Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-16 / 65. szám, péntek

A termelés döntő tényezője az ember ......... u ..................—fc KOMMENTÁLJUK ,

ST™**' 5* ^ J — ...

A mezőgazdaság fejlődése a CSKP történelmi IX. kongresz- szusát és az efsz-ekről szóló törvény elfogadását követő időszakban a tőketerebesi (Trebišov) járásban is igazolta a lenini szövetkezeti terv helyességét és nemzetközi érvényességét. Járásunk mezőgazdaságának anyagi-műszaki alapja az 1948-as évhez viszonyítva több mint hétszeresére nőtt, s jellege is megváltozott. A korszerű gépek és berendezések, a kemizálás, a termelési koncentráció és a szakosítás a tudományos-műszaki haladással együtt megteremtette a feltételeket a termelési folyamatok fokozatos iparosításához.

Ebben az időszakban kétszeresére nőtt a mezőgazdaság termelési értéke, miközben a termőterület 10 százalékkal, a dolgozók létszáma pedig több mint 60 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági dolgozók száma csupán 1960-tól számítva több mint 4000 személy- lyel, vagyis 25 százalékkal lett kevesebb a járásban. Ez azt jelenti, hogy alapvető mértékben nőtt a munka termelékenysége, ami elsősorban a tudományos-műsza- ki haladás és a technika következetes gyakorlati alkalmazásának köszönhető.

Az ember azonbán a tudományos-technikai forradalom korszakában is a termelőerők döntő részét képezi. A kutatók véleménye szerint a mezőgazdasági termelés eredményessége 75 százalékban a termelés emberi tényezőitől, 25 százalékban pedig a természeti feltételektől függ. Ezt a gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják. Ezért jelenleg két alapvető irányzat kerül az előtérbe: növekszik a dolgozók állóeszközökkel való ellátottsága, valamint ezek műszaki színvonala, ami csökkenti a dolgozók fizikai igénybevételét és növeli a munka hatásfokát, emellett pedig a dolgozók abszolút létszáma is csökken járásunk mezőgazdaságában, is emelkedik politikai és szakmai színvonaluk. Az állóeszközök egy állandó dolgozóra számított értéke csupán az 1970 óta eltelt időszakban 65 ezer koronával, vagyis 1,4- szeresére nőtt. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy járásunk jelentős mértékben lemarad ebből a szempontból a kerület és Szlovákia élenjáró járásaitól.

A munka műszaki ellátottságának javulása változásokhoz vezet annak jellegében és tartalmában. Fokozódik a szakképzett munka jelentősége, változnak a mező- gazdasági dolgozók munka- és életfeltételei. A termelés ipari jellegének erősödése megköveteli a dolgozók kor és szakképzettség szerinti összetételének módosítását. Habár főleg az utóbbi évtizedben jelentős haladást értünk el ezen a területen, amikor az 1975- től >1982-ig terjedő időszakban 17 százalékkal nőtt a szakképzett dolgozók részaránya, az elért színvonal még mindig nem felel meg a követelményeknek. Ez főleg a munkáshivatású dolgozóknál nyilvánul meg, ahol a teljes létszámnak csak 54,8 százaléka rendelkezik az előírt szakképzettséggel. A műszaki-gazdasági dolgozóknál lényegesen jobb a helyzet, habár itt sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Itt a dolgozók 87 százalékának van középiskolai vagy főiskolai végzettsége. A dolgozók szakképzettsége szempontjából azonban nagy különbségek vannak az egyes vállalatok között. Amíg például a Zemplínske Hradište-i Efsz-ben a munkáshivatású dolgozók 78,3 százaléka rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, a Nagykaposi (Veľké Kapušany) Efsz-ben ez az arány csak 38 százalékos.

Az a tény, hogy a munkáshivatású dolgozók szakképzettségi színvonala elmarad a műszaki ellátottság színvonalától, szükségszerűen visszatükröződik a gépek alacsony fokú kihasználtságában és gyakori meghibásodásukban. Különösen megnyilvánul ez a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) és a hriadkyi nagyüzemi tehénfarmokon, de a többi nemrég átadott szarvasmarha-tenyésztési farmokra is vonatkozik, ahol gyakran fordulnak elő különböző üzemzavarok a dolgozók elégtelen szakmai felkészültsége miatt.

Az új technika és technológia a mezőgazdaságban is megköveteli, hogy kezelésüket olyan emberekre bízzák, akiknek megfelelő ismereteik vannak az elektronika és a mechanika területéről, jártasak a munkaszervezés, az agrotechnika és az állattenyésztés alapvető kérdéseiben. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy járásunkban a mezőgazdasági vállalatok jelentős része nem fordított kellő figyelmet a dolgozók szakmai képzésére. így van ez például a Parchovanyi Efsz, a Bo- lyi (Boľ) Efsz, a Vel’atyi Állami Gazdaság, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság, valamint egy sor további vállalat esetében. Az az igazság, hogy az állattenyésztésben a dolgozók nagyüzemi technológiára való felkészítését már az objektumok műszaki tervezésénél el kell kezdeni, s folytatni kell az építés egész ideje alatt. Erre az igazságra fel kell hívni a Leleszi (Leles) Efsz és a Plecho- ticei Efsz dolgozóinak a figyelmét, valamint másokét is, ahol a következő hónapokban kerül sor a nagyüzemi állattenyésztési objektumok befejezésére.

A mezőgazdaságban a tudományos-műszaki haladást emberek nélkül nem lehet megvalósítani. Amint azt a CSKP KB 8. ülése is hangsúlyozta, ezt a folyamatot a saját érdekükben is csak politikai és szakmai szempontból jól felkészült, a munkához elkötelezetten viszonyuló emberek tudják végrehajtani, mégpedig konkrét anyagi és erkölcsi ösztönzés alapján, a komplex módon értelmezett irányítással létrehozott, megfelelő munkafeltételek között.

E cél eléréséhez az egész újratermelési folyamat, a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának és a dolgozók társadalmi fejlődésének komplex irányítására van szükség. Ez azt jelenti, hogy minden efsz-ben, állami gazdaságban, de a járási irányítási szervben is fel kell számolni a tervezési rendszernek azt az eddigi gyakorlatát, amikor az évi végrehajtási tervekben, az ötéves tervekben és a fejlesztési irányzattanulmányokban csak a termelési és a gazdasági feladatok, valamint az ezekkel összefüggő anyagi-műszaki és szervezési kérdések szerepeltek, s kevesebb szó esett ezekben

a tervekben a dolgozók létszámáról, s még kevesebb az életkor, a szakképzettség és a szakmák szerinti összetételükről. Ezeket az új szempontokat a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetében, valamint az egyes mezőgazdasági vállalatok fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában részt vevő további intézményekben is jobban figyelembe kellene venni.

Az utóbbi években ezen a területen nagyon pozitív szerepet töltöttek be a szociális fejlesztés komplex programjai, amelyek gyökeres változásokhoz vezettek az emberről való gondoskodásban. Járásunk minden szövetkezetének és állami gazdaságának saját üzemi étkezdéje van, amelyekben napi átlagban 3248 ember étkezik, s számuk a nyári csúcsmunkák idején a 6740-et is eléri. A dolgozókat saját autóbuszaikkal szállítják a munkahelyre. Évente 1746 dolgozó vesz részt gyógykezelésen vagy üdültetésen. A lakásviszonyok is javultak, s egy sor további problémát is sikerült megoldani. E feladatok teljesítésében különösen nagy haladást értek el a Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaságban, a Nagykaposi Efsz-ben és a Vojčicei Efsz-ben. A legközelebbi időszakban a járási egészségügyi intézet vezetőségével, valamint a járási nemzeti bizottság egészségügyi osztályával együttműködve a dolgozók üzemi orvosi ellátásának a kérdését is meg kell oldani. Intenzíven kell folytatni a munkafeltételek javítását és a lakásépítést, s a családtagokról sem szabad megfeledkezni. Elsősorban üzemi óvodák és bölcsődék építéséről van szó a falvak ellátottságának javítására szolgáló eszközök társítása alapján.

A legfontosabb kérdéseknek a megoldása döntő mértékben elősegíti a növénytermesztés dinamikájának a megújítását, s az állattenyésztés jelenlegi szükségleteinek a kielégítését. Mindez egyúttal a mezőgazdasági vállalatok jövedelmi helyzetét is javítani fogja.

FRIDRICH FEHÉR,

az SZLKP tőketerebesi járási bizottságának titkára

Kutainkkal is törődjünk

Nemcsak felszíni vizeinket és a felszín alatti ivóvízkészleteinket kell óvnunk a szennyeződéstől. Kutainkat is. Hiszen egyelőre még százezres a nagyságrendje azoknak, akik innen nyerik az élethez nélkülözhetetlen vizet. Községek, tanyák és kiskertek tulajdonosai. S ezek a kutak, ki tudja milyen hányadukban, nem éppen a legszakszerűbben készültek és nem minden esetben igazodtak szigorúan a kötelező higiéniai előírásokhoz. Például ahhoz, hogy milyen távolságban szabad kutat fúrni a trágyateleptől, a kerti árnyékszéktől, miként védjük meg vizét minden olyasmitől, ami esetleg felülről is szennyezheti, milyen legyen a mélysége, az építészeti megoldása stb.

Persze, sokat segített és segít az ilyen munka végzésében a múlt minden jó tapasztalata, a helyi mesterek több-keve- sebb hozzáértése. De azért még gyakran leselkedik veszély a kúthasználókra. Annál is inkább, mivel alapvetően megváltoztak bizonyos körülmények, amelyek elsősorban a belter- jesebb gazdálkodással függnek össze. Ide soroljuk egyebek között azt, hogy ugrásszerűen megnőtt a műtrágya és a növényi védőszerek használata. Ezeknek nem lebecsülendő hányada belekerül a talaj mélyebb rétegeibe, következésképpen a kutak egy részének vizébe is. Köztudottan vonatkozik ez például a nitrátokra, amelyeknek a megengedettnél nagyobb koncentrációja főleg a csecsemők egészségére veszélyes.

Nincs okunk félreverni a harangokat, hiszen az említett körülmények következtében tömeges megbetegedések nem fordulnak elő. Az viszont igaz, hogy a kutak ivóvize sokhelyütt - jóllehet nagyobb baj nélkül fogyasztják ilyen vagy olyan szempontból joggal kifogásolható. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért sokat tehetünk és kell is tennünk.

Mire gondolunk főleg? A régi kutaknál a tulajdonos jól felfogott érdeke, hogy ösztökélés nélkül is kikérje a járási közegészségügyi szolgálat szakvéleményét. A vízminta laboratóriumi vizsgálása ugyanis meghatározza a további lépéseket. Az ilyen jellegű törekvéseknek az eddiginél nagyobb segítséget nyújthatnak a helyi nemzeti bizottságok. Gondosabban kellene ügyelniük arra is, hogy vajon a kutaktól megfelelő távolságra vannak-e a különféle szennyező források s amennyiben ez nincs így, jogkörükkel élve, az eddigieknél szigorúbban ragaszkodhatnának a helyzet rendezéséhez. Ezen túlmenően törődni kell a kutak fertőtlenítésével is, amiről sok kúttulajdonos megfeledkezik. Pedig az ilyen célt szolgáló hatásos fertőtlenítő szerek állnak rendelkezésükre, így például a Savó, a nátriumhipoklorit, a Sagen, a Chlora- min-B.

Az új kutak fúrásánál pedig ajánlatos kikérni a szakemberek véleményét, akik tisztában vannak azzal, hogy mit ír elő ilyen esetekre a kötelező állami norma. Esetleg áttanulmányozhatják az idevágó szakirodalmat és igazodhatnak a bennefoglalt tanácsokhoz.

Az értelmes ember tisztában van vele, nem valamiféle bürokratikus szabályok betartása a cél, hanem legértékesebb kincsünknek, egészségünknek a megóvása.

Lényegében alig valamivel több munkával, utánjárással és - ami szintén fontos - nagyobb költségek nélkül.

GÁLY IVÁN

ORVOSI TANÁCSADÓ

A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségekről

Az ostrava-zábrehi kerületi kórház és rendelőintézet belgyógyászati osztályának részeként átadták az infarktusok és más szívbetegségek gyógyítására létesített szakaszt. Az új létesítmény 5 és fél millió korona ráfordítással épült, és a legkorszerűbb technikával szerelték fel. A képen: dr. Antonín Káňa főorvos (jobboldalt) és Jana Janošcová ápolónő hemodinamikai vizsgálatot végez. (Petr Berger felvétele - ČTK)

A közvélemény nézete szerint a rosszindulatú daganatok főleg idősebb korban fordulnak elő. Csak kevesen tudják, hogy ez a betegség, sajnos, a gyermekkorban is felléphet. Mai cikkünkben ezzel szeretnénk foglalkozni.,

Megfigyelve a halálozási okok pontos statisztikáját megállapíthatjuk, hogy a gyermekkori elhalálozási okok között első helyen a súlyos balesetek állnak, s közvetlen utána a rosszindulatú megbetegedések következnek.

A rosszindulatú megbetegedések a statisztika számadatai szerint főképp négyéves korban szedik áldozataikat. Ebben a korban rendkívül gyors a kifejlődésük. Nagyon fontos a betegség korai felismerése, mert csak ekkor lehet eredményesen kezelni. A gyógyítás műtéttel, röntgenbesugárzással vagy gyógyszerekkel történik.

Mely szerveket támadja meg leggyakrabban ez az alattomos kór? Az agydaganatok az összes rosszindulatú daganatok tizenkét százalékát teszik ki, s a gyermekkorban az elhalálozás egy százalékát a koponyaüregben levő daganatok okozzák. Sajnálatos tény, hogy ezekben az esetekben sokszor nem ismerték fel idejekorán a betegséget. Éppen ezért a gyermekek esetében is gondolni kell ennek a betegségnek a lehetőségére, főképp, ha a kis beteg nagymérvű, szinte csillapíthatatlan fejfájásban szenved, vagy indokolatlan szédüléssel járó rohamokról panaszkodik, gyakori nála a hányinger, továbbá, ha jellembeli és pszichikai változások figyelhetők meg nála.

Milyen tünetekkel jelentkeznek a rosszindulatú agydaganatok? Jellemzője lehet a tartós fejfájás,

amelyhez gyakran látási zavarok is kapcsolódnak, például a szem előtt jelentkező rezgő mozgások, becsukott szemmel történő járásnál támolygás, egyensúlyzavarok, sőt esés is előfordulhat vagy a tárgyak kiesnek a beteg kezéből, megváltozik a kézírása, álmatlan- * ság léphet fel, előzetes rosszullét nélkül hányás jelentkezhet. Ha e tünetek valamelyikét észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni. Meg kell említenünk továbbá, hogy a bandzsítás lehet kezdeti tünete a szemben jelentkező daganatnak, a szivárványhártya (retina) gliomás daganatának, amely egyike a legveszélyesebb megbetegedéseknek. Ha a kezelés idejekorán történik, a gyermekek ötven százalékát meg lehet menteni, sőt a látás élességét is huszonöt százalékban javítani lehet. E betegségnél kezdetben a retina kitágul, tehát a két szem pupillája nem egyforma. Tipikus jelenség az ún.

,,macskaszem“ tünet, a pupillák sárgára való elszíneződése.

Az agy és a szemdaganatokon kívül melyek a gyermekkorban fellépő leggyakoribb rosszindulatú megbetegedések? Külön kell megemlítenünk a leukémiát, amely a gyermekkori rosszindulatú betegségeknek egyötödét teszi ki. Ezenkívül számításba kell vennünk a vesében fellépő daganatokat is, amelyek rendkívül rosszin- dulatúak, nagyon gyorsan nőnek és áttétet képeznek (metasztázist) a tüdőben és a májban. Azok a gyermekek, akik ebben a betegségben szenvednek, legtöbbnyire tízéves korig meghalnak. Ha a be-% tegséget korán felismerik, a gyermekek kilencven százaléka megmenthető a vese eltávolítása révén, s a műtét utáni besugárzással. Gyógyszeres kezelést is alkalmaznak. A betegséget idejében felismerhetjük a következő tünetekből: vért találunk a vizeletben (megjegyzendő, hogy ez jóindulatú megbetegedések esetén is előfordul), azután alapos vizsgálat során kemény daganat tapintható ki a jobb bordaív alatt, s a hasüreg egy irányban kidomborodik. Felléphet továbbá láz, hányás, hasmenés, feltűnő sápadtság, étvágytalanság, testsúlycsökkenés.

Ha a gyermek kéz, comb, borda, medence és térdfájásról panaszkodik, s ezek a panaszok egy hétnél tovább tartanak, okvetlenül vigyük el őt szakorvoshoz, mert a várakozás halálos következményekkel járhat. Ez a betegség főképp a combon és az első lábszáron fordul elő. A beteg végtagot minél előbb amputálni kell. Ez az ún. chondroszarkoma igen rosszindulatú, viszont nagyon jól reagál a röntgenbesugárzásra, de a legradikálisabb operáció ellenére is csak az esetek 10 %-ában várható javulás. A csonthártya- szarkóma az összes csontszarkó- mák ötven százalékát képezi, s általában a rosszindulatú daganatok négyötödét teszi ki. Ez főképp pubertáskorban jelentkezik. A szarkoma az arcon és a nyakon jelentkezik, mint a nyirokmirigyek rosszindulatú daganata.

A rákos megbetegedés elleni küzdelemben igen nagy gondot jelent az akut leukémia és a nyirokmirigyek rosszindulatú daganata. Igen allattomos és rosszindulatú az ún. melanoszarkoma is, amely az anyájegyekből fejlődik ki, ha nincsenek megfelelően kezelve.

A rosszindulatú daganatos betegségek megelőzése végett a gyermekeket az első életévükben havonta legalább egyszer, hatéves korig pedig háromhónaponként, a későbbi időszakban évente legalább kétszer ajánlatos szakorvossal megvizsgáltatni.

Dr. MAKAI FERENC docens, kandidátus

ÚJ SZÚ

4

1984. III. 16-