Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-01 / 52. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT l ÚJ szú 5- <984. III. 1. EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK Óvodák és bölcsődék Több segítségre van szükség a munkáltatók részéről Magasabb szintű egészségvédelem Új rendelők • Gondoskodás a gyerekekről és az idősekről Járásunkban fokozott figyelmet szentelünk a gyermekintézmé­nyek hálózata fejlesztésének. A XVI. pártkongresszus azon ha­tározatának teljesítése során, hogy hároméves korig a gyerme­kek 22 százalékát helyezzük el a bölcsődékben, a 3-5 éveseknek pedig a 88 százalékát az óvodák­ban, gyakran ütközünk nehézsé­geken. Véleményünk szerint első­sorban a vállalatoknak, az üze­meknek és a szövetkezeteknek kell nagyobb gondot fordítaniuk a bölcsődék, óvodák hálózata bő­vítésére. Erre a járási székhelyen van a legnagyobb szükség. Az épülő létesítményeket is mielőbb be kell fejezni, mivel Nagykürtö­sön (Veľký Krtíš) jelenleg a böl­csődékben 220 gyermeket, az óvodákban pedig 160 gyermeket nem tudnak elhelyezni. Az új gyer­mekintézmények gyorsabb üzem­behelyezésével kell lehetőséget teremtenünk az ötévesek óvoda­látogatásához. Azt szeretnénk elérni, hogy a cigánygyermekek 85 százaléka járjon óvodába. Ez­zel is elősegítenénk számukra a nem megfelelő családi környe­zetet pótló jobb nevelési feltételek megteremtését. 1978-tól a szlovák tanítási nyel­vű, 1979-től pedig a magyar taní­tási nyelvű bölcsődékben, illetve óvodákban is új koncepció szerint végezzük a nevelómunkát. összesen öt bölcsődénk van, amelyekben 168 apróság helyett 195-ról gondoskodnak, a további öt bölcsődei részlegen pedig 90 helyett 120 gyermeket helyeztek el. Ha el akarjuk érni a 22 százalé­kos elhelyezési arányt, 1984-ben Járásunkban a háború után egészen a 6. ötéves tervidőszak kezdetéig nagyon kevés óvoda és bölcsőde volt és felszereltségük sem volt megfelelő. Az 5. ötéves tervidőszak végén a járásban a 3-5 éves gyermekek 64 száza­léka járt óvodába. Ebben az időben az óvodák és bölcsődék ideiglenes helyeken, régi épületekben, az alapiskolák tantermeiben, esetleg családi há­zakban, "régi kastélyokban működ­tek. Az óvodákban a gyerekek nem részesültek egésznapos ellá­tásban és kevés kivétellel nem voltak szociális berendezéseik. A párt és állami szervek már ekkor is mindent megtettek a hely­zet javításáért, szem előtt tartva a gyerekek egészségi állapotát. A 4. és 5. ötéves tervidőszak fo­lyamán ideiglenes, olcsó épülete­ket építettek 11 községben. Ezek használatát 15 évre tervezték, de még ma is üzemeltetjük őket. Ilyen van Csúzon (Dubník), Koltán, Fü­rön (Rúbaňban), Barton (Brúty), Štúrovóban, Tardoskedden (Tvrdošovce), Pozbán, Udvardon (Dvory nad Žitavou), Dolný Óhaj­ban és Bényben (Biňa). Ezek kö­zül néhányat felújítottunk, és így a további évtizedben is használ­hatók még. 1970 után gyorsabb ütemben épültek a lakótelepek. A CSKP kongresszusai rámutattak a fiatal nemzedék nevelése tökéletesíté­sének fontosságára, s kitűzték azt a feladatot, hogy a lehető legtöbb 3-5 évest helyezzük el az óvodák­ban. Ennek alapján a lakótelepe­ken épülő gyermekintézményeken kívül óvodák és bölcsődék épültek a Z-akcióban. A vállalatok is töb­bet építettek és számos régi épü­letet korszerűsítéssel, bővítéssel tették alkalmassá a gyermekek egésznapos ott-tartózkodására. Napjainkban szembeötlő a fej­lődés a Z-akcióban és a vállalati gyermekintézmények bővítése te­rén. Azok a vállalatok, amelyek­nek nem volt elegendő pénzük saját óvodák építésére, közös be­ruházásokat valósítanak meg a nemzeti bizottságokkal. Az így felépített gyermekintézményeket 473, 1985-ben pedig 462 gyer­meknek kell helyet biztosítani, je­lenleg viszont csupán 258 hely áll rendelkezésünkre. A városi nem­zeti bizottságnak szorosabban együtt kell működnie a Dolina Bá­nya és a Piéta vállalat vezetőivel. Az említett munkahelyek dolgozói­nak gyermekei ugyanis a lakóhe­lyük szerinti bölcsődéket látogat­ják, s a munkáltatók sem jelenleg, sem a jövőben nem tervezik gyer­mekintézmény építését. A Közép II. lakótelepen épülő gyermekin­tézménynek ugyan a Piéta nevet adták, de az a komplex lakásépí­tés keretében készül. Szükség­megoldásként mintegy 100 gyere­ket átalakított lakásokban helye­zünk el a bánya, a Piéta, a ven­déglátóipari üzem, a Jednota fo­gyasztási szövetkezet és az Ag- rostav vállalat közreműködésével. ötvenöt óvodában a jelenlegi tanévban 1930 gyermeket helyez­tünk el, tehát a három-hatévesek 82,5 százalékát. A 235 cigány- gyermek közül viszont csak 106 jár óvodába, ami csak 45,1 száza­lékos arány. Az előző években az ötévesek számára előkészítő osz­tályokat szerveztünk, de tapaszta­lataink nem kedvezőek, mivel a foglalkozásokat nem látogatták rendszeresen. A járási székhelyen kívül Apát­újfaluban (Opatovská Nová Ves), Busán (Bušince) és Závadában kevés az óvodai férőhely. A többi községekben jónak mondható a helyzet, sőt a kis lélekszámú falvakban nincsenek is kihasznál­va a meglévő helyek. Járásunkban 14 üzemi illetve szövetkezeti óvoda működik: azután maguk üzemeltetik és kar­bantartásukat is megszervezik. Az elmúlt években így nyolc gyer­mekintézmény épült az érsek- újvári (Nové Zámky) Elektrosvit, a štúrovói papírgyár stb. közremü-i ködésével. Maga a papírgyár két óvodát épített 8 tanteremmel. Az üzemek 8 óvodát saját költségü­kön korszerűsítettek, így többek között a Remesloslužba, az Elekt­rosvit, a Milex, a Csehszlovák Gépkocsifuvarozási Vállalat, vala­mint a városi és a járási nemzeti bizottság. A közös beruházások­hoz több egységes földmüvesszö- vetkezet is csatlakozott, A szövet­kezetek azonban egyelőre nem üzemeltetnek maguk egy gyer­mekintézményt sem. Az állami költségvetésből a komplex lakásépítésen kívül óvoda épült Nagylóton (Veľké Lovce) és Szímón (Zemné). A 6. ötéves tervidőszak végén a 3-5 évesek 82,6 százaléka járt óvodá­ba, ezt az arányt a mostani terv­Vállalatunknál a dolgozók gyer­mekeiről való gondoskodást a szakszervezet üzemi bizottsá­gával és a III. városkerületi nem­zeti bizottsággal együttműködve, támogatásukat és segítségüket él­vezve oldjuk meg. Az első vállalati gyermekintézményeket még 1965-ben helyeztük üzembe. Ezek azonban idővel - természe­tesen - kevésnek mutatkoztak, ezért két-három évvel ezelőtt a nemzeti bizottság hathatós se­gítségével egy új, harmincszemé­lyes pavilont építettünk. így jelen­leg körülbelül 90 gyermeket tu­dunk elhelyezni a bölcsődénkben és 150 gyermeket az óvodában. Ezekben az intézményekben túl­nyomórészt a mi dolgozóink gyer­mekei vannak, de sajnos még így sem tudunk kielégíteni minden igényt, így sem tudjuk valamennyi dolgozónak a gyermekét a vállalat bölcsődéjében vagy óvodájában a Tesla és a LIAZ vállalatnak, a Dolné Strháre-i Állami Gazda­ságnak és Középpalojtán (Stredné Plachtince), Busán, Csalón (Ce- lovce), Dačov Lomban, Inámban (Dolinka), Ipolykeszin (Kosihy nad Ipľom), Nyényében (Nenince), Ováron (Olovary), Sennében, Su- cháňban és Veľký Lomban a föld- müvesszövetkezeteknek van óvo­dájuk. A felsorolásból is látszik, hogy az utóbbi időben a mezőgaz­dasági vállalatok az ipariaknál na­gyobb részt vállaltak a gyermekin­tézmények létesítéséből és üze­meltetéséből. A járási nemzeti bi­zottság oktatási osztálya és a járá­si mezőgazdasági igazgatóság együttműködésének eredménye­ként elsősorban a szövetkezetek tettek jelentős lépéseket ezen a téren. Az üzemek, a Tesla kivé­telével, nem teljesítik folyamato­san a reájuk háruló feladatokat. A Teslának Nagykürtösön már van egy óvodája, rövidesen egy továb­bi osztályt is látogathatnak a dol­gozók gyermekei a járási székhe­lyen. De hozzájárulnak a szklabo- nyai (Sklabiná) óvoda üzemelteté­si költségeinek térítéséhez is. A LIAZ üzemnek szintén van egy óvodája. Járásunk területén a töb­bi munkáltató csak most kezd va­lamit tenni ezen a téren. A járási nemzeti bizottság, a vá­rosi nemzeti bizottsággal és az érintett vállalatok vezetőivel kar­öltve a jövőben arra törekszik majd, hogy a gyermekintézmé­nyek hálózata tovább bővül|on. VALÉRIA HÁMORSKÁ, a Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság aielnöke elhelyezni. Azt, hogy melyik dol­gozónk kérésének teszünk eleget, a vállalat vezetősége a szakszer­vezet üzemi bizottságával együtt­működve dönti el. Amennyire alkalmunk volt összehasonlítani gyermekintéz­ményeink munkáját, állapotát, fel­szereltségét más, hasonló intéz­ményekkel, úgy érezzük, nem ma­radtunk el mögöttük, a bölcsődénk és az óvodánk megfelel az elvárt színvonalnak. Ezt bizonyítja az is, hogy mindeddig nem érkezett hozzánk lényegesebb panasz vagy kifogás a szülők részéről. A gyermekintézmények nevelői egyébként a nemzeti bizottság al­kalmazottai, a személyzet többi része - tehát a takarítónők, a sza­kácsnők és a mosodában foglal­koztatottak - a mi dolgozóink. Mi gondoskodunk természetesen az óvoda és a bölcsőde anyagi ellá­tottságáról is, valamint arról, hogy A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Egészségügyi Inté­zet dolgozói értékelték azokat az eredményeket, amelyeket 1983- ban értek el az egészségügyi munka egyes szakaszain. Sikeres évről adhattak számot. A járási egészségügyi intézet rendelóhálózata a múlt évben tovább bővült. Új üzemi és körzeti rendelő nyílt Várkonyon (Vrakúň) a község lakosai és az Elektrosvit dolgozói számára, Felbáron (Horný Bar) üzemi körzeti rendelőt adtak át, ahová a vízlépcsö-rend- szer építői tartoznak. Harmincöt kisgyerek Dunaszerdahelyen bir­tokba vehette az új bölcsődét. A járás egészségügyi intézménye­iben 1400-an dolgoznak, ebből 232 az orvos. A kórházakban javult a betegek ellátása, jobban odafigyeltek a nő­vérek munkájára, a nővérek és orvosok együttműködésének ha­tékonyságára. Az Egészségügyi Minisztérium és a kerületi nemzeti bizottság egészségügyi osztályá­nak irányelveivel összhangban ja­vult a kórházi ágyak kihasználtsá­ga. A múlt év folyamán a szülé­szeti és az újszülött osztály dolgo­zói nagy igyekezettel fáradoztak azon, hogy megteremtsék az ún. rooming-in módszer feltételeit, melynek lényege, hogy az újszü­löttek a kórteremben együtt lesz­nek az édesanyjukkal. Az ehhez szükséges átszervezés megtör­tént. Ezáltal a járásban minőségi­leg lényegesen javul az anya és a gyermekvédelem. Az először szülő kismamák megtanulják a képzett nővérek felügyelete alatt, hogyan kell bánniuk újszü­löttjükkel. Ezzel párhuzamosan ja­vul az anya és gyermeke közötti kapcsolat és ugyanúgy, mint más­hol, ahol ezt a módszert már beve­zették, előreláthatóan nőni fog a szoptató anyák száma. A terhe­sek egészségügyi gondozása megfelelő szinten van. A betegsé­gek megelőzésével foglalkozó or­vosi kutatóintézet bevonta a járás szülész- és nőgyógyász orvosait abba a kutatásba, amely során kimutatják és feltárják azokat a tü­netmentesen lefolyó fertőzéseket, amelyeken a kismamák keresztül­mehetnek. Ezek a fertőzések bi­zonyos körülmények között mag­zati károsodást okozhatnak. A ku­tatás során több mint 700 terhes nőt vizsgáltak meg. Ugyancsak jónak mondható já­rásunkban a gyermekekről való gondoskodás. Minden újszülött még a kórházban átesik a kötele­ző vizsgálatokon és védőoltáso­kon. Sok esetben genetikai vizs­gálatokra is sor kerül, A Gabčíkovo-Nagymaros víz­lépcsőrendszer építőinek egész­ségügyi ellátását segíti az a gyors- mentő is, amellyel az üzemi orvos rendelkezik. Baleset esetén rádió­a gyermekeknek legyen mivel ját- szaniok. Játékok és könyvek vá­sárlására például évente mintegy 20 ezer koronát fordítunk a kul­turális és szociális alapból. Fokozott figyelmet szentelünk főként tavasszal és nyáron az óvoda és a bölcsőde környezeté­nek rendbentartására, a füvesítés­re, bokrok és virágok ültetésére. Ezzel együtt igyekszünk a gyer­mekek számára vonzóbbá tenni a játszóterüket, új hinták, körhin­ták és más megfelelő játékok föl­szerelésével. A dolgozóink gyermekeiről való gondoskodásunk nem merül ki csak abban, hogy lehetőségeink­hez mérten bölcsődében vagy óvodában helyezzük el őket. Az iskoláskorú gyermekek számára pionírtáborokat szervezünk. Te­kintettel azonban arra, hogy még nincs saját táborunk, a pionírok nyári üdültetését eddig más szer­kapcsolat által tudatják a kórház­zal, hogy beteg érkezik, s így a szükséges beavatkozást felké­szültebben végezhetik el. Ezen az építkezésen, de a járás többi üze­mében is fontosnak tartják, hogy az üzemi, illetve a körzeti orvosok ellenőrizzék a munkakörülmények biztonságát. Javult a körzeti, illetve üzemi orvosok kapcsolata a laboratóriu­mi dolgozókkal, gyorsabban bo­nyolítják le a szükséges vizsgála­tokat és az eredményekről szük­ség esetén telefonon értesülnek az illetékes orvosok. A járásban a gyógyszer-ellátás is gondot oko­zott. A hiányosságok megoldása érdekében, elmélyítettük a gyógy­szertárak és az orvosok közötti együttműködést. Az orvosok érte­sítik a gyógyszerészeket a lakos­ság egészségi állapotáról és így ők idejében gondoskodhatnak a gyógyszerek beszerzéséről. Tudjuk, hogy az idős emberek­ről való gondoskodást szüntelenül javítanunk kell. Ezért egy 40 ágyas geriátriai osztályt és egy rendelőt létesítettünk, ahová szük­ség esetén kezelésre járhatnak a járás idős lakosai. Az egyes egészségügyi körzetekben 19 ge­riátriai nővér látja el az arra rászo­rultakat. Nagyon jó az együttmű­ködésük a járási nemzeti bizottság szociális osztályával, idejében jel­zik a sürgősen megoldandó ese­teket. Fontosnak tartottuk és tartjuk az egészségügyi felvilágosító mun­kát. Elsősorban az elsősegély- nyújtásra hívjuk fel a figyelmet, különböző tanfolyamokon, elő­adássorozatokon szólunk az egészséges életmód fontosságá­ról, az alkoholizmus elleni harcról és a környezetvédelem szüksé­gességéről. A Honvédelmi Szö­vetség valamint a katonai pa­rancsnokság együttműködésével a gépkocsivezető-jelöltek számá­ra elsósegély-tanfolyamot tartot­tunk. Figyelemre méltó eredmé­nyeket értünk el a Vöröskereszt szervezeteivel együtt az önkéntes véradók toborzásában. A lakosságnak az egészség­üggyel kapcsolatos panaszait a já­rási népi ellenőrző bizottság eljut­tatta az egészségügyi szervekhez, s ezek minden esetben intézked­tek a nemkívánatos jelenségek ki­küszöbölése érdekében. A lako­sok az ellenőrző szervek tapasz­talatai szerint elsősorban a bete­gekkel való bánásmódot, némely esetben pedig a hálapénz megkö­vetelését kifogásolták. Az egészségügyi dolgozók az idén is tovább akarják javítani munkájuk színvonalát, hogy a rá­szorulók egyre jobb egészségügyi ellátásban részesüljenek. Dr. FRANTIŠEK BALUŠKA, a jnb egészségügyi osztályának vezetője vezetek révén oldottuk meg. Évente mintegy 100-150 gyermek üdültetését tettük így lehetővé. 1980-ban Trenčín mellett, Dolná Súčán megkezdtük egy pionírtá­bor építését. Ez körülbelül 150 személyes lesz. Eddig már 15 fa­házat építettünk fel, de szükség van még további épületekre is, például a gondnok, az orvos és a konyha számára. Az említetteken kívül fontosnak tartjuk annak a lehetőségnek biz­tosítását, hogy a dolgozóink üdü­lési szabadságukat a gyermekeik­kel tölthessék el valamilyen szín­vonalas üdülőhelyen. Vállalatunk­nak három üdülője van: a Magas Tátrában egy kilencven-, illetve a Trnava melletti Jahodníkban egy húszszemélyes üdülő. Ezenkívül még Bulgáriában is van egy üdü­lőnk. A nyári és a tavaszi szünidő­ben beutalót ezekbe az üdülőkbe elsősorban azok a dolgozók kap­nak, akiknek iskoláskorú averme- keik vannak. LADISLAV ÁRVAY, a Matador vállalat gazdasági igazgatóhelyettese A CÉL: A KILENCVEN SZÁZALÉK Nem feledkezünk meg dolgozóink gyermekeiről időszak végéig 90 százalékra akarjuk emelni. A párt- és állami szervek min­den erőfeszítése ellenére tovább­ra is vannak megoldatlan problé­máink. A városokban és a köz­ségekben továbbra is több óvoda és bölcsőde nem megfelelő épü­letben van. A legkedvezőtlenebb a helyzet a járási központban. Bár Tardoskedden és Udvardon új óvodákat adnak át, ezzel sem si­kerül még minden jelentkezőt el­helyezniük. A járási nemzeti bizottság okta­tásügyi szakosztálya külön prog­ramot dolgozott ki a gyermekintéz­mények hálózatának bővítésére. Ennek teljesítése lehetővé teszi a XVI. pártkongresszuson kitűzött feladat megvalósítását, azt, hogy a járásban a 3-5 évesek 90 szá­zalékát tudjuk elhelyezni az óvo­dákban. DEÁK LAJOS, az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság aielnöke

Next

/
Thumbnails
Contents