veszteségeket beismerte a kormánycsapatok képviselője is. A hazafiak megrongálták az ország keleti részében húzódó magas feszültségű vezeték néhány tartóoszlopát, s ennek következtében több tartomány áram nélkül maradt. Heves harcokról érkeztek jelentések Salvador keleti és északi részéből is. A Radio Venceremos a salvadori konfliktusba való amerikai katonai beavatkozás fokozásával kapcsolatban megállapította, hogy februárban legalább 300 esetben vettek részt amerikai repülőgépek a partizánok által ellenőrzött területeken polgári létesítmények bombázásában. KOMMENTÁRUNK. Blöff Az első tömegpusztító fegyverfajta az emberiség történelmében a vegyi fegyver, egyes adatok szerint már az első világháborúban közel százezren haltak meg a vegyi hadviselés következményeként. Néhány évvel később, 1925-ben Genfben aláírták az első jegyzőkönyvet a fojtó, mérges és egyéb gázok, valamint a bakteriológiai eszközök katonai célú használatának eltiltásáról. A Szovjetunió ezt három évvel később, 1928-ban ratifikálta, az Egyesült Államok pedig ötven esztendővel később, 1975-ben. Ez a példa is jól érzékelteti a két fél hozzáállásában meglévő különbséget. Nem vitás: nem technikai okok (pl. ez ellenőrzés kérdése, ahogyan azt Washington szeretné beállítani) akadályozták meg mindmáig a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának betiltásáról szóló nemzetközi konvenció megkötését. Az amerikai kormány politikai akarata hiányzik hozzá, e nélkül pedig sem tárgyalni, sem megállapodni nem lehet. Reagan amerikai elnök április 4-i hírhedt beszédének jó részét a vegyi fegyverek problémájának szentelte ugyan, de néhány órával később tekintélyes nyugati szakértők is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a Fehér Ház ura ismét blöffölt. Bejelentette: az Egyesült Államok Genfben a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó javaslatot terjeszt elő. Ezzel párhuzamosan azonban közölte: az USA-nak szüksége van a vegyi arzenál fejlesztésére, mivel állítólag a Szovjetunió e téren is fölényben van. (Ugyanezt a taktikát alkalmazta az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének előkészítésekor is.) Nyilvánvaló: az erő pozíciójából, tehát csak egy nagyszabású fejlesztési program megvalósítását követően akar érdemi párbeszédet folytatni a Szovjetunióval. Mindezt több tény támasztja alá. Először említsük a The Washington Post értesülését, mely szerint az amerikai javaslatot már eleve nem úgy fogalmazták meg, hogy az elfogadható legyen a Szovjetunió számára, a tervezet az amerikai „biztonsági érdekeknek“ felel meg. Másodszor: a vegyi fegyverekről folytatott párbeszéd eddigi alakulása is ezt támasztja alá. 1972- ben hét szocialista ország Genfben egyezménytervezetet terjesztett elő a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és raktározásának eltiltásáról, valamint a készletek megsemmisítéséről. Az 1974-es szovjet—amerikai csúcs- találkozón megegyeztek abban, hogy a két fél közösen fogja kezdeményezni a legveszélyesebb vegyi fegyverfajták betiltását. 1976-ban meg is kezdődtek a szovjet-amerikai tárgyalások, 1980-ban azonban az USA megszakította ezeket. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt év januárjában elfogadott politikai nyilatkozata ismét sürgette, hogy mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A Varsói Szerződés tagállamai ez év januárjában ismét erre vonatkozó memorandumot és javaslatot juttattak el a NATO-or-/' szágokhoz. Februárban a genfi leszerelési bizottságban a szovjet küldöttségvezető ismételten megerősítette országa tárgyalási készségét. Harmadszor pedig az amerikai fejlesztési programok is igazolják, hogy Reagannak nem áll szándékában komoly tárgyalásokat folytatni. Az USA az utóbbi négy esztendőben megháromszorozta a vegyi fegyverek gyártására fordított összeget, annak ellenére, hogy már így is a világ legnagyobb készletével rendelkezik: 55 ezer tonnát halmozott fel a legmérgezőbb vegyi anyagokból, 150 ezer tonnát pedig különböző lövedékekben, bombákban, aknákban, kazettákban, rakétákban stb. E fegyvereket az óceánokon és tengereken is állomásoztatja, s a nyugat-európai országokban szintén tárolja. Reagan még a múlt évben bejelentette, hogy megkezdik a vegyi fegyverek új nemzedékének a ki- fejlesztését. Az úgynevezett bináris gázokról van elsősorban szó. Mint az elnevezés is utal rá, két különböző, önmagában viszonylag ártalmatlan gázról van szó, s egymástól elkülönítve töltik őket a lövedékbe. A gázok a kilövés után keveredve rendkívül hatékony ideggázt alkotnak. Ez a kü- lön-külön eljárás arra jó, hogy csökkentse a szállítás és a tárolás veszélyeit. A tervek szerint 1987- ig az USA további 30 ezer tonnával kívánja növelni vegyi arzenálját, hozzávetőleg 10 milliárd dolláros ráfordítással. (Az 1984-es pénzügyi évben 1,4 milliárdot költ vegyi fegyverekre.) A Pentagon tervei szerint az első szakaszban Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és Olaszországban kívánnák elhelyezni e fegyvereket, s később a Közel- és Közép-Keleten is, a szocialista országok határainak közelében. A Magyarország című lap március 18-i számában rámutat a vegyi fegyverek körüli szakmai vitákra, hogy rövidebb lenne a megegyezéshez vezető út, ha adott lenne a vegyi fegyverek pontos meghatározása. A szakértők szerint vegyi fegyveren a mérgező harci anyagok és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök értendők. Bizonyos vegyi anyagok szolgálhatnak állatok, növények sőt technikai eszközök anyagának pusztítására is. S felveti a kérdést, hogy ezeket is vegyi fegyvernek kell-e tekinteni. Majd rámutat: bármely rovarirtó szert gyártó üzemet viszonylag rövid idő alatt át lehet alakítani mérgező harcanyagok gyártására, s a fejlett országokban ez nagyon megnehezítheti a nemzetközi ellenőrzést. Természetesen mint minden fegyverzetkorlátozási vagy leszerelési probléma, a vegyi fegyverek korlátozása is rendkívül bonyolult, számtalan szempontot kell figyelembe venni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs megoldás. Konsztantyin Csernyenko április 9-i interjújában - a vegyi fegyverekkel is foglalkozva - rámutatott: az ellenőrzés nem jelenthetne akadályt, ha az USA valóban meg szeretne egyezni. Washingtonban már szinte hagyomány, hogy ha valamely leszerelési kérdésben nem kívánnak megegyezni, rögvest az ellenőrzés nehézségeire kezdenek hivatkozni. A témával kapcsolatos legfrissebb esemény: George Bush amerikai alelnök tegnap megérkezett Genfbe, s a leszerelési konferencia résztvevői előtt ma mondja el beszédét, melyben ismerteti az amerikai tervezetet. Ezzel kapcsolatban a moszkvai Pravda tegnapi kommentárja megállapítja: az amerikai javaslatot Richard Perle, a hadügyminiszter helyettese dolgozta ki, aki nagy gyakorlattal rendelkezik a tárgyalások meghiúsításában, az elfogadhatatlan amerikai feltételek megfogalmazásában. ö a társszerzője a jól ismert „nullamegoldásnak“ is. A legújabb javaslata pedig olyan „messzemenő“ követelményeket támaszt a konvenció ellenőrzésével kapcsolatban, hogy azok csakis zsákutcába vezethetnek - szögezi le a szovjet párt központi lapja. Az Egyesült Államok annak idején Vietnamban is kipróbálta vegyi fegyvereit, emberéletben, anyagiakban felbecsülhetetlen károkat okozva az országnak. Most, amikor szintén a washingtoni politika következtében például Közép- Amerikában és a Közel-Keleten robbanásig feszült a helyzet, egyáltalán nincs biztosíték arra, hogy a vietnami példa nem ismétlődik meg. Égető szükség lenne tehát konkrét tettekre - blöff nélkül. MALINAK ISTVÁN
