Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-06 / 56. szám, kedd

ÚJ szó 5 1984. III. 6. AKI IRÁNYÍT, ANNAK ELLENŐRIZNIE IS KELL Értékelték munkájukat a jnb kommunista dolgozói Nincs titka a jó kenyérnek ,,A kenyérsütésnek ugyanis van két vagy három nagy és úgyszólván szent titka. Az első titok a kovászkészítésnél szerepel: az előkészített anyagot állni hagyják a kisteknóben, és ott a teknő fedele alatt rejtett átalakulás megy végbe: meg kell várni, amíg a lisztből és a vízből élő kovász lesz. Aztán megdagasztják a tésztát és a kovászolófával belekeverik a kovászt: ez olyan, mint egy vallásos tánc, vagy mi. Aztán betakarják valami ruhával és megkelesztik: ez a második titokzatos átalakulás: a tészta méltóságteljesen emelkedik, duzzad és a ruhát nem szabad felemelni, nem szabad alája nézni... olyan szép és csodálatos ez, mint a terhesség... És a harmadik titok a sütés: az, hogy mi lesz a sápadt, puha tésztából a kemencében“ - a részlet Karéi Čapek A tú című elbeszéléséből való, s külön pikantériája, hogy egy vizsgálóbíró elmélkedik ily áhítattal a kenyérsütés művészetéről. Kenyeret mindennap vásárolunk, ízleteset vagy keletlent, égettet vagy félig nyerset - hol jót, hol rosszat, s olyankor szidjuk a pékeket. Van Kamočán (Komoča) egy ház. A kapu előtt reggelente kisebb tömeg várakozik, és van olyan nap, amikor este fél nyolc tájban is hogy jusson a friss kenyérből. Eredményes évet zártak az ér­sekújvári (Nové Zámky) járásban - állapította meg beszámolójában Pavol Trnka, a jnb pártalapszerve- zetének az elnöke az év eleji párt- gyűlésen, amelyen részt vett Ján Králik, az SZLKP KB tagja, a Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnöke és Jaromír Valen ta, a járási pártbizottság vezető titkára. A beszámoló külön kiemelte, hogy a járási nemzeti bizottság által irányított üzemek a jó munka- szervezés, a megfelelő anyaggaz­dálkodás eredményeként a múlt év végén három napig a megtaka­rított nyersanyagból dolgoztak, s így minden téren túlteljesítették tervfeladataikat. A kiskereskedel­mi hálózatba terven felül 2,86 mil­lió korona értékű árut adtak. A já­rási ipari vállalat a szocialista or­szágokba irányuló export tervét 2,3, a nem szocialista országokba pedig 52,7 százalékkal teljesítette túl. A helyi ipar egyébként a múlt évben tizenegy új és tizenhat in- novált terméket állított elő. Jónak mondhatók a lakossági szolgálta­tások, amiben a helyi nemzeti bi­zottságok kisüzemeinek is részük van, de amint a beszámoló is hangsúlyozta, a jövőben a meny- nyiség mellett nagyobb figyelmet kell szentelni a minőségnek. Teljesítette a tervét a helyi épí­tőipar és a vendéglátóipar is. A gazdaságos termelésre való tö­rekvés eredménye, hogy a járás üzemei a nyereség tervét 1,6 mil­lió koronával teljesítették túl, s az idén a múlt évhez viszonyítva több mint 50 százalékkal nagyobb nye­reséget akarnak elérni, elsősor­ban a differenciált bérezéssel és a jobb munkaszervezéssel. A szolgáltatások fejlesztése, ezt a vitában felszólalók is kiemelték, napjaink fontos követelménye. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az egyes szolgáltató létesítmé­nyek beindítását alapos felmérés előzze meg. Gazdaságtalan lenne például, ha a helyi nemzeti bizott­ság lakatosmú helyt létesítene olyan településen, ahol a szövet­kezeteknek már van ilyen műhe­lye. Járásszerte munkamegosz­tásra kell törekedni. Közel százmillió korona kiske­reskedelmi forgalmat kell elérnie a járás kereskedelmi hálózatának. E feladat teljesítése érdekében a kereskedelmi dolgozóknak nö­velniük kell saját készítményeik értékesítésének részarányát, s ezzel párhuzamosan a nyeresé­get is. Lehetőség nyílik az üzletek egy részének a korszerűsítésére, új kereskedelmi létesítmény vi­szont csak a járási székhelyen és a štúrovói termálfürdőben építhető - mutatott rá a beszámoló. Megál­lapította, hogy a hús- és a kenyér- ellátás terén tapasztalt fogyaté­kosságokat sikerült felszámolni, de ennek ellenére a kereskede­lemben még sok a javítanivaló. A pártbizottság beszámolója foglalkozott a lakásépítéssel is, megállapította, nagymértékben az egyéni építők érdeme, hogy a la­kásépítés tervét 102,3 százalékra teljesítették, 834 lakást adtak át rendeltetésének és 797 építését kezdték meg. Nem sikerült azon­ban teljesíteni a célberuházások tervét, a kivitelezők 3,1 százalék­kal lemaradtak a tervfeladatok tel­jesítésében, aminek következté­ben a fontos létesítmények egy részének átadási határidejét mó­dosítani kellett. Ugyanakkor a Z­akció beruházási részében a szó­ban forgó idő alatt a járásban huszonhat építkezést fejeztek be. Az eredmények taglalása mel­lett a beszámoló rámutatott arra, hogy az építkezések terén a lema­radások egyik oka a kivitelezési tervek hiányosságai. A jnb illeté­kes szakosztályain nem elég kö­vetkezetes és szigorú az ellenőr­zés. Ezt tette szóvá vitafelszólalá­sában Csanda András, a tervezési szakosztály vezetője. A szolgálta­tásokkal foglalkozva elmondta, hogy törekedni kell a gazdaságos­ságra, arra, hogy azok mindenkor megfeleljenek a lakosság igényei­nek, követelményeinek. Anna Volfová, felszólalásában a szociális szolgáltatásokat ele­mezte. Jozef Cibulka, a jnb alelnö­ke a közlekedés terén megoldan­dó feladatokról szólt. Eduard Rov- naník a bürokrácia elleni harc fon­tosságát hangsúlyozta, rámuta­tott, hogy többet kell az emberek közé járni, mert a személyes kap­csolatot semmi sem pótolhatja. A vitában felszólalt Ján Králik is, aki az ellenőrzés, a dolgozók kez­deményezésének fontosságát emelte ki. A beszámolóban és a vitában is sok szó esett a szervezeti életről, annál is inkább, mivel a jnb dolgo­zóinak negyven százaléka párttag. Az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság pártalapszervezetének év eleji pártgyűlése hozzájárul ah­hoz, hogy az idei év még sikere­sebb legyen. Nem szabad azon­ban szem elől tévesztenünk azt, hogy annak, aki irányít, ellenórznie is kell. NÉMETHJÁNOS A hatvanhárom éves Barta Bé­lát egy emlékezetes horgászás élete végéig keseríti. A háborúban pékként dolgozott - ez a szakmája -, de szenvedélyes horgász lévén, egyszer kézigránáttal indult a fo­lyóra. Büntetésből - mondván, hogy a lőszert ne a halakra paza­rolják - áttették a gyalogsághoz, s negyvennégy októberében egy támadásnál elveszítette a fél lá­bát. A háború után - hova is ment volna? - folytatta a mesterségét, mert a műhely - valamikor az apjáé - ott volt helyben, a há­zukban. ötvenegyben a pékséget álla­mosították, de Barta Béla és fele­sége folytatták a kenyérsütést - a kamocsai boltnak szállították a kenyeret, huszonöt éven át. Ket- ten dolgoztak napi 16-16 órát, egy fizetésért, havi 1700-1900 koro­náért.- Mert én nem voltam bejelent­ve - mondja a felesége -, csak úgy segítettem a férjemnek. Nem is tudom, hogyan bírtuk: naponta három mázsa kenyér, ötven darab mákos kalács és ezernégyszáz kifli... Hetvenhatban Barta Béla nyug­díjba ment, s a pékség - ott az udvarukban - elárvult - a kemen­cék kihűltek. A nemzeti bizottság azonban szerette volna, ha a falu­ban ismét sütnek kenyeret, kár nem kihasználni a lehetőséget, ezért rábeszélték Bartáékat, foly­tassák a mesterséget. Hét év után befűtötték a kemen­céket. xxx • Hogyan fog hozzá a kenyér­sütéshez? Barta Béla megütközve néz rám: - Hogyhogy hogyan fogok hozzá? Este tizenegykor beková- szolunk, és...- ... mindennap reggel fél négykor kelünk - vág közbe a fe­leség. - Négy-öt zsákból sütünk, de van olyan nap, amikor kilenc­ből. Átszitálom a lisztet...- ... én meg azalatt begyújtom a kemencét, és megyek dagasz­tani. Sok-sok apró fortélya van a ke­nyérsütésnek. Télen például lisz­tet a kemence alá teszik, hogy melegedjen. Mert nagyon hideg liszttel nem lehet dolgozni. Nyáron viszont, amikor a liszt melegebb, jóval hidegebb vízzel kell dagasz­tani. S a liszt sem egyforma. Ahány szállítmány, mind más mi­nőségű. A lisztet is ki kell ismerni.- Es rendesen ki kell dolgozni a tésztát, de túl se szabad da­gasztani, mert a gép könnyen el­szaggatja a sikérszálakat. • Miből tudja, hogy elóg a da- gasztás?- Én azt megérzem. Utána egy fél órát várok, majd géppel átsté- szolom a tésztát, megint várok félórát, még egyszer átstészolom, és megyünk a táblához. Minden egyes kenyeret meg­mérnek - háromkilósakat sütnek szakítják, kelesztik, aztán a ke­mencébe vetik. De az sem mind­egy, milyen meleg a kemence.- Benézek a kemencébe, s lá­tom, elég tüzes-e. • Miből látja?- Amikor az ember fűteni kezdi a kemencét, fekete, kormos a bol­tozata, s ha rendesen kifűti, kife- héredik. Hatvanévesek a kemen­céim, de jó állapotban vannak, vigyázok rájuk. Ha nagyon erősre felfűtöm, a lapátra rákötök egy zsákot, vagy valamilyen rongyot, vízbe mártom és áttörülöm vele egy kicsit, lehűtöm azt a részt, ahol erősen süt. A kenyeret, ha kiveszik a ke­mencéből, lemosdatják, és jöhet­nek a kenyérvárók. Akik egyre többen vannak. Volt olyan, aki au­tóval jött, s elvitt nyolc kenyeret - de Bartáék bármilyen szívesen is adnák, nem tehetik meg, hogy a falubelieknek ne jusson. Miért van az, hogy a jó kenyér híre futótűzként terjed, s hajlandók érte sorba állni az emberek? S egyáltalán, van-e titka a jó ke­nyérnek?- Nincs semmi titok. Minden ke­nyérsütés alapja a kovász. Leg­alább öt órát kell érnie. A gyen­gébb minőségű liszten meg úgy segít a pék, hogy megerősíti a tésztát. Ha azt akarja, hogy a tészta szívósabb legyen, hide­gebb vízzel dolgozik. Nincs semmi titka a jó kenyér­nek, állítja a Barta házaspár. Csu­pán annyi, hogy jól ki kell dagasz­tani, jól ki kell sütni a kenyeret, hogy ne maradjon nyers, nyúlós; nagyon egyszerű dolog, csak érte­ni kell hozzá. Meg szeretni a mesterséget. Mert Barta Béla arra büszke, hogy hétévi szünet után sem rontott el egyetlen kenyeret. „Olyan szépre sikerültek, mintha előző nap hagy­tam volna abba.“ KOPASZ CSILLA Folyamatos tervteljesítés Az elmúlt esztendőben a kö- zép-szlovákiai kerület valamennyi járása leljesítette tejeladási köte­lezettségét, amire a korábbi évek­ben alig akadt példa. Különösen a déli járások eredményei javultak örvendetesen. Látványos volt a fejlődés a ri­maszombati (Rimavská Sobota) járásban is, ahol 1 millió 800 ezer liter tejet adtak el terven felül. Ezt pedig nem az állomány, hanem a hozamok növelésével érték el. Tavalya rimaszombati és a loson­ci (Lučenec) járást komoly aszály­kár érte, így a tervezett takar­mánymennyiséget nem sikerült betakarítani. Sokan attól tartottak, hogy ennek következtében a téli és a kora tavaszi hónapokban visszaesés következik be a tejter­melésben. Nos, nem így történt. A kialakult helyzetről mindeneset­re az említett járások mezőgazda­sági igazgatóságának illetékes szakembereitől várjuk a részlete­sebb tájékoztatást.-A borúlátó jóslatok ellenére szerencsére nem következett be törés járásunk tejtermelésében - mondotta Juraj čaja, a Losonci Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság zootechnikusa. - Igaz ugyan, hogy a rétek és a szántóföldi ta­karmánynövények második ter­mése meg sem közelítette a várt mennyiséget, ám a pótlólagos for­rások - a cukorrépa, kukorica stb. melléktermékeinek - felhasználá­sával a szükséges takarmány­készlet nyolcvan százalékát sike­rült bekészíteni. A hiányzó meny- nyiséget vásárlással, az élelmi- szeripari hulladékok és a szalma felhasználásával pótolták a gaz­daságok. Csupán egyetlen gazdaság, a sok kaszálóval rendelkező látkyi földművesszövetkezet volt képes teljes önellátásra, viszont az átlag­szintnél is kevesebb tömegtakar­mány termett Uhorskében, Rát- kán, Cinobaňában és Buzitkában. Az egy számos állatra jutó 2,67 •tonna takarmány, ha nem is bősé­gesen, de azért elegendő lesz az újig. Hogy a mezőgazdasági üze­mek többsége jól sáfárkodik f a meglévő takarmánnyal, ezt eddi­gi eredményeik bizonyítják. Nap­jainkban a járás 14 nagyüzeme közül nyolc ugyanis túlteljesíti, hat pedig alig valamivel marad el terv­feladataitól, s ez összességében a napi feladatok túlteljesítését je­lenti. Különösen a galsai (Holiša) és a poltári szövetkezetek ter­meléseredményei dicséretesek, s nem lehet ok panaszra a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságban és a tomašovcei földművesszö­vetkezetben sem. Ezzel szemben Cinobaňában komoly nehézsé­gekkel küzdenek. A rimaszombati járásban is biz­tatóbb a helyzet a vártnál, s a fel­adatok 2 százalékkal való túlteljesí­tése azt jelenti, hogy a gazdasá­gok naponta általában 4-6 ezer literrel értékesítenek többet a ter­vezettnél - mondotta dr. Ján Sla­bej, a járási mezőgazdaság fözoo- technikusa. - Különösen a Gesz- tetei (Hostice) Efsz-ben kezdték jól az esztendőt, ahol a napi fejési átlag meghaladja a 7,8 litert egy tehéntől, s ugyancsak jóval hét literen felüliek a napi hozamok Jánosiban (Rimavské Janovce). Az élenjárók eredményeinél is ör- vendetesebb az egykori sereghaj­tók felzárkózása; a Šafárikovói Ál­lami Gazdaság most naponta 2500 literrel értékesít többet, mint tavaly ilyenkor. A lemaradók hely­zetével is elég gyakran foglalko­zunk. Sajnos legutóbbi sajógömöri (Gemer) és lénártfalvi (Lenartov- ce) látogatásunk is arról győzött meg, hogy az említett gazdasá­gokban nagyon kevés a takar­mány, amiről nem elsősorban az állattenyésztési ágazat dolgozói tehetnek. A megoldás kulcsa tehát a növénytermesztők kezében van, s ezt mielőbb és minden szinten tudatosítani kell. Az idei feladatok ugyanis nem akármilyenek; nagy­jából a tavalyihoz hasonló állo­mány mellett 2,6 millió literrel kell növelni a termelést, mely járási méretben már meghaladja az évi 50 és fél millió litert. Az esztendő tehát jól kezdődött, s a feltételek adottak az igényes feladatok telje­sítéséhez. Reméljük, a folytatás­ban sem kell majd csalatkoz­nunk. -h.a­A nymburk melletti semicei mezőgazdasági vállalat zöldségpalán­tákat termeszt a nymburki járás más mezőgazdasági vállalatai számára, sőt az itt termelt palántákból jut Csehország más körzete­ibe is. A képen: a vállalat dolgozóinak hasznos segítőtársa, a BS 2-es automata csomagológép. ... . . _ , (Jaroslav Hajzlar felvetele - CTK) Még ebben az évben több mint 150 ezer széket, padot és fotelt fog gyártani az új vranovi Bukóza bútorgyár, amely jelenleg próbaüze­mei. Jövőre ezt a mennyiséget megháromszorozza, és már 28 fajta bútordarabot fog gyártani. A képen: Michal šeba a bútorelemeket munkálja meg. (Milan Krajňák felvétele - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents