Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-21 / 69. szám, szerda
.ft: Előtérben a kukoricatermesztés ... KOMMENTÁLJUK I--------- — ..... A gabonatermesztési program teljesítésében nagy jelentősége van a szemes kukorica termesztésének. E növénynek, tekintettel biológiai értékére, döntő szerepet kellene betöltenie az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgazda- sági termelésének intenzívebbé tételében is. A kukoricatermesztés jelentősége elsősorban az állattenyésztésben betöltött szerepében mutatkozik meg, mivel a kukorica pótolhatatlan összetevője a takarmánykeverékeknek. Ugyancsak nehezen képzelhető el, miként tudnánk elegendő tömegtakarmányt termelni, illetve bekészíteni az állatállomány számára, ha nem használnánk ki a kukoricaszárat. A pártszervezetek konkrét intézkedéseket foganatosítottak arra vonatkozóan, hogy növeljük a szemes, illetve a silókukorica hektárhozamait, s hogy e téren érvényesítsük a tudomány és a kutatás legújabb ismereteit. A mezőgazdasági vállalatok szakembereinek figyelmét elsősorban ezekre a feladatokra irányítjuk. A vállalati és az alapszervezeti pártbizottságok az idén idejében megvitatták a tavaszi munkák politikai-szervezési biztosításának tervét, miközben szem előtt tartották az ideiglenes pártcsoportok tevékenységét. Múlt évi tapasztalatainkból indultunk ki, amikor éppen a kommunisták pártcsoportokban kifejtett nagyobb aktivitásának köszönhetően sikerült például a minimálisra csökkenteni a szemes kukorica betakarítási veszteségeit. E feladatoknak elsősorban járásunk döntő mezőgazdasági vállalatai, konkrétan az érsekújvári, a komjaticei, a tardoskeddi (Tvrdošovce), az udvardi (Dvory nad Žitavou), a szímői (Zemné), a köbölkúti (Gbelce) földművesszövetkezet tettek eleget. Ezek a kiváló szovjet Herszonyec kombájnok helyes alkalmazásával, a nedves tárolású kukoricabetakarítási mód érvényesítésével lényegesen javították a takarmányalapot. Járásunkban az utóbbi három évben több mint 18 ezer hektáron termesztettünk szemes kukbricát, s ezzel országos viszonylatban e növény legnagyobb termesztői közé kerültünk. Noha az utóbbi években kukoricatermesztésünk feltételei nem voltak a legkedvezőbbek, az egyes években elért hozamok kétségtelenül bizonyítják előnyeit. 1981-ben az átlagos hektárhozam 4,3 volt, 1982-ben 5,2 és 1983-ban 4,43 tonna, vagyis a három évi átlag 4,68 tonna, ami a többi gabonaféléhez viszonyítva (amelyek 4,42 tonnát adtak hektáronként) a kukorica javára billenti a mérleg nyelvét. A mezőgazdasági vállalatok sokéves tapasztalatai alapján nyíltan meg kell mondani, hogy nagyon gyakoriak a szinte hihetetlen különbségek a terméshozamokban. Amikor az azonos természeti feltételek között gazdálkodó mező- gazdasági vállalatok szembetűnően eltérő hozamokat érnek el, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy ebben főleg az anyagi- műszaki bázis, a gépellátottság, a növényvédőszerekből való ellátottság, a vetőmag stb. játssza a döntő szerepet, és az a tény, hogy az azonos gépekkel és azonos feltételek között eltérően alkalmazzák az agrotechnikát. Ezért az eddiginél következetesebben meg kell követelnünk az összes irányító dolgozótól, hogy ellenőrizzék az agrotechnikai eljárások megtartását, hogy számolják fel a fogyatékosságokat. Sok gondot okoz a mezőgazda- sági vállalatoknál az egyes gépek hiánya. Bár az utóbbi időben javult a helyzet, még nem lehetünk elégedettek, mivel nincs elegendő jó minőségű vetógépünk. A kukoricatermesztésben fontos tényező az öntözés. Járásunkban azonban a szántóföldnek nem egészen a 13 százalékát öntözhetjük, ami nagyon kevés. Ezért igyekszünk megteremteni az öntözhető terület növelésének feltételeit. Szólni kell arról is, hogy a mezőgazdasági vállalatok megértették a kukoricatermesztési rendszerek helyességét, s e rendszerek fokozatosan érvényesülnek a gyakorlatban. Nem célként értelmezik ezeket, hanem a nagyobb kukoricahozamok elérését lehetővé tevő eszközként. Arról van szó számunkra, hogy a terméshozamokban kiküszöböljük az indokolatlanul nagy ingadozásokat, s hogy a hozamokat megfelelően magas szinten stabilizáljuk. A nagyobb kukoricahozamok elérése járásunkban megköveteli, hogy a maximális mértékben ellensúlyozzuk az objektív tényezők hatását és teljes mértékben használjuk ki a szubjektív tényezőkben rejlő lehetőségeket. Elsősorban a következő feladatokról van szó: a kukoricát soroljuk be a vetési tervbe, törődjünk az anyagi-mű- szaki bázis megteremtésével (gépek, berendezések, vetőmag, növényvédőszer); javítsuk az agrotechnikai műveletek végrehajtását; alkalmazzuk a kukoricatermesztési rendszereket az egész területen; teljes mértékben használjuk ki az intenzifikációs tényezőket - jó minőségű vetőmag, műtrágya, növényvédószerek, öntözés. A mezőgazdasági vállalatok a szemes kukorica hektárhozamainak növelését felelősséggel kezelik. Ezért nem csupán a nagy hozamú kukoricahibridek vetőmagját igénylik, hanem javítják az agrotechnikát is, s ebben nem csupán az új gépek vásárlásával akarnak eredményeket elérni. Törődnek a többi intenzifikációs tényező kihasználásával is, beleértve az öntözési lehetőséget. Ezt bizonyították többek között a Tardoskeddi Efsz múlt évi eredményei is. A szövetkezetben kutatási feladat keretében próbálták ki azt a módszert, miszerint a kukoricát csövestül takarítják be és utószárítását hagyományos szárítókban végzik. Ez a módszer a csaknem veszteség nélküli betakarítás mellett jelentős mennyiségű fűtőanyag megtakarítását is lehetővé tette. Hogy a kokurica milyen jelentős szerepet játszik a takarmányalapban, azt az Udvardi Efsz tavalyi eredményei is bizonyítják. Az ottani szövetkezeti dolgozók bebizonyították, hogy ahol az alkotó kezdeményezés az új ismeretek kihasználására irányul és ahol helyes technológiát választanak, ott megfelelő hatékonyságot érnek el. Ebben a szövetkezetben a KSKU-6-os Herszonyec kombájnnal több mint 300 hektárról takarították be a kukoricát. Azon kívül, hogy erről a területről a minimális veszteséggel takarították be ezt a terményt, összesen mintegy 3200 tonna szilázsanyagot nyertek a begyűjtött kukoricaszárból. Az idén járásunk földmüvesszö- vetkezetei és állami gazdaságai a terv szerint 17 ezer 435 hektáron termesztenek szemes kukoricát és 96 ezer 435 tonna termést várnak. Hektáronként átlagosan 5,53 tonna szemeskukorica-ho- zammal számolnak. Ez teljesíthető feladat. FRANTIŠEK REMIAŠ, az érsekújvári járási pártbizottság titkára Tartalékok a fafeldolgozó iparban A hetedik ötéves tervidőszakra kitűzött célokat a népgazdaság egyes ágazataiban csupán úgy tudjuk elérni, ha minden területen lényegesen növeljük a termelés hatékonyságát és javítjuk a munka színvonalát, ha forrásainkat gazdaságosan hasznosítjuk és tökéletesítjük az irányítást, ha egyre mélyebben kapcsolódunk be a szocialista gazdasági integrációba és a nemzetközi munkamegosztásba. Ez alól nem kivétel a fafeldolgozó ipar sem, amelyben továbbra is a faanyagok ésszerűbb kihasználására kell törekednünk. Fokozatosan korlátoznunk kell a feldolgozatlan fa kivitelét, hogy helyettük inkább cellulózt, bútort és más faipari terméket kínálhassunk fel a külföldi piacokon. S nem utolsósorban nagy figyelmet kell fordítanunk a fahulladékok feldolgozására. Mindezt viszont csak akkor tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha nem feledkezünk meg az erdők védelméről és tovább növeljük termelőképességüket. A bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet adatai szerint azonban ezen a területen még sok probléma vár megoldásra. Először is meg kell találnunk a tűlevelű gömbfák kihasználásának, illetve más nyersanyaggal való helyettesítésének lehető leggazdaságosabb formáját. Megoldásra várnak a tölgykalamitásból keletkezett hulladék feldolgozásával kapcsolatos gondok. Főként fűrészárura való feldolgozásuk és a szárítás során kell ügyelnünk arra, hogy a fa ne értéktelenedjen el. A lomblevelűek, különösen a gyümölcsfák lehető leggazdaságosabb felhasználásának módját sem oldottuk még meg. A faanyagok ésszerű felhasználása szempontjából érdemes megvizsgálni felhasználásuk struktúráját is. Az említett kutatóintézet által közzétett adatok között erre is választ kaphatunk. Ezek szerint a kitermelt faanyagok megközelítőleg 5 százalékát dekorációs célokra dolgozzuk fel. A legnagyobb részéből - körülbelül 50 százalékából - épületfa készül, 33 százalékát faforgácslemezek készítésére használjuk. A többit, a hulladékot az energetikai ipar használja fel, valamint a mezőgazdaság, komposzt készítésére. A faanyagok ilyen sokrétű felhasználásához a fafeldolgozó ipar, az erdőgazdálkodás, a gépipar, a vegyipar és más ágazataink jó együttműködésére, és nem utolsósorban a fafeldolgozás módjainak fejlesztésére van szükség. Hiszen ha a fafeldolgozó ipar tevékenysége és az erdőgazdálkodás nagyobb összhangban lenne, ha a gépipar jobb gépeket szállítana, ha a vegyipar termékei jobb minőségűek lennének, ha a faipari kutatóintézet nem túlságosan költséges, s ugyanakkor a termékek magas színvonalát eredményező technológiákat fejlesztene ki... Soroljam tovább? Azt hiszem felesleges. Mindenesetre látni kell, hogy a fafeldolgozó iparban is vannak még tartalékaink, amelyek kihasználásával többet kellene törődniük az illetékes kutatóintézeteknek, vállalatoknak, erdőgazdaságoknak egyaránt. Hiszen csak így elégíthetők ki az ipar és a belkereskedelem ilyen irányú igényei, és így állhatjuk eredményesen a versenyt a külföldi piacokon. KOVÁCS EDIT A Szlovákiai Nószövetség tagjainak számvetése TÚLTELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSAIKAT Környezetszépítés, társadalmi munka • Hasznos kezdeményezések • A segítségnyújtás különböző formái Szlovákia lányai, asszonyai jelentős mértékben hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez és közéleti tevékenységük is említésre méltó. Az elmúlt évben a Februári Győzelem 35. évfordulója és a prágai béke-világtalálkozó tiszteletére értékes vállalásokat tettek a nőszövetség tagjai. Ezek teljesítéséről nemrég adtak jelentést legfelsőbb párt- és állami szerveink vezetőinek. Többek között arra kötelezték magukat, hogy 3 millió 202 ezer órát dolgoznak társadalmi munkában. Ezt azonban jóval túlteljesítették és több mint 44 millió korona értéket hoztak létre. A Revúcai (rozsnyói - Rožňava - járás) Textilipari vállalat dolgozóinak 62 százaléka nő, így érthető, hogy a munkakezdeményezésben is ők járnak az élen. A 01-es számú üzemben 47 nő kapcsolódott be „A hetedik ötéves terv úttörője“ mozgalomba, amely a jelenlegi ötéves tervidőszak feladatainak határidő előtti teljesítését tűzte ki célul. A képen: Zlatica Kališová, aki idei tervfeladatait már tavaly novemberre teljesítette, s felajánlotta, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójáig az egész ötéves terv feladatait valóra váltja. (Svätopluk Pýsecký felvétele - ČSTK) A Szlovákiai Nőszövetség tagjai lakóhelyük rendezésében, szépítésében rendszeresen részt vet-' tek. A Nemzeti Front választási programjai megvalósításához a lévai (Levice), a topoľčanyi, a trnavai, a senicai, a rimaszombati (Rimavská Sobota), a rozsnyói (Rožňava), a prešovi és további járások nőszervezetei járultak hozzá, örvendetes, hogy a kötelezettségek egyre több helyen már nem formálisak, hiszen a rendezett parkok, terek, országszerte szorgos kezek munkájáról tanúskodnak. A lévai járásban a podlužanyi, a čakai és a felsőtúri (Veľké Tú- rovce) alapszervezetek tagjai bekapcsolódtak A legszebb községért meghirdetett versenybe. A balkonok rendbentartásában is versenyeztek a nők: 5970 háztartás nevezett be ebbe a vetélkedésbe. Hasonló visszhangja volt a rimaszombati járásban élő nők kezdeményezéseinek. A nemzeti bizottságok kellő figyelmet szenteltek e hasznos mozgalomnak. A forradalmi hagyományok ápolásának szép példáját mutatták a rimaszombati III. számú alapszervezet tagjai, akik patronálják a második világháborúban elesett hősök sírjait. Az elmúlt évben 500 ilyen sírhalmot gondoztak. A környezetszépítésbe összesen 226 558 nőszövetségi tag kapcsolódott be, több mint 1 millió órát dolgoztak társadalmi munkában és az általuk létrehozott érték meghaladta a 16 millió koronát. A 94 426 kiültetett fa, illetve díszcserje szebbé, otthonosabbá varázsolja a lakóhelyeket. A nők különös figyelmet fordítottak a Mindent az emberért mozgalom keretében a gyermekintézmények építésének. A nyitrai (Nitra) járásban például néhány alapszervezet patronálta az épülőfélben lévő létesítményeket, figyelemmel kísérték a határidő megtartását, s ha kellett, a társadalmi munkába is bekapcsolódtak. Nem hiányoztak a nőszövetség tagjai a mezőgazdasági üzemekben a csúcsmunkák idején. A szénagyűjtéskor hasznos segíséget nyújtottak főképp, ha a gépekkel nehezen megközelíthető .helyekről kellett a takarmánynak valót begyűjteni. Hasznos kezdeményezésük elismeréseként kerültek a žilinai járásbeli zbyňovi nők a járási versenyben az első helyre. Hogy a burgonyaosztályozó gépet jobban kihasználják, három hétig délutánonként, illetve szombatvasárnap társadalmi munkában dolgoztak a nószövetség tagjai. A rozsnyói járásban a nők 70,6 hektárról 2340 mázsa szénát szárítottak meg. Az élelmiszer-önellátás eléréséhez is hozzájárultak. Sok alapszervezetben tűzték ki célul, hogy annyi zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, amennyi családjuk szükségleteit fedezi. Másutt, például Piešťanyban, Hlohovecben a gyermekintézményeknek és az iskolai étkezdéknek tartósítottak gyümölcsöt. A gyermekotthonok lakóinak is juttattak friss zöldséget, gyümölcsöt az általuk termesztettből. Vagy megemlíthetjük a Vidov Vrch-i alapszervezet tagjainak hasznos akcióját: hársfa- és akácvirágból üdítőt készítettek az óvodásoknak. Állandó feladataik közt tartják nyilván a nők a másodlagos nyersanyagok gyűjtését. Tavalyi vállalásaikat ezen a téren is túlteljesítették: 6871 mázsa papírt, 50Ô4 mázsa textilt, 4901 mázsa vasat és színesfémet gyűjtöttek össze. A gyógynövények szárításában is szép eredményt értek el: 1160 mázsát adtak át. Az életmentés, a segítségnyújtás igen közel áll a nőkhöz, s így nem véletlen, hogy az önkéntes véradók toborzása is sikerrel járt: 2477 nőszövetségi tag ajándékozott térítésmentesen vért. A tavaly Prágában megrendezett béke-világtalálkozó kapcsán igen erőteljesen megnyilvánult Szlovákia lányainak, asszonyainak szocialista hazafisága, inter- macionalizmusa, a világ haladó erőivel való szolidaritása. Az apró ajándékok, emléktárgyak közös készítése jó alkalom volt a véleménycserére, az összefogás szilárdítására. A sok-sok szeretettel készített ajándékokon kívül a szolidaritási- és békealapra 517 587 koronát küldtek. A Szlovákiai Nőszövetség tagjai az idén tovább akarnak lépni a megkezdett úton. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója és a nőszövetség kongresszusa tiszteletére tett vállalásaik is azt igazolják, hogy terveink megvalósítása nem közömbös számukra. A társadalmi munkából elsősorban a választási programok megvalósítása során és a Mindent az emberért mozgalom keretében veszik ki részüket. Az említett jelentős események tiszteletére közel 40 millió korona értéket hoznak létre. D. T. ÚJ SZŐ 4 1984. III. 21.
