Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-21 / 69. szám, szerda
Dicsőséges három és fél hónap Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaságra, kikiáltásának 65. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság megalakulását - rövid fennállása ellenére is - a marxista-leninista történelemtudomány nemcsak a magyar nép, hanem a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetének is kimagasló eseményeként értékeli. Megalapozottan, hiszen a történelemformáló Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, az orosz bolsevikok ösztönző példáját követve a közeli európai területeken legelőször a magyarországi proletariátus valósította meg saját néphatalmi rendszerét, s folytatott megvédéséért 133 napos, de annál heroikusabb és ragyogóbb emlékű élethalálharcot. ÚJ SZÓ 1984. III. 21. A magyar dolgozó nép számára az első világháborúnak - minden véráldozatával, átvészelt szenvedésével, nyomorúságával együtt - az 1918-as októberi polgári demokratikus ún. őszirózsás forradalom s azzal egyidejűleg a sok- nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia széthullása vetett véget. Ezt a kelet-közép-európai térségben végbement jelentős történelmi hatóerejú fordulatot nagy mértékben meggyorsították a Habsburg-monarchia népeinek nemzeti függetlenségükért kibontakozott, Csehszlovákiában pedig az állami önállóság megteremtésének igényével egyszerre jelentkezett, kifejezetten forradalmi mozgalmai. Magyar- országon is először polgári demokratikus forradalom ment végbe. S bár a Károlyi Mihály vezetésével megalakult Nemzeti Tanács létrehozta a Magyar Népköztársaságot, képtelen volt megoldani a legalapvetőbb társadalmi kérdéseket. Nem haj-' totta végre a beígért földreformot, sem a közélet demokratizálását. Az események további menetét az 1918 novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja határozta meg döntően, amelynek a radikalizáló- dó tömegekre egyre nőtt a befolyása. Ezért Károlyi Mihály köztársasági elnök liberális polgári-szociáldemokrata, ún. népkormánya, amely a bolsevizálódástól való félelmében egy ideig csak erőszakkal, terrorakciókkal és statáriummal tudta fenntartani uralmát, 1919.% február 21-én letartóztatta és börtönbe vetette a KMP vezetőit, köztük Kun Bélát. Nemsokára Károlyi liberális-szociáldemokrata Berinkei vezette kormánya lemondott, s minden felelősséget a szociáldemokratákra hárítva átadta a hatalmat a magyar proletariátusnak. Mivel azonban a szociáldemokratáknak nem volt bátorságuk kormányt alakítani, baloldali küldöttségük felkereste a gyüjtőfog- házban tartott kommunista vezetőket, s Kun Béla előzetesen kidolgozott javaslatai alapján megegyeztek a két párt egyesítésében. Ebből a nem túl szerencsés, de szükségszerű fúzióból született Magyarországi Szocialista Párt létrehozta a Forradalmi Kormányzótanácsot, amely aztán 1919. március 21 -én kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot, s amelynek az elnöke a centrista szociáldemokrata Garbai Sándor lett, de tényleges vezetője Kun Béla volt s maradt mindvégig. A Forradalmi Kormányzótanács első teendője volt, hogy a proletárdiktatúra védelmére létrehozta a Vörös Hadsereget, a belső rend biztosítására pedig a Vörös Őrséget, majd rendeletet adott ki a forradalmi törvényszékek felállítására. Ugyanakkor megkezdte a kapitalista termelési viszonyok felszámolását. Államosította a húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, a bankokat és pénzintézeteket, a külkereskedelmet, a száz hektárnál nagyobb földbirtokokat, s köztulajdonba vette a kapitalisták villáit, a földesúri kastélyokat, a bérházakat, az üzletházakat stb. Egyidejűleg egy sor rendeletet adott ki a dolgozók szociális helyzetének javítására és a kulturális forradalom kibontakoztatására. E lendületes forradalmi fejlődést azonban hamarosan megzavarta a külső és a belső ellenség reakciója, majd nyílt fegyveres intervenciója. Az Antant kezdeményezésére - amely a párizsi béketárgyalásokon is elsősorban arra törekedett, hogy az oroszországi szocialista forradalom elszigetelése céljából Kelet-Közép-Európá- ban „egészségügyi övezetet“ alavében táviratott küldött a magyar Forradalmi Kormányzótanácsnak, hogy a Vörös Hadsereg vonuljon az általa kijelölt demarkációs vonalak mögé, s ezt a Magyar Tanácsköztársaság kormánya teljesítette. Annak ellenére, hogy a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták az ellentámadást sürgették, a jobboldali, főleg a centrista szociáldemokraták, nyíltan a kapitulációt s a polgári demokrácia visszaállítását követelték. Ebben a rendkívül válságos helyzetben a magyar tanácskormány lemondásra kényszerült, átadva a helyét a reakciós Peidl-kor- mánynak. A jobboldali szociáldemokrata Peidl Gyula ún. szakszervezeti kormánya szabaddá tette az utat az ország fővárosának elfoglalásához mind a román királyi hadsereg, mind a nyomukban haladó horthysta fehér tisztikülönítKun Béla 1919. június 7-én a frontra induló vöröskatonák és a budapesti munkások nagygyűlésén tartott lelkesítő szónoki beszéde közben (Archív felvétel) kítson ki - megsemmisítő csapást szándékozott mérni a fiatal proletárállamra. 1919 áprilisában intervenciós hadműveleteket kezdett ellene. A szervezés alatt álló magyar Vörös Hadsereget váratlanul érte az orvtámadás, de szinte napok alatt a Szovjet-Oroszország- ból hazatért hadifoglyokból s a felfegyverzett munkásságból felállított 117 zászlóalj vonult a frontra, majd lázas toborzómunkával további, főleg munkásezredeket irányítottak az egyes hadszínterekre. A túlerőben lévő ellenséges haderők támadását, amelyeket olasz és francia tisztek irányítottak, a Vörös Hadseregnek sikerült megállítania. Tanács-Magyarország Vörös Hadserege az internációs csapatokat visszaverve, azzal a céllal nyomult előre, hogy Szlovákia és Kárpátukrajna területén keresztül egyesüljön Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna Vörös Hadseregével. Ezzel a szlovák és cseh szocialista forradalmárok számára lehetővé vált, hogy - a magyarországi tanácshatalomra támaszkodva - megkíséreljenek Csehszlovákia területén szuverén szocialista államot létesíteni. Ók a kedvezőtlen helyzetben sem késlekedtek megragadni a lehetőséget, ugyanúgy, ahogy március 21-én a magyar kommunisták sem tétováztak. 1919. június 16- án Prešovban kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. A magyar Vörös Hadsereg lendületét egyfelől a Kormányzótanácsban kezdettől megnyilvánult s egyre élesebbé vált - kommunista és szociáldemokrata vezetők közti - ellentétek, másfelől a hadseregbe, sót a hadvezetésbe befurakodott reakciós tisztek aknamunkája törte meg, amely a döntő órában nyílt árulásba csapott. A kritikus mozzanatot az a diplomáciai fortély képezte, amikor Clemanceau francia miniszterelnök a párizsi békekonferencia nemények és terrorista „szabadcsapatok“ előtt. S ezzel kezdetét vette Horthyék fehérterrorja, amely 25 éven át dühöngött s Magyarországot a „hárommillió koldus országává“ tette. Annak ellenére, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot 133 napos fennállása után vérbe fojtották, létrejötte, harcai és az európai munkásmozgalmakra gyakorolt hatása a Lenin által kidolgozott szocialista forradalom és proletárdiktatúra elméletének s gyakorlatának általános érvényűségét igazolták. Lenin egyébként rendkívül nagyra értékelte azt a tényt, hogy a magyar proletariátus békés úton vette át a hatalmat a burzsoáziától. Ugyanakkor kárhoztatta azt a súlyos politikai hibát, hogy a forradalomnak nem volt egyöntetű, bolsevik típusú vezető pártja, mivel a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítése kellő előkészítés nélkül, mechanikusan ment végbe. Hasonlóképp helytelenítette azt is, hogy az államosított földbirtokokat nem osztották fel a szegényparasztság és az agrárproletariátus között, hanem szocialista mező- gazdasági nagyüzemeket, szövetkezeteket létesítettek rajtuk. Ez az intézkedés nagymértékben gyengítette a munkás-paraszt egységet, s azzal a proletárdiktatúra alapjainak szilárdságát. A Magyar Tanácsköztársaság emiitett hibáit azonban, mint azt Lenin is méltatta, messze felülmúlták erényei. Tragikus bukásában is értékes tanulságokkal szol-' gált, nemzetközi jelentősége pedig mindenekelőtt abban állt, hogy Szovjet-Oroszország után másodikként valósította meg a proletár- diktatúrát. Ezzel nagy hatást gyakorolt az európai forradalmi mozgalmakra, főleg a Bajor Tanács- köztársaság, majd a Szlovák Tanácsköztársaság megalakítására. MIKUS SÁNDOR Két évtizede a mezőgazdaság szolgálatában A fő ágazat az öntözés Immár 20 éve működik Zlaté Klasyban a felsőcsallóközi öntözőrendszer üzemeltetését irányító és biztosító vállalat, amelyet kezdetben szakosított Meliorációs Szövetkezet, majd Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat néven ismertek meg a járásban és annak határain túl is. Visszapillantásként nem árt megjegyeznünk, hogy a 20 évvel ezelőtt az öntözés szolgálatába állított kis üzem - alig egy tucat munkással - napjainkban mintegy 300 dolgozót foglalkoztató korszerű nagyüzemmé fejlődött. Mészáros György mérnökkkel, a vállalat igazgatójával a múlt évi gazdálkodási eredményekről beszélgettünk. Bevezetőként elmondotta, hogy az elért gazdasági eredményekkel elégedettek, noha a melléküzem- ági tevékenységükben a termékszerkezetváltás időszakát élik, és az ezzel járó új problémák megoldására is figyelmet kell fordítani. A két gazdasági egység munkájának elemzésére terelve a szót az igeizgató elsőként az öntözési részleg múlt évi eredményeit méltatta. A részleg dolgozói még az indulásnál átlagos évre számítva állították össze a tervfeladataikat. A későbbiekben azonban az aszályos időjárás minden korábbi munkatervet felborított, és komoly erőpróba elé állította a több mint 35 ezer hektár öntözéséért felelős szakembereket, dolgozókat. A tervezett 24,5 millió köbméter víz helyett 55 millió 270 ezer 400 köbméter vizet juttattak a szomjazó növénykultúrákra, mégis csak mentőöntözésnek nevezhetjük, mivel ennél jóval többre lett volna szükség. Mindez olyan következtetéseket von maga után, hogy a kora tavaszi és a késő őszi úgynevezett tározó öntözésnek komoly szerepe van a talaj vízház- tartalékainak képzésében és megőrzésében. Vagyis azok a mező- gazdasági üzemek, amelyek már kora tavasztól igényelték a mesterséges csapadékpótlást, jóval eredményesebb gazdálkodásról adhatnak most számot, mint azok, amelyek csak félvállról vették a szakemberek öntözést sürgető tanácsait és csak később kezdtek öntözni. Az öntözőberendezéseiket jól hasznosító gazdaságok sorában említette a nagylégi (Lehni- ce), a Zlaté Klasy-i Béke, a Nový Život-i, az Alistáli (Hroboňovo) Efsz-t, valamint a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságot. Mindezek mellett jelentős beruházással elkészült egy korszerű javítóműhely is, ahol egész éven át új szolgáltatásként bevezetik a járási igények kielégítése céljára a forgódobos öntözőberendezések, valamint egyes szivattyútípusok nagyjavítását. A melléküzemágban is a járási igények kielégítésére törekednek. Ez nem jelenti azt, hogy más járások mezőgazdasági jellegű termékigényeit kapacitáslehetőség esetén ne elegítenék ki. Ebben a szerkezetváltási folyamatban a faipari jellegű termékek rovására mindinkább előtérbe kerülnek a lakatosipari munkák. Ennek keretében az állattenyésztő telepek belső technológiáinak korszerűsítéséhez szükséges atipikus elemek, részegységek, berendezések gyártása és szerelése jut fő szerephez. Lényegesen javult a termékek minősége, kevesebb reklamáció érkezett be, és javultak a szállítói-megrendelői kapcsolatok is. A termelés mellett a gazdaság- és pártvezetés, karöltve az üzemi szakszervezeti bizottsággal, nagy gondot fordít a munkahelyi körülmények javítására, a nehéz fizikai munka könnyítésére. Az idei esztendő fő feladatairól a vállalat igazgatója így összegezte mondanivalóját. - Fokozott figyelmet fordítanak az öntözési idényre való felkészülésre, valamint a szezon alatt az egész öntözés folyamatára. Bevezetik az egyes szivattyúk és forgódobos öntözőberendezések javítását is, s az ehhez szükséges alkatrészek gyártásában is továbblépnek. A melléküzemágban is a mező- gazdasági üzemektől beérkező igények figyelembevételével szervezik meg az egyes termékek legyártását, valamint a megrendelt szerelőmunkák elvégzését. Ebben a folyamatban teret kap minden olyan egyéni és kollektív munkakezdeményezés, amely a legújabb műszaki ismeretek és a korszerűbb technológia segítségével, az önálló elszámolási rendszer nyújtotta anyagi ösztönzők eddiginél differenciáltabb alkalmazásával elősegíti a berendezések hatékonyabb kihasználását, a selejt- hányad csökkentését, a gyártmányok minőségének javítását, a fizikai munka könnyítését, nem utolsósorban a drága energia, üzemanyag és alapanyagok eddigieknél takarékosabb felhasználását. MÉRI ISTVÁN A szlovákiai gép- és traktorállomások képviselői értekezletének margójára „A gép teljesítménye az embertől függ“ ... hangsúlyozták többen is a szlovákiai gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek rovinkai vezér- igazgatósága által rendezett értekezleten, amelyen a vállalat üzemeinek és szocialista munkaversenyének tavalyi eredményeit értékelték. E kijelentés nem üres frázis erejével hatott, hiszen a valós tartalmát számos ott is említett munkaeredmény hitelesítette és hitelesíti, ugyanakkor pedig az élenjáró dolgozók a saját tapasztalataikból is tudják, mire képes a talajművelő-, a növényápoló-, vagy a betakarítógép, ha kezelője jó szakember és egyben igyekvő dolgozó. S hogy min múlik az ember teljesítménye? Nagyon sok tényezőn. Például az öntudatos, kitartó munkán, a szaktudáson, a munkafeltételeken, a munka- szervezésen és sok más tényezőn, köztük a munkaverseny színvonalán is. A vállalat tavalyi termelési eredményeiből arra következtethetünk, hogy Szlovákia gép- és traktorállomásain, mezőgazdasági gépjavító üzemeiben rengeteg dolgozni tudó és szerető ember található, s hogy ugyanakkor ezeken a munkahelyeken kellő figyelmet fordítanak a munkaversenyre és többek között szabadja van az egyének és csoportok munkakezdeményezésének. Ha nem így lenne, akkor a vállalat tavaly aligha teljesítette volna 101,2 százalékra az éves termelési tervét-ebből 102,1 százalékra a javítási feladatokat, 105,4 százalékra az alkatrészfelújítást... Hogy a gép- és traktorállomások jó munkát végeztek a mezőgazdasági termelésben is - egyebek között 55 ezer hektárról takarították be a szemesfélék termését, 14 ezer hektárról gyűjtötték be a szalmát, 458 ezer tonna istállótrágyával dúsították a termőtalajt, 150 ezer hektáron végeztek vegyszeres növényápolást s 450 ezer gyümölcsfa permetezését vállalták és teljesítették - abban nem kis érdemei vannak a szocialista munkaversenyben legeredményesebben szerepelt egyéneknek és üzemeknek. A vállalat 35 üzemére és az ott dolgozó 9 ezer emberre az idén is komoly feladatok várnak. Komolyak, de amint azt Štefan Jacenko mezőgazdasági termelési igazgató kifejtette: jó munkával - legalább olyannal, mint amilyet tavaly végzett ez a nagy munkaközösség - teljesíthetők is. S mivel ugyanígy vélekedtek a Veľatyban rendezett értekezleten megjelent élenjáró traktorosok, kombájnosok, gépjavítók és más beosztású dolgozók is, feltételezhető, hogy a szlovákiai gép- és traktorállomások és mezőgazdasági gépjavító üzemek az idén is jó munkát végeznek majd. A műhelyben és, a mezőn egyaránt. GAZDAG JÓZSEF
