Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-05 / 55. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA K0ZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1984. március 5. XXXVII. évfolyam 55. szám ★ Ára 50 fillér A BÉKÉÉRT, A HALADÁSÉRT, A NÉP JÓLÉTÉÉRT A békéről nem elengendö csak beszélni. Harcolni kell érte. Szüntelenül javaslatokat kell előterjeszteni, amelyek kifejezik az emberiség alapvető vágyát, és lehetővé teszik a helyzet megvál­tozását ott, ahol ahhoz megértek a feltételek, ahol azt a nemze­tek érdekei a legjobban megkívánják. Az ilyen javaslatok közé tartozik az atomnagyhatalmak közti viszonyokra vonatkozó hatpontos javaslat, amelyet múlt héten pénteken Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő a moszkvai választókhoz intézett programbeszédében. Mit jelentene konkrétan a béke és a biztonság szempontjából nukleáris korunkban a nemzetközi kapcsolatok kódexének elfo­gadása? Mindenekelőtt lényegesen megerősödne a bizalom azon államok között, amelyek az eddigi legborzalmasabb fegy­verekkel rendelkeznek, és ezáltal megszilárdulna nemcsak az atomnagyhatalmak, hanem a világ államainak és nemzeteinek biztonsága is. Senki sem kételkedhet abban, hogy az emberiség nagy árat fizetne a nukleáris nagyhatalmak közötti bármilyen konfliktusért. Ezért az SZKP KB főtitkára pártja és a szovjet állam nevében minden egyes ország elsőrendű politikai céljának minősíti a nukleáris háború veszélyének elhárítását. A nukleáris hatalmaknak saját maguk és az egész emberiség érdekében meg kellene állapodniuk az olyan kapcsolatokban és magatar­tási normákban, mint: a külpolitika legfontosabb céljának a nukleáris háború elkerü­lését kell tekinteni. Nem szabad megengedni a nukleáris konflik­tussal fenyegető helyzetek kialakulását. Ilyen veszélyhelyzet létrejötte esetén pedig sürgős konzultációkat is kell tartani a nukleáris világégés megakadályozására. El kell utasítani a nukleáris háború minden változatának - legyen az korlátozott vagy globális - propagálását. Kötelezettséget kell vállalni a nukleáris fegyverek elsőkénti bevetéséről való lemondásra. Semmilyen esetben sem lehet nukleáris fegyvert bevetni az ilyen fegyverekkel nem rendelkező országok ellen, az olyan országok ellen, amelyeknek területén nincsenek ilyen fegyverek. Tiszteletben kell tartani a már meg­levő atomfegyvermentes övezetek státusát, és ösztönözni kell újabb nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozását a világ különböző részein. Meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bármilyen formá­ban történő terjesztését: nem szabad ilyen fegyvert - vagy ennek ellenőrzését - átadni senkinek, akárki is legyen az, nem szabad nukleáris fegyvert elhelyezni olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, nem szabad kiterjeszteni a nukleáris fegyverkezési hajszát újabb területekre, beleértve a világűrt is. Amint Csernyenko elvtárs beszédében hangsúlyozta, „a Szovjetunió ezeket az elveket állította politikája középpontjába. Készek vagyunk bármikor megegyezni a többi nukleáris hata­lommal az ilyen normák közös elismeréséről és kötelező jellegé­ről.“ Kétségtelen, hogy ez lényegesen hozzájárulna a nemzet­közi légkör javításához, s újabb ösztönzést adna a fegyverkorlá­tozási- és leszerelési tárgyalásoknak. Az SZKP KB főtitkára beszédének ez a része nagy nemzetközi visszhangot keltett. A világ üdvözli ezt az új kezdeményezést, nagyra értékeli a szovjet kommunisták és a Szovjetunió béke­programjának újabb megnyilvánulását. Csernyenko elvtárs az amerikai rakéták európai telepítésével kapcsolatban megismételte a Szovjetunió elvi álláspontját, amellyel Csehszlovákia teljes mértékben egyetért. „Azzal, hogy az amerikaiak rakétákat telepítettek Európába, nemcsak az „európai“, hanem a hadászati nukleáris fegyverekről folytatott tárgyalások elé is akadályokat emeltek. A kölcsönösen elfogad­ható megállapodás kidolgozásának útját az jelenti, hogy eltávo­lítják ezeket az akadályokat, ami eltávolítaná az általunk fogana­tosított válaszintézkedések szükségességét is. Most csak az Egyesült Államok kormányától függ, hogy komolyan veszi-e deklarációit és a párbeszédre vonatkozó felhívásait, összhangot teremt-e a felhívások és gyakorlati politikája között. Egyelőre ez nincs így. Ez a politika törvénysze­rűen aggodalmat kelt valamennyi ország széles társadalmi rétegeiben. A nyugati politikusok sem támogatják egyértelműen az amerikai kalandorpolitikát. Az SZKP KB főtitkára moszkvai választási beszédében részle­tesen foglalkozott a szovjet társadalom fejlődésének eredmé­nyeivel, feladataival és problémáival. Értékelte azokat az ered­ményeket, amelyeket a szovjet nép az elmúlt időszakban ért el. Az általa felsorakoztatott tények világosan tanúsítják - a Szov­jetunió minden területen fejlődik, nő ereje, emelkedik a nép életszínvonala annak ellenére is, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződése miatt jelentős forrásokat kell fordítani a védelmi erő megszilárdítására. Ez azonban nem jelenti, hogy a szovjet elvtársak önelégültek lennének. Konsztantyin Csernyenko megemlítette az SZKP KB 1982 novemberi ülésének határozatait, amelyek új dinamikát hoztak a szovjet gazdaságba és hangsúlyozta, hogy ez csak a nagy munka kezdetét jelenti. „Gyorsabban haladhatunk és akarunk is haladni. Sokkal határozottabban keli megoldanunk a gazdaság intenzív fejlesztésének problémáit. Csupán így tudjuk kielégíteni a nép anyagi és szellemi szükségleteit.“ Csernyenko elvtárs beszédében számos intézkedést ismerte­tett, amelyeknek célja a szovjet gazdaság irányításának tökélete­sítése, a tudomány és technika folyamatos gyakorlati alkalma­zása, a munkafegyelem megszilárdítása stb. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket korunk hazánkban is felvet. Az az elvhű lenini hozzáállás, amelyet a szovjet kommunisták pártja tanúsít a megérett problémák megoldásában, szélesebb körben is érvényes. A mi pártunk, a mi társadalmunk számára is a tanulsá­gok és az ösztönzések forrása. (Rudé právo) VÁLASZTÁSOK A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁBA A kommunisták és pártonkíviiliek tömbjének jelöltjeire szavaztak (ČSTK) - Vasárnap reggel, he­lyi idő szerint pontosan hat órakor a Szovjetunió egész területén megnyíltak a választóhelyiségek tízezrei, és a szovjet állampolgá­rok milliói kezdték meg a szava­zást a kommunisták és pártonkí- vüliek tömbjének jelöltjeire az or­szág legfelsőbb törvényhozó szer­vébe - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. A kétkamarás parla­mentbe összesen 1500 képviselőt választanak meg, közülük 750-et a Szövetségi Tanácsba, 750-et pe­dig a Nemzetiségi Tanácsba. A választási gyűléseken a leg­jobbak közül a legjobbakat jelölték képviselőnek. A jelöltek több mint fele munkás és kolhozparaszt, s köztük vannak a kimagasló párt­ós közéleti személyiségek, az is­mert tudósok és művészek is. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának képviselője lehet min­den 21. életévét betöltött szovjet állampolgár, s az állampolgárok 18 évesen szereznek választójo­got. A választásokon a szavazás egyenlő választójog alapján törté­nik, vagyis mindenkinek egy sza­vazata van, közvetlen - a válasz­tók egy konkrét képviselőre sza­vaznak, akit jól ismernek, és titkos. Minden választóhelyiségben van egy zárt tér a szavazólisták esetle­ges korrigálására, és senki sem ellenőrizheti, milyen véleményt akar nyilvánítani a választó. A választásokat választási bi­zottságok irányítják, amelyeket a társadalmi szervezetek és a dol­gozókollektívák jelöltek ki. A Szov­jetunió egész területén közel 177 ezer ilyen bizottság van, s tagjaik száma meghaladja a 2 milliót. A Szövetségi Tanács képvise­lőit a lakosság száma szerint vá­lasztják - 360 000 állampolgárnak van egy jelöltje. A Nemzetiségi Tanácsba történő választások so­rán nem döntő a lakosság száma, a nemzetiségi képviselet a meg­határozó. Minden szovjet szövet­ségi köztársaságnak 32 képvise­lője, az autonóm köztársaságok­nak 11, az autonóm területeknek 5, míg az autonóm körzeteknek egy képviselője van. Ez garantál­ja, hogy a legfelsőbb törvényhozó szervben a legkisebb nemzetisé­gek is képviselve vannak, amelyek többségi rendszer esetében nem érhetnék el a szükséges szavaza­tok számát. Elsőként a távoli Csukcs-félszi- get lakói tettek eleget állampolgári kötelességüknek. Moszkva és a Csukcs-félsziget között 10 órás az időbeli eltérés, így a Távol- Keleten lassan már a végéhez közeledett a szavazás, amikor a szovjet fővárosban megnyitották a szavazóhelyiségeket. Moszkvá­ban a bejegyzett választók döntő része már a délelőtti órákban az urnákhoz járult. Moszkva Krasz- naja Preszna kerületének 10. szá­mú választási helyiségében adta le szavazatát Konsztantyin Cser­nyenko, az SZKP KB főtitkára is. A Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítói tegnap ellátogattak Moszkva Kujbisev választási kerületébe, WASHINGTON - Gene Laroc­que nyugalmazott tengernagy, a Washingtoni Katonai Tájékozta­tási Központ igazgatója a TASZSZ hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, nem lehet egyet nem érteni Cser­nyenkónak azzal a nézetével, hogy az USA kormánya által az utóbbi időben tett békeszerető ki­csengésű nyilatkozatok éles ellen­tétben állnak mindazzal, amit ko­rábban mondtak, s főleg azzal, amit tettek és tesznek a Szovjet­unióval való kapcsolatok terén. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szélsőségesen kiélezett nemzet­amelynek választópolgárait- szám szerint 2600-at - az a nagy megtiszteltetés ért, hogy képviselőjelöltjeik Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitká­ra és Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke. A választások lefolyását 19 tagú választási bizottság biztosí­totta, amelyet a kerület üzemeinek élenjáró dolgozóiból hoztak létre. A választások ünnepélyességét hangsúlyozta a választóhelyiség ünnepélyes virág- és zászlódíszí­tése is. Virággal és emléktárgyak­kal ajándékozták meg a választási bizottság tagjai a választójogukkal első ízben élő fiatalokat. Hasonlóan ünnepélyes jellegű­ek voltak a választások Moszkva további körzeteiben is, például a Dzerzsinszki kerületben, ahol Nyikolaj Tyihonov és Tamara Szinyavszka, a Szovjetunió nem­zeti művésze, a Nagy Színház tagja a képviselőjelölt. közi helyzet javításához az USA gyakorlati lépéseire van szükség. LONDON - A The Times napi­lap kiemelte az SZKP KB főtitkárá­nak azt a gondolatát, hogy a Szov­jetunió alapvető változást kíván a jelenlegi nemzetközi légkörben, s hogy válaszol minden lépésre, amelyet Washington ebben az irányban tesz. A The Guardian idézi a beszédbe foglalt béke- és leszerelési kezdeményezéseket, főleg azt a követelést, hogy az Egyesült Államok adjon konstruk­tív választ a vegyi fegyverek betil­tására vonatkozó legutóbbi szov- (Folytatás a 2. oldalon) Washingtonnak konkrét tettekkel kell alátámasztania nyilatkozatait Konsztantyin Csernyenko választási beszédének külföldi visszhangja (ČSTK) - A külföldi sajtó megkülönböztetett figyelmet szentel Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára pénteken elhang­zott választási beszédének. A nyugati hírügynökségek elsősorban a beszéd külpolitikai részét Idézik, de figyelmet szentelnek a belpo­litikai kérdéseknek is, főleg azoknak a sikereknek, amelyeket a Szovjetunió gazdasági téren ért el. Moszkva Krasznaja Preszna kerületében adta le szavazatát Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke leadja szavazatát. (Telefoto: ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents