Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-10 / 60. szám, szombat
ÚJ szú 3 1984. III. 10. Washington blokád alá akarja venni Nicaraguát Corinto közelében panamai hajó futott aknára • Kétezer amerikai katona érkezik a salvadori-hondurasi határvidékre (ČSTK) - A panamai lobogó alatt hajózó Los Caribes 3500 tonnás teherhajó Nicaragua csendesóceáni kikötője, Corinto közelében szerda este aknára futott. A nicaraguai hatóságok jelentése szerint a robbanás következtében hat tengerész könnyebben megsérült, de a hajó olyan súlyos károkat szenvedett, hogy az elsüllyedés veszélye fenyegette, és ezért visz- sza kellett térnie a kikötőbe. Corinto Nicaragua legnagyobb kikötője, melyen keresztül a kö- zép-amerikai ország exportjának és importjának 80 százalékát bonyolítják le. Az ellenforradalmi ■ kommandók által elaknásított vizeken a múlt héten hasonló módon sérült meg egy holland teherhajó. Managuában bejelentették, hogy csütörtökön reggel ellenforradalmárok egy csoportja gyorsnaszádokon behatolt az atlanti partvidéken levő San Juan del Sur kikötőbe, s golyószórókból és más fegyverekből nyitott tűzzel próbálta meggyújtani a fűtőanyagraktárakat. Mint ahogy azt Daniel Ortega, a nicaraguai kormány irányító tanácsának koordinátora közölte, a nicaraguai felségvizek elaknásí- tása és a kikötők elleni támadás annak a CIA-tervnek a része, melynek célja, hogy blokád alá vegyék a managuai haladó kormányt. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter tiltakozó jegyzéket intézett George Shultz amerikai külügyminiszterhez a panamai hajó katasztrófájával kapcsolatban. A jegyzék megállapítja, hogy az USA Központi Hírszerző Szolgálata megpróbál terrort bevezetni Nicaraguában és megakadályozni a nicaraguai társadalom demokratizálódásának folyamatát. William Taft amerikai hadügyminiszter-helyettes Paul Gorman tábornoknak, az amerikai fegyveres erők karibi főparancsnokának kíséretében csütörtökön villámlátogatást tett Salvadorban. Feladatuk az volt, hogy ellenőrizzék a salvadori hadsereg akcióit a Fa- rabundo Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front forradalmi egységei ellen, és megpróbáljanak olyan látszatot kelteni, hogy „sürgős“ annak a támogatásnak a megadása, amelyet Reagan kért a salvadori rezsim hadserege'számára. Vidés Casanova salvadori hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól ugyan semmi konkrétumot nem közöltek, de sok mindenre lehet következtetni Taftnak abból a kijelentéséből, hogy a Pentagon tart a partizánok katonai akcióitól a tervezett elnökválasztások idején. Szavai jelentőségét magyarázza az NBC amerikai tévétársaság híre, amely megReagan elszámította magát (ČSTK) - Reagan amerikai elnök szerda este a szenátus jóváhagyási bizottsága elé terjesztette követelését, hogy 93 millió dolláros „rendkívüli“ katonai segélyt hagyjon jóvá a salvadori rezsim számára, amire állítólag a hadseregnek van szüksége a „biztonság garantálásához“ a március 25-re kiírt elnökválasztás során. Továbbá újabb összeget kért a CIA számára a nicaraguai ellenforradalmárok felforgató akcióinak pénzelésére. A CGT tárgyalásokat szorgalmaz a kormánnyal (ČSTK) - A legnagyobb francia szakszevezeti központ, az Általános Munkásszövetség (CGT) tegnap arra szólította fel a kormányt, hogy kezdjen azonnal tárgyalásokat a .szakszervezetekkel mindenekelőtt az államosított szektorban dolgozók bérének emeléséről. Egy nappal korábban, csütörtökön a francia közalkalmazottak 24 órás általános sztrájkot tartottak, amellyel béremelési követeléseiket támasztották alá. 1941 óta ez volt a legnagyobb ilyen jellegű munkástüntetés, és a CGT szerint a kormánynak a sztrájkból le kellene vonnia a megfelelő következtetéseket. Arra törekedve, hogy hatástalanítsa a demokraták elutasítását közép-amerikai politikájával szemben, Reagan azt akarta, hogy a kongresszusi szavazáson ezt a két követelést az ország legszegényebb lakosainak nyújtandó villany- és fűtésszámlákhoz való hozzájárulások és az afrikai országoknak szánt élelmiszersegélyek kérdésével együtt vitassák meg. A Kongresszusban erős támogatást élvez a két utóbbi törvényjavaslat, így érthető, hogy Reagan ezekhez szerette volna csatolni a közép-amerikai védenceinek szánt újabb összegek kérdését is, bízva abban, hogy így könnyebben szerzi meg a jóváhagyást. Az elnök azonban elszámította magát. Még a szenátus jóváhagyó bizottságában is - ahol többségben van Reagan kormányzó Republikánus Pártja - elutasították az újabb pénzek folyósítását a nicaraguai ellenforradalmároknak, és a salvadori hadseregnek szánt újabb segítségről a jövő hétre halasztották a szavazást. A Reuter hírügynökség ezt a döntést a Kongresszusban uralkodó mély ellentétek jeleként értelmezi, ami az USA közép-amerikai politikáját illeti, s olyan problémának, amely- lyel Reagannek meg kell küzdenie a választási kampány során. Meese „nem emlékszik“... A washingtoni szenátus jogi bizottsága meghallgatta Edwin Meese vallomását arról, hogy az 1980-as elnökválasztási kampányban milyen szerepet játszott Carter titkos választási dokumentumainak megszerzésében. A bizottság ezzel kapcsolatban egy héttel elhalasztotta a szavazást arról, hogy, Meeset kinevezzék-e igazságügyminiszterré. Edwin Meese Ronald Reagan elnök négy évvel ezelőtti választási kampányának egyik fő szervezője volt és azt állította, „nem emlékszik“ arra, hogy kézhez kapott volna valamilyen dokumentumokat az akkori elnök választási kampányának stratégiai tervéről. Az igazságügyi minisztérium tavaly kezdte az amerikai lapok hasábjain csak „paper- gatenak“ nevezett eset kivizsgálását. Az említett dokumentumok négy évvel ezelőtt lehetővé tették Reagan elnöknek, hogy a Carterrel lezajlott televíziós vitára az akkori elnök stábja által elkészített forgatókönyv alapján készüljön fel és politikai megfigyelők szerint ez a körülmény lényegesen befolyásolta az 1980-as elnök- választás eredményét. Az igazságügyi minisztérium az elmúlt hónapban nyilatkozatban szögezte le, hogy Reagan választási stábja nem követett el „büntetőjogi kihágást“. Harold Greene kerületi ügyész azonban más véleményen van és arra próbálja rávenni az igazságügyi minisztériumot, hogy az egész ügy kivizsgálásával bízzon meg egy különleges ügyészt. Meesenek azt az állítását, hogy a dokumentumokról „nincs tudomása“ kétségbe vonta Howard Metzenbau szenátor is, aki néhány dokumentumot közzétett, melyeken a címzet egy bizonyos Edwin Meese nevű egyén... (Č) bízható pentagoni forrásokra hivatkozva közölte, a salvadori-hon- durasi határvidékre két hónapon belül kétezer amerikai katonát küldenek a panamai támaszpontról. Az NBC szerint a 93. gyalogos zászlóaljhoz csatlakozik még több ezer hondurasi katona, hogy jelenlétükkel demonstrálják a salvadori jobboldali rezsim támogatását a baloldali partizánokkal szemben, akik a határ túloldalán szabadon tevékenykednek. A salvadori rezsim arra kényszerült, hogy tárgyalásokba kezdjen a három legjelentősebb állami vállalat több mint tízezer sztrájkoló alkalmazottjának képviselőivel. A sztrájk következtében akadozik az élelmiszer-ellátás, a vízszolgáltatás, és megbénultak a közszolgáltatások. A partizánok rádióadója szerint a kormány eredetileg a sztrájkolok elbocsátásával fenyegetőzött, sőt csütörtökön katonák foglaltak el több objektumot, melyek munkásai sztrájkolnak. Csakhogy a salvadori junta helyzete már annyira meggyengült, hogy kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a tiltakozó munkásokkal. NDK-MSZK Parlamenti tárgyalások (ČSTK) - Berlinben tegnap befejeződtek a megbeszélések a nyugatnémet szociáldemokrata parlamenti küldöttség és az NDK Népi Kamarájának képviselői között. Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójának aielnöke és Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának elnöke kiemelték a találkozó és a tárgyalások hasznosságát a két német állam kapcsolatainak normalizálódási folyamatára nézve. Nguyen Co Thach kéthetes körútja (ČSTK) - Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter tegnap kéthetes körútra indult, s ennek során felkeresi Indonéziát, Ausztráliát és a Thaiföldet. Az említett országokban tárgyalásokat folytat a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről és a délkeletázsiai helyzet békés rendezésének lehetőségeiről. A külügyminiszter útja is annak a jele, hogy Vietnam további erőfeszítéseket tesz az indokínai térség békéjének, stabilitásának és biztonságának megerősítése érdekében. Komoly diplomáciai viszály Athén és Ankara között Török hadihajók görög torpedórdmbolót lőttek az Égéi tengeren (ČSTK) - A NATO déli szárnyán ismét kiújult a hagyományos görög-török konfliktus. A két NATO-ország kapcsolataiban évek óta meglevő feszültség ezúttal ismét komoly diplomáciai viszállyá fajult. Görögország felszól ította Törökország athéni nagykövetét, hogy hagyja el az országot, és ugyanakkor hazarendelték Ankarából a görög nagykövetet. Athénban azzal indokolták a döntést, hogy csütörtökön az Égei-tengeren török hadihajók rálőttek egy görög torpedórombolóra. Dimitrisz Maroudasz kormányszóvivő az eset kapcsán kijelentette, hogy a görög hajó nem messze Szamothraki szigetétől görög felségvizeken tartózkodott, és a hajót a közelben hadgyakorlaton részt vevő török haditengerészeti flotta lőtte. A görög hajót nem érte találat. A kormány- szóvivő közölte, hogy Papandreu kormányfő elnökletével ülést tartott Athénban a szűkebb körű kabinet, és az ülésen úgy döntöttek, hogy fokozott harci készültségbe helyezik az Égei-tenger térségében tartózkodó görög egységeket. A görög kormány az Egyesült Államoknál is tiltakozott. Közöspiaci csúcs előtt Thatcher nem hajlandó kompromisszumra (ČSTK) - A Közös Piac lehetőségeit meghaladó módon él - jelentette ki Margaret Thatcher brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt képviselőinek ülésén. A brit kormányfő ezzel a közösség többi kilenc tagállamának gyakorlatilag olyan nadrágszíj- meghúzó intézkedéseket ajánlott, amelyeket kormánya foganatosít a brit lakosság körében azzal, hogy rendszeresen csökkenti a közjóléti kiadásokat. Thatcher beszédével ugyanakkor végérvényesen szertefoszlatta a közöspiaci országok azzal kapcsolatos illúzióit, hogy Nagy-Britannia az egy hét múlva sorra kerülő közösségi csúcstalálkozón mégis hajlandó lesz a komproArgentína távol marad (ČSTK) - Az argentin nemzet- védelmi miniszter bejelentette, hogy országa idén nem vesz részt azokon a hagyományos hadgyakorlatokon, amelyeket az Egyesült Államok haditengerészete tart közösen egyes latin-amerikai államok hadseregeivel. Raul Borras úgy nyilatkozott, hogy ezek a hadgyakorlatok részét képezik a latinamerikai kormányok ellen irányuló amerikai politikának. Arra szolgálnak, hogy szilárduljon az amerikai stratégák és a latin-amerikai országok hadseregeinek kapcsolata. Ez a Buenos Aires-i döntés a hadgyakorlatokról való távolmaradásról annak a bizonyítéka, hogy az argentin nép nem ért egyet az efféle akciókkal, amelyeknek semmi közük a latin-amerikai országok tényleges védelméhez. Ez bizonyosodott be a Mal- vin-szigetekért lefolyt háborúban, melyben az Egyesült Államok katonailag nyíltan Nagy-Britannia oldalára állt. misszumra, vagyis elfogadja a Közös Piac költségvetési reformját, de ugyanakkor lemond a brit költségvetési befizetés csökkentését célzó követeléséről. Thatcher ugyanis kijelentette, hogy változatlanul új és igazságosan „megállapított“ befizetési összegeket szorgalmaz, illetve a Közös Piac kiadásainak szigorú ellenőrzését követeli, de elsősorban az agrárkiadásokét. Közölte, hogy ha ezek a követelései nem teljesülnek, London nem egyezik bele a költségvetési kiadások Franciaország és néhány más tagállam által javasolt emelésébe. A jelek arra utalnak, hogy a közöspiaci csúcs előtt a londoni kormányt nem lehet kompromisszumkészségre bírni, és hiábavaló volt Helmut Kohl bonni kancellár múlt heti londoni látogatása során tett „rábeszélési“ kísérlete. események margójára? Spanyol-francia „halvita“ A Franciaország és Spanyolország között már évek óta csendben dúló „tőkehal-háború“ most rendkívül nagy viharba csapott át. Úgy tűnik, hogy Vizcaya öbölben tartózkodó két spanyol halászbárkára leadott francia „figyelmeztető“ lövések korántsem volt annyira ártatlan, mint ahogy azt Párizsban állították. Csütörtökön amputálni kellett az egyik megsebesített halász lábát, majd az újságírók meggyőződhettek arról, hogy a Valle-de-Acondo halászhajó jelentősen megrongálódott. Franciaországban évente több száz hasonló esetet jegyeztek fel, amikor spanyol halászhajók francia felségvizeken néztek zsákmány után. A Közös Piac és Spanyolország között több éven át tartó tárgyalások eredményeként 1980-ban megállapodás jött létre a francia vizeken halászó spanyol hajók számáról és a kifogott tőkehal mennyiségéről, de a halászok szempontjából ezek a számok semmit sem jelentenek. „Az én elődeim is itt halásztak és én sem fogok éhenhalni“ - mondotta az egyik feltartóztatott spanyol halászhajó kapitánya. A spanyol kormánykörök és a sajtó felháborodása olyan időpontban, amikor a madridi kormány mindent elkövet az ország közöspiaci belépése érdekében, előrevetíti annak lehetőségét, hogy Spanyolország esetleges csatlakozása után a spanyol-francia „tőkehal-vitával“ eggyel több lesz a közösségen belüli vitatémák száma. (ČSTK) KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten fogadta Rainer Barzelt, a Bundestag elnökét, aki nyugatnémet parlamenti küldöttség élén hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodik. A küldöttséget ugyancsak fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter. A BOLGÁR KP és az algériai Nemzeti Felszabadítási Front közötti együttműködési megállapodás jegyzőkönyvének aláírásával csütörtökön befejezte látogatását Algériában a bolgár pártmunkás küldöttség, Sztojan Mihajlovnak, a KB titkárának vezetésével. PHNOM PENHBEN március 6-8-án megtartotta hetedik értekezletét a Mekong folyó vizének hasznosításával foglalkozó laoszi, vietnami és kambodzsai részvételű bizottság. PAKISZTÁN északnyugati határtartományának székhelyén, Pe- savarban egy viharos kormányellenes tüntetést követően a rendőrség mintegy 140 diákot vett őrizetbe. A diákok szervezeteik betiltása ellen tiltakoztak. A perui rendőrség és az új főiskolai törvény ellen tiltakozó diákok összecsapása során több fiatalember életét veszítette, sokan megsebesültek és a letartóztatottak száma is nagy volt. Képünkön: a napokban rendezett limai diáktüntetés egyik sebesültje. (Telefoto - ČSTK)
