Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-01 / 52. szám, csütörtök

I VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG j A Közös Piac gondjai KOMMENTÁLJUK -­Mi ért és hogyan? Akárcsak az üzemek pártszervezeteinek év eleji taggyűlé­sén, a Vágmenti Gépgyárak Kolárovó-i motorkerékpárokat gyártó üzemében is, gyakran szerepelt ez az ismert megfo­galmazás: a pártmunka sajátos eszközével. Főleg a minőség javítását szolgáló szemléletformálással kapcsolatosan. A pártmunka, a politika sajátos eszköze ebben az adott feladatban - a minőség javításában - mindenekelőtt a rend­szeres, őszinte, közérthető, nagyon konkrét információ, ami­vel az agitátorok szolgálnak a dolgozóknak. Az, hogy az üzemi pártbizottság, s nem utolsósorban a termelésért fele­lős kommunista gazdasági vezetők, az agitátorok ismerik a konkrét tennivalókat, a rész és az egész összefüggéseit, a miértet és a hogyant is. Jól ismerik, közérthetően, cselek­vésre késztető módon megmagyarázzák. Ha jói akarnak dolgozni a műhelyben, feltétlenül tudniuk kell az ott dolgozóknak, hogy a motorkerékpár, melyet összeszerelnek, milyen piacra megy, mi a vevő igénye. így például a csomagolóban tudniuk kell azt is, hogy a Kanadába küldendő motorkerékpárok ládákba rakásakor még a borító­lapot rögzítő deszkapánt helyes irányban való felszögelésére is ügyelni kell. Fontos ez a kanadaiaknak, mert a ládák szállításakor, emelésekor a deszkapántnak szerepe, rendel­tetése van, számukra nem mindegy, hogy miként elhelyezve szógelték fel. Egyébként pedig át se veszik a ládákba rakott motorkerépkárokat, még ha oly kiváló minőségű gyártmá­nyok is, ha azt a deszkapántot hibásan elhelyezve szögelték fel. Persze, nem az üzemi pártbiztottság, nem az agitátor feladata a technológia, ebben az esetben a felszögelés módjának az ismertetése. Ám annak megértésében igenis nagy szerepe van, hogy konkrétan mit jelent a változó piacpolitika, a korszerűség fogalma, s mit kell tenni azért, hogy megfeleljen egy-egy gyártmány, egy-egy küldemény a követelmenyeknek. Politikai feladat az is, hogy a pártbizottság, az agitátorok figyelemmel kísérjék: a jogos igények mellé megteremtet­ték-e a feltételeket, megkapja-e a munkás, a vezető, kiemelkedő munkájáért az elismerést, illetve a hanyagságot mindjárt ott, helyben, szóvá teszik-e? A feladatok differenciáltak. Más a tennivalójuk azoknak, akik a csomagolóban irányítják és szervezik a ladaszogežok munkáját, más tennivalójuk van azoknak a műszaki értelmi­ségieknek, akik például az M-210-es típusú Babetta motorke­rékpárok fejlesztési koncepcióját dolgozzák ki, s ismét más azoké, akik egy-egy részfeladatot kapnak a termelőmunká­ban, legyenek vezetők vagy gépen dolgozók. Más tehát az igény, az elvárás, más az ismeretek szintje, s ehhez a politikai munkában is igazodni kell. Tavaly az üzemben a pártbizottság kezdeményezésére agitációs központot létesítettek. Működése, az elért eredmé­nyek ellenére sem elég hatékony, állapította meg beszámoló­jában a pártbizottság, és a differenciált feladatokkal kapcso­latosan utalt az agitációs tevékenység jobb megszervezésére. Egy-egy agitátor nem ismerheti a sokszáz fős gyári kollektíva szerteágazó munkájának egészét. Éppen ezért kell az agitá­ciós feladatok elosztásánál számításba venni, hogy ki, milyen munkaterületet ismer leginkább, hol tudja legjobban kamatoztatni politikai tudását, hely- és emberismeretét. Ugyanis, a kérdésre - Miért és hogyan? - mindegyik munka­helyen, mindegyik műhelyben közérthető választ kell adniuk az agitátoroknak, a kommunistáknak. HAJDÚ ANDRÁS A kutatás tárgya: az egyéni kistermelés Azok a statisztikai eredmények, amelyeket ez év januárjában tet­tek közzé a Közös Piac brüsszeli székhelyén, nem tartoznak a leg­jobbak közé. Növekvő munkanél­küliség és infláció, a mezőgazda­sági politika ellentétei, állandó pénzügyi gondok, Japán és az Egyesült Államok közti növekvő gazdasági ellentétek - ezek a je­lenlegi legégetőbb gondok, ame­lyeket a Közös Piac tagállamainak meg kell oldaniuk. A januári statisztikai jelentések szerint tavaly a munkanélküliek száma 760 ezerrel növekedett, s így decemberben több mint 12,5 millióan voltak munka nélkül a Kö­zös Piac tíz tagországában. A munkanélküliek számát tekintve Nagy-Britanniá áll az első helyen, ahol több mint 3 millió ember van állás nélkül. Olaszországban csaknem 3 millió, az NSZK-ban pedig 2,4 millió a munkanélküliek száma. Nyugtalanító a fiatalok közül ki­kerülő munkanélküliek számának növekedése; ennek a korosztály­nak a tagjai szinte sehol sem tud­nak elhelyezkedni. Számuk tavaly csaknem elérte az 5 milliót, ami a munkanélküliek 40 százalékát teszi ki. A munkanélküliek számá­nak növekedése sokkal nagyobb ütemet ért el, mint azt a közgazdá­szok előrejelezték. Ugyanis azt feltételezték, hogy a munkanélkü­liek száma csupán ez év végén lépi át a 12 milliót. Nagy bizonytalanságot vált ki az infláció növekvő mértéke is. A Közös Piac tagállamaiban a fo­gyasztói árak átlagban 8,2 száza­lékkal, Görögországban pedig 20 százalékkal növekedtek. A politikai megfigyelők nagy fontosságot tulajdonítanak a Kö­zös Piac decemberi ülésének és annak a ténynek, hogy a tárgyalá­sok sikertelensége negatívan hat a gazdasági közösség idei tevé­kenységére. Mint ismeretes, he­ves viták folynak a Közös Piac költségvetését illetően. A tervezett 25 milliárd dollár kétharmadát a mezőgazdasági politika megva­lósítására irányozzák elő, miköz­ben a londoni kormány a Közös Piac költségvetésébe történő befi­zetésének csökkentését kéri. Nemrégiben a Sunday Times brit napilap azt írta, hogy ha az angol kormány kérésének a költségve­tés reformját illetően nem tesznek eleget, Nagy-Britannia kész csőd­be juttatni a Közös Piacot. Új aranybánya A Johannesburg Consolidated Investiments tröszt . bejelentette, hogy Transvaal tartományban Krugersdorf városka közelében megnyitották a Dél-afrikai Köztár­saság újabb aranybányáját, mely­nek felszerelése 375 millió dél­afrikai fontba került. Számítások szerint 1987 és 2013 között a bá­nyában majd 434 tonna 5,7 milli­árd délafrikai font értékű aranyat termelnek ki. A bányaügyi minisztérium köz­lése szerint a Dél-afrikai Köztársa­ság negyven aranybányájában 400 ezer ember dolgozik. 1980- ban 672,8 tonna és 1981-ben 655,7 tonna aranyat bányásztak. A vállalatirányítás korszerűsítése a Szovjetunióban Az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának legutóbbi határozata szerint azt a több vállalatnál január 1 -ével - kísérleti jelleggel - bevezetett irányítási rendszert, amelynek cél­ja a hatékonyság növelése, kiter­jesztik az oroszországi föderáció­ban több, a baskír és komi auto­nóm köztársaságban pedig vala­mennyi lakossági szolgáltatásokat végző vállalatra. Az intézkedés ré­sze annak a komplex programnak, amelynek célja a lakosság fo­gyasztási cikkekkel való jobb ellá­tása és a szolgáltatások minősé­gének javítása. Az érintett vállalatoknál csök­Franciaország, amely ez év janu­árjában Görögországtól átvette a Közös Piac Minisztertanácsának elnökségét, arra törekszik, hogy a tíz ország legégetőbb problémáit megoldja. A bizonytalanság és a viták légkörében viszont ez nem egyszerű feladat. Főként, ha fi­gyelembe vesszük, hogy Spanyol- ország és Portugália Közös Piac­ba való felvételének kérdése sem megoldott. Az Európai Gazdasági Közös­ségben lezajló eseményeket nagy figyelemmel kíséri a washingtoni kormány. A dollár árfolyamának emelkedése befolyásolja a kőolaj és más termékek behozatalának drágulását a gazdasági közösség egyes országaiban. Ennek követ­keztében növekszik a tagállamok eladósodása és az ipari tőke Eu­rópából az Egyesült Államokba vándorol. Az amerikai kormány, hog\/ a hazai monopóliumokat A korlátozott energia-, nyers- anyag- és munkaerő-forrásokkal rendelkező NDK-ban a gazdasági növekedés elképzelhetetlen olyan szerkezetátalakítási gazdaságpo­litika nélkül, amely rugalmasan reagál főleg a külgazdasági felté­telekre. Bizonyos termelési ága­zatok ezért az NDK-ban jelentős előnyt élveznek. Ezek közé tarto­zik az energetika (mindenekelőtt a barnaszénjövesztés) és az elektrotechnika az elektronikával együtt. Míg a növekvő barnaszén­jövesztés a hazai energetikai ala­pot gyarapítja, az elektronika fej­lesztése az egész népgazdaságra ösztönző hatással van, és jelentős szerepet tölt be az exportban is. A múlt évi eredményekből kitű­nik, hogy a mikroelektronika ki­használása és az ipari robotok bevetése lehetővé tette a ter­melés hatékonyságának növelé­sét és až élőmunka-igényesség csökkentését, illetve egész terme­lési folyamatok korszerűsítését. Az elmúlt év az NDK számára továbbra is a gyors ütemü fejlő­dést jelentette (a nemzeti jövede­lem növekménye 4,4 százalék volt), amit egyebek között az anyag- és élőmunka-igényesség csökkentése tett lehetővé. Legna­gyobb mértékben azonban hosz- szabb távon a mikroelektronika ki­emelt fejlesztésére irányított tudo­kentik a kötelező tervmutatók szá­mát és növelik a vállalat önállósá­gát. (gy például a jövőben a válla­latok szabadon rendelkezhetnek a nyereségnek azon hányadával, amely az állami költségvetésbe történt befizetés után fennmarad: a szakszervezetekkel egyetértés­ben maguk döntenek arról, hogy ezt az összeget milyen arányban fordítsák termelési célokra, vagy dolgozóik szociális ellátásának ja­vítására. A kísérletbe bevont vállalatok­nál olyan bérgazdálkodási rend­szert vezetnek be, amelyben a bé­rek jobban igazodnak a végzett teljesítményhez, egyben lehetővé teszik, hogy a dolgozók szélesebb körben juthassanak kiegészítő jö­vedelemhez a vállalatnál munka­időn kívül végzett munkával. Ugyanakkor a jövőben nyugdíja­sok és háztartásbeliek - akár részmunkaidőben is - munkát vál­lalhatnak az érintett szolgáltató vállalatoknál, s erre az, egyetemi és főiskolai hallgatóknak is lehető­séget nyújtanak. Gabonatermési kilátások A FAO most közzétett jelentése szerint a világ gabonatermése az 1983-84-es mezőgazdasági idényben a korábbi becsléseknél kisebb mértékben, várhatóan 5 százalékkal marad az egy évvel korábbi szint alatt. Ugyanakkor - állapítja meg a jelentés - búzá­ból a korábbinál 6 millió tonnával több, összesen 492 millió tonna megvédje a külföldi befolyástól, érdekvédelmi korlátokat emelt törvényerőre, melyekkel egyre in­tenzívebben akadályozza meg a külföldi áruk beáramlását. Az említett intézkedések közül példa­ként megemlíthetjük a hosszan tartó ,,acélháborút“. Mindamellett a Közös Piac tagállamai közt még nem tisztázott az Egyesült Álla­mokkal, mint szövetségessel és konkurrenssel való kapcsolat. Jóllehet az Európai Gazdasági Közösség brüsszeli székhelyén egyre több ülésre kerül sor, az ellentéteket eddig még nem tudták megoldani, sót, azok tovább mé­lyülnek. Ez a tény arról tanúsko­dik, hogy az Európai Gazdasági Közösség, mint a kapitalista or­szágok szövetsége továbbra is a mai kapitalizmusra jellemző megoldhatatlan problémák közép­pontja marad. mányos-múszaki haladás járult hozzá ezekhez az eredmények­hez. A félvezető elemek és az elektronikai alkatrészek gyártása 36 százalékkal növekedett, a ma­nipulátorok és a robotok gyártása 18 százalékkal. A robotok gyártá­sa és termelésbe való bevezetése állandóan fokozódik. Az elektro­technikai és az elektronikai terme­lés az idén is gyorsabb ütemben növekszik, mint az egész ipar ter­melése, mégpedig kétszer gyor­sabban. Ugyanakkor azonban nem csupán műszaki kérdésről van szó. Az NDK-ban szerzett tapasztalatok szerint egy robot át­lagosan 2,5 dolgozót helyettesít, ami azt jelenti, hogy bevetésük valamilyen módon több mint 100 ezer dolgozó munkafeltételeit érinti. Ha pedig figyelembe vesz- szük a különböző ésszerűsítési intézkedéseket, beleértve a mikro­elektronika érvényesítésének eredményeit is, akkor kiderül, hogy mintegy 400 dolgozó munká­jában - s így munkakörében - vár­ható a legközelebbi években vál­tozás. Az NDK-beli közgazdászok hangsúlyozzák, hogy a mikro­elektronika alkalmazása nem ve­zet munkanélküliséghez, hanem hozzájárul, hogy az embernek ne kelljen nehéz fizikai, illetve egészségre ártalmas munkát vé­geznie. (HN) termésre lehet számítani, s a ked­vező időjárási feltételek alapján a következő idényben ennél is többre, elsősorban a Szovjetunió­ban és az Egyesült Államokban Ez utóbbi kedvezően hat majd ki a gabonatartalékok alakulására, amelyek a most záruló idényben 20 százalékkal csökkentek, s csak mintegy egyhatodát teszik ki az éves világfogyasztásnak. Ahhoz, hogy a fejlődő országok számotte­vő részét ne fenyegesse élelme­zési katasztrófa, csupán a nem takarmánygabona-tartalékokat 10 millió tonnával, legkevesebb 130 mjjlió tonnára kellene emelni, bár számos országnak így is az eddi­ginél nagyobb élelmiszersegélyre lesz szüksége. Búzatermesztési program Törökországban A török kormány az utóbbi tíz esztendőben számos rendszabály bevezetésével szorgalmazza a búza terméshozamának a növe­lését. Azóta sikerült az egy tonnás hektárhozamot 1,8 tonnára növel­ni. Újabb gazdagon termő fajtákat nemesítettek ki, melyek kiválóan alkalmazkodnak a helyi feltételek­hez. A tengerparti körzetekben a tavaszi búzából hektáronként 4,5 tonnát is betakarítanak, de az ország középső területein őszi bú­zát termelnek. Az utóbbi években Törökországban kilencmillió hek­tárról mintegy 15 millió tonna bú­zát takarítottak be. (Forrás: Azija is Afrika, Figyelő) A falu és a mezőgazdaság szo­ciológiai kutatásának fejlesztése egyrészt a tudományág el­méleti-módszertani kérdéseinek, másrészt pedig az időszerű társa­dalmi kérdéseknek a megoldásán alapszik. Ez utóbbiak közé sorol­ható az egyéni kistermelés, mely­nek szélesebb összefüggésekben való vizsgálatára több kutatóinté­zet és tudományos munkahely for­dít napjainkban figyelmet. A vizs­gált gazdálkodási mód hazánk­ban főleg a vidéki típusú falvakban (melyek lakosainak száma nem éri el az 5000-et) összpontosul. Amennyiben az e téren végzett munka arányát vesszük alapul, az egyes társadalmi osztályok közül e tevékenységnek legnagyobb je­lentősége a szövetkezeti földmű­vesek életében van. Az 1979 -1980-as időszakban végzett kutatások eredményei alapján Szlovákiában a földművesszövet- kezeti tagok naponta átlagosan 4,5, a munkások 2,8 és az alkal­mazottak 1,1 órát fordítanak e te­vékenységre. A földmúvesszövet- kezeti dolgozókhoz hasonló időt töltenek ilyen munkával a nyugdí­jasok is. Hazánkban a vidéken élők többsége ma a munkásosztályhoz tartozik. Ebből következik, hogy az egyéni kistermelésben is ők adják a legtöbb munkaerőt. A szövetke­zeti földművesekre, akik a vidéki lakosságnak csak a töredékét ké­pezik, az egyéni kistermelésre for­dított összidóból szintén a töredé­ke jut. E tekintetben megelőzik őket a nyugdíjasok, a munkások, sőt az alkalmazottak is. Az egyéni kistermeléssel foglalkozók fő for­rását tehát nem a vidéken élő mezőgazdasági dolgozók képezik, hanem a tartósan falun élő nyug­díjasok és a nem mezőgazdaság­gal foglalkozók. Az egyéni kistermelők többet termelhetnének, ha javulnának termelési feltételeik. Példa lehet erre az utóbbi években fejlődés­nek indult szerződéses állattartás. Míg 1978-ban az egyénileg gaz­dálkodóktól 14 518 tonna vágóál­latot vásároltunk fel, 1980-ban már 21 865 tonnát. A szociológiai kutatások bizo­nyítják, hogy e tevékenység fő ösztönző tényezője a család friss élelemmel való gyors és jó ellátá­sa, s az élelmiszerhulladék gazda­ságos hasznosítása. Az egyéni kistermelésben dolgozóknak csu­pán egy kis hányada foglalkozik úgy ezzel a munkával, hogy azzal a család bevételeit növelje. Az idősebbek, főleg a nyugdíjasok ilyen irányú tevékenységét az esetek zömében a szokás moti­válja. A hobbi, mint motivációs tényező napjainkban nagyon kis arányú. , Hogy milyen aktív az egyéni kistermelő, függ a kortól, a művelt­ségtől és az életmódtól is. Megál­lapították, hogy többnyire az idő­sebb korosztályok tagjaiból kerül­nek ki. A felmérések szerint e te­vékenység iránt mind több érdek­lődést kezdenek tanúsítani a fiata­labbak és a magasabb képzettsé­gűek is. Ezt az érdeklődést - a fiatalok esetében - gazdasági-jogi intéz­kedésekkel is támogatják. Ugyan­akkor arra van szükség, hogy biz­tosítsuk az ily módon megtermelt javak értékesítését, és meg kell teremteni e tevékenység anyagi- műszaki alapját. Dr. ELEONÓRA WEBEROVÁ kandidátus INNEN - ONNAN PAVEL HOVORKA Továbbra is előtérben a mikroelektronika ÚJ SZÓ 4 1984. III. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents