Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-10 / 60. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. III. 10. MILYEN LESZ? A vásárlók védelmében Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról A CSKP XVI. kongresszusa meghatározta, hogy népgazdaságunk valamennyi területén szocialista társadalmunk kedvező fejlődése érdekében állandóan tökéletesíteni kell az ellenőrzést. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, mint az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának a legnagyobb ellenőrző jogkörrel felruházott szerve, arra hivatott, hogy a belkereskedelemben segítse az irányítás szintjének emelését és védelmezze a vásárlók jogos érdekeit. Valdemar Štalmach mérnökkel, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség nyugatszlovákiai igazgatójával arról beszélgettünk, mit tettek ennek érdekében az elmúlt évben a kerület ellenőrei. Az új esztendőre vonatkoztatott kérdés az utóbbi időben igen gyakran foglalkoztatja a Pelsóci (Plešivec) Egységes Földműves- szövetkezet dolgozóit - és velük együtt azokat a kívülállókat is, akik figyelemmel követik a 3300 hektáron gazdálkodó Sajó-menti mezőgazdasági üzemnek az életét. Hogy az idei év mit hoz majd az egyesült földművesszövetkezet életében, azt egyelőre senki sem tudja. Az azonban ismert, hogy a tagság a kétszázezer korona haszonnal zárult tavalyi esztendőnél is jobbat, gazdagabbat szeretne. Illetve nemcsak szeretne - akar is. így látja az új elnök Fazekas Árpád ez év január elsejétől elnöke a szövetkezetnek, azelőtt évekig a szomszédos Szili- cei (Silica) Efsz-t vezette. Nem ismeretlen számára Pelsóc, hiszen ott lakik.-Ahhoz, hogy ebben a meredek hegyoldalakkal határolt keskeny völgyben nagyüzemi szinten Fazekas Árpád bízik a szövetkezet dolgozóiban is elfogadható eredmények szülessenek, az emberek lelkiismeretes munkája mellett eszményi időjárás is szükséges. így ezt az évet is annak a reményében kezdjük, hogy a természet ezúttal nem pártol el majd tőlünk. Nekünk úgy kell fejlesztenünk az elmúlt évek folyamán itt kialakult termelési rendszert, termelési szerkezetet, hogy az a helyi viszonyoknak és a társadalmi igényeknek egyaránt minél jobban megfeleljen. Jelenleg ott tartunk, hogy az 1660 hektár szántóföldből 750 hektáron búzát, árpát és rozsot termesztünk. 200 hektáron lesz szemes kukorica, 50 hektár jut a hüvelyesekre, mákot 60 hektáron kell termesztenünk, lesz 15 hektár korai burgonya, 30 hektár takarmányrépa, zöldségkertészetünk 10 hektárra tart igényt, s ötszáz marad a szálas takarmányokra. Igaz ugyan, hogy ez utóbbit kiegészíti még a 380 hektár rétünk és a bő ezer hektár legelőnk, ám mindez olyan területen van - többek között a Pelsőci- fennsíkon -, ahol a gyepek állateltartó képessége nem nagy, s ugyanakkor a gyepfelújítás is eléggé körülményes, néhol pedig szinte lehetetlen. így a növénytermesztési szerkezet lényegében nem változik, csupán a szemes kukoricának és a takarmányrépának a vetésterületét növeljük egy kicsit. Muszáj növelni, elvégre a takarmányból az eddiginél több és jobb Kell. A kétszáz hektár szemes kukoricának a felét abrakként akarjuk hasznosítani, ezért a nedves tárolási módszert szeretnénk alkalmazni. Ugyanakkor nagy szükség lesz a másodvetésü takarmánynövények minél jobb termésére is, hiszen az állattenyésztési eredményeink javítását nagy mértékben a növénytermesztés fejlesztésével, valamint a melléktermékek jobb hasznosításával érhetjük csak el. Az állat- tenyésztésben jelenleg a tejtermelés növelése az elsőrendű feladatunk. Tavaly ugyanis az egy tehénre eső fejési átlag csak 2337 liter volt, s ez kevés. Az eddiginél jobb eredményekre törekszünk a szarvasmarha- és sertéshizlalásban, valamint a juh- és baromfi- tenyésztésben is. Jöhet a tavasz Hogy a szövetkezeti tagok az idei esztendőre kitűzött közös feladatokat milyen komolyan veszik, arról a minap a központi gépjavító műhelyben igyekeztünk meggyőződni. S hogy mit tapasztaltunk? Azt, hogy a gépjavítók tevékenysége összhangban van a termelési célokkal. Legalábbis erre lehetett következtetni a Fejes István fögépesítővel, valamint Csunyo István múhelymesterrel és Dókus Ľubomír növénytermesztési gépe- sítóvel folytatott beszélgetésből, meg a gépparkban és a műhelyben tett terepszemlénkből. A szakemberek „helyzetjelentése“ így összegezhető: „Jöhet a tavasz, a gépekkel nem lesz baj“. Ez egy kicsit részletesebben így fest: Mind a 26 traktor üzemképes, ugyanúgy a két nagy teljesítményű Škoda 180-as. Megjavítva várják a rajtot a talajművelógépek, a trágyaszórók, s a vetógépek is.- Felkészülve várjuk a tavaszt - jegyezte meg Fejes István, majd azt is hozzátette, hogy még nyu- godtabban várnák az indulást, ha gépparkjukat kibővíthetnék egykét kisebb, 3—4 ekefejes ekével, hiszen a helyi terepen ezekkel sokkal könnyebb mozogni, mint a nagyokkal.- Ugyanakkor - folytatta - jól jönne egy mákvetögép is, mert a jelenlegi már kikopott, s egy hektárra 80 kilogramm mák helyett 120 kilót is szór. Meg egy korszerű kukorica-vetógép is elkelne, mivel a kukoricatermesztés nálunk feljövőben van. Tudom, nekünk egy ilyen gép túl drága lenne, hiszen az idén csak kétmillió koronáért vásárolhatunk új gépeket, de javasoltuk az illetékeseknek, hogy két- három üzem közösen vegye meg és közösen használja. Egy javaslat A gépesítők szinte örömmel újságolták, hogy jelenleg nincs nagyobb baj az alkatrészellátással. Igaz ugyan, hogy néha valami hiányzik, de ha lehet, azt helyben legyártják. Megjegyezték azt is, hogy jó lenne, ha az Agrozet Rozsnyón (Rožňava) is létesítene egy körzeti alkatrészraktárt, mert akkor a Sajó-mentieknek nem kel(Tudósítónktól) - A Kelet-szlovákiai Húsfeldolgozó Vállalat fő termelési programjában 1981-től napjainkig tizenhatféle új húskészítmény előállítása szerepelt. Az új termékek nagy része a vállalat saját szakembergárdájának kísérletei alapján jött létre, s ma már elmondható, hogy például a levo- čai kolbász, a čingovi vagy a hu- mennéi szalámi, illetve a kassai (Košice) konzervált sonka közkedvelt és keresett termékké vált a fogyasztók körében. A Kelet-szlovákiai Húsfeldolgozó Vállalat munkáját néhány nappal ezelőtt a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa is értékelte. Megelégedéssel állapíEgyelőre nem minden gép tölti a telet fedél alatt. Ez a vetögép, amelyet most Dókus Ľubomír (balról) és Csunyo István ellenőriz, gépszínben pihent lene Kassára (Košice), Kežmarok- ra vagy Tőketerebesre (Trebišov) utazgatniuk - ezzel időt és üzemanyagot is megtakarítanának a helyi raktárakban pedig nem lenne annyi elfekvő áru, mint most. A helyi földművesszövetkezetben tehát bevetésre készen állnak a tavaszi munkák első részében használatos gépek, ám ezzel a gépesítők idei gépfelújító munkája korántsem ért véget. A szerelőcsarnokban az ekéket, kultiváto- rokat, a vetőgépeket fokozatosan felváltják a betakarítógépek. Úgy tűnik fel, közülük a rotációs kaszálógépekkel lesz a legtöbb baj, mert egyelőre nincs elegendő zárt csapágy. Persze, a földművesszövetkezet szívesen venne új kaszálógépet, s egy-két rendsodrót is. Mindezek mellett pedig akad még más tennivalójuk is az idén. Többek között egy legelőtisztító gépet, egy központi répaszeletelőt kell elkészíteniük, s biztosítaniuk kell a kukorica nedves tárolású betakarításához szükséges gépsort, s tervezik a gépmosó üzembehelyezését, valamint a diagnosztikai állomás építésének megkezdését. Lehet, soknak tűnik a feladat, ám Fejes István és kollégái nem tartják lehetetlennek a tervek megvalósítását. Nem, mert tudják, hogy Balázs Bálint, Beke László, Oravecz László, Király József, Jakubecz Árpád, Vajda István, Fazekas László, János- deák László, Elek József és a többi gépjavító mire képes, s azt is, ha közösen nekilátnak a munkának, akkor az ő területükön ez az év minden bizonnyal azt hozza, amit ők akarnak. tották meg, hogy a vállalat tervszerű, zavarmentes munkájának köszönhetően hazánknak ezen a részén a lakosság hústermékekkel való ellátásában különösebb problémák nem adódtak. A mostani ötéves tervidőszak három esztendeje alatt a kerület húsfeldolgozó vállalata üzemeiben összesen 186 216 tonnányi különböző hús- készítményt állítottak elő. Kelet-Szlovákia Húsfeldolgozó vállalata számára a termelési terv ez esztendőre kimérésre 37 688 tonnányi sertés-, illetve marhahús feldolgozását irányozza elő. A vállalat üzemeiben 20 500 tonnányi különböző húskészítményt és 1550 tonnányi húskonzervet is elő kell- Legegyszerűbb, ha a statisztikát vesszük alapul. A számok, melyeket az alábbiakban felsorolok, igen sokatmondóak. Munkatársaink az elmúlt esztendőben a nyugat-szlovákiai kerületben és a fővárosban összesen 4376 kereskedelmi egységet ellenőriztek, melyekben 3994 ellenőrző bevásárlást végeztek. A kerületben 2974 egységet látogattak meg, tehát az összes elárusítóhely 68 százalékát. Hogy meggyőződjenek az árusítás becsületességéről 2740 esetben vásároltak s bizony 867 alkalommal az áru valós értékénél többet kértek tőlük, összesen 2201,35 koronával fizettek volna többet az áruért. Az említettek szerint tehát 100 korona értékű árut átlagosan 8,40 koronával drágítottak meg. Az ellenőrző bevásárlások során a 2740 eset közül 1451 -szer pontosan, 422-szer pedig kevesebbet számláztak a pénztárosok.- Hogyan és kik károsítják meg leginkább a vásárlókat?- Leggyakoribb eset az árdrágítás. Ez több mint a felét teszi ki a becsületesség elleni vétségeknek. Ezután következik a pontatlan mérés, majd a különböző minőségű áruk cseréje, természetesen az eladó hasznára. A közvetlen megkárosításban legnagyobb részük az elárusítóknak, illetve a felszolgálóknak van, de az előző évhez viszonyítva növekedett a kereskedelmi egységek vezetőinek az aránya, s ezt bizony nem könyvelhetjük el pozitív jelenségként. Ez ugyanis ellentmond az irányító munka és a vezető személyes példamutatása elvének. Annak a felelős dolgozónak, aki maga is megkárosítja a vevőket, nem lehet a beosztottjai előtt tekintélye. Sajnos, gyakran fordulnak elő a vezető beosztású dolgozók munkájában olyan fogyatékosságok, melyek ugyan közvetlenül nem károsítják meg a vevőket, de elégedettségükre kétség kívül rossz hatással vannak. Ilyen elsősorban a hiánycikkeknek számító áru eltitkolása és ezek pult alóli árusítása, a szolgáltatások nem megfelelő színvonala, a nyitásizárási idő meg nem tartása, olyan áru árusítása, melynek érkezéséről nincs nyugta, a higiéniai előírások megszegése, nemtörödés az áruválasztékkal, a reklamációk és a vásárlók panaszainak helytelen intézése és még sorolhatnám tovább.- Mely szervezetek illetve üzemek járultak hozzá az elmúlt évben a legnagyobb mértékben a drágításokhoz?- A Javorina vállalat, a Zelenina galántai (Galanta) és lévai (Levice) üzemei, a galántai, a trenéíni, a lévai Jednota fogyasztási szövetkezetek, valamint az érsekújvári (Nové Zámky) vendéglátóipari vállalat. Azt is megemlíthetem, hogy bár néhány üzemben csökkent az árdrágítások száma, a drágítás átlagos összege emelkedett. Tehát a vásárlókat kevesebbszer, de nagyobb összegekállítani. E tavasszal máris egy új termékkel kívánnak kedveskedni a vásárlóknak. Hornád néven ugyanis olyan módszerrel készülő szalámi gyártását kezdték el, mint amilyennel a keresett és közkedvelt Nitran szalámi készül, de Ke- let-Szlovákiában nem kapható. Az első néhány ezer kilogrammnyi Hornád szalámi már el is készült, és hathetes érés után nemsokára megjelenik az üzletekben. Az új technológiai módszerekkel készülő Hornád szalámiból Kassán naponta 1500-2000 kg-nyit fognak tudni készíteni. Ez a mennyiség valószínűleg elegendő lesz a vásárlói igények kielégítésére. (-szák) kel károsították meg. így volt ez a Zdroj lévai, topolőanyi részlegein, valamint a Zelenina vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), komáromi (Komárno) és érsekújvári (Nové Zámky) üzemeiben.- Mire fordították még figyelmüket az ellenőrzéseik során. ?- Azt is ellenőriztük, hogy nincs-e valamilyen keresett áru elrejtve, vagy nem árusítanak-e valamit „csak ismerősöknek“. A kerületben 43 üzletben találtunk ilyen jellegű fogyatékosságot, a vezetőkkel szemben a legszigorúbb büntetéseket alkalmaztuk. A legtöbb eldugott árut a Jednota és a Zdroj üzleteiben találtuk, az előbbi 17, az utóbbi 15 boltjában. Ellenőrzéseink során vizsgáltuk ki a kereskedelmi egységek munkájával kapcsolatos 542 panaszt is, melyek nagy része a fővárosi boltokra vonatkozott. Sajnos, nagy volt az indokolatlan panaszok aránya. A kerületben, tehát Bratisla- ván kívül, a panaszok több mint 70 százaléka ilyen volt.-Az árdrágításon kívül főképp a nem megfelelő minőségű cikkek árusításával károsították meg a vevőket. Ezen a téren milyenek az elmúlt évi tapasztalataik?- Élelmiszereket és iparcikkeket is ellenőriztünk. Üzletekben, vendéglőkben, kifőzdékben, nagykereskedelmi raktárakban és a gyártó üzemekben végeztük munkánkat, összesen 662 esetben ellenőriztük az áru minőségét, s több mint 30 százalékban kifogásoltuk azt. A legtöbb esetben a lejárt szavatossági idő és a műszaki normáknak nem megfelelő kivitel miatt. Elgondolkodtató, hogy 1 537 751 korona értékű áru árusítását, illetve szállítását tiltottuk meg. A vendéglátóipari üzemekből és a hidegkonyhai készítményeket gyártó egységekből 1473 élelmiszermintát laboratóriumban vizsgáltunk meg. 202 nem felelt meg a normáknak, többségük az Inter- hotel és a Reštaurácie üzemegységeiből. Legtöbbször a levesek, a húskészítmények és a dzsúszok mintáiban találtunk kifogásolnivalót.- Az ellenőrzésekkel kapcsolatban elsősorban az előforduló fogyatékosságokról szólt. A feltárt hibák, hiányosságok okozói bizonyára méltó büntetést kaptak.- Természetesen. Az elmúlt évben a észlelt fogyatékosságok miatt 1317 bírságot vetettünk ki. Ellenőreink a nyugat-szlovákiai kerület kereskedelmi egységeiben 199 esetben száz koronáig terjedő helyszíni büntetést szabtak ki, összesen 16 740 korona értékben. Az én döntésem alapján 652 esetben 2000 koronáig terjedő bírságot voltak kénytelenek fizetni a hibák elkövetői, összesen 504 200 koronát. 171 dolgozót írásban figyelmeztettünk. A felső szervek igazgatóinak, illetve elnökeinek 270 javaslatot tettünk fegyelmi intézkedésekre. A rendőrségnek, illetve az ügyészségnek pedig 21 esetet adtunk át kivizsgálásra.- Hogyan összegezné az elmondottakat?- Tavalyi ellenőrzéseink alapján megállapíthatjuk, hogy kerületünkben nőtt a vevők megkárosítása. Épp ezért a jövőben ellenőrző munkánkat azokra a területekre összpontosítjuk, ahol a legtöbbször, illetve a leghosszabb ideje fordulnak elő fogyatékosságok. Nagyobb figyelmet szentelünk a vendéglátóipari létesítményekben árusított ételek minőségének, a Zdroj és a Zelenina vállalatokban pedig az árusítás becsületességét tartjuk majd jobban szem előtt. Mindezt a fogyasztók elégedettsége érdekében. DEÁK TERÉZ GAZDAG JÓZSEF HÚSFELDOLGOZÁS KELET-SZLOVÁKIÁBAN Vajda Iván gépjavítónak (jobbról) ezúttal Gömöri István traktoros segít a munkában (A szerző feltételei)
