Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-15 / 64. szám, csütörtök

ÚJ szó 3 1984. III. 15. NICARAGUA, SALVADOR Fokozódik az amerikai intervenció veszélye Ortega üzenete a világ kormányaihoz • Managua a BT összehívását fontol­gatja • A salvadori partizánok válaszolnak a támadásra BRIT KÖLTSÉGVETÉSI VITA A kormány nem tesz semmit a munkanélküliség csökkentéséért (ČSTK) - Daniel Ortega, a ni­caraguai kormány irányító taná­csának koordinátora az ország népéhez, valamint az egész világ kormány- és államfőihez, nemzet­közi szervezetekhez, politikai pár­tokhoz és szolidaritási szerveze­tekhez intézett üzenetében felhív­ja a figyelmet az amerikai kor­mány közép-amerikai agresszív politikájának veszélyes fokozó­dására, s a közvetlen katonai ag­resszió ebből eredő veszélyére Salvadorban és Nicaraguában. Ortega ugyanakkor felkérte az ál­lamok kormányait, hogy nyújtsa­nak segítséget az ország védel­méhez. Az üzenet felsorolja mindazokat az akciókat, amelyeket Nicaragua ellen követtek él a Reagan-kor­mányzat hivatalba lépése óta, s felhívja a figyelmet Washington legutóbbi intézkedéseire, amelyek tulajdonképpen Nicaragua keres­kedelmi blokádját célozzák. Nicaragua ismét felhívja rá a fi­gyelmet, hogy fennáll az USA kö­(ČSTK) - A kormányzó japán Liberális Demokrata Párt egy ki­sebb polgári párt (az Új Liberális Klub) segítségével kedden este a képviselóházban jóváhagyatta a következő pénzügyi évre szóló állami költségvetés javaslatát. Az 50,6 billió jenre (226 milliárd dol­lár) rúgó összkiadásokból katonai célokra hivatalosan 2,9 billió jent (12,5 milliárd dollárt) fognak fordí­tani Japánban az 1984-85-ös költségvetési évben. Ez az előző évhez viszonyítva 6,55 százalé­kos növekedés. Emellett a had­(ČSTK) - Kedden kilenc ameri­kai szövetségi államban rendeztek előválasztást. A demokratapárti elnökjelöltségért folytatott küzde­lemben Gary Hart coloradói sze­nátor Floridában, Massachus- settsben és Rhode Islandon ara­tott győzelmet legnagyobb ellenfe­lével Walter Mondale exalelnök- kel szemben. Mondale viszont Georgiában és Alabamában nyert. A többi államban egyelőre nem ismeretesek a végeredmények. A „szuperkedd“ az eddigi ame­Rogers „érvelése“ (ČSTK) - Az észak-atlanti tömb eddigi doktrínája - amely feltétele­zi a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazását - mellett szállt síkra tegnap a norvég fővárosban, Oslóban Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderői­nek főparancsnoka. A NATO katonai doktrínájáról rendezett tanácskozáson egy­szersmind felszólította a nyugat­európai tagállamokat, hogy tovább növeljék a hagyományos fegyve­rek arzenáljának bővítését azzal az átlátszó ürüggyel, hogy - „fegyverkeznünk kell ma, hogy holnap leszerelhessünk“. Rakétakísérletek - titokban Az NSZK-ban állomásozó amerikai egységek már leg­alább 2 titkos gyakorlatot hajtott végre a Pershing-2 rakétákkal mutlangeni bázisuktól nem messze. Ezt az információt a Jane’s Defence Weekvy cí­mű befolyásos brit katonai he­tilap szerezte. A közelmúltban az amerikai robotrepülógépekkel végzett hasonló gyakorlatról számolt be a brit kormány. A titkos gyakorlatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Pentagon készül e rendkívül veszélyes nukleáris fegyverek esetleges alkalmazásásra... (ČSTK) zép-amerikai katonai intervenció­jának a lehetősége, s a komoly helyzetre való tekintettel felszólítja a világ kormányait, az ENSZ-et, az el nem kötelezettek mozgal­mát, a Contadora-csoportot és az amerikai népet, hogy követeljék Washingtontól az amerikai egysé­gek és haditechnika azonnali kivo­nását a térségből, s próbálják meg rákényszeríteni az amerikai kor­mányt, hogy kapcsolódjon be a közép-amerikai konfliktus, min­denekelőtt a salvadori válság poli­tikai rendezésébe. Az üzenet végezetül arra szólít­ja fel a nicaraguai népet, hogy fokozza harci készültségét. A ni­caraguai kormány ugyanakkor ki­nyilatkoztatja, hogy kész folytatni erőfeszítéseit a forradalom intéz­ményesítésére, a demokrácia megerősítésére. Javier Chamorro Mora, Nica­ragua állandó ENSZ-képviselője New Yorkban találkozott a világ- szervezet főtitkárával és közölte vele, kormányának komoly aggo­sereg kiadásait a hadügyminiszté­riumon kívül más tárcák költség­vetéséből is fedezik. Japán egyebek között huszon­egy F—15-ös vadászbombázót, 11 tengeralattjáró-elhárító repülő­gépet és három torpedórombolót kíván beszerezni. A japán kor­mány így készségesen elegeit tesz az Egyesült Államok követe­léseinek. Washington az utóbbi években ugyanis egyre nagyobb nyomást gyakorol Tokióra, hogy gyorsított ütemben növelje katonai erejét. rikai választási kampány csúcs­pontja volt. A demokraták részéről az előválasztásokon és a választói gyűléseken a júniusi országos konvenció 511 küldöttjét válasz­tották meg. Ez a konvenció dönti majd el, ki száll harcba a republi­kánus Ronald Reagannel. Gary Hart számos korábbbi sikere elle­nére a Demokrata Párton belül Walter Mondale vezet, s az UPI hírügynökség számításai szerint a júniusi kongresszus küldöttei közül már 250 támogatását megszerezte, míg Hartot egye­lőre 150-en támogatják. A további demokrata párti politi­kusok, John Glenn, Jesse Jack­son és George McGovern mesz- sze elmaradtak Hart és Mondale mögött, s már nincs reményük arra, hogy beérjék őket. Ezért vár­hatóan lemondanak az elnökjelölt­ségért folytatott versenyről. USA Törvényhozók bírálják a Pentagont (ČSTK) - A Pentagon annyira siet a nukleáris robbanófejjel ellá­tott hatalmas interkontinentális MX rakéták telepítésével, hogy sem a rakétákat, sem a kilövőberen­dezéseket nem veti alá a meg­felelő próbáknak - állapítja meg a Kongresszus illetékes albizott­ságának jelentése. A kongresszusi képviselők min­denekelőtt megállapították, hogy abban az időben, amikor a silókból felbocsátják az MX-rakéták első lépcsőjét, nem biztos, hogy a tá­maszok a silóban olyan szilárdak lesznek, hogy a rakétát megtart­sák. Sőt, még az a berendezés is, amellyel a gyártáskor ki kell pró­bálni az MX-rakéta minden egyes részét, csak azután lesz kész, amikor az első tíz rakéta már a si­lókban lesz. Az amerikai légierő azonban ennek ellenére ragaszkodik ah­hoz, hogy mielőbb hadrendbe ál­lítsák ezeket a rakétákat, amelyek mindegyike tíz önmagát célba irá­nyító nukleáris robbanófejjel ren­delkezik. dalmai vannak Washington kö- zép-amerikai intervenciós akciói­val kapcsolatban. Perez de Cuel­lar ugyancsak aggodalmát fejezte ki a térségben kialakult feszültség miatt. A nicaraguai képviselő tárgyalt a Biztonsági Tanács elnökével is, s közölte, kormánya a BT ülésé­nek összehívását fontolgatja. xxx A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front nyilatkozatot tett közzé, amelyben a közép­amerikai térségben kialakult hely­zettel foglalkozik. A salvadori ha­zafiak rendkívül veszélyesnek tartják az újabb észak-amerikai egységek Hondurasba küldé­sét, valamint azt a körülményt, hogy a hondurasi hadsereg négy zászlóalja a határ közelében teljes harci készültségben van. A parti­zánok szerint fennáll a veszélye annak, hogy az elnökválasztások „biztosítása“ ürügyén bármikor benyomulhatnak Salvadorba. Az FMLN nem nézheti tétlenül, hogy az ország határai mentén ellensé­ges fegyveres erőket vonnak össze, s ezekre az elrettentő had­műveletekre harci tevékenységé­nek fokozásával válaszol. A vietnami külügyminiszter Ausztráliában (ČSTK) - Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter szerdán Indonéziából Ausztráliába érke­zett. Djakartai sajtóértekezletén a vietnami-indonéziai kapcsola­tokról szólva kijelentette, hogy azok stabilak. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a térség országait Japán újrafelfegyverzése ve­szélyezteti. Kérdésekre válaszol­va többek között nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet a Szov­jetunió nyújt Vietnamnak a külső agressziók elhárításában. Ele­mezte a kambodzsai-thaiföldi ha­táron kialakult helyzetet, s megál­lapította, hogy a konfliktus rende­zése csak úgy képzelhető el, ha felszámolják a thaiföldi területen tartózkodó polpotista bandákat. Elutasította a vietnami egységek Kambodzsából történő egyoldalú kivonásának gondolatát, s hang­súlyozta, hogy Indokína országai­nak joga van az önvédelemhez. A z USA ismét egy beláthatat­lan kimenetelű konfliktusba csúszott - és ismét egy olyan rezsimet támogatott, amely erre érdemtelen. A libanoni kudarcot előre lehetett látni. Ilyen vereség mindig az okok bonyolult rendszeréből követke­zik, ritkán lehet visszavezetni egyetlen ember hibáira. Ám ugyanannyira igaz, hogy a Közel- Keleten folytatott szerencsétlen amerikai politikáért Reagan kül­ügyminisztere, George Shultz na­gyobb felelősséget visel, mint ez betöltött posztjából következik: Ezt a politikát ugyanis ő maga nyilvá­nította saját tevékenysége próba­kövének. Szemmel láthatóan felkavarva a bejrúti események „robbanás­szerű menetétől“ - sőt „hamu­szürkén és felpuffadt arccal“, amint a Time tudósítója megje­gyezte - állt Shultz a minap Wa­shingtonban az újságírók elé, és (ČSTK) - A brit parlament meg­kezdte a jövő évi állami költségve­tés tervezetéről szóló vitát. Az új költségvetés célját Nigel Lawson pénzügyminiszter az infláció le­szorításában és az adóreform megvalósításában jelölte meg. A költségvetés nem számol nagy arányú állami beruházásokkal, azaz a munkanélküliség enyhí­téséért közvetlenül, állami erő­ből semmit sem tesznek. Neil Kinnock, az ellenzéki Munkáspárt vezére a költségveté­si javaslatra reagálva a parlament­ben kijelentette, hogy az nem a brit népnek, hanem elsősorban a londoni City üzletembereinek hoz hasznot. A TUC szakszervezeti központ (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is segítséget nyújt Izraelnek, mert ez az ország az Egyesült Államok „szövetségese“ a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok egyik legna­gyobb cionista szervezetének ve­zetőivel folytatott beszélgetés so­rán Reagan megerősítette, hogy Washington szilárd elhatározá­sa tovább növelni Izrael katonai erejét. Ugyancsak rámutatott, hogy az a megállapodást, amely 1983. május 17-én született meg Liba­non és Izrael között, s amely rög­zítette az izraeli csapatok részle­ges libanoni kivonásának tervét, jóllehet, világos volt, hogy egy ilyen egyezmény tető alá hozása Szíria bevonása nélkül értel­metlen ... George Shultzra, erre a meg­fontolt, ideológiailag hajlékony gazdaságprofesszorra alig több mint egy évvel ezelőtt az európai szövetségesek úgy tekintettek, mint aki reményt ad egy végre racionális, kiszámítható amerikai külpolitika kialakításához. Csak­hogy amennyiben Shultz külügy­miniszternek valóban lehetősége volt saját vonalvezetését kialakíta­ni, és el is jutott más politikai elképzelésekhez, mint amilyene­ket a fehér házbeli külpolitikai di­lettánsok követnek, nos, akkor ezeket az elképzeléseket sikerült megtartania magának. Hivatali idejében szakadt félbe Washington dialógusa Moszkvá­főtitkára is arra hívta fel a figyel­met, hogy a költségvetés nem számol a munkanélküliség csök­kentésére irányuló intézkedések­kel. David Steel, a Liberális Párt vezetője ugyancsak rámutatott, a költségvetés tovább mélyíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között. Nagy-Britanniában közben or­szágos méretűvé növekszik az a bányászsztrájk, melynek részt­vevői több bánya bezárása és a tervezett elbocsátások ellen til­takoznak. Kedden megszüntették a fejtést a három jelentős közép­angliai bányában is, s jelenleg a 170 brit bánya egyharmada van zárva, s mintegy 110 ezer bá­nyász sztrájkol. 1985. évi költségvetésben a Tel Avivnak nyújtandó katonai és gaz­dasági segély céljaira több mint 2,2 milliárd dollárt irányoztak elő, s ennek az összegnek jelentős részét nem kell visszatéríteni. Mindennek az a célja, hogy bizto­sítsa Izrael „katonai fölényének“ fenntartását a Közel-Keleten, de az igazi cél Izrael agresszív politi­kájának a támogatása. Izraelt- amint azt Reagan mondotta- „közös érdekek fűzik össze az Egyesült Államokkal“. Amikor az USA belerobogott a grenadai invázió kínos kalandjá­ba, Shultz külügyminiszter csupán érintőlegesen vett részt a döntés- hozatalban. Ennek ellenére nem lépett le, mint ahogy egy politikus ilyen beosztásban megtehette vol­na, sőt a partraszállást „a történe­lem fordulópontjának“ minősí­tette. Az USA létfontosságú érdekszférájában, Közép- és La- tin-Amerikában Shultz minden­képpen leíratott. Utalásul: Wa­shingtonban Henry Kissinger volt külügyminiszter vezetése alatt kel­lett egy közvetítő bizottságot él^k re hívni, hogy a térség problémái­ra megoldásokat javasoljon. \ légső soron George Shultzra V is vonatkoztatható, amit - az egyébként konzervatív kom­mentátor - William Saffire koráb­ban a Fehér Ház akkori nemzet- biztonsági főtanácsadójáról, Wil­liam Clarkról írt: Az illető szép példája annak, hogy nyugodt víz is lehet lapos. Washington elvárásaival összhangban Japán jövőre csaknem 7 százalékkal többet költ fegyverekre Hart sikerei ellenére Mondale vezet ČŽ vüamüiíőbűl DÉR SPIEGEL Stiultz: Csendes és lapos A nyugatnémet hírmaga­zin „George Shultz: Csendes és lapos“ címmel éles bírála­tot közölt az amerikai kül­ügyminiszter tevékenységé­ről, különös tekintettel a li­banoni fiaskóra. A cikkből idézünk: védelmezte azt a politikai Liba- non-formuiát, amelyet időközben rég eltemettek Bejrút füstölgő romjai. Shultz még ma is „jó szerző­désnek“ nevezi, és az USA válto­zatlan támogatásáról biztosítja veti. George Shultz nyilvánvalóan nem mutatott fel elég erőt a párbe­széd továbbvitelére. A State De­partement tehetetlensége a Fehér Ház hidegháborús keresztes lo­vagjaival szemben, ez lett az új külügyminiszter jellemzője. Reagan: a Fehér Ház támogatja Izraelt Miközben a brit parlament a jövő évi költségvetésről tárgyal, országszerte további tiltakozásokat rendeznek az amerikai rakéta­telepítés és Nagy-Britannia katonai kiadásainak növelése ellen. Jelenleg Nyugat-Európában Nagy-Britannia költ a legtöbbet fegy­verekre, s előzetes becslés szerint az 1986-87-es költségvetési évben ezek a kiadások elérik a rekordmagasságú 18,7 milliárd fontot. Képünkön: a nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom, a CND aktivistái egy londoni tüntetésen a „békebank“ csekkjét tartják kezükben, s jelképesen így követelték, hogy a hadügymi­niszter a jelenleg 10 milliárd fontra rúgó katonai kiadásokat az oktatásügy számlájára utalja át. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents