Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-28 / 75. szám, szerda

ÚJ szú , 5 1984. III. 28. Eladható termékeket kell gyártani Mire világított rá a konzervgyár kommunistáinak tanácskozása A dunai vízlépcső- rendszer építői az idén 760 millió ko­rona értékű mun­kát végeznek. Eb­ből a körtvélyesi (Hrušov) víztároló építési munkálatai­nak értéke 120 mil­lió korona. Az idén nagy gondot fordí­tanak a gátak és a levezető csator­na építésére. A ké­pen: Juraj Morav- čík hegesztő mun­ka közben. (Štefan Petráš fel­vétele - ČSTK) Hamarosan hozzánk érkezik A nemzetközi EMLÉKIDÉZÖ ifjúsági stafétáról A rimaszombati (Rimavská So­bota) konzervgyár termelése akár­csak az elmúlt évtizedekben, nap­jainkban is meghatározó tényező­je a város és a járás élelmiszer- iparának. Nem véletlen tehát, hogy a század elején épült, s ma már bizony kissé szűk és korsze­rűtlen termelőüzem kommunistái­nak február végén megtartott érté­kelő gyűlésén a vendégek között volt Ján Gibala, a járási pártbizott­ság vezető titkára és Július Jan- čok, a Liptovský Mikuláš-i Közép­szlovákiai Konzervgyárak és Szeszfőzdék nemzeti vállalat ve­zérigazgatója is. A pártalapszervezet múlt évi munkáját értékelő beszámolót Ju­lius Lalik elvtárs terjesztette elő, s ebben részletesen ismertette a pártbizottság, a tagok és a tagje­löltek tevékenységét, rámutatva a pártmunka fogyatékosságaira is. Eszerint elsősorban a fiatal kom­munisták pártoktatása terén kell a jövőben javulást elérni, hiszen a szomszédos sör- és cukorgyár­ral közösen megtartott előadáso­kon, különösen a kampány idején a látogatottság alig éri el az ötven­hatvan százalékot. Határozott ja­vulás tapasztalható viszont a ter­melési értekezletek látogatottsá­gát és színvonalát illetően. A szer­vezet kommunistái magukévá tet­ték a korábbi párthatározatokat, javult a gazdasági propaganda is. Ezután a gyár termelését befo­lyásoló néhány örökzöld probléma megoldásának szükségességét hangoztatta a pártelnök. Évek óta igen komoly gondot okoz például a szakmunkások, főként a gépla­katosok és villanyszerelők elván­dorlása. A helyzeten hosszabb tá­von a tanulóifjúság megnyerésé­vel kívánnak változtatni, mégpedig a város más ipari vállalataival kö­zösen. Sajnos, ezekben a szak­munkásképzőkben nem foglalkoz­nak az élelmiszergyártó gépek javí­tásával, a nyugat-szlovákiai inté­zetekbe pedig nem szívesen men­nek a fiatalok. Egyre inkább gondot okoz az idénymunkások szerződtetése is. A SZISZ ugyan évek óta kisegíti a gyárat a nyári aktivitás kereté­ben, s az őszi hónapokban egyes közép és felső oktatási intézmé­nyekkel is jó munkakapcsolat ala­kult ki, mindinkább érzik azonban a helyi munkaerőforrások jobb ki­használásának szükségességét. A kérdés már az idén is időszerű­vé válik, hiszen a tanítási év csak szeptember tizedikén kezdődik • Milyen évet zártak tavaly Szlovákiában az ipari szövetke­zetek?- Röviden, nagyon sikereset. Teljesítménytervünket 101,7 szá­zalékra teljesítettük, ami 3,8 szá­zalékkal több, mint az előző év­ben, a szolgáltatások tervét 103,7 százalékra, ami 7,7 százalékkal több, mint 1982-ben. Eredménye­sen teljesítettük az áru szállítási tervet is - 102,2 százalékra. Ered­ményesen birkóztunk meg export­feladatainkkal. A jó eredmények mindenekelőtt a jobb nyersanyag- ellátásnak köszönhetők, több textilalapanyaghoz és a bútor- gyártáshoz szükséges alapanyag­hoz jutottunk. Szlovákiában az ipari szövetkezetek közül 14 bú­torgyártással, 27 pedig textiláru készítésével foglalkozik. 0 A népgazdaságfejlesztés ál­lami tervére vonatkozó kormány- határozat feladatul adja az egyes tárcáknak a luxus kivitelű áru gyártásának növelését és a ter­mékszerkezet felújítását. Hogyan reagáltak erre a feladatra az ipari szövetkezetek? majd, így tíz napra külön idény­munkásokat kell szerződtetni. A gyár folyamatos termelésé­nek, ezen keresztül a tervfelada­tok teljesítésének egyik feltétele a jó nyersanyagellátás. Az ismert párthatározatok e téren is a hazai források jobb kihasználását irá­nyozzák elő. A rimaszombati üzem eleget tett az ilyen elvárá­soknak, hiszen a zöldség és gyü­mölcsfélék túlnyomó többségét hazai termelőktől vásárolja fel. A jövőben e téren csupán kisebb módosításokra lehet számítani, hi­szen a nagy távolságok miatt nem minden esetben gazdaságos Nyu- gat-Szlovákiából vásárolni, amikor ugyanazt az alapanyagot a gyár körzetéből is be lehet, szerezni. Borsóból, paprikából és paradi­csomból tavaly jóval nagyobb mennyiséget vásároltak fel a ter­vezettnél, ugyanakkor a nagy szá­razság miatt kevesebb termett babból, uborkából és sárgaré­pából. A zökkenőmentes termelés má­sik fontos feltétele a csomagoló­anyag biztosítása. E téren, külö­nösen az év első szakaszában már komoly fennakadások voltak. Visszatérő gond a cukorellátás is. A nagykereskedelem csak egy- mázsás csomagolásban hajlandó szállítani, ami - tekintettel, hogy a konzervgyárban főként nők dol­goznak - komoly gondot okoz az árumozgatásnál. A tárolókapaci­tás hiánya is sok veszteséget okoz. A Karola dzsúsz alapanya­gának, a sárgarépának tárolása évek óta nincs megoldva. A felmerült nehézségek ellené­re az elmúlt évben 108,61 száza­lékra teljesítették az árueladási tervet. Csupán az uborka eseté­ben van gond az értékesítéssel. A korábbi évek túltermelése miatt, mintegy 900 tonna készáru hever a raktárakban. Kevésbé érthető viszont egyes sterilizált zöldségfé­lék elfekvése. Az innovációs prog­ram keretében gyártott három ter­mék közül kettő Saloma nagydíjas lett, az üzletekben mégsem kap­hatók. Hogy miért nem, arra rész­ben választ kaptunk a beszámoló­ból, másrészt a vitafelszólalások­ból is. Az ok prózai; nem rendel belőlük a kereskedelem. Vélemé­nyük szerint előbb fel kell mérni a vásárlói igényeket, s ezt a kerü­let nyolc szakosított élelmiszerüz­letében teszik meg az elkövetkező hónapok során. A beszámoló to­vábbi részében Lalik elvtárs szólt még a gyár szocialista kötelezett­- A faipari termelésben két olyan szövetkezetünk van - a ra- jeci Rezbár és a Spišská Belá-i Javorina amely valóban kiváló minőségű, luxusárunak számító bútort gyárt. A bratislavai Vzoro- dev által készített szörmeáru pilla­natnyilag a legjobbnak számít Szlovákiában. A bratislavai Avana kötöttáruja határozza meg a diva­tot ezen a téren. További szövet­kezetek, így a prešovi Pieta, a trenčíni Ludotex, a bratislavai Kožatex, a komáromi (Komárno) bőrdíszműáru szövetkezet is diva­tos luxusárut készít. Nagyon köz­kedveltek a modrai kerámiagyár termékei, de ugyanez elmondható a Valašská Belá-i Krištál, a barde- jovi športvýroba és a poprádi Pod- tatran szövetkezet csiszolt üveg­tárgyairól is. Ipari szövetkezeteink rugalma­san reagálnak a keresletre. Ezt bizonyítja termelési programjuk gyakori változtatása. Jelenleg összesen 2600 fajta cikket gyárta­nak, ebből évente mintegy 30 szá­zalék új termék. A piacra kerülő új termékek túlnyomó többsége di­vatos és kimondottan luxuscikk. ségvállalásairól és a szocialista- verseny-mozgalom sikereiről. Megemlítette, hogy 25 újítási ja­vaslat közül tizenegyet hasznosí­tottak, s egy komplex racionalizá- ciós munkabrigád ért el több mint egymillió koronás megtakarítást. Szóba került még a gyár rekonst­rukciója is, amely szakaszosan fo­lyik, s az elmúlt esztendőben a mutatkozó lemaradások ellenére mintegy 3 millió koronát merítettek az építkezés költségvetéséből, ami lehetővé teszi ez év szeptemberé­től a próbaüzem megkezdését. A vitában összesen tizenhatan kértek szót. Eva Bazárová a cso­magolóanyagellátás fogyatékos­ságairól beszélt. Elmondotta, hogy pléhdobozokból szinte minden év elején hiány van, s ez hátráltatja az egyenletes tervteljesítést. A csomagolóeszközök minősége sem kifogástalan, s ennek követ­keztében gyakran megrozsdáso­dik a dobozok külseje. Az ilyen csomagolású terméket - még ha minőségileg kifogástalan is benne az áru - már csak leértékelt áron lehet értékesíteni, ami komoly anyagi veszteséggel jár. Hasonló hiányosságokról szá­molt be Vlasta Vráblová is. A zöld­ségfélék üvegzáró patentjei sok­szor hibásak, így az áru egy része már a raktározás során tönkre­megy. Több felszólaló is méltánytalan­nak találta, hogy az üzem jórészt elavult, sokszor más üzemekből már kiselejtezett gépekkel kényte­len termelni. Szót ejtettek a gyár rekonstrukciójának elhúzódásáról is. A felvetett problémákra is rea­gált Július Jančok vállalati igazga­tó, aki arról biztosította a gyár dolgozóit, hogy az új üzemcsar­nokban csak korszerű gépeket he­lyeznek el, de a régi gépekről sem lehet máról-holnapra lemondani. A korszerű technológia biztosítása a konzerviparban is elsősorban pénz, nemegyszer valuta kérdé­se, melynek előteremtéséről ma­guknak kell gondoskodni. Olyan termékeket kell tehát gyártani, amelyek a tőkés piacon is kereset­tek, s akkor több pénz jut gyárt­mányfejlesztésre is. E téren a rimaszombati üzem­nek is vannak ígéretes próbálko­zásai; már gyártja a külföldön is korlátlan mennyiségben eladható sampinyonos ecetes zöldséget, s még az év folyamán 3-4 termék­kel bővítik az exportkínálatot. HACSI ATTILA Gondolok itt a készruhára, a cipő­re, a bőrárura, a kötött árura, de a bútorra is. Reméljük, hogy ebben az évben is sikerül megtartanunk ezt az irányzatot, mindenekelőtt divatos, ízléses és célszerű ter­mékeket akarunk készíteni.- Sikerült megteremteni a felté­teleket az idei terv eredményes teljesítéséhez?- Eddig még nem kötöttük meg az összes szükséges szerződést sem a szállítókkal, sem a kereske­delemmel. így még nem mondhat­juk, hogy minden rendben van. Elsősorban a piaci szállítmányok­ra gondolok, melyek mennyiségét 2 százalékkal akarjuk növelni. Több szolgáltató tevékenységet akarunk végezni. A hazai piacra összesen 3,5 milliárd korona érté­kű árut termelünk és 870 millió korona értékű szolgáltató tevé­kenységet akarunk végezni. Az ipari szövetkezetek a belkereske­delmi minisztériummal együttmű­ködve arra törekednek, hogy a pia­cot ellássák az ún, hiánycikkek­kel. Ilyenek például a fakanalak, a húsvágódeszkák, a sodrófák, amelyeknek gyártását a trenčíni Svojpomoc vállalta el. Több fej­sze- és lapátnyelet szállítunk a piac­ra a Nová Baňa-i Drevorob jó­voltából. Az utóbbi években kevés kisebb méretű mosógép volt az üzletekben. A Slatinka nad Bebra- vou-i Kovostav ezért úgy döntött, hogy több ilyen háztartási gépet gyárt. A nitrai Služba etémlámpá­Moszkvában, a Lenini Komszo- mol XIX. kongresszusán határoz­ták el a szovjet fiatalok, hogy 1982-1985-ben, a baráti, szocia­lista országok fiataljaival közösen rendezik meg a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére a hazafias és interna­cionalista tettek EMLÉKIDÉZÓ el­nevezésű nemzetközi stafétát. A csehszlovák részvételt a SZISZ KB tavalyi őszi ülésén hirdették ki. Meghatározták, hogy hazánk fia­taljai a fasiszta megszállás márci­usi napjára és május 9-ére, a Győ­zelem Napjára emlékezve az idén a márciusi, áprilisi és májusi he­tekben fogadják s viszik tovább a stafétát. Hazafias és internacionalista tettek stafétája ez, mert hiszen a pionír és ifjúsági kollektívák konkrét feladatokat teljesítve ve­hetnek részt az akcióban. Érde­kessége, hogy kollektívaként olyan családok is benevezhetnek, melyeknek pionírok, illetve szer­vezett fiatalok a tagjai. Ami egy­ben azt is jelenti, hogy hazánkban társrendezői a stafétának a Nem­zeti Front társadalmi és tömeg­szervezetei. kat, a handlovái Mlaď gyermek- esőkabátokat, a vranovi Zemplín gépkocsi-utánfutókat szállít a piacra. A politechnikai nevelésben bevált játékok gyártását a žilinai Pokrok vezeti be. A piacon nagy a kereslet az elemes játékok iránt, mivel ezek felkeltik a gyermekek érdeklődését a technika iránt. Meg szeretném említeni, hogy a termékszerkezet felújítását, a termelés korszerűsítését és in- tenzifikálását jelentősen elősegíti az újítómozgalom, amelynek már gazdag hagyománya van szövet­kezeteinkben. Tavaly a tagjaink által kidolgozott újítások beveze­tése 41 millió korona haszonnal járt. Az újítómozgalomban példát mutat a žilinai Pokrok, a trnavai Tatrachema, a hlohoveci Lubonas és Veľké Rovné-i Svetom ipari szövetkezet. 0 Több szlovákiai ipari szövet­kezet termékeit külföldre is szállít­ja. Milyen terveik vannak ezen a területen?- A külföldi piacokon egyre na­gyobb az érdeklődés termékeink iránt, ezért exportunkat évről évre növeljük. Bördíszműárut 15 or­szágba szállítunk. A legtöbbet a Szovjetunióba. Tavaly az ipari szövetkezetek 180 millió korona értékű árut szállítottak külföldre, az idén a terv szerint 3 százalék­kal többet. A legtöbb terméket az Interkop szövetkezeti külkereske­delmi vállalat közvetítésével szál­lítjuk külföldre. Nagy a kereslet készruháink, textiltermékeink, kö­tött áruink iránt. Tavaly az NDK 130 millió korona értékű ruházati cikket vásárolt tőlünk. JOZEF SLUKA öt olyan feladat teljesítése je­lenti a staféta fogadását és tovább­adását, mely a politikai s társa­dalmi közéletben, a munkában, a sportban, a turisztikában, a for-' radalmi hagyományok ápolásában hazafias és internacionalista tett­nek számít. Hazánk fővárosában, Prágá­ban, március 1-én, 30 napig tartó fesztivál megnyitásával indították a stafétát. Márciusban naponta szerveznek olyan akciókat a prá­gai fiatalok, amikor alkalom, lehe­tőség kínálkozik a feladatok telje­sítésére. Minden nap más és más jellegű rendezvényeket szervez­nek. Találkozókat, kiállításokat, sportversenyeket, kirándulásokat, dokumentumgyűjtéseket, emlék­esteket, műsoros délutánokat, beszélgetéseket, társadalmi mun­kát. Széles körű a részvétel, mert a társrendezők, a Nemzeti Front társadalmi és tömegszervezetei is példásan tevékenyek. A prágaiak stafétájában kollektí­vaként 350 olyan család is bekap­csolódott, melyben a nagyapa, vagy a nagyanya, annak idején, negyven évvel ezelőtt, az ellenállási mozgalom résztvevője, illetve a prágai felkelés harcosa volt. Hamarosan, április 1-én, hoz­zánk, Bratislavába érkezik a stafé­ta. Harminc napig tartó fesztivál megnyitásával fogadjuk. Szlová­kia fővárosában az akció kötődik április 4-éhez, Bratislava felsza­badulásához. Április 24-én pedig a Pionírszervezet megalakulásá­nak 35. évfordulója tiszteletére rendeznek ünnepséget. A staféta fogadására idejében felkészültek a fiatalok és az antifa­siszta harcosok. A SZISZ városi bizottságának titkára mellett Šte­fan Kašša, az Antifasiszta Harco­sok Szövetsége városi bizottságá­nak elnöke a legtevékenyebb társ­rendező. A fogadásra készülve már február 22-én megrendezték a Slovnaft nemzeti vállalat szaktan­intézetében az ifjúsági tisztségvi­selők, az antifasiszta harcosok és az ipari tanulók találkozóját, meg­beszélését. Rá egy hétre a főisko­lások tisztségviselőivel tartottak előkészítő megbeszéléseket a di­ákotthonokban. Az ifjúsági szálló­ban, a Junior Hotel tanácstermé­ben pedig Bratislava testvérváro­sa, Kijev komszomolistáinak kül­dötteivel. Bratislavában is naponta ren­deznek majd olyan akciókat amikor alkalom, lehetőség kínálkozik az EMLÉKIDÉZÓ ifjúsági staféta fel­adatainak teljesítésére. És hogy valóban nemzetközi jellegű a sta­féta, már az első napi program is bizonyítja. Az ifjúság részvétele a Szlovák Nemzeti Felkelésben címmel beszélgetést, majd talál­kozót rendeznek, melyre a fiatalo­kon, az antifasiszta harcosokon kívül már elfogadták a meghívást a kijevi komszomolisták, a ha­zánkban tanuló ciprusi diákok is. HAJDÚ ANDRÁS Divatos áru és szolgáltatások BESZÉLGETÉS AZ IPARI SZÖVETKEZETEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az ipari szövetkezetek már évek óta rugalmasan váltják termék- szerkezetüket, gyorsan reagálnak a fogyasztók igényeire, termé­keik hamar elkelnek a piacon. És nemcsak a hazai piacon. Szlováki­ában 107 ipari szövetkezet működik, többségük közszükségleti cikkeket gyárt, bútort, bördíszműárut, készruhákat, kötöttárut, cipőt stb. Ezenkívül fontos szerepük van a lakossági szolgáltatásokban, mindenekelőtt gépkocsikat, ruhákat, cipőt, fehérneműt javítanak. Milyen feladatokat tűztek ki erre az évre az árutermelésben, a piac gazdagításában? Erre a kérdésre kértünk választ Branislav Bíróé­tól, az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnökétől.

Next

/
Thumbnails
Contents