Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-17 / 66. szám, szombat
ÚJ szú 3 1984. III. 17. 32. FORDULÓ BÉCSBEN A Varsói Szerződés tagállamai konkrét, konstruktív választ várnak indítványaikra (ČSTK) - Bécsben tegnap megkezdődött a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 32. fordulója. A plenáris ülésen felszólalt Stanislaw Przygodski, a lengyel küldöttség vezetője. Felszólalásának elején megállapította, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is veszélyesen kiéleződött, feszültségektől terhes és bonyolult. „A NATO tagállamainak a Varsói Szerződés országaival szembeni katonai erőfölény elérésére irányuló törekvései nemcsak az európai békét veszélyeztetik, hanem a világbékét is“ - hangsúlyozta. Rámutatott: a szocialista országok nemegyszer felhívták a figyelmet, hogy ezek a törekvések mennyire negatívan befolyásolnak minden leszerelési tárgyalást. A NATO-nak éppen ezek a céljai tették lehetetlenné a nukleáris fegyverek korlátozásáról megtartott tárgyalások folytatását. Leszögezte, hogy a bécsi tárgyalások célja szöges ellentétben áll az amerikai közepes hatótávolságú rakéták néhány nyugat-európai ország területén megkezdett telepítésével, köztük olyan államok területén is, amelyek a bécsi tárgyalássorozat résztvevői. A lengyel küldött emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok a tavalyi tárgyalás fordulóiban olyan széles körű akcióprogramot terjesztettek elő, amely a nemzetközi helyzet alapvető javítását és a leszerelési intézkedések megvalósításához a kedvező feltételek megteremtését célozza. A nyugati tárgyaló küldöttségek figyelmét felhívta a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai erő alkalmazásáról való lemondásra és a Varsói Szerződés, valamint a NATO tagállamai közötti békés kapcsolatok fenntartására irányuló szerződés megkötésére tett indítványára. Rámutatott: ha ez megvalósulna, kedvezően befolyásolná a bécsi tárgyalásokat, és hozzájárulna a tárgyalásoknak a holtpontról való elmozdításához. A lengyel küldöttség vezetője a továbbiakban részletezte a szocialista országok tavaly februárban és júniusban előterjesztett indítványait. Ezek alapvetően új megközelítést tartalmaznak, és anélkül, hogy veszélybe kerülne a részt vevő országok bármelyikének biztonsága, lehetővé teszik a tárgyalásokon a legnagyobb akadályt jelentő nehézségek áthidalását. A Varsói Szerződés indítványa szerint, mellőzve a hónapok óta folyó terméketlen létszámvitákat, mindkét félnek egyaránt 900 ezer főre kellene csökkentenie fegyveres erőinek létszámát. A csökkentés mértékét a felek határoznák meg. Ez az indítvány megfelelő ellenőrző intézkedéseket is előirányoz. Beszédének végén a lengyel küldött kijelentette: „A Varsói Szerződés tagállamai remélik, hogy a Nyugat a bécsi tárgyalások közötti háromhónapos szünetet arra használta ki, hogy józanul felülvizsgálta és módosította eddigi álláspontját, és valóban konkrét, konstruktív választ ad a mi indítványainkra. Ezt a lehetőséget nem kellene elszalasztani. Felszólítjuk ezért a Nyugatot, hogy támogassa a szocialista országok törekvéseit a mi tárgyalásaink céljainak elérése végett.“ A tárgyalásokon részt vevő NA- TO-tagállamok nevében Murray Simons, Nagy-Britannia küldöttségvezetője szólalt fel. Beszéde- éppúgy, mint Thomas Hammond kanadai küldött sajtónyilatkozata- arról tanúskodik, hogy a Nyugat nem tágít régi, minden realitást és konstruktivitást nélkülöző álláspontjától valamennyi alapvető kérdésben. m* *§ » Francia Polinézia lakossága folytatja tiltakozó akcióit a francia nukleáris fegyverkísérletek ellen a Mururoa korall szigeten. A tüntetők követelik továbbá, hogy kapjon függetlenséget Franciaország e „tengeren túli területének“ őslakossága. Felvételünk azon a tüntetésen készült, amelyet a napokban tartottak meg Papeetében, Francia Polinézia közigazgatási központjában. (Telefoto - ČSTK) A nicaraguai államtanács jóváhagyta a választási törvényt A hondurasi és amerikai katonák készek a salvadori beavatkozásra TINDEMANS A RAKÉTÁKRÓL (ČSTK) - Belgiumban folytatódnak az előkészületek az amerikai szárnyas rakéták telepítésére, és a brüsszeli kormány nem veszi fontolóra, hogy a tervezettnél kevesebb rakétát állítanak hadrendbe az ország területén. Ezt hangsúlyozta a belga rádiónak adott nyilatkozatában Leó Tindemans belga külügyminiszter. A brüsszeli kormány ugyan hivatalosan még nem döntött a telepítés ügyében, de a NATO tervei szerint Belgium területén 48 amerikai nukleáris rakétát állítanak fel. A belga politikus hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontját nem befolyásolja a szomszédos Hollandiában kialakult helyzet, ahol a kabinet azzal próbálja leszerelni a közvélemény rakétaellenes hangulatát, hogy kevesebb amerikai rakéta telepítésébe egyezik bele, mint amennyit a NATO tervei előirányoztak. Hollandiában any- nyira megerősödött a rakétaellenes mozgalom, hogy ez könnyen a mostani koalíciós kormány bukásához vezethet. Irak-lrán Összecsapások a front déli szakaszán (ČSTK) - A legutóbbi 24 órában az Ir^k és Irán közötti fegyveres összecsapások a front déli szakaszán levő Haviza iraki olajipari központ térségében dúltak. A Bagdadban nyilvánosságra hozott közlemény szerint az iraki egységek Madzsnun olajszigeten visszafoglaltak mintegy 200 négyzetkilométernyi részt, amelyet Irán február végén foglalt el. A közlemény azt is hírül adta, hogy az iráni egységek a szigetet két részre osztó mesterséges csatornán keresztül menekültek, amely az iraki fegyverek hatósugarán kívül esik. Az iráni fél nem tett közzé friss jelentést a hadműveletekről. A te- heráni külügyminisztérium nyilatkozatban szólított fel minden országot, hogy ne nyújtsanak katonai támogatást Iraknak. Iszmat Kittani külügyminiszter-helyettes, aki USA-beli „magánlátogatáson“ tartózkodik, washingtoni sajtóértekezletén kijelentette: azt próbálja elérni a Fehér Házban, hogy „segítse elő az iráni-iraki háború befejezését.“ Irán tegnap visszautasította az Arab Liga szerdai rendkívüli külSúlyos ítéletek (ČSTK) - A Reuter hírügynökség jelentése szerint az iráni iszlám bíróság Arak közép-iráni tartományban a betiltott Iráni Néppárt (Tudeh) 14 tagját kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélte. Az AFP hírügynökség arról értesült, hogy a Kaspi-tenger melletti Rest városában 17 tudehistát ítéltek 1 -tői 12 évig terjedő börtönfogságra. A betiltott kommunista párt további tagjai is börtönbüntetésüket töltik. ügyminiszteri ülésének a határháború beszüntetését sürgető felhívását. Az iráni tévé külügyminisztériu- mi nyilatkozatot idézve leszögezte, hogy az ország a végső katonai győzelemig, illetve Szaddam Husszein iraki elnök kormányának megdöntéséig folytatja a harcot. (ČSTK) - A nicaraguai államtanács jóváhagyta azt a választási törvényt, melynek értelmében idén november 4-én hatéves időszakra megválasztják az ország államfőjét, alelnökét és a legfelsőbb törvényhozó testület tagjait. Az újonnan választott végrehajtó és törvényhozó szervek jövő év január 10-én kezdik meg tevékenységüket. Az új törvény értelmében választásra jogosult minden 16 éven felüli nicaraguai állampolgár, és a szavazáson részt vehetnek a sandinista néphadsereg tagjai is. Március végén hozzák létre a Legfelsőbb Választási Tanácsot, és gyakorlatilag ezzel indul meg az országban a választási kampány. A választási törvény jóváhagyása újabb bizonyítéka annak, hogy a Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front és a nicaraguai nép közös óhaja valóban szabad és demokratikus választások megtartása az ország történetében. Az amerikai titkosszolgálat, a CIA által kiképzett és felfegyverzett ellenforradalmi bandák mintegy 120 tagú csoportja hondurasi területről Jinotega nicaraguai határ menti tartományba hatolt be, ahol több államosított mezőgazdasági üzemet raboltak ki és égettek fel. A sandinista néphadsereg tagjai a banditák üldözése során tizet megöltek. Katonai szakértők becslései szerint a hondurasi támaszpontokon jelenleg mintegy 15 ezer nicaraguai ellenforradalmár tartózkodik. Az AP hírügynökség jelentette, hogy Washington újabb pénzügyi injekciói alapján a legközelebbi időben a vérengző bandák létszámát 18 ezerre töltik fel. A hírügynökség hozzáfűzte, hogy az erőteljes fehérházi támogatás ellenére is a bandák erejéből csupán szórványos szabotázs és terrorista akciók végrehajtására futotta, jelentősebb katonai sikert Nicaragua területén nem értek el. A Fehér Házban Reagan elnök a Nicaragua ellen folyó hadüzenet nélküli háború egyik legfőbb kivitelezőjével, az USA hondurasi nagykövetével, John Negroponteval tárgyalt. A diplomata a találkozó után kijelentette: most az a legfontosabb, hogy a Kongresszus mielőbb jóváhagyja a hondurasi területen levő Nicaragua-ellenes csoportoknak nyújtott 21 millió dolláros támogatást. A nagykövet elmondotta, hogy a Nicaragua elleni agresszió hídfőállását jelentő Honduras területén jelenleg 17 ezer észak-amerikai katona tartózkodik. Nyíltan beismerte, hogy „többen közülük kémtevékenységet folytatnak Nicaragua és salvadori partizánok ellen.“ Salvador északkeleti részéből már negyedik napja számos halálos és sebesült áldozatot követelő heves fegyveres összecsapásokról érkeznek jelentések. A térségben a salvadori rezsim mintegy 7 ezer katonája a felkelő erők körülzárására és a hondurasi határhoz való szorításukra törekszik. Hondurasi kormánykatonák is részt vettek a salvadori területen A SZUPERKEDD TANULSÁGAI Az USA kilenc szövetségi államában e héten az Un. „szuperkedden“ megtartott demokrata párti előválasztásokra két dolog volt jellemző: az északkeleti és déli szövetségi államokban egyre határozottabban körvonalazódik a Reagan-ellenesség, és ezzel párhuzamosan ugyanitt egyre több néger tisztségviselőt jegyeztek be, akik részt vesznek majd a párt nyáron sorra kerülő, az elnökjelölt személyéről döntő konvención. Első állításunk legnyilvánvalóbb jele az, hogy visz- szalépett a további küzdelemtől John Glenn demokrata szenátor, aki köztudottan lelkesen támogatta a Reagan-kormányzat militarista irányvonalát. Másrészt Jesse Jackson néger lelkészre Alabamában, Floridában és Georgiában több mint 360 ezren szavaztak. Csak Alabamában az újonnan regisztrált 42 ezer választó közül 35 ezer néger. ' Ezek a tények kétségtelenül kellemetlenek Reagan elnök számára, aki a négy évvel ezelőtti elnökválasztáson együttvéve 180 ezer szavazatot szerzett a déli államokban. Az ABC tévétársaság által szervezett ankéton - amelyet azokban a szövetségi államokban tartottak, ahol Gary Hart szenátor győzött - a szavazók elsősorban azzal a kijelentéseivel rokonszenveztek, hogy „szakítani kell az eddigi politikával“. Ennek ellenére megmutatkozott, hogy Alabamában Hart nem élvezte a néger választók támogatását, akik pedig a Reagan ellen kibontakozó mozgalom egyik fontos tényezőjét jelentik. Hart nem nyerte el a néger szavazók bizalmát sem Georgiában, sem Floridában. Hart győzött New Englandban, Massachussetts és Rhode Island államokban, de a déli Floridában szorosan Mondale mögött végzett, s ugyanez volt a helyzet Georgiában és Alabamában is. A „szuperkedd“ eredményei ezenkívül megmutatták, hogy a Demokrata Párt jobboldali beállítottságú elnökaspiránsait nem támogatja a szavazók túlnyomó többsége. Példa erre John Glenn szenátor kudarccal végződött szereplése, aki egy előválasztáson és egy jelölőgyűlésen sem állt helyt. Éppen azokban a déli államokban végzett Jesse Jackson mögött, amelyekben a fajüldöző és jobboldali erők támogatására számított. Mondalenek is tudomásul kellett vennie, hogy jobboldali beállítottságú felhívásai nem hatnak a választókra. Jobban szerepelt ott, ahol Reagan határozott ellenzőjének tüntette fel magát, s főleg a mostani elnök szociális politikáját bírálta. Hart ugyan három jelölőgyűlésen győzött, a Demokrata Part elnökjelöltjének személyéről dönteni hivatott csaknem 4 ezer tagú elektori testületben eddig mindössze 212 szavazót tudhat a maga pártján, míg Walter Mondale már 333-at. Mondale 333 elektora között van már az a 142 törvényhozó is, akik automatikusan szavazati joggal vesznek részt a Demokrata Párt nyári elnökjelöltet állító konvencióján. Ahhoz, hogy bármelyik jelölt megszerezze a párt elnökjelöltségét, legalább 1967 elektori szavazatot kell kapnia. A Demokrata Párt előválasztásai a jövő héten folytatódnak a középnyugati államokban, ahol az USA legnagyobb ipari központjai vannak. ^ folyó hadműveletekben. A határtérségben a rezsim nagy létszámú alakulatot vont össze. A hondurasi vezérkar mindeddig a salvadori partizánok mozgására vonatkozó katonai-taktikai információk továbbítására korlátozta tevékenységét, katonai szakértők szerint azonban bármikor kész arra, hogy közvetlen katonai akciókat indítson a salvadori partizánok ellen. Ugyanezzel a céllal helyeztek át a hondurasi -salvadori határ térségébe egy kb. 2 ezer fős észak-amerikai katonai alakulatot. Ma várják San Salvadorba Caspar Weinberger amerikai hadügyminisztert, aki a felbomlófélben levő rezsim politikai és katonai vezetőivel tárgyal, és személyesen ügyel fel arra, hogy a kormánycsapatok partizánellenes offenzívája északon hogyan bontakozik ki. Az ENSZ New York-i központjában az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságának üléséről kiadott közlemény a közép-amerikai térségben külföldi részvéttel folyó hadgyakorlatok azonnali leállítását, új bázisok építésének a megtiltását és a Nicaragua elleni agresszió, fenyegetés és provokáció abbahagyását szorgalmazza. Rodney Arismendi nyilatkozata (ČSTK) - „Az Uruguayban novemberre kitűzött választás nyilvánvalóan a nép sikere, nem pedig a jobboldali rendszer ajándéka“ - hangsúlyozta Rodney Arismendi, az Uruguayi KP KB első titkára a Pressur sajtóügynökségnek adott interjújában. Rodney Arisfnendi rámutatott, hogy az uruguayi kommunisták azért fognak harcolni, hogy ez a választás demokratikus légkörben folyjon le, korlátozás, politikai nyomás nélkül. A kommunisták meggyőződése, hogy a demokratikus erők széles frontjának egységesen és nyíltan le kellene lepleznie a diktatúrának a választások meghamisítására és az azokon való részvétel korlátozására irányuló szándékait. Katonák az űrbe (ČSTK) - Michael Heseltine brit hadügyminiszter tegnap kijelölte azt a négy személyt, akik a jövő évben elsőként a világűrbe repülnek. Mind a négy jelölt a hadügyminisztérium beosztottja, hárman, a hadsereg - a légierő és a hadi- tengerészet - tisztjei, a negyedik pedig a brit katonai űrprogram egyik vezető dolgozója. Az ürhajősjelöltekre váró feladatok is kizárólag a brit hadügyminisztérium céljait szolgálják. Felbocsátják ugyanis a Skynet IV műholdat, amely ,,őfelsége“ militarista programjainak a megvalósítását szolgálja. A második brit űrhajó felbocsátását 1986-ra tervezik, de erre az űrutazásra sem fogható rá, hogy a kozmosz békés célú kutatását szolgálja.
