Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-13 / 62. szám, kedd

Levelezőink írják A tervezettnél többet A Csehszlovák Autóközlekedé­si Vállalat lévai (Levice) üzemének dolgozói teherszállításban 118,9 százalékra teljesítették tavalyi ter­vüket, 496 ezer tonna rakományt szállítottak terven felül. A mohi (Mochovce) atomerőmű építésé­nél tavaly naponta 13 teherautót bocsájtottak a Váhostav építkezé­si vállalat rendelkezésére, több A kiszolgálás gyors és udvarias Jól főznek a nyitragerencséri (Nitra-Hrnčiarovce) Jednota fo­gyasztási szövetkezet vendéglőjé­ben. Královics Rudolf a vendéglá­tóüzem vezetője, Oravec Ilona és Flimel Ilona fiatal szakácsnők, va­lamint a konyha többi személyzete mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy ízletes legyen a főztjük, a vendégek elégedettek legyenek. Az utóbbi időben egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le, meg­nőtt az itt étkezők száma. Közked­veltek a vendéglő specialitásai, a kiszolgálás gyors és udvarias. A vendéglátóüzem naponta több mint 200 adag ételt főz, s vállalja az esküvői díszvacsora elkészíté­sét, a meghitt családi ünnepsé­gek, életjubileumok megszervezé­sét. Sebök Antal mint 1 millió tonna földet szállítot­tak el, ami az építkezés 1983-as évre szóló tervének az egyharma- dát teszi ki, ami pedig a személy- szállítást illeti az autóbuszjáratok 20 millió 171 ezer embert szállítot­tak, ami 4 millió 240 ezerrel több a tervezettnél. Az üzem dolgozói és szocialista munkabrigádjai a vállalt 15 200 liter üzemanyag­megtakarítás helyett 28 900 liter üzemanyagot takarítottak meg, amelynek értéke 517 ezer korona. Az újítók és feltalálók 17 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 14- et már bevezettek. Az üzem 92 gépkocsivezetője tett meg 1 millió kilométert baleset nélkül, az év végéig Török Gyula, Dulai Márton és Nagy József pedig elérte az 1 millió 750 ezer kilométert. Császár Ernő Jól sikerült rendezvény Napjainkban, amikor lányaink, asszonyaink ugyanúgy megállják helyüket munkahelyeiken, mint otthon a második műszakban, jó ha gyorsan és ízlésesen tudnak tálalni a családnak és a vendégek számára. E gondolat jegyében rendezett hidegtálkészítő tanfo­lyamot a mihályfai (Michal na Ost­rove) Jednota fogyasztási szövet­kezet, a nőszövetség helyi szerve­zetével karöltve. Horváth János, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Duna-szálló főszakácsától 38-an sajátították el a jobbnál jobb receptek elkészítésének módját és azok ízléses tálalását. Az elké­szített finomságokat a résztvevők közösen fogyasztották el. Csibáné Kertész Lídia / i rr Két járás életéből A losonci (Lučenec) járásban az elmúlt évben kedvezőtlenül alakult a betegállományban levők száma. Bár a munkahelyi balese­tek száma, az előző évhez viszo­nyítva 16-tal csökkent, a munka­képes lakosok körében 3135-tel nőtt a betegek száma és 127-tel volt több az egyéb baleset. A leg­több betegállományt az ipari szö­vetkezetekben a bánya-, és ener­Vidám táborozás A vágseliyei (Šaľa) Duslo vállalat szakszervezeti üzemi bizott­sága ra tavaszi szünidő alatt 80 fiú és lány táborozását szervezte meg a Štiavnické Bane-i üdülőjében. A hegyekben a félméteres hó nagy örömet szerzett a gyerekeknek, kedvükre szánkózhattak, síelhettek, hóembert építhettek. A táborban a pionírok szakképzett oktatóktól sajátították el a sízés alapjait, s az ügyesebbek a szünidő végén már bátran ereszkedtek le a hegyről. A felvételen Péli Ferenc síoktató a fékezés technikáját magya­rázza. Milan Aľakša Amatőr színjátszók konferenciája „Az ember nem születik mű­vésznek, de azzá válhat“ jelszó jegyében tartották járási konferen­ciájukat a rozsnyói (Rožňava) mű­kedvelő színjátszók. A színjátszó­kat 11 tagú művészeti bizottság irányítja, mely negyedévenként ülésezik, és állandó kapcsolatot tart fenn a járási művelődési köz­ponttal. Sajnos, az utóbbi időben egyes csoportok feloszlottak. A já­rás 85 községében mindössze 15 szlovák és 9 magyar színjátszó csoport dolgozik rendszeresen, s közülük is csak 4 csoport mutat be minden évben egy-egy új szín­darabot, s vesz részt a járási és kerületi versenyeken. A konferen­Termékfejlesztés Az érsekújvári (Nové Zámky) kon­zervgyár idei gyártmányfejlesztési ter­ve 75Ô tonna új termék legyártását irányozza elő. Vojtech Ivanič mérnök, termelési igazgatóhelyettes tájékozta­tása szerint a gyártmányfejlesztés az idén mindenekelőtt a gyermek- és cse­csemőtápszerek, zöldségből - gomba, karfiol és sárgarépa felhasználásával - készült termékek gyártására, vala­mint újfajta zöldségpaszták és ízesítők előállítására irányul. Vas Tibor giaiparban jegyezték, illetve jegy­zik fel. Különösen elszomorító, óvatosságra intő a tavaly történt öt halálos baleset. Régi kívánsága válik valóra Podrečany község lakóinak. Z-ak- cióban még a tavasszal elkezdik a mintegy 2,5 millió korona értékű művelődési ház építését. A járásban a Méhészek Szlová­kiai Szövetségének hét alapszer­vezetében 1440 tag 16 200 méh­családdal foglalkozik. Az elmúlt évben a járás 48 átvevőhelyén több mint 230 tonna mézet adtak el a felvásárlóknak. A szorgalmas méhek - a mézen, virágporon, pempőn és propoliszon túl - a me­zőgazdaságnak is nagy hasznára vannak, évente több mint 2000 hektár különféle terményt poroz­nak be. Kanizsa István Nagykürtös (Veľký Krtíš) lakos­sága minden évben jelentős társa­dalmi munkával segíti a fiatal, di­namikusan fejlődő város építését, szépítését. Tavaly a Z-akció beru- házásos részében 2 millió 405 ezer korona értéket hoztak létre. Idén, a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére 5 millió 568 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el. Jó eredményekről számolt be értékelő taggyűlésén a závadai vadászok 42 tagú szervezete. A vadászok közel 1,2 tonna vad­húst szállítottak a közellátásnak, 1104 óra társadalmi munkával se­gítették a Nemzeti Front választási programjának megvalósítását, az erdészeti gazdaság és a helyi efsz munkáját. Vadászterületük kar­bantartásánál, rendezésénél 667 órát dolgoztak. Az idei szocialista kötelezettségvállalásukban 1730 óra ledolgozására tettek ígéretet. Ipolynyéken (Vinica) már ha­gyománya van a színjátszásnak. Színjátszó csoportjuk március ele­jén mutatta be Örkény István: Tó­ték című vígjátékát, melyet Mics Károly pedagógus tanított be. A színdarabbal a csoport beneve­zett a színjátszók járási versenyé­be. Bodzsár Gyula Talán majd egyszer... Az Új Szó február 21-én megjelent számában Gomba, tojás, üdítő címmel Sztrecskó Rudolf adott hírt arról, hogy a Jednota fogyasztási szövetkezet Komáromban (Komárno) új üzletet nyitott, mely egy csa­pásra népszerű lett. Az üzlet kirakatában nagybetűkkel azt olvashattuk: Naponta friss gomba. A nyitás utáni napon elmentem én is, hogy friss gombát vásároljak, de a kirakatban már az volt kiírva: A gomba elfogyott. Majd talán holnap lesz, bizakodtam. Sajnos másnap délelőtt, mikor gombát kértem az elárusítónó egyszerűen, de kedvesen válaszolta, hogy nincs. Megnyug­tatott ugyan, hogy van olcsó, friss tojás és Márka üdítő, s közölte, hogy nézzek be a napokban. S azóta is szorgalmasan járok az üzletbe, hol délelőtt, hol délután, de a válasz mindig egyforma: Gomba még nincs. Gomba már nincs. Talán majd egyszer gombát is ehetünk, ha majd szedünk. Gérik Ildikó cián szó volt arról is, hogy még szorosabbá kell fűzni a kapcsola­tot a hivatásos rendezőkkel, dra­maturgokkal, hogy emeljék a mű­vészi színvonalat. Az új vezetőség elsőrendű feladatául tűzte ki a színjátszó csoportok újraszerve­zését, hogy szélesebb rétegekhez jusson el az élő művészi szó. Gaál István Várakozási idő O. H.: A nyáron munkahelyet változtattam. Az 1983. évi szabad­ságom túlnyomó részét kivettem még az előző munkahelyemen. Az új munkáltatóm nem akarja kiadni a szabadságom fennmaradó ré­szét és ezt azzal indokolja, hogy az év végéig nem volt meg az öthavi munkaviszonyom (szep­tember 1-én léptem munkába). Ez igaz, csakhogy én havonta 80-100 órát dolgoztam a törvényes munkaidőmön belül, hogy a műhely teljesíteni tudja a tervét. A ledolgo­zott túlórákat tekintve az év végéig hat hónapot is ledolgoztam. Ha a műhely és a terv teljesítésének érdekében elfogadták a túlórázást (sőt utasítottak rá), miért nem szá­mítják ezt be a szabadságba is? A Munka Törvénykönyve ren­delkezései viszonylag szigorúan megkövetelik az öthónapi folya­matos munkaviszony (ez az ún. várakozási idő) feltételének telje­sítését az üdülési szabadságok esetében. Csupán a legritkább esetekben tekint el a törvény az öthavi folyamatos munkaviszony és a 75 munkanap ledolgozásá­nak feltételétől (pl. akkor, ha a dol­gozó munkaerőtoborzás útján lett felvéve, ha egészségügyi okok miatt változtatott állást stb.) A Munka Törvénykönyve 100*. § 4. bekezdése azonban felhatal­mazza a munkáltatót, hogy annak ä dolgozónak, akit a saját kezde- menyezese alapján vettek fel, a szakszervezet üzemi bizottsá­gával való megegyezés után kiad­ják szabadsága arányos részét akkor is, ha nem teljesítette az előbb említett feltételeket. A túlórák beszámítására az ún. várakozási időbe nincs mód, mivel ennek a várakozási időnek éppen az a célja, hogy megakadályozza vagy korlátozza a munkaerőván­dorlást, a fluktuációt. Felmondás és szabadság P. J.: Kőműves vagyok, Évente 15 nap szabadságra van jogom. 1983. június végén beadtam egy kérvényt, hogy munkahelyet sze­retnék változtatni. Azt válaszolták, hogy 7 hónapos felmondási idő után engednek csak el. Ez lassan már lejár, de nem hajlandók kiadni az 1984. évre járó szabadságo­mat, pedig nem vagyok új munkás és idén még dolgozok két hóna­pot. Ezért nézetem szerint két és fél nap járna nekem. A másik kér­désem, hogy az új munkahely ke­resésére jár-e nekem szabadnap? Az üdülési szabadságra két fel­tétel egyidejű teljesítése alapján keletkezik a dolgozónak joga. Az egyik az öthavi folyamatos mun­kaviszony (ez lényegében „az új dolgozókat“ érinti) a másik feltétel pedig a 75 munkanap ledolgozása a naptári évben. A munkáltatója álláspontja nézetünk szerint jogos, ön a felmondási idő végéig nem dolgozhatja le az említett 75 mun­kanapot, ezért idén a jelenlegi munkáltatójánál nem keletkezik jogigénye az évi üdülési szabad­sága egy bizonyos részére sem. Igaz, a Munka Törvénykönyve 108. § 4. bekezdése szerint, ha olyan dolgozó változtat munkahe­lyet, aki teljesítette a várakozási idő (az öthavi folyamatos munka- viszony) feltételét, bármelyik érde­kelt szervezet (tehát a régi vagy az újabb munkáltató) kiadhatja egész évi szabadságát vagy annak egy részét, ha megegyeznek a mun­kabér megtérítéséről, s ha a dol­gozó ezt legkésőbb a munkavi­szony megszüntetésekor kéri. Ami a második kérdést illeti, az 1975. évi 54. számú kormányren­delet függelékének 10. pontja sze­rint a dolgozót a felmondási idő során heti fél munkanap illeti meg új munkahely keresésére. Erre az időre a vállalat, a munkáltató egy­részt köteles elengedni a dolgo­zóját, másrészt pedig köteles meg­téríteni a munkabérét is. Kisemmizve? H. Gy.: A feleségem 1981-ben halt meg. Volt egy családi házunk és egy közös betétkönyvünk, amelyen kb. negyvenezer korona volt. Én azonban sem a házból nem kaptam semmit, de a negyven­ezer koronából sem. A két lá­nyom még az edényeket is el akarta vinni. Úgy érzem, ez így nem igazságos. Hová fordulhatok segítségért? Mivel a levelében nem írta meg, hogyan döntött a közjegyző, csak a hagyaték elosztásának általános alapelveit tudjuk ismertetni, abban a reményben, hogy ez útbaigazí­tást ad az ön számára. Ha a házastársak egyike meg­hal, számolni kell azzal, hogy az, ami a tulajdonában volt, nem csu­pán őt illeti meg, hanem a házas­társát is (kivételt csak azok a tulaj­dontárgyak képeznek, amelyeket az elhunyt házastárs öröklés vagy ajándékozás útján szerzett). En­nek az osztatlan közös tulajdon­nak a fele természetesen a túlélő házastársat illeti meg (ez a rész tehát nem tartozik a hagyatékba). A hagyaték az örökösöket illeti meg. örökös az, akit a törvény örökösnek jelöl vagy akit az örök­hagyó a végrendeletében neve­zett meg örökösként (előfordulhat, hogy a házastárs a végrendeleté­ben a vagyonát a gyermekeire hagyta, ilyen esetben a túlélő há­zastárs nem örököl). Az elhunyt házastárs után - ha a végrendelet más rendelkezést nem tartalmaz - a túlélő házastárs és a gyermekek egyenlő arányban örökölnek. így önnek a törvényes öröklés rendje szerint a ház négy hatodát kellett volna megkapnia és a negyvenezer koronából kb. hatezerhatszáz koronát. Ha a közjegyző nem ilyen arányban osztotta meg az önök közös tulajdonát, illetve a hagya­tékot, a közjegyzői határozat kéz­besítése után fellebbezhet az ille­tékes kerületi bírósághoz a vég­zésben megjelölt határidőn belül. Ha ez a határidő már letelt volna, panasszal fordulhat a legfőbb ügyészséghez. Egyéni megoldás, jogsértő eljárás G. G.: Egységes földművesszö­vetkezetben dolgoztam. 1981. áp­rilis 10-én mentem szülési sza­badságra. Ezt követően azonnal kivettem az üdülési szabadságo­mat (október 30-ig). 1981 utolsó két hónapjában, valamint 1982 el­ső két hónapjában fizetetten gyer­mekgondozási szabadságon vol­tam. (Ezt előzőleg kérvényeztem.) A személyzeti osztály közölte ve­lem, hogy erre a négy hónapra négy napot levonnak az 1983. évi szabadságomból. Jogos volt ez? Úgy tűnik, (ha minden úgy van, ahogy azt ön megírta), hogy a szövetkezet személyzeti osztá­lyának dolgozói nagyon ötletesek, és olyan kérdésekre is sajátos, egyéni megoldást keresnek, ame­lyeket a jogalkotó már megoldott. A jog (az a 122/1975 sz. szö­vetkezeti törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet 40. §, va­lamint a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott kormány- rendelet 16. §) lehetővé teszi ugyan a szabadság rövidítését; „ha a dolgozó a szabadság kivé­tele előtt abban a naptári évben, amelyért a szabadság járna nem dolgozott... gyermekgondozási szabadsága miatt, a szabadságot az első száz igazoltan mulasztott nap után egytizenketteddel és min­den további 25 igazoltan mulasz­tott nap után további egytizenket­teddel kell rövidíteni“. Vegyük csak sorjában. A sza­badságot a gyermekgondozási szabadságon töltött idő miatt (csak) akkor lehet rövidíteni, ha a szabadság kivétele előtt (és nem fordítva) mulasztott száz, vagy an­nál több munkanapot, igazoltan, abban a naptári évben, amelyért a szabadság jár. Ennek a négy feltételnek mindnek teljesítve kell lennie. Két naptári év mulasztásait nem lehet tehát egybeszámítani, mint tette azt a személyzeti osz­tály. Ha teljesítve lett volna is min­den feltétel, akkor is csak az 1982. évi szabadságát rövidíthették vol­na. Aránytalannak tűnik a szabad­ság rövidítésének mértéke is. Vé­gül pedig, ha a két különböző naptári évben mulasztott napokat is számítjuk össze, a négy hónap nem tesz ki száz munkanapot. (m-n) ÚJ SZÚ 6 1984. III. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents